Budai Napló, 1924 (20. évfolyam, 796-818. szám)

1924-09-06 / 808. szám

1924 szeptember 6 BUDAI NAPLÓ 5 fi Budai Rapló közgazdasági melléklete Kistőkések érdeke — Elpusztult kisvagyonok - Elveszett az árvák vagyona-1 Nemcsak a kistőkések vesztették el a háborút és mégis az a szomorú helyzet áll fenn, hogy a világháború gazdasági rokkantjai egyedül a kis­tőkések. A földműves kisgazda és a földbirtokos alaposan talpra állott, a kézmüiparosság is bele illeszkedett az uj gazdasági rendbe, de még a munkásosztály is megél némi küz­delemmel. Egyedül és kizárólag a a társadalomnak az a rétege, mely kis vagyonkáját takarékba, járadékba, hadikölcsönbe, záloglevelekbe vagy biztosításba fektette, ment tönkre sa- jál hibáján kívül. A gazdasági háború­nak ők a tehetetlen rokkantjai. A háborur elvesztettük, — a pén­zünk elértéktelenedett. Tönkre ment a magyar társadalom­nak épen a legértékesebb, legszor­galmasabb, legtiszteletreméltóbb ré­tege. A becsületes munka révén takarékoskodó emberek zöme. Nem kerülte el ez a kormány gondját sem és maga a pénzligy­Uj sorozás! Már békében, a há­ború előtt is soroztak tudvalevőleg és a jó erőben lévő fiatalságot be­vonták katonai szolgálatra 1—3 évre, akár akarta, akár nem. Kiragadták rendes keresetéből, amellyel esetleg gyenge testvéreit, vagy elaggott szüleit segítette. A háború kitörése­kor óriási arányokban folyt a soro­zás és négy osztályba osztották az egész férfilakosságot. Az I. osztályban voltak a legegészségesebb egyének, fiatalok és erősek. Ezek vonultak először a frontra, utánuk jött a II. osztály, azután a III-ik. Viszont a IV-ik osztály fel volt mentve minden fegyverszolgálat alól. — És ez igy rendben volt, jogos volt. — Most folyik a gazdasági -világháború és most újból sorozni kell. Nem a testi épség alapján, hanem a vagyon és jövedelem alapján. Itt is négy osz­tályt lehet állítani: I. a billiók urai, II. a 100 milliárddal bírók, III. az egy milliárd felöli vagyonnal, vagy ennek megfelelő jövedelemmel bírók — akik a gazdasági kiegyenlitődés nagy harcában ilyen sorrendben vesznek részt és hoznak törvényesen megállapított áldozatokat, — és végül a IV-ik osztály amelyen segítenie kell a három előbbinek. — Ez volna a nagy kiegyenlítés, mely ismét egyensúlyba hozná a társadalmat és tényleg lehetővé tenne a többterme­lést, a becsületes munkát a hivata­lokban is, mert akkor megszűnnék a kifogás, hogy mindenki munkája jövedelmén felül is kénytelen még keresni s igy egyik feladatának sem tud megfelelni. Az uj sorozás legyen épen oly igazságos, oly szigorú és kegyetlen, mint volt az, mely fegy­verbe szólította a nemzet javát a gyöngék és tehetetlenek megvédésére. A gazdasági háborúban sokkal több az „untauglich“ mint volt a fegyve­res harcban, de a „tauglich“-ok sokkal erősebbek és nagyobb áldo­zatokra képesek, mint volt a különb­ség a harctéri készség dolgában. A legméltányosabb adó volna az, mely a pénzelértéktelenedését sújtaná oly módon, hogy az, aki a pénz romlása lévén gaz­dagodott meg, fizetné azt törvényileg meg­állapított arányban, a romlás révén szerzett vagyon után. Nem spekulativ észjárású em­berek kénytelenek voltak házaikat eladni, A hadikölcsön rokkantjai — Elkótyavetyélt családi kincsek miniszter ur mondotta julius elsején a nemzetgyűlésen tartott nagy be­szédében, hogy „. . . azoknak, akik meg tudták tartani vagyonukat a háború folyamán és az azutáni idők­ben, — kötelességük mindent megtenni azok érdekében, akik a pénzromlás folytán, saját hi­bájukon kívül tönkre mentek. Erre a célra nagy társadalmi szervezetet kell alakitaniok, amelynek vezetésére meg kell nyernünk a nemzet legkiválóbb embereit . . .“ A nemzethez intézet e felhívás alapján indultunk el és fölkértük Buda elismert vezérembereit, hogy álljanak e mozgalom élére. Nem nézheti senki nyugodt lelki­ismerettel, hogy ezek a kisvagyo­nok végleg elpusztuljanak, elvesz- szen az árvák pénze és kótyave­tyél kerüljön minden értékes családi ékszer és emlék. potom áron, s megvette a spekulativ egyén; aki a fizetési módozatokat úgy kötötte ki, hogy mindig leromlott koronával fizette az esedékes részletet, néha annál is keve­sebbel mint a mennyi volt az érték lerom­lás révén támadt különbség. Az eladó ezt bizonyíthatná s ez alap n adóztatnák meg a vevőt. Rossz üzlet volt a hazafiság az utolsó 10 esztendőben, mert aki jó hazafi volt és bízott az államban, a nemzetben, — az ma koldus. Vi­szont az, aki nem volt hazafi és hadikölcsön helyett mindenféle árut felhalmozott, tehát a hazafiatlan, a hazáját megtagadó — az úrrá lett. Nehéz ugyan megvonni a határt a rendes kereskedelem raktározása és az ilyen ad hoc raktározás között, de nagyon sok ilyen spekulánst le­hetne még most utólag is leleplezni és — ha mást nem is — de meg­adóztatni a nyomorba és koldus­botra jutott hazafias érzelmüek ja­vára. Az első segítség. A legrosszabbul jártak azok, akik takarékoskodtak a háború előtt. Egy szorgalmas élet munkálkodása révén megtakarítóit összeg kamata elegendő volt a gond­talan megélhetésre. Akinek 200.000 korona vagyona vott, nyugodtan megélt 12 ezer korona évi jövede­lemből. Ez mind összedőlt egy-két év alatt s az egész tőkét megette az özvegy és családja egy hónap alatt. De akiknek vagyona nemcsak a taka­rékpénztárban volt, hanem zálog­levelekben, biztosítási kötvényekben, járadékokban vagy jelzálogkölcsö­nökben volt elhelyezve és azok kamataiból éltek, — de legfőképen azok, akiket nemzeti és hazafias fel­buzdulásuk hadikölcsönök jegyzésére buzditott, — azok valóban meg­rokkantak a háború után. Ezeket a rokkantakat meg kell mentenie az államnak, mest ezek a nemzetnek, adták kölcsön a vagyonukat s a nemzet nem játszhatja saját áldozat­kész fiaival szemben azt a csúf játé­kot, amit a pénzintézetek játszhattak. A nemzet becsülete megköveteli, hogy az államba vetett hitet fentartsuk továbbra is, mert jöhet idő, ahogy már jött is, mosta szanálási kölcsön idején, hogy ismét a saját fiaihoz fordul a nemzet és akkor mindenki­ben élnie kell a hitnek, hogy az állam ígéretében megbízhat. Az első segítség az volna, hogy ezeknek a hadikölcsönöknek, járadékoknak, zá­logleveleknek, óvadékoknak és árva­széki betéteknek a kamatait fizetnék aranyban, kimondva azt, hogy az állami pénzügyek konszolidációjával párhuzamosan emelkedik majd arany­értékre, vagy a törvényhozás által megállapított értékre maga a befek­tetett tőke is. Ez a megoldás már nagyon sürgős, sok nyomornak venné ezzel elejét az állam, sok özvegy, sok árva, sok munkéképtelen aggas­tyán keserű könnyeit szárítaná fel. Hitvány másolata a régi jó aranykoroná­nak a mai papirkonona. Úgy viszonylik egymáshoz, mint egy muzeálisán értékelt remekmű festmény és annak kontár má­solata. Igaz, hogy mind a kettő egyforma, még a neve is, de az értéke mégis óriási- lag különböző. A régi koronának 20 ezred részét képezi csak a mai papirkorona és mégis minden pénzvállalat szeretné elhi­tetni az emberekkel, hogy a korona most is korona. — Aki például ezelőtt biztosí­totta magát 5000 koronára, s most jár le a biztosítás, amellyel maturázott fiát gon­dolta annak idején az egyetemre küldhetni, — most a villamos átszálló jegyet sem tudja belőle megváltani, hogy fölvegye a biztosítási összeget. Pedig ö az első 10 esztendőben becsületes aranykoronákban fizette a havi részleteket. Most pedig föl sem veszi a biztosított összeget, mert nem akar két ezer koronát ráfizetni. Az egész biztosítás két villamos jegy áránál is ke­vesebbre devalválódott és ezek a koronák igazán csak hitvány másolatai a régi jó koronának. Zr jxr nmr:i m. irtt OrVOSSágOS Száj­ÖlŰIÍIÖUCl tinctura, fogfájás, toroklob, dohányosok hurutja ellen gyógy­szer. Buda, Fő-u. 27. Városi gyógyszertár, szemben a kapucinusokkal. Zamatos házikoszt Napi ebéd 17.000 kor. utcán át. :: H A L Á S 2 N É :: II., Szász Károly-utca 4. I. em. 5. Ke vegyen cipói addig, amig meg nem nézte K Ö C S E GERGELY cipészetének készletét, aki gummi munkát is vállal 11, Horvát-utca 32. Telefon: 97—11. FÉSÜLÉS hajmosás, ondolálás,különleges hajfestés I., ATT1LA-KÖRUT 2. BOLVÁNCZKY J. A budai intelligencia szolid szórakozóhelye a NÉMETH-féle vendéglő II., Hunfalvy- utca 6/B. a várhegy oldalán, a Bécsi-kapu mellett. Elsőrangú tiszta fajborok. Pompás levegő,jszép kert,hideg konyha Holt-e már Heloten? Lát(a-e már azt az isteni nyugodtságot, amellyel a török és az arabs az élet viszontagságait viseli? Ezt nagyrészt az erős, hamisí­tatlan babkávé bőséges fo­gyasztásának köszönheti Cselekedjék hasonlóképen! Meinl Gyula r.-t. M E NETJEGY-IRODA Budán, II. kér., Margit-körut 31. ANGOL-MAGYAR BANK FIÓKJA Előkelő CUKRÁSZ szalon NYÁRI TERASSZAL A VÉRMEZŐRE. RAVASZ LÁSZLÓ 1. kerület, Krisztina-körut 77. sz. Az uiközuti vasúttársaság, mely Budapest Székesfővárosi Közlekedési R.-T. címen intézi a főváros köz­lekedését elejétől kezdve rokon­szenvesebben kezeli Budát, mint előde. A múltban lehetetlennek mondott, de egészen jelentéktelen befektetést igénylő munkálatok éve­kig húzódtak és soha el nem ké­szültek, mint amilyen a török-utcai, nehány méteres összeköttetés volt. Most végre valami jogegyenlőség kéz kifejlődni Buda és Pest között a közúti közlekedés terén. Néhány jó uj vonal beállítása szoiosabban kapcsol minket Pesthez s lassan tejesül minden kívánságunk. Az uj társaságot sokféle gáncs érte, sőt még az elgázolásokért is az igaz­gatóságot okolták oly esetekben is, ahol utólag a törvényszék is föl­mentette a kocsivezetőt, mert hibá­ján kívül történt a szerencsétlenség. A vállalat élén Rényi Dezső áll, akinek nagy és szép múltja van a fővárosnál, akit „aranytollu" főjegy­zőnek neveztek s aki egész tudá­sát, munkájáj sikerrel szenteli a forradalmak alatt teljesen lezüllött közúti közlekedés reformjának. Az uj társaság közgyűlésén beszámolt eddigi működéséről és e számadás nagy és öntudatos munkáról tesz tanúságot. Az elhasznált síneket ki­cserélték és folyik még a kicseré­lés, az alsó vezetéket átalakították felsővezetékre, uj hurokvágányok épitése egyszerűsíti a forgalmat. Reconstruáltak 108 motorkocsit, 106 pótkocsit és a multévben 1004 személyszállító jármű volt üzem­ben. A bevétel a múlt évben 53,217,688,566 korona 58 fillér volt, a kiadás összege 51,955,491.274 koroa 35 fillér. A társaság tiszta nyeresége 523,521.388 korona, eb­ből 5°/o osztalék 25,000.000 korona, a részvények után fölülosztalékul részvényenkint 3.500 koronát, ösz- szesen 75,000.000 koronát fizet a társaság. A fönmaradó 298,595.319 koronából emberbaráti és közjóté­konysági célokra 240,000.000 ko­ronát juttason. A Magyar Amerikai Bank rt. aug. 31-én tartotta Berlini-téri székházában közgyűlését Siegescu József dr pápai prelátus egyetemi tanár elnöklete alatt. A közgyűlés az előterjesztett mérleget elfogadta, a felmentvényt megadta és tudomásul vette, hogy a Bányai dr.-féle csoport az intézet vezetésétől visszalépett és uj igaz­gatósági tagoknak megválasztattak: Bottlik István báró, Polónyi Dezső dr, Török Sándor, Gimpel György dr. (Wien), Buday Barna, Siegescu József dr, Révész Jenő dr, Bálint Imre dr, Fenyő Kornél dr, Párkány Frigyes dr, Szeghő Károly és Lukács Henrik (ügyv. igazgató). Iparosok uj pénzintézete alakult „Budai Ipari és Kereskedelmi Bank Részvénytársaság“ címen augusztus hó 1-én, amikor helyiségét is meg­nyitotta II., Fő-átca 19. az. alatt. Az uj pénzintézet célja, hogy a békebeli bankot állítson a budai kézmüiparosok és kereskedők szol­gálatába és a vállalat élén Horváth István áll, aki mint a II. kér. Ipa­roskor ügyv. elnöke hivatásszerűen

Next

/
Oldalképek
Tartalom