Budai Napló, 1925 (21. évfolyam, 819-843. szám)
1925-02-07 / 821. szám
1925 február 7 BUD AI NAP L 0 3 Buda múltjáról. Január 25-én kezdetle meg ezidei előadássorozatát a II. Kér. Iparoskor agilis kulturbi- zottsága, a kör tagjainak buzgó érdeklődése mellett. A gyönyörű Grassalkowich-palota észázados falai közt pedig nem is kezdhette meg méltóbban, mint Buda ősi történelmének fáradhatatlan és szerencsés kezű kutatójának, Aggházi Kamii ny.alezredesnek „Buda múltjából" című előadásával. Aggházy aki a Budán megalakult és remélhetőleg nemsokára ismét ide visz- szakerülő Hadtörténelmi Müzenni megszervezője, e minőségében is számos nagyértékű adatott fedezett fel és tisztázott, amelyek Buda történetét teljesebbé és pontosabbá teszik. Többek között a régi budai házak tipikus méreteivel foglalkozott, melyek jórészt a törökkor építési szabályaiból erednek, amelyek az igazhitűeknek 8.5 m., a keresztényeknek pedig 7 m. épületmagasságot engedélyeztek. Ehhez járult az 1686 után egészen a XIX. század közepéig tartó építési tilalom, mely a budai építkezéseket a katonai erődítésügyi igazgatóság részletesen meghatározott engedélyéhez kötötte, s amit érdekes esetek elmondásával illusztrált. Beszámolt a Nándor-laktanya és környékének, a budai alagutaknak, a régi temetkezésügynek s az I. Werbőczy- utca 9. sz. alatt levő József-laktanya történetének legújabb adatairól, utóbbiról a Hollós Mátyás Társaság által tervezett Jókai-centennárium alkalmából emelendő emléktáblával kapcsolatban, melynek pontos szövegét is elkészítette. Nagyon érdekes volt az 1543—1602. közt a Dunát elzáró lánc históriája is, mely 43 szakaszban 2972 szemből állott, 590 méter hosszú és 280 métermázsa súlyú volt s amelyet a bécsi Heeresmuzeumból megkapni remél a magyar hadimuzeum.A majdnem két óra hosszat tartó szabad előadás azzal a javaslattal végződött, hogy ne hanyagoljuk el nevezetes helyeinknek— esetleg olcsó —emléktáblával való megjelölését. A nagy tetszéssel fogadott, mindenki figyelmét lenyűgöző előadás hatása alatt Horváth István gyáros, a kör ügyvezető elnöke egy millió koronát ajánlott fel e célra s azt a reményt fejezte ki, hogy példáját még számosán fogják követni. Az előadást követő vacsorán Lendl Adolf dr. mondott el érdekes reminiscenciá- kat. A nagysikerű kulturest résztvevői még sokáig maradtak együtt, a történelmi múlt emlékein elborongva. Székely Vladimir dr. rendőrfőtanácsost, aki lelkes budai lakos az 1. kér, kapitányság éléről a IV. kerület élére nevezték ki kapitánynak s a Budán lakó népszerű főtisztet a Budavári Kaszinó bucsusztatta el ünnepélyesen és üdvözölte a népes társas vacsorán a belváros- Az I. kér. kapitányság vezetésében utóda Dóra Sándor r. főtanácsos a ki eddig is helyettesiteite Székely Vladimírt és a kinek neve. mint kiváló rendőrtisztviselőé nemcsak Budán ismert és már régebben bírja, úgymint előde az I. kerületi polgárság teljes bizalmát. Székely Vladimir 1873-ban Magyarfalván született, gymnaziumi tanulmányait Nagykanizsán, a piaristáknál végezte. A jogi egyetem abszolválása után 1896-ban a rendőrséghez nevezték ki. Egyideig a bűnügyi osztályban dolgozott. Szépirodalmi és szakcikkei már akkor keltettek feltűnést, fejlett zsurnaliszta tehetséget árult el, miért is 1890-től kezdve a rendőri sajtóiroda élére állították az akkor egy csillagos tisztviselőt. Majd húsz évig állta ott helyét. Akkor pezsdült fel a magyar hirlapirás ri- portagerovata, melynek táplálója s első forrása a rendőri sajtóiroda vezetője volt, aki tapintattal és erős judiciummal irányította a rendőri krónikát. Közbe erős irodalmi munkásságát fejtett ki maga is. A bűn világából szőtt riportjait és könyveit, melyeket Tábori Kornéllal együtt adott ki, elkapkodták. Az Uránia színház műsorán is sikerrel szerepelt. Amellett több szaklapot szerkesztett. Ma is a „Rendőrségi Szemle“ havi folyóiratot szerkeszti. Tartalmas, magas színvonalú újság. Tárcái, rendőri novelláival pedig sűrűn találkozhatunk. A forradalmak után a IX., majd az I. kér. kapitányság élére került. Több mint négy éve dolgozott közöltünk. Népszerű rendőrfőnök volt, akihez a polgárság nyugodtan fordult minden bajában. A polgárság hálája és tisztelete meg is nyilvánult. Az I; kér. Iparos és kereskedők köre, a Kereskedő- és iparosifjak egyesülete disztagnak választotta meg. A Budai Társaskör választmányi tagjává tette meg. a Hollós Mátyás Társaság pedig rendes tagjai sorába vette fel. A Budai kath. Legónyegyesület január hó 25-én saját helyiségeiben zártkörű műkedvelői előadással egybekötött ünnepélyt rendezett mely délelőtt 10 órakor az alsó- vizivárosi plébánia templomban ünnepi szentmisével kezdődött, onnan a tagok és a vendégek zászló alatt, zenekisérettel indultak. A számos tagból álló menet dr. József Ferenc főherceg házához vonult és Hévey István, Tóth József, Pollauner Károly, Sauerweín Károly vezetésével 12 tßgu küldöttség fölkérte, hogy az egyesület fővédnökségét fogadja el amit szívesen meg is ígért. Este 8 órakor kezdődött a magas vendég jelenlétében Tjévey István egyh. ein. ünnepi beszéde után a jól sikerült énekszám és zeneelőadásokból álló műsor. Majd színre került kitűnő előadásban a „Dolovai nábob leánya“ című színdarabot. Végül pedig tánc kivilágos kivi- radtig. A kir. herceg éjfél után 1 órakor távozott. Tót Imre ünneplése. Bensőséges kedves ünnepséget rendezett egyik illusztris tagjának 30 éves jubileuma alkalmából január 27-én este az I. kér. Iparosok és Kereskedők Köre. Részt vettek az ünnepen a kör tagjain kívül a dísztagok és a kerület számos vezérférfiai, hogy így is bizonyítsák azt a tiszteletet és közbe- csülést, amely a jubiláló Tóth Imre bádogos-nagyiparost Budán is környezi, ahol tulajdonképeni otthona áll. A kör helyiségét zsúfolásig megtöltötték, a társas vacsorán részt venni óhajtók, akiket Ravasz László elnök üdvözölt, átadva szót Hubert Vilmos ügyvezető elnöknek, aki a legmelegebb elismeréssel üdvözölte Tóth Imrét cégének szokatlan arányokban való fejlődése és 30 éves fennállásának évfordulója alkalmából. Azután Hennyey Vilmos államtitkár üdvözölte a jubilánst a Budai Társaskör nevében örömének adva kifejezést, hogy nemcsak a nyugaton becsülik meg az iparost, hanem nálunk is. 'Becsey Antal, nem hivatalosan köszöntötte Tóth Vilmost, amit mint a bádogos ipartestület elnöke megtehetett volna, hanem üdvözli benne a jó, a becsületes embert és a jó magyart, aki 30 év alatt becsülést és tiszteletet tudott maga iránt ébreszteni. Nemcsak őt hanem a polgárság összetartását ünnepeljük most, amikor éket vernek a polgárság közé és veszélyeztetik ezzel magának, a polgárság létét is. Tóth Imiének, az alkotó munka emberének vannak egyéni érdemei is, amelyek barátait hozzáfűzik. A világégést követő nagy magyar tél ridegségét olvasztja az ilyen ünnep — fejezte be beszédét — és a jubiláló cégfő egészségére, további sikeres munkájára ürítette poharát. Viraág Béla szerkesztő a Hollós Mátyás Társaság üdvözletét tolmácsolta, üdvözölve Tóth Imrében és Imre fiában azokat, akik művészetté fejlesztették az ipáit. — A gyakran megnyilatkozó, meleg ováció közben emelkedett szólásra Tóth Imre és keresetlen, őszinte, magyar szóval mondotta el, hogy nem számított arra. hogy ilyen ünneplésben legyen része. Elmondotta élete történetét és cége fejlődését, mely ott kezdőit, hogy jól megtanulta iparát. Azt látta, hogy mások, akik nem tanulták meg és önállósították magukat, boldogultak, — így ő is önállósította magát és szintén boldogult,bár nehezen ment eleinte. Első nagy munkáját a statisztikai hivatal építésénél kapta s azóta folyton gyarapodotta cég jó hire, úgy hogy már 15 áv előtt 120 segéddel dolgozott. — Zajos éljen kisérte e rokonszenves, még mindig férfias megjelenésű, jó egészségnek örvendő Tóth Imre szavait, aki után Hubert elnök üdvözölte a vendégeket Ziegler Géza főtanácsos, dr, Hennyey Vilmos államtitkárt és Hódy Lajos igazgatót, amit Hódy Lajos köszönt meg és Tóth Imrét mint szomszédját üdvözölte és kedves, meleg humorral figurázta ki benne a hegyvidék lakójának keserveit. Hubert György mérnök a Pestről ez alkalomra át jött iparostársaságot üdvözölte, akiknek megjelenése adja meg az ünnep színét és értékét. Végül Merényi Richard igazgató köszöntötte föl a nála megszokott szellemességgel a megjelent hölgyeket. — A társaság vidám zeneszó mellett késő éjjeli órákig maradt együtt a legjobb hangulatban. Diák-bál volt, a III. kér. Árpád-reálgim- názíum műsoros táncmulatsága, január 31-én este 8 órakor, amelyet jólsikerült hangverseny előzött meg. Az Esplande- szálló nagy termében és melléktermekben gyűlt egybe a szép számú vendégsereg, amely nagyrészt a tanulók szüleiből, testvéreiből, rokonaiból, ismerőseiből, az intézet volt tanítványaiból és más jó barátaiból s a III. kerület társadalmának érdeklődő köreiből tevődött össze a népszerű főigazgatóval, dr Morvay Győzővel, a Szilágyi Károllyal az élén. A vallás- és köz- oktatásügyi m misztérium képviseletében kistétényí Walther Béla főigazgató jelent meg. Irredenta-versek sikerült szavalása s eléneklése, továbbá más ének- és zeneszámok ügyes előadása alkotta a műsort, amely méltán megérdemelte a sok tapsot. A pompásan bevált műsort tánc követte. A mulatság anyagilag és erkölcsileg is szépen sikerült. Ebben Schuszter Róbert tanáré a főérdem. A Szabad Lyceum és a Kelenföldi Kaszinó január 27-én este tudományos és művészeti előadást rendezett, ahol dr. Pálfy Sándor a Veres Pálné-utcai leánygimnázium tanára tartotta folytatólagos előadását, mely állandóan lekötötte a hallgatóság figyelmét, és kisérte a vetített képeken bemutatott csodás hegyi utakon, városokon, folyókon át. Kevés szóval, nagyszerű tájékozottsággal mutatott rá a természeti szépségekre. földrajzi és kulturális jelentőségére. Nagy tetszést arattak. Dubovszky Klára gyönyörű énekével és Schimkó Renée kitűnő hegedüjátékával. Zongorán precizitással kisért Szabó Sarolta. Kovássné Balogh Böske pompásan énekelt. Kovács Andor színművész kedves humora fejezte be a szép és ianulságos előadást. (A. J.) Érdekes épülete a budai várnak a Werbőczy-u. 9. sz. a. ház, melyben ma a pénzügyminisztérium gazds- sági hivatala van. Kétemelet magas és kétemelet mély. A földalatti részén voltak régebben a börtönök, ahol számos kiváló magyar ember sínylődött és itt volt fogva Jókat Mór is. A Hollós Mátyás Társaság által megindított mozgalom, mely Budán nagyarányú Jókai-ünnepet tervez az összes kulfurcélokat szolgáló egyesületek bevonásával óhajtja megjelölni és fölkérte Aggházy Kamii alezredest a budai vár történetének tudósát, hogy az emléktábla szövegét szerkeszte meg. Az érdekes felirat igy szól: „Ez épületben, melyet a XVlll. század vége óta József-laktanyának, később köznyelven Stokháznak neveztek, szenvedett rabságot a Hazáért 1837. V. 5. — 1840. IV. 20-ig KOSSUTH LAJOS, ugyanakkor átmenetileg Wesselényi Miklós báró. Lovassy Szakái László, Lovassy Szakály Ferenc, Tormássy János, Farkas Ferenc, Lapsánszky N. és két Ízben Táncsics Mihály, 1849. I. 5. — IV. 33-ig, amikor legtöbben Olmützbe vitettek; Babinszky N. alsó- némedii jegyző, Barsi [Neumann] József bicskei r. k. plébános, Batthyány Lajos gróf volt miniszterelnök, Borkay Imre máramarosi honvéd, Boross Mihály székesfehérvári ügyvéd, Eisele Ferenc lakatos, Eisenfels Rudolf nyomdatulajdonos, Fiedler Gyula pozsonyi technikus, Fol- tényi N. szakács, Gaál Tádé csuzi r. k. plébános, Garay Alajos, Gelenczey Pál székely mérnök, Gyöngyösi Horváth Imre pesti ügyvéd, Hammersberg László kassai ügyvéd, Hrabovszkz Jáuos altábornagy, Jakabffy N. huszárhadnagy, Jovics István tábornok, Károlyi István gróf, Kopps N. szepesi sörgyáros, Lázár György gróf tábornok, Láposy Károly pesti ügyvéd, Légrády László pesti ügyvéd, Lévay N. egri kanonok, Máté N. cukrász, Moga N. altábornagy, Mohácsy József pesti ügyvéd, Neuwirth Adolf pécsi lapszerkesztő, Perlaky László kegyesrendi tanár, Pohl Ede tiroli légióbeli főhadnagy-segédtiszt, Rémai Károly komáromi színész, Szabó Alajos bajóthi esküdt, Szerdahelyi Ede zongoraművész, Szilágyi István pesti ^ombkötőmester, Turávszky Imre libetbányai jegyző, Török Miklós nemzeti színház kardalos, Wiedersperg Alajos báró őrnagy, Zse- lénszky László gróf és számos ismeretlen, 1849. 1. 5. — V. 21-ig. Czuczor Gergely. Az épület mögött levő József-bástyán halt vértanuhálált: 1840, I. 30-án délben Szol Vitályos őrnagy, a tiroli légió parancsnoka, 111. 21-én délben Novák Tivadar honvéd százados, mindketten golyótól, végül 1849. V. 20-án délután 5 órakor lamisari N, cs. kir. 23. gval. ezredbeli olasz közember, akit a magyarok iránt érzett ro- konszenve miatt lőttek agyon, végül itt volt fogságban JÓKAI MÓR. Emelte a JÓKAI-Centennárium alkalmából, a HOLLÓS MÁTYÁS TÁRSASÁG kezdeményezésére, a hálás magyar nemzet." HTTlLR-NVOMDn RÉSZVÉNYTÁRSASÁG I., Szent János-tér l/a. Telefonszám: 24-77. A NYOMDA ÚJONNAN ÁTALAKÍTVA FELSZERELVE Mindennemű nyomtatványt, folyóiratok, könyvek nyomását a leg- jutányosabban vállalja. ÖRÖKLAKÁSOK a Kríszina-tér közelében, modern 2—3—4 szobásak (esetleg részletfizetésre is) kaphatók UDVARY építésznél I. kér., Váralja-utca 3. Telefon 22—70
