Budai Napló, 1925 (21. évfolyam, 819-843. szám)

1925-10-16 / 838. szám

XXI. Buda érdekeit a várospolitika, a közgazdaság, tár­sadalom, művészet és sport lerén szolgáld újság. Felelős szerkesztő : Hirdetések ára : Egy hasáb széles, egy milliméter magas sor, egyszeri közlésnél 5000 korona. 20 mm. 1925 évfolyam. 838. sz. Előfizetése egy évre 200.000 K, félévre 100.000 K. VIRAÁG BÉLA magas hirdetés 80 000 K. Szöveg or ára 25.000 K. október Egy szám 4000 K. Szerkesztőség és kiadóhivatal; 1., Bors-utca 24. Délután 5—7-ig. Telefon: 129—96. Közgazdasági közlemények megállapodás szerint. A hirdetések dija mindenkor előre fizetendő. 16. A Kelenföldi sugárút, mely az uj Boráros-tér — kelenföldi hídtól vezetne a keserű víz forrásokig — ahogy beavatott, komoly tényező írja nekünk — papiroson meg is volna és párhuzamosan vezetne az Átlós- útial a Boráros-tér ről induló uj Du- na-hid budai fejétől a dohány­gyár déli oldala mellett, ■— amely gyárat már agy építették, hogy e su­gáréira nyílna az egyik frontja, a Lcnke-utca, Bercsényi-utca és Bara­nyai-írtat átszelve, vinne tovább a Sárbogárdi-út és Fehérvári-út ke­resztezéséig. Itt e keresztezésnél van az átjáró a vasúti töltés alatt s ott egy körteret tervez a város. A terve­zet szerint ez a sugárút itt megszű­nik. Valószínűleg megszűnik a vas­úti töltés is, mely más irányban kell, hogy épüljön. Ha azonban a sugár- utat a mai helyzetben törés nél­kül egyenes vonalban tovább vin­nék, akkor már érintené az Er- zsébet-sósfürdiő déli oldalán a Bárt- fai-út mentén fekvő keseniviz-forrá- sokat és egyenes irányban haladna a Hunyadi-forrás felé a 152 m. magas Dobogó nevű dombra, szelve azokat a. bizunyos, kevéssé ismert utcákat amiket a „Fordított város cimü cikk felsorol : Boldizsár, Neszmélyi, Mikes, önnezei, Dobogó és vé­gül a Poprádi-útat, amely mellett a világhírű keserííviz-íorrások álla­nak. Ma még ez a hatalmas és öt ki­lométer hossza sugárút minden kü­lönös nehézség és költség nélkül ki­hasítható, mert nagyrészt réteken és mezőkön visz át, de mindenesetre nagy lépéssel vinné előbbre a fürdő­város gondolatát, mert — azonkívül hogy érintené az összes keserűvíz­forrásokat, — közel hozná Budapest szivéhez az Erzséibet-sósfürdőt, mely­nek vize is olyan, hogy szinte párat­lanul áll és; minden női bajnak biztos gyógyítója. Ez az aj kelenföldi su­gárút volna ez uj városrész tenge­lye, mely egyúttal az egyenes és fő­közlekedési vonalat képezné még egy ideig a mostani kelenföldi pálya­udvarhoz és — a városrész szabá­lyozása, a Déli vasút kedvéért kerü­lő utakon épült vasúti hálózatnak áthelyezése s az uj dunántúli nagy pályaudvar fölépítése után — ehhez az uj nagy jövőjű és forgalmú pá­lyaudvarhoz, amelynek jövendő nagy hivatásáról mindenki meg van győ­ződve. Mert a kelenföldi vasúti háló­zatot át kell építeni. A Nádor-kert fe­lett délre kell fordulnia a vasúti töl­tésnek s azután a Major-utca vagy Andor-utca mentén csatlakozik a győr—bácsi vonalba. Az uj nagy du­nántúli! pályaudvarnak ott kell célsze­rűen fölépülnie a Somogyi-ut és An­dor-utca találkozásánál, ahol most elágazik a Budafoknak menő déli vasút. A többi töltés feleslegessé vál­na és lehetővé tenné a kelenföldi für­dő- és ásványvíztelepek világfürdö- szerii kiépítését. A Déli Vasút tölté­sének és a mostani kelenföldi pálya­udvarnak a megszüntetése hozzáfér­hetővé tenné az egész Sasadot és a leggyönyörűbb villaterületet szaba­dítaná fel, melyet ma kínai falként zár el a vasút. Szabaddá válnék az ut a Kamara­erdő felé, mely nemcsak mint kirán­duló-hely kedves és szép, de pre­desztinált helye ez az uj budai te­Mert mindent fordítva csinálnak, tehát fordítva fejlődik a város is. Kí­vülről befelé és nem úgy mint más­hol: — belülről kifelé. A legszebb budai völgy elejére, egymással szem­ben egy téglavetőt és egy temetőt tettek Ezek meg is fojtották a Hü- vösvölgyet úgy, hogy megfordult és Balázs táján kezdett fejlődni és igy jött befelé. A Völgy-utca, a Páfrány­át és a Hidegkuti-út külső részén épültek a régi budai családok pompás nyaralói. Óbuda a Római-fürdő felől fogja kapni az uj ojtást. A Naphegy i is szinte bent van a Belvárosban cs regen kellene, hogy villa villa hátán álljon itt. Ez is a tetejéről fejlődik lefelé, hogy ott Németh Béla megin­dította a ház- és útépítést. A Nap­hegy külön probléma. De ott van Kelenföld! Ez a csoda-város is ott nőtt ki a posványosi mocsárból az uj hid fejénél, holott egész Buda, a Ta­bán, a Víziváros olyan maradt, mint a falu. Mért nem fejlődtek ezek a részek? Valami itt nincs rendben, valami itt fordítva történt. Fent a Sashegy alján, a Németvöl- gyi-át végén, a Sasadi dűlőn egész utcák nőttek: a Fürj-utca és társai, de a Németvölgy, az Istenhegyi-út eleje, olyan pusz/ta vadon, mint volt. Ki is építkezett volna, lakott volna olyan út mentén, ahol egész nap ha­ló ttkisérő menetek tették komorrá az életet? A farkasréti temető szeren­csétlen gondolatával tették tönkre ezt a vidéket, ahol telek ára évekig nem tudott emelkedni, ahonnan minden uj telepes menekülni igyekezett. Régi és uj temetők környéke maradt sárga pusztaság Buda térképén, amiket megszakgattak a vadvizek veszedel­mes árkai. Az egész világon előbb megcsinál­ják annak a vidéknek a szabályozá­sát és rendezését a térképen és a valóságban s az igy lefektetett kere­tekben nyugodtan fejlődik, terjed és nő a város, csak éppen Budapesten csinálják fordítva: — felnőtt egy vi­lágváros,, de még ma sincs szabályo­zási térképe. Máshol a város vezető­sége gondosan figyeli, hogy mely irányban terjed a város és ott sietve megépíti a közműveket: álcákat, csatornákat, víz- és gázvezetéket, hogy a közönség nyugodtan építkez­hessen. rnetőnek, ahová a farkasréti klima­tikus és halottfürösztő-temetőt előbb- utóbö át kell helyezni. Szivcsen közöltük ezt az értesítést, ami azt igazolja a térkép szerint, hogy szakértők is úgy látják, a hely­zetet, ahogy a „Fordított város“ cimü cikksorozatunk állítja. Még az idegeneknek is; feltűnt ná­lunk, Ihogy itt előb megcsinálják az utat. Amikor kész újból felássák és megcsinálják a csatornát. Ha ez is elkészült és rendbehozták az úttestet, akkor jön a gázcsőfektetés, vagy a vizcs;ő és mindég és mindég bontják az úttestet, hogy ismét rendbehoz­zák. Azért ne csodálkozzék rajta senki, hogy ennek a városnak olyan rengeteg adóssága van. De aztán az is különös, hogy a csa­tornákat milyen különös rendszer szerint építik. A Lipótmező lejtőin végigmenti utak közül pont azt látták el csatornával, amely a legmagasab­ban fekszik. A Hidegkuti-útat. De szi­gorúan megkövetelték a mélyebben fekvő telektulajdonosoktóí, hogy a házuk szennyvizét levezető/csatorná­kat — hegynek föl — a felettük elve­zető főcsatornába kapcsolják bele, mert a szennyvíznek az útmenti ár­kokban nem szabad lefolynia. De mit tesz Isten? A szennyvíz nem akar hegynek fölfelé folyni min­den városházi parancs ellenére. Igaz, hogy az érdekelt felek és háztulaj­donosok ez abszurd-terv ellen anké- teztek, deputációztak, kérvényeztek, de nálunk a hivatalokban nem hall­gattak a józan szóra. Csak egy példát. Mélyen a Hideg- kiuti-út csatornájának szintje alatt áll a Hcítzspach penzió. Megengedte a város, hogy ott 20 fürdőszobát építsenek a vendégszobák számára és a szennyvíz (20 fürdőszoba eleget produkál) vígan folyt le az Ördög­árok felé. De jött a szigorú parancs a városháza egyik bölcsétől, hogy az útmenti árokban nem lehet levezetni ezt a szennyvizet, e célra ott van a Hidegkuti-út csatornája — igaz, hogy 3 öllel magasabban. Holtzspachék kétségbeesve járták a városházát, de nem volt pardon és Holtzspachból végre is kifakadt: — Hát mit csinál­jak ezzel a rengeteg szennyvízzel?... Megigyam? És ilyen hegyháti csatorna sok van Budán. Mert a szabadon folyó szennyvi­zek lassan eliszapositják az árkokat, néha nincs is lefolyásuk, vagy ha van, akkor a Duna emelkedése esetén ott jött a lakosság nyakára az árvíz, mint ahogy évtizedeken át igy öntötte el évente kétszer a Filatori-gáton túli vi­déket az áradó Duna, mely az Arany­Fordított város ii. Utca, ami van, de nincs — Világváros szabályozási terv nélkül — Épülő városrész, ahol még nincs ut, gáz, viz, szóval semmi hegyi árok medrén tódult az akvirr- kumi rétekre, útakra és házakra. Ott minden háznál csónak volt és napo­kon át ezen hordták iskolába a gye­rekeket őszkor—tavaszkor. Akvinkurrt! Egy nagy mocsaras lapály a Filatori-gáton till, a pilisi hegyvidékről lezúduló hegyi patakok árterületre. Bővizű, ahogy a kelták nevezték: — akking, vagy a szlávok: — voda, vada. A kétezer évnél is idősebb kultiuirát eltemette a hegyi patakok iszapja ésj a Duna kavicsa. Ebből most ássuk ki. Néha évekig mclegvizii tó állt e táj felett, amikor az árvizek eltorlaszolták a hires ak- vinkumi gyógyforrások nagybőségü vizének levezető árkát. Jó földek. Kertészkedő emberek szívesen köl­töztek ide és szerettek volna apró, családi házakat építeni. A városhá­záról ridegen hangzott felejtik a tila­lom: — Nem' lehet! mert nincs sza­bályozási tervünk. Harminc év óta nem csinálták meg. Az emberek azon­ban mégis csak építkezni akartak és a városházán elnézték, hogy építkez­nek. Nemcsak elnézték, de utcáikat elkeresztelték, mély árkokat ástak, hogy a szennyvíznek legyen lera­kodó helye. Át is itatta ezt a laza ta­lajt úgy, hogy kutat fúrni kár itt, mert szennyvízzel telik meg az is, vesztére emibernek-állatnak. De azért a város egy világért sem, vitt volna oda vizet. Egy-két kilométer távol­ságról, kannákban hordják a vizet a filatorigáti állomásról, ahol télen már sok vizet cipelő gyereket elgázolt a vonat. Az utcákat elkeresztelték buda­pesti mód szerint zab, bab, búza, ka­zal, konkoly, köles-utcának, sőt el is telekkönyvezték igy. De ha uj ember akart építkezni a Buza-utcában, an­nak kijelentették, hogy ilyen utca nincs, és> ha van — nem lesz. A bu- zautcaiak ijedten rohantak a város­házára, de ott leintették őket: — még egyideig lesz Buza-utca. — De azért megeshetik, hogy valami újfajta ideiglenes szabályozás esetén, mégis megszüntetik a Buza-utcát, s akinek ma a háza az utcára néz, kapuja az utcára nyílik, — egy szép napon be­csukhatja a kapuját, mert az a szom­széd telkére nyilik é$ törheti a fe­Dr. MüTHES JÓZSEFNÉ SZARKA ILONKA r.ttilKljSlS I., PAULER-UTCA 11. A varró-iskolába úri hölgyek korlátolt számban felvétetnek. Szalónomban angol-francia munka jutányosán készül. Tisztviselőknek folyószámla. Sárcipők, Tennis- és Tornacipők mindig legolcsóbban SCHAFFER-cégnél Budán, I., Döbrentei-íér 4. T. J. 125 50. KÖNYVEK TÁSKÁK és iskolaszerek nagy választékban elő­nyösen beszerezhetők: KOMÁROMY KÁROLY könyv-és papirüzletében: L, Krisztina-krt 81. Telefon: %—18.

Next

/
Oldalképek
Tartalom