Budai Napló, 1924 (20. évfolyam, 796-818. szám)

1924-10-22 / 812. szám

2 BUDAI NAPLÓ 1924 október 22 tőríénettudós, mint korelnök, a muzeum késdésének múltjáról, jele­néről és jövőjéről mondott gyö­nyörű beszédet. Horváth Károly szfőv. bizottsági tag az alapsza­bályokat ismertette. Azután fővéd­nökül József kir. herceget, véd­nökökül Csáky gróf honvédelmi, Klebalsberg gróf kultuszminisztert, Sipőcz polgármestert és vitéz Nagy Pál honvéd főparancsnokot válász- tották meg. Az egyesület elnöke Lukács György ny. kultuszminisz­ter, társelnöke br. Hazai és br. Szurmay volt honvédelmi miniszter, alelnőke dr. Szendrei János és br. Kohner Adolf, ügyvezető alel- nöke Horváth Károly lett. Az igaz­gatótanács tagjai közül dr. Drehr Imre nemzetgy. képviselő, dr. Lech- ner Jenő müegy. tanár, dr. Mor- vay Győző tanker, főigazgató, dr. Ripka Ferenc szfőv. kormánybiztos, gyurgyókai Zilahy Dezső, dr. Czakó Elemér h. államtitkár a Hollós Mátyás Társaság tagjai, budai pol­gárok pedig (József kir. hercegen gr. Klebelsbergen, br. Hazain és dr. Szendrein kivűl) Csupor József szfőv. tanácsnok, Dormándy Géza ny. ezredes, a Dunagőzhajózási Társaság igazgatója, olysói Gabányi János tábornok, dr. Horánszky Dezső. Wälder Gyula müegy. tanár, Kratochwi! Károly altábornagy. A bizottságok megválasztott tagjai közt is fölös számmal szerepelnek a Hollósok és a budaiak, igy Akantisz Viktor a Nemzeti Muzeum tudós őre, Kreybig Rezső tábornok, Agg- házy Kamii ny. alezredes (a tudo­mányos bizottság és a mohácsi 400 éves emlékbizottság előadója), Istók János szobrászművész, Rákosi György dr, ezredes, Szegfy István ezredes, dr. Preszly Lóránt csendőr­őrnagy stb. Az egyesülettől, külö­nösen pedig páratlanul buzgó és áldozatkész ügyvezető alelnökétől, Horváth Károly vezérigazgatótól Buda társadalma bizton remélheti, hogy nemcsak a Hadtörténelmi Múzeumot állítja lábra 5 és hozza vissza a budai várba, hanem nagy koncepciójával azt is, ami mind­ezzel szorosan kapcsolatos : a Vár életének felpezsditését, a várbeli közlekedés (siklók, liftek stb.), a Várszínház, a Vérmező és a Ter­mészetrajzi Muzeum ügyének meg­oldását. Buda a fürdőváros, Buda a múzeumok városa. Úgy érezzük mert úgyis óhajtjuk, hogy nagy fogas kérdéseink akadtak benne emberükre ! Dubonai Pál. FERENC JÓZSEF Elvállal minden e szakmába vágó kárpitos munkákat, angol börbutor festészet és restaurálását. II., CSALOGÁNY-UTCA 28., KAPÁS-U. SAROK B. Lista! — A hogy Kelenföldije megtörtént. — A tantestületi szobában együtt ülnek a tanítónők. Várják az igaz­gatót. Ma adja át a felmondó leveleket. — Vájjon ki lesz az áldozat? Mindenki izgatott, de azért vidám tereferével igyekeznek palástolni az érzéseiket. Elméletek röpködnek a levegő­ben. Csupa okos szív. De csak szó, mert nem őszinte. A beszélgetés során hangosan hirdetik, hogy mennyire igazságos az a rendelet. (Ha másoknak szól.) Az asszonynak tényleg otthon a helye. Legyen anyja a gyermekei­nek. Társa az urának. Őrzője ser­dülő leányainak. Két urnák nehéz szolgálni. Ha nem ér rá gyermekét ápolni, ha nem tudja figyelemmel kisérni, testi­lelki fejlődését, nem tudja úgy ne­velni, ahogy kell. Későbbi korban keserves árat fizet ezért. Ha fáradtan jön haza az iskolá­ból, elébe szaladó, lelkendezve me­sélő kis fiát türelmetlenül hárítja el. Ha nem engedelmeskedik, megüti. Nem tehet róla. Ideges. Kimerült. Érthető. Elhallgatnak. Jön az igazgató. Mindenki a torkában érzi do­bogni a szivét. Az elméletek szerte foszlanak a levegőben. Az egyik hölgy, aki ragyogó arccal üdvözölte a tanács határo­zatát, elsápad. Remegve dől hátra. Egy pillanatra lehunyja a szemét és ha az Igazgató kimondaná a nevét az elbocsátottak között, ájul- tan rogyna össze. Nincs az elbocsátottak között. Felszabadulva, boldogan suttog a szomszédjával. / Az első név, egy özvegy asszonyé, ősz a haja. De javakorbeli. Munka­bíró. Munkaszerető. Szakmáját érti. A hivatását szereti. Lobogva ég benne a vágy, hasznára válni a szép ügynek. Tudna és szeretne még dolgozni a Gyermekért. Nem kell! Egy bájos fiatal asszony a má­sodik. Szorgalmas, buzgó tanítónő. Remegve veszi kezébe a tollat, hogy aláírja az elbocsátó végzést. Bár­mennyire uralkodik magán, szemei­ből kibuggyan a könny. Az ura is állás nélkül van. Ámde a könnyei nem puhítják meg a szigorú pa­ragrafust. Nem régen került össze a fiatal pár. Hittel, bizalommal indultak el az uj életnek. Most amikor már megérkezett az uj hajtás, egy drága kicsi ember palánta, akkor mondják, hogy keressenek máshol kenyeret. De hol ? És miért ? Ki ad erre feleletet ? Ki önt bátorságot, uj bizalmat I „SZARVAS“ kávéház m L KERÜLET, SZARVAS-TÉR 1. SZ. Újonnan átalakiiva kávéház és étteremnek. Étlap szerinti kitűnő erdélyi meleg és hideg ételek. Elsőrendű sör és fajborok. Szolid olcsó polgári árak. j" Pontos kiszolgálás. ELSŐRANGÚ Á ZENEKAR BUDAI GYURKA cig.-prímás és R i E S N E R schrammel I |BUP; mmmm Szives pártfogást kérnek a TULAJDONOSOK CIPŐT teljesen lábraillőt, for­másat és tartósat ké­szít hölgyeknek és uraknak CIPŐKÜLÖNLEGESSÉGEK GLÖCKNER BudáD. I., Sít. János-tér i sz. az asszony szivébe, ha az ura mo­gorván utasítja vissza a kedves­kedésért ? Ki adja vissza elvesztett életked­vét, munkaszeretetét a férjnek, ha látja az asszonya könnytől fátyolos szemét. Hogy 'levelik fel a kis fiút, ha már a keresztelőn Gond anyó, az első vendég ? Egy 30 év körüli asszony, gond- terhes arccal hajol osztályos tár­sához. — Szeretek dolgozni. Szívesen mennék cselédnek, de akkor minek tanultam. Hova lettek azok a gyönyörű napok, amikor diplomával a ke­zünkben, ragyogó arccal, lángoló lelkesedéssel, a jövőbe vetett olt- hatlan hittel törtünk magunknak utat. Most a célnál állja utunkat a paragrafus ? — Ho hó ! Nincs miért törtetni! Nincs miért harcolni! Nem kell a munkád! Magad sem kellessz! Mehetsz ! Ki törődik a riadt tekintetekkel ? Kinek jut eszébe, hogy álmatlanul hánykolódói? Ki csillapítja le szived heves dobogását ? Bizony senkisem. Vége a szomorú aktusnak. Ki­megyünk a ragyogva szikrázó nap­fénybe, de mi nem érezzük áldó melegét. Mi csak dermesztő hide­get érzünk, arra a folyton meg­újuló kérdésre. Mi lesz holnap ? Arányi Jenöné. MENETJEGY-ÍROD A Budán, II. kér., Margit-körut 31. ANGOL-MAGYAR BANK FIÓKJA BÉllFjüaüüM munkaközben gyakran vett hideg lábfürdőt. Ez okozta súlyos betegségét és korai háláját. Hány remekművel ajándékozhatta volna még meg embertársait, ha Voltaire j példáját követte volna, aki j naponta több csésze kávét ivott. Voltaire ezáltal majd­nem 100 éves kort ért el tel­jes szellemi frisseségben. Meinl Gyula r.-t. Első Magyar Hangszergyár: Stowasser j kir. udv. szállító : B U D Á S\!, i !i. kerület, : Lánchid-u. 5. \ Saját késziiményü mesterhegedüimet a ■ legnagyobb művészek hangversenyein szi- : vesen használják. A létező összes hang- * szerek LEGNAGYOBB GYÁRA. : Gülbaba sirja körül épült Wagner villa gazdát cserélt. Wagner János műépítész, a hetvenes évek elején kezdte e különös villa építését és az a legenda járt szájrói- szájra, hogy egy jóslat szerint addig él, amig a villa épül. A jóslat legenda s csak annyi a tény, ho;y a nagynevű építészt ezzel ugratták barátai. 91 éves korában hunyt el. A villát egy házépitó részvény- társaság vette meg. CICÁJÁT, bundáját, boáját szakszemen javítja, csinálja JANCSÓ szűcs I. kér., Krisztina-körut 101. földszint. Uj tagokként legutóbbi választmá­nyi ülésén tagjai sorába meghívta és beválasztotta : dr. Ángyán Béla min. tanácsost a miniszterelnökségi sajtóiroda főnökét és — dr. berkes Róbertét a központi sajíóvállalat igazgatóját. Ángyán Béla dr. min. tan. 1885-ben született, jogi tanulmányait a budapesti és berlini egyetemen végezte. 1911-ben ügy­védi vizsgát tett és ügyvédi irodát nyitott. A világháborúban mint a 7. honvéd hu­szárezred tartalékos tisztje vett reszt és súlyosan megsebesült. A Károlyi forrada­lom idején részt vett a gróf Bethlen István vezérlete alatt álló „Nemzeti Egyesülés“ pártjának végrehajtó bizottságában és ez időtől kezdve a komun bukásáig Bethlen István oldalán működött. A komun bu­kása után ismét ügyvédi tevékenységei fej­tett ki — majd 1922 nyarán Bethlen gróf felszólításának engedve, elvállalta a sajtó­iroda vezetését és azóta mind nagyobb szerepet visz a magyar közéletben. Tulaj­donképen a Várban van otthon és nagy előnyére volna a várbeli törekvéseknek, ha aktív reszt vállalna a kerületi politi­kában. Berkes Róbert dr. a központi sajtó­vállalat lapjainak igazgatója Győrött született 1890-ben és felsőbb Tanulmá­nyait, a kereskedelmi kamarát és jogot Budapesten végezte, megszerezve a dok­torátust. A háborút mint tartalékos had­nagy küzdötte végig és számos kitünte­tésekben ■ volt része. Mellét diszitik: a Károly csapatkereszt, a török vitézségi, a vaskereszt és a sign. Laudis a kar­dokkal. A Pesti Hírlapban több értékes cikke jelent meg a Balaton vidékéről. if n n sí n TATAROzTsÁNÁ L II Huni! JUTÁNYOS ÁRAK "vállal bádogos és vízvezetéki munkái WEINBERGER MÓR iroda és műhely: 1., Attila-utca 15. KÉSZ FÜRDŐSZOBÁK mintaraktáramban : 1., Atíiia-körut 60. Döbrentsi-íér sarok. §Hä ßffiä Ei‘3 SS55 5S5íí S£SS fö'SS £3J3 ESSZ i.liS SS® 19» 31 | Szabó és Árvay j | BOTOR j 1 gyermekkocsik I I és háztartás! cikkek 1 | ÁRUHÁZA II,, Fő-utca 15. szám I I ea BB* sa Käa tsm HS8 8Z3B E0EB B81 Hl SS lÉÉÍÉKfÉ figyelmébe! Bádogos-munka tatarozásokat, újításokat, vizvezetéki berendezéseket negyedévi részletfizetésre rendkívül előnyös feltételekkel, versenyképes költségvetés szerint, jótállás mellett elvállal Lackenbacker György bádogos, gáz, vízvezeték, csatornázás, fürdőbereadezés és központi-fűtés vállalat Telefon: BUDAPEST, Telefon: 188—09. II., Fo-utca 7. sz. 188—09.

Next

/
Oldalképek
Tartalom