Budai Napló, 1925 (21. évfolyam, 819-843. szám)

1925-09-26 / 836. szám

Nanló XXL évfolyam. 836. sz. Buda érdekeit a várospolitika, a közgazdaság, tár­sadalom, művészet és sport terén szolgáld újság. Előfizetése egy évre 200.90ű> K, félévre 1.00.000 K. Egv szám 4900 K. Szerkesztőség és kiadóhivatal : I., Bors-utca 24. Délután 5—7-ig. Telefon: 129—96. Felelős szerkesztő: VIRAÁG BÉLA Hirdetések ára : Egv hasáb széles, egy milliméter magas sor, egyszeri közlésnél 5000 korona. 20 mm. magas hirdetés 80.000 K. Szövcg'Or ára 25.000 K. Közgazdasági közlemények megállapodás szerint. A hirdetések dija mindenkor előre fizetendő. 1925 szeptember 26. Fordított wáres Hegyháti csatorna — Klimatikus temető — Világhírű források ismeretlen helyen I. Megmagyarázom, hogy merre van a világhírű Hunyady János keserii- viz-fo-rrás. Ma végigmegyünk a Pé- terhegyi-uton, jobbról esik a Boldi- zsár-ut, a Neszmély i-utca, a Mikes Kelemen-utca s egykét dülőut után érünk a Poprádi-utra. Ott van a Hunyady János keserűvízforrás, mely egyetlen és páratlan a vilá­got]. De ne adja az ég, hogy valaki­nek ktilföllről ismerőse jöjjön, aki megnézni akarná ezeket a forráso­kat, mert — ki tudná megmondani, hogy ez az istenáldotta hely merre is van? Karlsbadban az egész város gyújtópontja a forrás. Minden en­nek a szolgálatában épült. Nálunk poros, piszkos diilőutakon juthat cs,ak el a keserűvízforrásokhoz az ember valahol a városvégén is túl, túl! a kelenföldi pályaudvaron. Pedig a Hunyady János keserűvízforrás van olyan nagyhírű, van olyan gyógyrejü, min't Karlsbad. Itt nincs park, Kurhaus. Wandel­halle, Hotel, de még egy pad sin­csen itt, ahol a kiváncsi forrás­kutató fáradságos útját kipihen­hetné. Itt nincs semmi, ami ezt a helyet a közönséggel megkedvel- tetné. De nincs annak nyoma a vá­rosházán sem, hogy ott valaha va­laki e világhírű kincsnek méltó ke­retbe való foglalására gondolt volna. Nincs róla semmiféle akta és nálunk csak az aktákat intézik el — 8—2-ig délelőtt. Délután be van csukva a városházi aktagyár. , Pedig ha néhány évtizeddel ez­előtt a városházán ráeszméltek vol­na, hogy itt a budai föld micsoda világraszóló kincseket rejt s ott megfelelően berendezkedtek volna, akkor ma már százezer idegen ke­resné fel ezt a gyógyforrást és sok­sok millió jutott volna a polgárság zs,ebébe. És vontak-e valamikor va­lakit felelősségre ezért a mulasztá­sért? Nem hiszem. Hanem megfúrták a Városligetet rettenetes mélységre, ahol megta­lálták a Budáról fokozatosan mind mélyebbre húzódó hévizek egyikét — ahogy azt Schafarzik tanár ur a Hollós Mátyás Társaság fürdőügyi ankétjén kimutatta — ésj csináltak egy uj fürdőt, amelyhez hasonló van Európában néhány száz. Mindig csak a fürdővizet keresték, amilyen ezrével van és soha az ivókúrára al­kalmas gyógyforrásokat, amelyek a világhírt adják. , Aachenben üvegfoillyosók kötik össze egymással a fürdőházakat és; szállodákat, hogy télen is használ­hassák hires kénes fürdőit az idegé­I nek, — nálunk még gyógysétány sem köti össze a Duna mentén fek­vő fürdőket, holott a dunapartot mintha erre a célra teremtette volna a jó Isten. Itt egy aszfaltsivatag gőzöli ki még éjjel is a magába sze­dett forró napsugarat, — és korán hervadó gesztenyefák hullatják bá­natosan elsárgult leveleiket már jú­niusban. Még csak azt sem kérdezte meg soha a város az egyetem1 bota­nikus professzorától, hogy Buda­pesten tulajdonképpen miféle fákkal kellene szegélyezni az utcákat? De azért 25 botot sohasem vertek azokra a kertészeti igazgatókra, akik négyszer hiába fásitották egymás­után az Andrássy-utat. Értem és büszke vagyok rá. hogy a város megépíttette a Széchenyi- fürdőt és a Szent Gellért-fürdőt, — 'de sohasem fogja azt megbocsátani senki, aki ezzel a kérdéssel foglal­kozik, hogy a világhírű keserűvíz­forrásokhoz mért nem vezet egy sm- j gárut és azokat mért nem övezi ! olyan park, mint amilyen a Mátyás­hegyi. Pesti ember erre föltétlenül föl­szisszenne: — Hol1 van a Mátyás­hegy és mi van azon? Háromszázholdas park olyan fes­tői részletekkel, aminőt Európában keveset találni. Egy emberélet egész ambíciója — boldogult Guckler Ká- rolyé — ott él a gyönyörű parkban, amit ő Attila-parknak nevezett el. Igen ám, csakhogy ezt a parkot is csak léghajóval lehet megközelíteni. Egy boldogabb nemzedék ötven év múlva felfedezi, vagy egy uj kor­szak e szerencsétlen fordított város életében megépíti a Szépvölgybe ve­zető szerpentin utat, mely fölka­nyarog ebbe a világszép parkba, ahol ma nincs egy vendéglő sem és egy pohár iiditő tejet nem kaphat a turista. A néptelen parkon néha vé­gigcsap az alatta álló cementgyár füstje, amit 7 kéményből okád Bu­dára. És hacsak ez az egy gyár füstje vonná be fekete fátyollal a világ­fürdőnek készülő Budát, még csak bírnánk valahogy, de barátságosan cselekszi ezt a gyárak egész sora föl egészen az óbudai gázgyárig. A Duna széles tükrén nyugvó légosz­lop pedig úszik délfelé a Dunán mint a tutaj és, állandó légáramlást okoz délfelé, úgy hogy minden füst befelé igyekszik Budára, a Vár­hegyre, a GeUértfürdőnei és minden gyógyforrásunkra ráleheli fekete porát. A világon minden város azért terjeszkedik a viz mentén észak felé és minden város a déli részén építi gyárait. Csak éppen Budapest nem. Régen, a nagy háború előtt, a múlt században volt egy rövid idő, ami­kor győzött a józan ész és a csepeli rakparton építették föl a Henger­malmot, az Elektromos műveket és a Fehérvári-, meg a Budafoki-ut mentén álló gyárakat. De azután — a régi mederbe zökkent minden, mert a város élére bürokraták ke­rültek, akik ügyesen értékesítették a város telkeit gyárak részére észa­kon, ahová villákat kellett volna építtetniük. Kis emberek, kis üzletek — nagy károk. Mit várhattunk azonban azoktól, Buda, 1925 szeptember 25. Nagy ünnepre készül Buda polgár­sága, mely különös dísszel óhajtja megülni dr. Ripka Ferenc főpolgár­mester név ünnepét, összekapcsolva azt azzal az ünnepséggel, amellyel elnöke arcképének leleplezése alkal­mából tervez a Budai Társaskör. Csakhogy a jelentkezők és részt- venni óhajtók nagy számát nem ké­pesek befogadni a Budai Társaskör helyiségei s igy Buda nagy fiának ezt a lelkes, ünnepét a budai Vigadó­akik Buda legenyhébb klimáju, tüdő­betegeket gyógyitó, délszaki virágo­kat termelő, széltől védett hegyol­dalaira építettek temetőt, ahová csak négyes) fogaton juthatott el a halott, akit megölt a gyárak füstje, mert kirágta a tüdejét, de meggyó­gyult volna a Farkasrét meráni kii­máján. Neki meg kellett előbb hal­nia, hogy oda kijuthasson. A városi büró-bölcsesség legtorzabb tükre ez a klimatikus temető. Ennek csak egy pandanja van: — a hegyháti csa­torna. De erről a jövő számban. ban rendezi a Társaskör, mindeni valószínűség szerint október hó 3-án este, a névnap előestéjén. Fabinyi Rudolf dr., főorvos kineve­zés.; az állami elmegyógyintézet igazga­tójává — ahogy illetékes helyről érte­sülünk •— immár befejezett tény'. Parkokban legszegényebb Óbuda és Újlak. A városházán eddig ügy vélték, hogy ott van, a gyönyörű hegyvidék, aki sétálni akar. oda menjen. Egv volt a Szcntlélek-téren. de azt a kommunisták lelegelték. jMost mozgalom indult meg e tér környékén és kérni fogják a Szent- lélek-térnek újbóli való parkírozását. A feudal hegyvidék hódolata Díszes alburEszeni felirattal lepték meg Ripka Ferenc főpolgármestert Meleg ünneplésben volt része dr. Ripka Ferenc főpolgármesternek e hó 17-én a Budai Társaskör csü­törtöki szokásos társasvacsoráján, ahol a budai hegyvidék monstre- küldöttsége jelent meg Hódy Lajos vezetése alatt, aki ünnepélyesen nyújtotta át neki a legmelegebb sze­retet és ragaszkodás kíséretében a hegyvidék nagyszámú lakója által aláirt diszes üdvözlő feliratot, mely aibumiszerü diszkötésben, ízléses ki­vitelben, színesen rajzolt betűivel is értéket képvisel, de amelynek nagy értéket ad az abban megnyilatkozó nagy bizalom, melyet dr. Ripka Fe­renc ' rendkívüli közéleti szerepéhez és, tevékenységéhez fűz a hegyvidék polgársága. A diszes rajzu okirathoz fűzött iveket a következők írták alá: Ifj. Tauhoffer Sándor, dr. Tóth Károly, Dávid Péter, Marx Ferenc. Horváth Ist­ván. Fodor Károlyt. Gergely József. Kiss István, Dávid András, özv,. Walde Jó- zsiefné, Vaikó Mihály, özv. Guth Sán- dorné, Faliudi Ödön. Diók! Ferenc, Hever Nándor, Nemesné Oppler Elza, dr. Fa­ragó Zsigmoud, dr. Faragó Zsigmondié, Papp Károly, Linder Konrád, Pusztai István; Tóth Ambrus, Lehner József, Trilsam Antal, Bakonyi János, Pálfi Já­nos. Tóth Imire, ifj. Tóth Imre. Jajczay János, Györgyi Lajos, Oszoly Kálmán, Hoitzspach Nándor, dr. Bakody Aurél; ívanich Ferenc, Csohay^ Géza, Balás Farkas. Loósy' József Viktor, dr. Hódy Lajos, Matza Gyula. dr. Hódy Lajosné, Matza József, Matza Józsefné, Matza Annus, Milis András. Baróthy Lajos, Ba- róthy Ernő. Rubel Ignác. dr,. Ruszkó Já­nos. dr. Ruszkó Jánosné. Balathy Ist­ván. Szalay János. Szalay Jánosné. dr. Horvath Dezső, Méhn Antal. Ossián An­tal, Hanzély Matild, Ostian Antalné ifj. Ostian Antalné,. dr, Rauch Iván. Kálmán István. Kálmán. Istvánná, Margittá Sala- mon. özv. Király Józsefné. Putai János, labor János. Tábor Jánosné, Pollák Jenő. Schauer Antal. Back Jakab, Ob bricht Ottó. Patyánek István. Takács Sándor, Danhoffer Sándor, ifj. Danhoffer Sándor, Danhoffer Ferenc. Jauernik Nándor. Jakács Ferenc. Schwänzer Pál, Schwänzer Palimé. Kovács József. Ko­vács Józsejíné, Zupán József, Metzger Ferenc, Metzger Ferencné, Wiczkovits István. Wiczkovits Istvánné, Bauer Já­nosné, Bauer János. Dudás Kálmán, dr. Zilahy István, dr,. Zilahy Istvánné. Nagy Márk, Nagy Márkné, Metzger József, Metzger Józsefné, ifj. Metzger József, ifj. Metzger Józsefné, Sperber Nándor, Sper­ber Nándorné, Metzger Nándor, Metz­ger Nándorné, Szibinkits György', Baró­thy Lajosné, Bauer János, Bauer Gymla, dr. Molnár Tibor, Simsovits Lajos, Tóth Istváu. dr, Feílpa György, Kántor Sán­dor, ifj. Kántor Sándor, Tóth Károlyné, Tóth János, Huber Vilmos, Matza János. Kedves és jóleső meglepetésében alig talált szavakat a köszönet szá­mára dr. Ripka Ferenc és örömmell vállalta azoknak a méltányos kíván­ságoknak megvalósítását, amiket Hódy Lajos, mint a hegyvidék fej­lődésének mértföldköveit állított fel üdvözlő beszédében. , A Hűvösvölgy nevében Hoitzspach Nándor üdvözölte a főpolgármestert, majd Szibinkits György fejtette ki a hegyvidék katolikusainak kívánsá­gait, akinek szavai után a társaság lelkes éljenzés közben vacsorához tilt. Bethlen udvar“-vendéglő a tabáni tamilét központja!

Next

/
Oldalképek
Tartalom