Budai Napló, 1924 (20. évfolyam, 796-818. szám)

1924-10-16 / 811. szám

Budai Napló vv Buda érdekeit a várospolitika, közgazdaság, tár- Hirdetések ára: Egy hasáb széles, egy milliméter 1924 aa. cariainm vpí áq snort terén szolgáló uisám Felelős szerkesztő: magas sor, egyszeri közlésnél 2500 korona. 20 mm. XX. évfolyam. 811. sz. Buda érdekeit a várospolitika, közgazdaság, tár­sadalom, művészet és sport terén szolgáló újság. Előfizetése egy évre 200.000 kor., félévre loO.OOOkor. Egy szám 40ÖÜ kor. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1., Bors-utca 24. Telefon: 129—96 és 24—77. , Felelős szerkesztő: VIRAÁG BÉLA Hirdetések ára: Egy hasáb széles, egy milliméter magas sor, egyszeri közlésnél 2500 korona. 20 mm. magas hirdetés 50000 K. Szövegsor ára 25000 korona. Közgazdasági közlemények megállapodás szerint. Á hirdetések dija mindenkor előre fizetendő. 1924 október 16. Kosz beosztást nyertek Budán a kerületek akkor, amikor egyesítették a székesfővárost. Pest vitte a főszerepet, ahol abszo­lúte nem élt érzék a hegyi érdekek iránt. Hol is tanulták volna. Egy­szerűen meghúzták az elválasztó vonalakat és ma a Hűvösvölgy vé­gétől, Budafok határáról, a Farkas­völgyből a Várba járnak azok, akik­nek az elöljáróságon, adóhivatalban, tiszti orvosnál, szegényügyosztály­ban van dolguk. Ahelyett, hogy négy városias, inkább sik területen fekvő kerüle­tet alkottak volna : I. A Vár, Krisz­tina, Tabán és a Gellérthegy,, II. a Víziváros és Országút, III. Óbuda hegyvidékével, IV. Kelenföld, — s ezekhez csatolták volna mint ötödik kerületet Újlakot, mely felölelte volna a Rózsadombot, Szépvölgyeí és a Hűvösvölgy választaná el — a hatodik kerülettől, mely magában foglalná a Jánosnegyet, a Sváb­hegyei, Sashegyef és Farkasrétet. Újlak visszás helyzete bizonyítja a legjob­ban, hogy Buda mily mostoha el­bánásban részesült eddig a város részéről. Hirtelen a térképre tekintve, úgy fest ez a városrész, mintha Óbuda eleje volna s eddig ezen az alapon intézték ügyeit a városházán. A kormány pedig a város rövid­látó bölcsei után indult s az újlaki polgárság megadta magát sorsának. Egészséges közvélemény nem tu­dott kialakulni, mert e városrész vezető emberei mindig megalkudt- tak a helyzettel, holott jól tudták, hogy Újlaknak speciális érdekei vannak és egészen elüt Óbudától is, a Vízivárostól is. Tényleg kevés a jogosultsága, ha a vele közvetlenül összeforrott hegyvidéket elvágják tőle. Természetes beosztás mellett azonban hozzácsatolva a Rózsa­dombnak mondott és ismert vidéket, amelyet délen a Felvinczy-uí, Heltai, Tudor, Apostol és Gülbaba-utcák északon pedig a Szépvölgyi-ut ha­tárol és felöleli a Rézmál, Vérhalom, Szemlőhegy, Pálvölgy alkotta hegy­vidéket, olyan különálló öncélú vá­rosrészt képez, melynek nagy jövője és fontos hivatása van. Megérdemli a külön közigazgatást, mert legkö­zelebb esik az észak felé terjeszkedő Pesthez és hegyvidéke ma már erő­sen lakott városrész. Árnyas szép útjait pompás villák szegélyezik, a kilátása panorámaszerü, levegője egészséges és természetes kiegészí­tője a lábainál fekvő két nagy für­dőnek. De épen azok esnek tőle legtávolabb, mert a szerpentin ut kivételével csak nehezen közelíthető és természetes felvivő útja: — a Kavics-utca — legnyomorultabb si­kátor, vizmosta árok. Egyik érdekes különlegessége, a Zsigmond-utca mentén fekvő, melegvizü tó, nem is látható, ami egyrészt jobb, mert szégyelni való pocsolyává és part­ját szemétdombbá tudták tenni. Fe­lette barlang van, melynek csodá­éra járna más város népe, itt alig tud róla valaki. Örökemlékezetü ne­vet szerezne az, aki okosan és szé­pen megoldaná e nyilt meleg for­rás környékének szabályozási és építési tervét. Egyike lehetne Buda­pest legszebb részeinek, olyan, mint a Halászbástya, melynek csodájára jár a külföld. Gülbaba sírhelye is ho^Jíférhe- tetlen és szent a hitünk,' hogy mindez csak azért van igy, mert a városházán e városrész hivatását nem is ismerték föl és természet- ellenes kapcsolatba hozták ezt az önálló fejlődésre predesztinált vidé­ket. Mint önálló kerület, Buda egyik legvirágzóbb, legvonzóbb része vol­na s rövid időn belül azzá is lesz, ha fejlődését a központ is elő- segíti. ________ Buda, okt. 15. Ferenc napjat különös disszel ülte meg ez évben Buda és elsősorban a Krisztinaváros, mert alkalma nyilt ezzel megnyilvánitania érzelmeit Budapest kormánybiztosa : dr. Ripka Ferenccel szemben, akit nehéz ut­ján Buda lelkes rokonszenve kisér. A Budai Társaskör e névünnep­hez csatolta helyiségeinek felava­tását s e kettős ünnep alkalmából rendezett társasvacsorához nem volt elegendő a Déli vasút tágas ven­déglőjének két nagy terme. Mint­egy 400 vendég jelent meg, köztük Rakovszky Iván igazságügyminiszter Heinrich Ferenc és Grecsák Károly volt miniszterek. As est hivatalos részéről beszámolt részletesen a napi sajtó, méltatva Ripka Ferenc beszédének kimagasló szépségeit. Csakhogy a hivatalos rész után újból és újból felpezsdült a lelke­sedés és megnyilatkozott Hubert Vilmos, Merényi Richárd, Hoor- Tempis Mór, Hódy Gyula, Szundy Gyula és mások felszólalásában. Éjfél után a társaság felvonult a iárzaskörnek nagy termébe, ahol vidám adomázás mellett meleg csa­ládi ünneplésben volt része Ripka Ferencnek. A iudai Dalárda külön ünnepelte elnöke dr. Ripka Ferenc névünne­pét az Ulm-féle vendéglőben, amely nek nagyterme megtelt lelkes dalá­rokkal, akiknek nevében Dunay Jenő, Szeghő Sándor és Hoppe Rezső mondottak üdvözlő beszé­deket, amiket Ripka Ferenc lelkes szóval köszönt meg rámutatva arra hogy a Budai Dalárdával küzdel­mek árán szerzett nagy sikerek kö­Sáp-, hó- és tornacipőt mindig legolcsóbban SCHÁFER-cégnél Budán f„ Döbrentei-tér 4 ^7FN-CSiIZDf! Kelenföldön, a „BAROSS FAIPARI VÁLLALAT“ telepén ., Budaőrsi-ut 56—58. Telefon: József 64-47 Elsőrendű szén, megbízható kezelés. Iroda: I., Bertalan-u. 20. III. 3. Tel.:J. 16-26 zott forrott össze ; Viraág Béla el­mondotta tréfás szóval, hogy Buda­pest székesfőváros olyan mintegy megbomlott dalárda és teljes disz­harmóniában van, de most hogy a dirigáló pálca Ripka kezébe került, rendet és harmóniát teremt. — Az estét emlékezetessé tette a dalárda nehány szép dala, Pusztai Sándor éneke és Wranoviís Manó gitáros dalai. A Klotild Szeretetház is megülte egy rendkívüli választmáeyi ülés keretében közszeretetben álló elnö­kének dr. Ripka Ferenceek név­ünnepét, ahol Juba Adolf dr., Badál Ede elüljáró, Baranszki Gyula dr. beszédei és az árvák üdvözlete szóban és dalban tették bensősé­gesen meleggé az ünneplést. Nemes Antal püspök hosszabb idő óta tauuímány utón van Angliában és főleg Londonban, ahonnan üdvözletét küldte a Hollós Mátyás Társaságnak. Legközelebb már visszatér és útjáról beszámol a tár­saság ülésén. A Sasad sorsa A Budapesten uralkodó városrendező tudományról szomorú képet rajzol egy komoly szaklap az Építő Ipar, Építő Művé­szet, melynek szerkesztője dr. Fábián Gáspár, aki maga is szaktekintély, a következőket Írja : „. . . A farkasréti temetőből a Sas­hegy nyugati lejtőjén egy a termé­szettől megalkotott páratlan szépségű klimatikus és teljesen szélcsendes völgyelet vezet a Budaőrsi-utig, mely a Gellértheggyel ad összeköttetést. Valamikor a Sashegy alján fejlett kultúra volt, szöllők és őszibarack ligetek, sőt a törökök által itt felejtett fügebokrok is szépen diszleítek. Még a háború előtti időkben is nagy gyönyörűséggel jártam e völgyet, melyet csodálatosan Budapest népe nem ismert. A háború előtt készült el az a nagy kaszárnyaváros, mely nemcsak, hogy a Sashegy déli lejtő­jét tette sivárrá és örökre használha­tatlanná, hanem tekintet nélkül a meglévő utakra és nem gondoskod­ván jövendő utakról, széíterpeszke- dett és a Sashegy alját megközelit- hetetlenné tette. Ma a farkasréti te­mető felől nem lehet lejutni a Buda- őrsi-utra, csak magánkerteken, keríté­seken keresztül. Egy csaknem akkora területe Budapestnek, mint a IV. kerület, ma megközelíthetetlen, uttalan dzsungel, melyet áthatolhatatlan bo­zót, ősfolyondár, vadvíz borit, való­színű telve kígyókkal, mérges fér­gekkel, akár csak az őserdőben. Ebben nincs azonban semmi túlzás. Ez a terület pedig a város közép­pontjától a Dunától, nincsen mesz- szebb, mint pl. a keleti pályaudvar a kerepesi temetővel. Másutt itt lenne a város leggyönyörűbb nyaraló ne­gyede, hova kitűnő utak, villamos­vasút vezetne. A Sashegy maga a főváros legszebb formájú hegye. De nem lehet a tetejére jutni, sőt meg se lehet közelíteni, mert valami kényur nem enged feljárást telkein keresztül.. És úgy látszik a főváros gyenge eme valódi közérdek keresz­tülvitelében . . .“ Szegény Buda! Uj éposz részleteit olvasta fel Sziklay Janos dr. a Szent István Akadémia szak­osztály ülésén — „Szent László király“ címen, mely rokonszenves tárgyával és pompás kidolgozásával nagy tetszést ara­tott a figyelmes hallgatóság körében. — Utána Bán Aladár finn-ugor kulturkapcso- latokról tartott érdekes előadást. Mindket­ten a Hollós Mátyás Társaság illusztris tagjai. Becsey Antal elnöksége alatt nagy fellendülésnek indult s Lágymányos- Kelenföldi Pogári Kör, mely kény télén volt helyiségeit megnagyob­bítani, hogy kényelemmel láthassa el tagjait, akik esténkint nagy számmal látogatják a kaszinót. Á kör Vigalmi bizottsága az ősz be- áítával megkezdte működését és október 25-én szombaton este ren­dezi évadnyitó művészhangversenyét reggelig tartó tánccal. A tiszta jöve­delemből szegény gyermekeket ru­háznak fel karácsonykor. Az est főrendezője Grünfeld Henrik, aki nagy ügybuzgósággal igyekszik a művészi részt magas nívóra emelni és fölkéríe már Viraág Ilonkát, az ismert nevű klasszikus táncok mesternőjét és interpretáló művész­nőt és azonkívül több fővárosi művészt és művésznőt. — Az estre szóló meghívók most vannak szét­küldés alatt. Ä hegyvidék panasza. A virányos Kútvölgyi Gazdasági és Kulturális Egyesület október hó 6-án né­pes választmányi ülésén a választ­mány tagjai egymás után szólaltak j fel, panasz tárgyává téve a Kút­völgyi ut járhatatlan voltát. Ezt az utat a tavaszi esőzések, a nyári zivatarok és felhőszakadások any- nyira tönkre tették, hogy az út­testen fái méteres szakadékok, vízmosások vannak, máshol pedig földomlások következtében az út­test úgy összeszűkült, hogy ott kocsik közlekedni képtelenek, ezért némely helyen a járdán haladnak, máshol pedig az ut mellett elhú­zódó bevetett földeken. A választ­mány kérni fogja e fontos útnak u járhatóvá tételét és szakaszonkint ” való kiépitését, továbbá azt, hogy rj a Kaiser-féle vendéglő és a zug- ^ ligeti vashid között a villamos vég- j| állomásig 20—30 méter hosszú gyalogút építtessék ki, ami által a villamos utasai nagy fáradságot és időt takariíannk meg. A Labanc- ut gyalogjárójának salakozása, a hűvösvölgyi villamos vonal kedve­zőbb szakaszbeosztása és sok más panaszt is letárgyalt a választmány. BUDAI GRACIOSA täncintizet < megnyílt a budai VÁRKERT KIOSZKBAN (Ybl Mikiós-tér) Egész nap különórák, zártkörű csoportok felnőttek és gyermokek részéri ÉRDEKLŐDNI ÉS BEIRATKOZNI D. U. 4—7-ig

Next

/
Oldalképek
Tartalom