Budai Napló, 1924 (20. évfolyam, 796-818. szám)
1924-09-06 / 808. szám
1924 szeptember 6 BUDAI NAPLÓ 5 fi Budai Rapló közgazdasági melléklete Kistőkések érdeke — Elpusztult kisvagyonok - Elveszett az árvák vagyona-1 Nemcsak a kistőkések vesztették el a háborút és mégis az a szomorú helyzet áll fenn, hogy a világháború gazdasági rokkantjai egyedül a kistőkések. A földműves kisgazda és a földbirtokos alaposan talpra állott, a kézmüiparosság is bele illeszkedett az uj gazdasági rendbe, de még a munkásosztály is megél némi küzdelemmel. Egyedül és kizárólag a a társadalomnak az a rétege, mely kis vagyonkáját takarékba, járadékba, hadikölcsönbe, záloglevelekbe vagy biztosításba fektette, ment tönkre sa- jál hibáján kívül. A gazdasági háborúnak ők a tehetetlen rokkantjai. A háborur elvesztettük, — a pénzünk elértéktelenedett. Tönkre ment a magyar társadalomnak épen a legértékesebb, legszorgalmasabb, legtiszteletreméltóbb rétege. A becsületes munka révén takarékoskodó emberek zöme. Nem kerülte el ez a kormány gondját sem és maga a pénzligyUj sorozás! Már békében, a háború előtt is soroztak tudvalevőleg és a jó erőben lévő fiatalságot bevonták katonai szolgálatra 1—3 évre, akár akarta, akár nem. Kiragadták rendes keresetéből, amellyel esetleg gyenge testvéreit, vagy elaggott szüleit segítette. A háború kitörésekor óriási arányokban folyt a sorozás és négy osztályba osztották az egész férfilakosságot. Az I. osztályban voltak a legegészségesebb egyének, fiatalok és erősek. Ezek vonultak először a frontra, utánuk jött a II. osztály, azután a III-ik. Viszont a IV-ik osztály fel volt mentve minden fegyverszolgálat alól. — És ez igy rendben volt, jogos volt. — Most folyik a gazdasági -világháború és most újból sorozni kell. Nem a testi épség alapján, hanem a vagyon és jövedelem alapján. Itt is négy osztályt lehet állítani: I. a billiók urai, II. a 100 milliárddal bírók, III. az egy milliárd felöli vagyonnal, vagy ennek megfelelő jövedelemmel bírók — akik a gazdasági kiegyenlitődés nagy harcában ilyen sorrendben vesznek részt és hoznak törvényesen megállapított áldozatokat, — és végül a IV-ik osztály amelyen segítenie kell a három előbbinek. — Ez volna a nagy kiegyenlítés, mely ismét egyensúlyba hozná a társadalmat és tényleg lehetővé tenne a többtermelést, a becsületes munkát a hivatalokban is, mert akkor megszűnnék a kifogás, hogy mindenki munkája jövedelmén felül is kénytelen még keresni s igy egyik feladatának sem tud megfelelni. Az uj sorozás legyen épen oly igazságos, oly szigorú és kegyetlen, mint volt az, mely fegyverbe szólította a nemzet javát a gyöngék és tehetetlenek megvédésére. A gazdasági háborúban sokkal több az „untauglich“ mint volt a fegyveres harcban, de a „tauglich“-ok sokkal erősebbek és nagyobb áldozatokra képesek, mint volt a különbség a harctéri készség dolgában. A legméltányosabb adó volna az, mely a pénzelértéktelenedését sújtaná oly módon, hogy az, aki a pénz romlása lévén gazdagodott meg, fizetné azt törvényileg megállapított arányban, a romlás révén szerzett vagyon után. Nem spekulativ észjárású emberek kénytelenek voltak házaikat eladni, A hadikölcsön rokkantjai — Elkótyavetyélt családi kincsek miniszter ur mondotta julius elsején a nemzetgyűlésen tartott nagy beszédében, hogy „. . . azoknak, akik meg tudták tartani vagyonukat a háború folyamán és az azutáni időkben, — kötelességük mindent megtenni azok érdekében, akik a pénzromlás folytán, saját hibájukon kívül tönkre mentek. Erre a célra nagy társadalmi szervezetet kell alakitaniok, amelynek vezetésére meg kell nyernünk a nemzet legkiválóbb embereit . . .“ A nemzethez intézet e felhívás alapján indultunk el és fölkértük Buda elismert vezérembereit, hogy álljanak e mozgalom élére. Nem nézheti senki nyugodt lelkiismerettel, hogy ezek a kisvagyonok végleg elpusztuljanak, elvesz- szen az árvák pénze és kótyavetyél kerüljön minden értékes családi ékszer és emlék. potom áron, s megvette a spekulativ egyén; aki a fizetési módozatokat úgy kötötte ki, hogy mindig leromlott koronával fizette az esedékes részletet, néha annál is kevesebbel mint a mennyi volt az érték leromlás révén támadt különbség. Az eladó ezt bizonyíthatná s ez alap n adóztatnák meg a vevőt. Rossz üzlet volt a hazafiság az utolsó 10 esztendőben, mert aki jó hazafi volt és bízott az államban, a nemzetben, — az ma koldus. Viszont az, aki nem volt hazafi és hadikölcsön helyett mindenféle árut felhalmozott, tehát a hazafiatlan, a hazáját megtagadó — az úrrá lett. Nehéz ugyan megvonni a határt a rendes kereskedelem raktározása és az ilyen ad hoc raktározás között, de nagyon sok ilyen spekulánst lehetne még most utólag is leleplezni és — ha mást nem is — de megadóztatni a nyomorba és koldusbotra jutott hazafias érzelmüek javára. Az első segítség. A legrosszabbul jártak azok, akik takarékoskodtak a háború előtt. Egy szorgalmas élet munkálkodása révén megtakarítóit összeg kamata elegendő volt a gondtalan megélhetésre. Akinek 200.000 korona vagyona vott, nyugodtan megélt 12 ezer korona évi jövedelemből. Ez mind összedőlt egy-két év alatt s az egész tőkét megette az özvegy és családja egy hónap alatt. De akiknek vagyona nemcsak a takarékpénztárban volt, hanem záloglevelekben, biztosítási kötvényekben, járadékokban vagy jelzálogkölcsönökben volt elhelyezve és azok kamataiból éltek, — de legfőképen azok, akiket nemzeti és hazafias felbuzdulásuk hadikölcsönök jegyzésére buzditott, — azok valóban megrokkantak a háború után. Ezeket a rokkantakat meg kell mentenie az államnak, mest ezek a nemzetnek, adták kölcsön a vagyonukat s a nemzet nem játszhatja saját áldozatkész fiaival szemben azt a csúf játékot, amit a pénzintézetek játszhattak. A nemzet becsülete megköveteli, hogy az államba vetett hitet fentartsuk továbbra is, mert jöhet idő, ahogy már jött is, mosta szanálási kölcsön idején, hogy ismét a saját fiaihoz fordul a nemzet és akkor mindenkiben élnie kell a hitnek, hogy az állam ígéretében megbízhat. Az első segítség az volna, hogy ezeknek a hadikölcsönöknek, járadékoknak, zálogleveleknek, óvadékoknak és árvaszéki betéteknek a kamatait fizetnék aranyban, kimondva azt, hogy az állami pénzügyek konszolidációjával párhuzamosan emelkedik majd aranyértékre, vagy a törvényhozás által megállapított értékre maga a befektetett tőke is. Ez a megoldás már nagyon sürgős, sok nyomornak venné ezzel elejét az állam, sok özvegy, sok árva, sok munkéképtelen aggastyán keserű könnyeit szárítaná fel. Hitvány másolata a régi jó aranykoronának a mai papirkonona. Úgy viszonylik egymáshoz, mint egy muzeálisán értékelt remekmű festmény és annak kontár másolata. Igaz, hogy mind a kettő egyforma, még a neve is, de az értéke mégis óriási- lag különböző. A régi koronának 20 ezred részét képezi csak a mai papirkorona és mégis minden pénzvállalat szeretné elhitetni az emberekkel, hogy a korona most is korona. — Aki például ezelőtt biztosította magát 5000 koronára, s most jár le a biztosítás, amellyel maturázott fiát gondolta annak idején az egyetemre küldhetni, — most a villamos átszálló jegyet sem tudja belőle megváltani, hogy fölvegye a biztosítási összeget. Pedig ö az első 10 esztendőben becsületes aranykoronákban fizette a havi részleteket. Most pedig föl sem veszi a biztosított összeget, mert nem akar két ezer koronát ráfizetni. Az egész biztosítás két villamos jegy áránál is kevesebbre devalválódott és ezek a koronák igazán csak hitvány másolatai a régi jó koronának. Zr jxr nmr:i m. irtt OrVOSSágOS SzájÖlŰIÍIÖUCl tinctura, fogfájás, toroklob, dohányosok hurutja ellen gyógyszer. Buda, Fő-u. 27. Városi gyógyszertár, szemben a kapucinusokkal. Zamatos házikoszt Napi ebéd 17.000 kor. utcán át. :: H A L Á S 2 N É :: II., Szász Károly-utca 4. I. em. 5. Ke vegyen cipói addig, amig meg nem nézte K Ö C S E GERGELY cipészetének készletét, aki gummi munkát is vállal 11, Horvát-utca 32. Telefon: 97—11. FÉSÜLÉS hajmosás, ondolálás,különleges hajfestés I., ATT1LA-KÖRUT 2. BOLVÁNCZKY J. A budai intelligencia szolid szórakozóhelye a NÉMETH-féle vendéglő II., Hunfalvy- utca 6/B. a várhegy oldalán, a Bécsi-kapu mellett. Elsőrangú tiszta fajborok. Pompás levegő,jszép kert,hideg konyha Holt-e már Heloten? Lát(a-e már azt az isteni nyugodtságot, amellyel a török és az arabs az élet viszontagságait viseli? Ezt nagyrészt az erős, hamisítatlan babkávé bőséges fogyasztásának köszönheti Cselekedjék hasonlóképen! Meinl Gyula r.-t. M E NETJEGY-IRODA Budán, II. kér., Margit-körut 31. ANGOL-MAGYAR BANK FIÓKJA Előkelő CUKRÁSZ szalon NYÁRI TERASSZAL A VÉRMEZŐRE. RAVASZ LÁSZLÓ 1. kerület, Krisztina-körut 77. sz. Az uiközuti vasúttársaság, mely Budapest Székesfővárosi Közlekedési R.-T. címen intézi a főváros közlekedését elejétől kezdve rokonszenvesebben kezeli Budát, mint előde. A múltban lehetetlennek mondott, de egészen jelentéktelen befektetést igénylő munkálatok évekig húzódtak és soha el nem készültek, mint amilyen a török-utcai, nehány méteres összeköttetés volt. Most végre valami jogegyenlőség kéz kifejlődni Buda és Pest között a közúti közlekedés terén. Néhány jó uj vonal beállítása szoiosabban kapcsol minket Pesthez s lassan tejesül minden kívánságunk. Az uj társaságot sokféle gáncs érte, sőt még az elgázolásokért is az igazgatóságot okolták oly esetekben is, ahol utólag a törvényszék is fölmentette a kocsivezetőt, mert hibáján kívül történt a szerencsétlenség. A vállalat élén Rényi Dezső áll, akinek nagy és szép múltja van a fővárosnál, akit „aranytollu" főjegyzőnek neveztek s aki egész tudását, munkájáj sikerrel szenteli a forradalmak alatt teljesen lezüllött közúti közlekedés reformjának. Az uj társaság közgyűlésén beszámolt eddigi működéséről és e számadás nagy és öntudatos munkáról tesz tanúságot. Az elhasznált síneket kicserélték és folyik még a kicserélés, az alsó vezetéket átalakították felsővezetékre, uj hurokvágányok épitése egyszerűsíti a forgalmat. Reconstruáltak 108 motorkocsit, 106 pótkocsit és a multévben 1004 személyszállító jármű volt üzemben. A bevétel a múlt évben 53,217,688,566 korona 58 fillér volt, a kiadás összege 51,955,491.274 koroa 35 fillér. A társaság tiszta nyeresége 523,521.388 korona, ebből 5°/o osztalék 25,000.000 korona, a részvények után fölülosztalékul részvényenkint 3.500 koronát, ösz- szesen 75,000.000 koronát fizet a társaság. A fönmaradó 298,595.319 koronából emberbaráti és közjótékonysági célokra 240,000.000 koronát juttason. A Magyar Amerikai Bank rt. aug. 31-én tartotta Berlini-téri székházában közgyűlését Siegescu József dr pápai prelátus egyetemi tanár elnöklete alatt. A közgyűlés az előterjesztett mérleget elfogadta, a felmentvényt megadta és tudomásul vette, hogy a Bányai dr.-féle csoport az intézet vezetésétől visszalépett és uj igazgatósági tagoknak megválasztattak: Bottlik István báró, Polónyi Dezső dr, Török Sándor, Gimpel György dr. (Wien), Buday Barna, Siegescu József dr, Révész Jenő dr, Bálint Imre dr, Fenyő Kornél dr, Párkány Frigyes dr, Szeghő Károly és Lukács Henrik (ügyv. igazgató). Iparosok uj pénzintézete alakult „Budai Ipari és Kereskedelmi Bank Részvénytársaság“ címen augusztus hó 1-én, amikor helyiségét is megnyitotta II., Fő-átca 19. az. alatt. Az uj pénzintézet célja, hogy a békebeli bankot állítson a budai kézmüiparosok és kereskedők szolgálatába és a vállalat élén Horváth István áll, aki mint a II. kér. Iparoskor ügyv. elnöke hivatásszerűen
