Budai Napló, 1925 (21. évfolyam, 819-843. szám)

1925-05-31 / 830. szám

XXI. évfolyam. 830. sz. Buda érdekeit a várospolitika, közgazdaság, tár- | sadalom, művészet és sport terén szolgáló újság. [ Felelős szerkesztő: Előfizetése egy évre 200.000 kor., félévre 100.000 kor. { , , Egy szám 4000 kor. Szerkesztőség és kiadóhivatal: [ VIRAAG BÉLA 1., Bors-utca 24. Telefon; 129—96 és 24—77. Hirdetések ára: Egy hasáb széles, egy milliméter magas sor, egyszeri közlésnél 5000 korona. 20 mm. magas hirdetés 80000 K. Szövegsor ára 25000 korona. Közgazdasági közlemények megállapodás szerint. A hirdetések dija mindenkor előre fizetendő. 1925 május 31. A polgárok uj pártja A dolgozó polgárság szervezkedése. A kormánnyal vagy ellene! Ripka pártjának hivatása A dolgozó polgárság pártját kellett megteremteni Budapesten, a jól szervezett dolgozó munkások pártjá­nak ellensúlyozására most, amikor világnézeti harcok készültek a tő­város társadalmának ezt a két nagy osztályát egymással élesen szembe állítani. Világnézeti harcokat csak gazda­ságilag és társadalmilag jól meg­alapozott országok és világvárosok küzdhetnek végig anélkül, hogy a lakóság nyomorba, szenvedésbe jusson. Ezeket a harcokat nem a hétmilliós kis Magyarország és nem a gazdaságilag teljesen letört Buda­pest van hivatva kiküzdeni. Nem az a város, amelynek alsóbb tisztviselői és tanítósága, mely a város és állam kenyerén él, — de politikailag még anyira éretlen, hogy jobb kenyeret vár a város és állam felforgatásától és szavazatával a szociálista pártot támogatja, olyan agrárállamban, ahol csekély az ipari szocializmus, de túlsúlyban van a mezőgazdasági szocializmus, illetve a földéhes paraszt. Ha lesz Magyar- országon még egyszer szocialista forradalom, az parasztforradalom lesz. De épen ez ellen kell hatalmas pártba tömörülnie a polgárságnak Budapesten és a vidéken. Bethlen István gróf erős látóké­pességét bizonyítja, hogy megtalálta Budapesten azt az egyetlen embert, aki a legfegyelmezettebb szociál­demokrata, a szívósan összetartó demokrata és a fanatizált keresztény pártokkal merte fölvenni a harcot, minden tömegjelszó nélkül a maga naiv becsületes hitére támaszkodva, azzal a jelszóval: — dolgozzunk és szeressük egymást! Ripka Ferenc dr. volt az egyetlen ember ebben a nagy városban, aki a kormány által reá ruházott nehéz, város­mentő hivatásnak sikerrel tudott megfelelni. Mert felrázta a dolgozni akaró, békét kereső polgárságot! Még elképzelni is merész dolog volt, hogy Budapest 22 választó- kerületében, ahol a polgárság már tagozódott, sőt fanatizálva oszlott szét a három nagy tábor keretei között, — rövid három hónap alatt számottevő pártot teremtsen és mindenütt nagy tekintélyű vezér­kart állítson a pártok élére. Ideget, izmot, agyat emésztő munka volt és egyedül Ripka Fe­renc vaskonstukciója bírta. Katonát könnyebb toborozni a háborúhoz, mint a forradalmi léhaságokat sinylő fővárosi társadalomban mun­j katársakat találni — a munkához. Ki akar ebben a városban dol­gozni ? — Azok, akik komolyan akarnak, most egymásra találtak és megteremtették azt az egységes központot, vagy ahogy alább egyik nagyképzettségü várospolitikusa e városnak : Becsey Antal mondja — azt a kijegecesedési pontot, mely körül a józan, alkotásra képes vá­rospolitikának ki kell kristályo­sodnia. öntudatot kellett önteni azok lei­kébe, akik csendesen élnek, dol­goznak és termelnek, de nem poli­tizálnak. Ezeket kellett az első csatasorba állítani. Budapest sze­rencséje, hogy a város intelligen­ciája igy került egy táborba. Most, a választások után is a várospolitika súlypontja a Ripka által megteremtett polgári párt. Bármely oldalról jövő sajtóközle­mények végül mégis csak abban csúcsosodnak ki, hogy — kivel megy Ripka ? És itt van a nagy tévedés, mert a kérdést meg kell fordítani. A Ripka-párt — a kor­mány pártja. Budapest rettenetes lezüllöttsége halálos szigorúsággal követeli, hogy a város föltétlenül biztosítsa magának a kormány jó­indulatát. Aki e kérdésben ellenzé- kieskedik, az szörnyű árulást követ el polgártársai ellen, legyen az munkás vagy polgár. A jövő nagy kérdése tehát fordítva az, hogy — ki megy Ripkával, ki megy a kor­mány pártjával ? Ez nem politikai kérdés, ez egye­nesen és kizárólag — létkérdés. A nélkülöző polgárság létkérdése. Mert csak igy lehet letörni a drá­gaságot, az áruuzsorát, csak igy lehet megindítani az építkezést, mely épen úgy alapja a polgárság, mint pedig a munkásság boldogu­lásának. így oldható meg a lakás kérdés, biztosítható a társadalmi nyugodt berendezkedés. Ez oldja mely a középosztály jövőjének kér­dését, ez stabilizálja tisztviselő hely­zetét, ez teremti meg a kereskede­lem és ipar fejlődését. A többi humbug, — üres jelszó, — frázis és — orosz^mese. Engem, Téged és Őt nem lehet jobb kereszténnyé átalakítani azzal, hogy nyakunkra küldik az öreg bétsvesztereket és a politikai hisz- terikákat. A szociális termelés sehol sem termelt jólétet s a demokraták egyenlősége frázis, mert két egyenlő ember nincs a világon. Egyforma világszabadság mindenki számára nincs e földön, a szeretet elveszett a világháború pergőtüzében, s a testvériességet másfél száz év előtt lefejezte a gilotin. Polgárok! nincs más, csak a szorgalmas, termelő munka és a békés együttélés. Ezt hirdeti Ripka Ferenc, ezt hirdetik a melléje állott vezérférfiak, ezt követeli tőletek a mindennapi megélhetés, igy viheti jobb sorsba az országot a kormány! Minden elavult, reánk erőszakott pártkeretnek a városháza közgyű­lési termében le kell omlania, mert korhadt, frázis rágta, jelszóette kor­látok. A város jövője és az élet más pártokat követel. * A. polgári párt kialakulása és a közel jövő pártcsoportosulás ügyé­ben kérdést intéztünk Buda egyik legjelesebb fiához BECSEY ANTAL mérnökhöz, aki a következőket mondotta: — Nem lehet komoly város- politikus, aki azt hitte volna, hogy egy oly pártalakulás, amely józan­ság jelszava alatt akar pártot léte­síteni, első zászlóbontása ered- ményeképen többségi pártot tudjon összetoborozni. Elvégre még ma is a forradalmi idők utórezgései érezhetők a közélet minden terüle­tén. Világnézeti és osztályharcok gyűlöletével eltelt pártok és erősea kiépített pártszervezetek állottak egymással szemben, amelyek de­magóg befolyása alól a nagy köz­véleményt néhány heti felvilágosító munkával kimenteni nem lehet. Egyet azonban feltétlenül és joggal lehetett remélni; és ez az, hogy a főváros polgárságának józan elemeit a terroriszlikus pártbefolyások li­dércnyomása alól fel lehet szaba­dítani és megszervezett pártkeretbe lehet tömöríteni. — Kétségtelen, hogy ily irányú pártszervezkedésnek nemcsak lét- jogosultsága volt meg, hanem a szervezkedéshez szükséges előfel­tételek is megvoltak. Emlékezhetünk a törvényhatósági bizottság műkö­désének utolsó éveire. Nem volt év, hogy az uralmon levő párt kebelében tapasztalható állandó forrongás közben ne jelentkeztek volna oly jelenségek, amelyek a 1 bölcs mérséklet jegyében az ural­mon levő párt legértékesebb ele­meit számottevő csoportosulásra késztették. E törekvések két csa­páson haladtak. Egyfelől az volt a terv, hogy az uralmon levő párt kebelében alakuljon ki a párt egy oly mérsékelt irányú szárnya, amely letompithatja a párt túlzóinak rom­boló, forradalmi törekvéseit; más­felől voltak sokan olyanok, akik a nyílt színvallást és ennek eredmé- nyeképen a pártból való szelekció szükségességét hirdették. Hogy ezek a törekvések nem tudtak vég­leges és döntő formában jelent­kezni, az tisztán és kizárólag azon mullott, hogy a Községi Keresztény Párt vezetősége ezeket a mozgal­makat hol Ígéretekkel, hol terro- risztikus eszközökkel esetről-esetre leszerelte vagy letörte. Mindezek ellenére kétségtelenül megállapít­ható, hogy ily mozgalmak a párt keretében állandóan felszínen voltak és azoknak csak a törvényhatósági bizottság feloszlatása vetett végeti — Ily előzmények után nemcsak logikus, de egyenesen szükség­szerű volt az, hogy a józan, mér­sékelt várospolitikai irány megsza­badulva a pártvezetőség fondorla­taitól és terrorjától, a főváros köz­véleménye előtt keresse törekvései­nek igazolását. Ami a törvényható­sági tevékenység során nem tudott kibontakozni, az uj várospolitikai irányzat inaugurálása a leghivatot- tab tényező, a választóközönség döntése alá került. És vitán felül áll, hogy az a pártalakulás, amely immár a közvélemény megnyilat­kozásában gyökeredzik, súlyban, erkölcsi erőben és a jövő várospo­litikára való kihatásaiban sokkal nagyobb szerepre hivatott, mint az olyan, amely a pártkeretek meg­bomlásának eredményeképen jött volna létre. — És ebben a perspektívában tekinthető át a maga egész terje­delmében és jelentőségében az a hivatás, amelyet a kormány akara­tából és Ripka Ferenc kormány- biztos nehéz vállalkozásából kiala­kult Községi Polgári Pártra vár. A közvélemény, mint leghivatottabb fórum, megteremtette a Ripka-párt- ban azt a kijegecesedési pontot, amely körül a józan, alkotásra ké­pes várospolitikának ki kell kristá­lyosodnia. És hogy a kristályoso­dási folyamat benn a közgyűlés termében nagy erővel, a történelmi és társadalmi erők befolyása alatt szükségszerűen és gyorsan be fog következni, az nem lehet kétséges mindazok előtt, akik a társadalmi és termelő erők fejlődésének útját és törvényszerűségét ismerik. Tennis-, és Tornacipők, Szandálok mindig legolcsóbban S C H Ä F E R-cégnél Budán I., Döbrentei-tér 4. T. J. 125—36. Ml/QTrQPnR a legújabbak kaphatók UlVHlUHrUn 1. Krisztina-körut 81. sz. K0MÁR0MY Károly könyvkereskedése. párisi és ango minták után ké­szít és átalakít: RÓTH -nÉ BUDAPEST, l„ BORS-UTCA 2. SZÁM. VÉRMEZŐRE NYÍLÓ CUKRÁSZ T E R R A S Z ELŐKELŐ KÖZÖNSÉG SZÁMÁRA I., KRISZTINA-KÖRÚT 77. D AW A Q 7 TELEFONSZ.: 68-34. *1 HV Hőt DIVAT KALAP

Next

/
Oldalképek
Tartalom