Budai Napló, 1925 (21. évfolyam, 819-843. szám)

1925-12-04 / 842. szám

XXI. évfolyam. 842. sz. Buda érdekeit a várospolitika, a közgazdaság, tár­sadalom, művészet és sport terén szolgáld újság. Előfizetése egy évre 200.000 K, félévre 100.000 K. Egy szám 4000 K. Szerkesztőség és kiadóhivatal: I.. Bors-utca 24. Délután 5—7-ig. Telefon: 129—96. Feleló's szerkesztő': VIRAÁG BÉLA Hirdetések ára : Egy hasáb széles, egy milliméter magas sor, egyszeri közlésnél 5000 korona. 20 mm. magas hirdetés 80.000 K. Szövegsor ára 25.000 K. Közgazdasági közlemények megállapodás szerint. Ä hirdetések dija mindenkor eló're fizetendő. 1925 december 4. 1 Egyetlen mód, hogy Buda polgársága talpraállhas- son és régi jólétét isimét visszasze­rezze — a fiirdöügy kellő elméleti és gyakorlati kiépítése. Pest legyen a kereskedelmi város, legyen zajos, lüktető élete, Buda le­gyen a csendes fürdőváros, ahová visszavonul a nywgaiorriba ment tiszt­viselő, tanár vagy a meggazdagodott kereskedő és iparos. Itt kedves, zajta­lan életet éljen az itt lakó polgár és gyógyulást kereső idegen. E kiétféle hivatásnak Pestre eső részét elvégzi az élet és a jó közigaz­gatás, — a Budára eső részt gondo­san kell megalapozni, külön tudással kell fölépíteni és ebben részt kell vennie Buda minden polgárának. Harminc év óta foglalkozom ezzel a kérdéssel és elmondom iryndazt, amit e térén tapasztaltam, tudok és elgondoltam. Tegye meg más is. így tisztázhatnánk ennek a kérdésnek ir>'nden apró részletét és ezzel lehe­tővé tennénk e mű fölépitőinek, hogy minden részletet együtt és készen ta­lálva, megalkothassák azt a monu­mentális épületet, ahonnan Buda pol­gárságéinak jövendő jóléte áradna ki. ❖ Az idegenforgalom és a fürdő-ügy két olyan kapcsolt fogalom, anfit ná­lunk egymástól elválasztani nem le­het, de nem is szabad, nem is kell. Ezt a két rokoneszmiét együtt kell megalapozni és fölépíteni. A rrmlt számban kimutattam, hogy rosszul kezdtük azzal, hogy a Cook- féle világirodáit kizártuk az ország­ból, mert ezzel önmagunkat zártuk ki a vikígforgalamból. Aki rosszul kezdi gombolni a mel­lényét, az csak egyetlenegy módon tud segíteni a bajon, még pedig úgy, hogy újból félgömbül ja és elkezdi jól begombolni. Nálunk ez a'z újból való begombo- lás azzal kezdődik, hogy mindenáron hozzuk vissza ide a Cook-irodát. Szégyen ide, szégyen oda, mert Coo- kék nélkül nincs idegenforgalom és idegenforgalom nélkül nincs világra­szóló fiirdő-ügy. Tehát, ha rosszul kezdtük régen, kedjük most újból, de jól. Negyven éve csinálunk Magyaror­szágon idegenforgalmat és fürdő­ügyet, de amilyen rosszul kezdtük, olyan rosszul folytattuk és éppen ez­ért egyetlenegy lépéssel sem tudtuk ezt a mindennél fontosabb ügyet előbbre vinni. Miért? Minden újabb és újabb mozgalom, mely e két nagy eszme érdekében megindult, becsületes jóakarattal — mindegyik úgy kezdte és úgy foly­tatta, hogy állandóan nyugat felé né­zett. És ez volt a hiba. Nekünk ke­letre kell fordulnunk. A művelt, fej­lett nyugat, mely Svájcon át, Német­országon és Ausztrián, vagy Olasz­országon át jut el mihozzánk, itt visszaeső, alantasabb kultúrát talál, arai lehet egy kissé érdekes, de nem vonz olyan mértékben, hogy erre az országra éis erre a városra is kiter­jedjen az a hatalmas idegen foga Imi folyamat, amely számára mi a med­ret ássuk. Nyugatról csak kivétele­sen, csak speciális esetekben jönnek betegek vagy világjáró idegenek. Itt körülnéznek, a város tetszik, de unatkoznak és továbbmennek. Ez a tény, ez az igazság. Minden egyéb, amit rá akartunk eddig dis­putáim az emberekre, — hamis, téves teória. Nekünk kelet felé kell fordulnunk. Törökországban kevés propagan­dával, de annál nagyobb eredménnyel tudjuk megértetni, hogy a budai vi­lághírű fürdőket — a törökök épí­tették. Haza jönnek, ha ide jönnek. Itt minden kő, minden cseppnyi gyógyvíz az ő dicsőségüket hirdeti. Az a beteg török ember föltétlenül ide jön és nem megy sem az olasz, sem a francia fürdőkbe. De szívesen jön ide a bolgár, az ukrán, a lett, a finn és valószínűleg a lengyel is, aki évszázadokon át már járt is ide. Keleten kell nekünk nagy propa­gandát kifejtetnünk, mert ha ez si­kerül, akkor a nyugat nyír magától jön ide, mint a kelet első nagy váro­sába, — viszont a keletről jövök Bu­dapesten találják meg az első nyu­gati várost és Budán a világ legßobb gyógyvizeit. A Hollós Mátyáis Társaság, mely a két év előtt rendezett fürdőügyi ankét-sorozaton tisztázta a gyógy­vizek kérdését, most a decemberi közgyűlésen fejti ki és indítja meg azt az uj ankétsorozatot, mely a fiirdöügy gyakorlati fejlesztését te­szi lehetővé. Ezeken az ankétokom szóbakerül egy Keniat pasához inté­zendő kérvény, hogy a török nem­zet építsen mecsetet a Rózsadomb­ra, a Margithid tengelyiéiben, a Giil- baba sírja közelében, és megkeresi a Magyar Mérnök- és Építész-Egye­sületet, hogy Budának fürdőügyi cé­lokra való átépítése és Budának óvárossá, régi várossá, Mátyás ki­rály városává való átépítését tegye lehetővé. Patinát, külső díszt és érté­ket adunk ezzel Budának. De szük­séges az épitési szabályrendelet mó­dosítása itt is, mert minden lakást, még a kétszobásat is, úgy kell ezen­túl építeni Budán, hogy abból leg­alább egy szoba, külön bejárattal, kiadható legyen. A komoly fürdőügyi előkészületnek 40.000 szoba kell. Ezek nélkül nincs fürdőváros, nincs idegenforgalom. Szerkesztőségi órák napon« kint délután 5-töl 7 óráig. I., Bors-utca 24. sz. I. emelet Telefon: 129—96. Pártépités. Az a józajn gazdasági politika, melyet a Községi Polgári Pái't vezére, dr. Ripka Ferenc főpol­gármester vitt bele a községi életbe, amellyel sikerült neki az emelkedő drágaságot! nemcsak megállítani, ha­nem le is törni, meghozta nra már az állandó olcsóbbodást főleg az élelmi­szerekben. Nagy eredményeket ért el a párt a városi üzemek átvizsgálásá­val, aminek üdvös következménye lesz a közterhek állandó apadása. A legnagyobb eredmény azonban az építkezések megindítása, mely a ma­gánvállalkozást is kedvezően befolyá­solja. A nagy közmjunkaprogramm, melyet a Polgári Párt állított be a községi politikába, a közönség szá­mos panaszát orvosolja s a fürdő­ügy és idegenforgalom érdekében megindított mozgalmak közvetlen előkészítői Budán a polgárság eljö­vendő vagyonosodásának. Ez a józan gazdasági politika nagy fordulatot idézett elő a polgárság gondolkodásában s a polgárság ke­resi a kapcsolatot a Polgári Párttal, hogy résztvehessen. e közérdekű munkában. Szembeötlően dokumen­tálja ezt Óbuda, ahol már is össze­törték a régi pártkereteket s a pol­gárság ezen az uj alapon sorakozik. Az átalakulás e processzusát beteté­zi majd a most épülő pártkor, mely az óbudai Fő-téren az ódon Montur- depotnak modernül átalakított föld­szinti helyiségében mint Óbudai Pol­gári Társaskör a közel jövőben meg­alakul és az eddigi jelek és aláírások szerint hatszáznál is több tagja lesz. — Kelenföldön is leomlottak nagy­részben azok a pártkeretek, amelyek a polgárságot szétválasztották és ér­tesülésünk szerint az újonnan épült társasházban modern komforttal be­rendezett nagyszabású helyisége lesz a Kelenföldi Társaskörnek, ahol a kelenföldi kerületnek minden szála összefut, társadalmának minden je­les tagja összefog a kerület föllendü­lése érdekében. A hegyvidéki 111. választókerület, az úgynevezett Felső-Kriszíinaváros földrajzi tagozódásához mérten, két pillérre építi a maga központjait: az egyik a Holtzspach-penzióban lükte­tő társadalmi életet élő kaszinó a hegyvidéken, a másik pedig a völgy­ben, az I. kér. Iparosok és Kereske­dők Köre, ahol a Városmajor és kör­nyéke tömörül. Mindenhol céltudatos, a szegénye­dő polgárság felkarolását szolgáló terveken dolgoznak, hogy azokat az­után bevigyék a polgárság köztuda­tába. Sárcipők és tornacipők mindig legolcsóbban SCHAFFER-cégnél Budán, 1., Döbrentei-tér 4. Tel.; ]. 125-30. Értesítem a budai uriközönséget, ^ hogy uriszabóságomat II., Fő-u. 40. sz. alól II.» Fő-u. 7. sz. alatt nyílt üzletem­be helyeztem (bejárat Jégverem-u.-i ol­dalon). Elismerten jól és olcsón készítek mindennemű íérfi és női angol munkát. Tisztelettel BÍRÓ LAJOS angol férfi és nőt szabó Jellegzetes műemlékekről rendez elő­adássorozatot a Műemlékek Országos Bizottsága a Magyar Mérnök és Építész Egyletben (Reáltanoda-utca 13—15). Az előadások folyamául Foerk Ernő (dec. 13-án) és Medgyaszay István (dec 27- én) a Hollós Mátyás Társaság tagjai is szerepelnek. Nagy a szaporodás népesség tekinteté­ben Budapesten, mert az 1910. évi 881 ezer ember 1924-ben 952 ezer főre emel­kedett (1917-ben 992 ezer embert szá­moltak meg). Ebből az 1. kerületre 97.609, a II. kerületre 49.705, a 111. kerületre 52.164. összesen 199.478 ember esik, a pesti oldal majdnem 752 ezer lakosával szemben. Furcsa jubileom lesz a jövő év­ben. Ekkor ünnepelhetjük 25 éves fordulóját az Erzsébet emlékmű el­halasztásának, A fiatalabb generáció csodálkozva kérdi: ani is az az Er­zsébet emlékmű? Az öregebb enNte­rek pedig s a végrehajtó bizottság tagjai is, akik a nagy tervről tud­na!';, egymásután elhalnak. Mint egy sakiifigurát tologatták eglyideig a monumentálisnak igjért, óriási pénz­összeggel, Erzsébet kináilyasszony dicsőségére alapított épitészeti-szob- rászati müvet, de ma már erre sem tartják érdemesnek. Elaltatták, mint Csipkerózsikát a mesében. íiidegkutról írják lapunknak: November 28- án volt az ajánlatfelbontás a már két- ízben megsemmisített pesthidegkuti vil­lanypályázatban. A nagyobb cégek kö­zül pályázott a Budavidéki Elektromos- Müvek, Essö és társai, dr. Pattantyús cé­gek. A felbontásnál nagy derültséget kel­tett egy helybeli korcsináros, az öreg Kratzer bácsi „bengő“-ben bejelentett ajánlata, mert Kratzer bácsi állítólag még az oszlopíákat is helyben az általa bérelt gróf Karácsonyi-erdőből akarja kivágni. Mikulás-estét rendez a Hüvösvölgy- Környéki Társaskör december hó 7-én, pompásan összeállított műsorral. Hajós Bertalan sütödéje ' BUDÁN, II., Fő-utca M Ajánlja kitűnő házikenyerét és " * elsőrendű vajas süteményeit Zsúros sütemények megrendelésre készülnek Dr. MATHES JÓZSEFNÉ i SZARKA ILONKA divat - szalonja OfcHniVH IUUW1VH és varróisko|á|a I., PAULER-UTCA lt. A varró-iskolába úri hölgyek korlátolt számban j felvétetnek. Szalonomban angol-francia munka jutányosán készül. Tisztviselőknek folyószámla. 1 9 2 6-ra Zseb-tárca- előjegyzési- nagy választék és díszes kivitelben KOMÁRO^Y KÁROLY könyv- zenemű- és papirkereskedése I., Krisztina-körűi 81. szám. Telefon: 43-67. /

Next

/
Oldalképek
Tartalom