Budai Napló, 1924 (20. évfolyam, 796-818. szám)
1924-04-12 / 801. szám
1924. április 12 BUDAI NAPLÓ 7 zényelte. Zsoldjának nagysága egy félévre 120 arany, azt mutatja hogy előkelő katonai állást töltött be. Valószínűleg az esztergomi érsek udvarával került 1357-ben Olaszországba, ahonnan 1366-ban tért vissza. A fiatal kutató a mondák egyrészének történeti alapjait is megtalálta s most az általa megjelölt nyomokon kétségtelenül további bizonyítékokat lehet majd találni a történeti Toldi Miklós egyéniségének kivételes voltáról. Budán a bécsi kapu őrizte sokáig Toldi emlékét. De hol van már a bécsi-kapu ? .. - Lebontották régen és vele lerombolták azt a legendás hitet is, hogy amig a bécsi-kapu tornya áll, addig Bécs nem tudja megvívni Budát. Talán nem is maga a kapu és a torony voltak a talizmán, hanem a rettenetes magyar erőt bizonyító fegyverek, amik ott lógtak a kapukban s amikről tudott dolog volt. hogy Toldi Miklós fegyverei voltak, IIos- vai Selymes Péter krónikája arra biztatja az olvasóját, hogy: Nézd meg jól Budának a Bécsikapuját, Meglátod ott ennek súlyos buzogányát, Mellette függeni személyéhez pajzsát, Parittyából hajgált húsz fontos kovát stb. Ott lógott a fegyverek mellett Stephan Gerlach udvari pap leírása szerint Toldi állkapcája, óriási lába is. Ezeket a csontereklyéket Bél Mátyás már nem látta, de a fegyverek még ott voltak: az óriási paizs, a rettenetes szálfa lándzsa, a buzogány emberfej nagyságú kőgolyója, lovának patkója, páncélingének karikái és sarkantyúja. Azt hinnéd valami óriásé volt. Dugó- | nics András 1756-ban és 1794-ben szintén látta ezeket, de már akkor az őrség kotyavetélte és végül is valahogy Bécsbe kerültek az arzenálba. — Most hogy sok mindent igyekszünk Bécsből visszaszerezni, talán helyén való volna érdeklődni a Toldi ereklyék iránt is. * A BUDAI KERESKEDELMI TES- tület 1697. junius 22-én, két évvel előbb mint a pesti, alakult meg, amely napon szabadalom levele kelt. Eleinte szerbek, illetve rácok és olaszok voltak csupán tagjai, de idők múltával folyton szaporodik benne a német elem és jegyzőkönyveit eleinte talán atinul, utóbb német nyelven vezette, 165 éven át. Elvétve volt magyar tagja is, sőt a budai tanács képviseletében az üléseken résztvevő komisszárius sokszor volt magyar nevű. A testület hivatalos nyelve erősen hozzájárult, hogy a kereskedelem is német volt, és Budán nehezen terjedt a magyar szó. Csakis a hatvanas évek erős nemzeti áramlata tudott rést törni a megrögzött szokáson és 1862 tavaszán Andorffy Károly testületi ügyész és jegyző lelkes indítványára és Kammermayer Károly városi tanácsnok komisszárius hozzájárulásával mondotta ki egyhangúlag a testület, hogy ezentúl a jegyzőkönyvét magyarul vezeti. A német Budának magyarrá való átalakulása tulajdonképen itt veszi kezdetét. Érdemes munkát végzett Ott Lajos a budai kereskedelmi társálat mai elnöke, amikor a régi nehéz nyelvű régi jegyzőkönyveket áttanulmányozva, hosszabb tanulmányt irt a társulat múltjáról, melyet kéziratban szívesen bocsátott a szerkesztőség rendelkezésére. Ezzel alkalmunk nyílik Buda kereskedelmi életére oly nagy befolyást gyakorolt, sőt döntő szerepet vivő társulat jegyzőkönyvei révén oly adatokat közölhetni a mai társadalom múltjáról, melyek ma is virágzó családok múltjára vetnek érdekes világítást. Magyar szokásra vall, hogy három évvel a kereskedelmi testület megalakulása után ezüst serleget készíttetett az elnökség, amelyből áldomást ivának az öregek, és pedig nem is ritkán, ahogy azt az elég sűrűn előforduló ,,tracía“ i költségei bizonyítják, mely mindig más és más vendéglőben volt és hol 4 pengő forintba, hol ötbe került. Ami akkor nagy pénz vala. Az áldomáshoz való bor pedig termett Budán elegendőképen. Az ezüst kehely meg van még, de nincsen használatban. Barnás patina fogta le, mint a bortalanság szomorú emléke.----- ■■ ■ ■■ ■■■%. | ifanpárái vagy bármely ^ ikszerdaratsoii QE1ZETI fMMzniLJli.MltÖti-uíii a részletfizalésre vásárolt tárgy azonnal elvlhelő. [ # --- ■ - -----^ Kö zgazdaság. A Magyar Általános Hitelbank igazgatósága az 1923. évi mérleget, mely 9,660.532.950 korona 30 fillér (tavaly 233,044.694 korona 24 fill.) tiszta nyereséget tüntet fel és elhatározta, hogy a folyó évi április 14-én tartandó közgyűlésnek indítványozni fogja, hogy az intézet részvényenkint 5000 kor. (tavaly 200 korona) osztalékot fizessen, 285,311.806 korona 69 fill.-t a artalékalap javadalmazására, 940 milliót a rendkívüli tartalékalap javadalm8zására, 250 milliót egy újonnan létesítendő „értékcsökkenési tartalékalap “javadalmazására, 50 milliót közjótékonysági célokra, 500 milliót a nyugdíjalap erősödésére, 90 milliót a „Báró Kornfeld Zsigmond segélyalap“ javára, 90 milliót a „Báró Ullmann Adolf- alap“ javára, 90 millió koronát pedig „Alkalmazottaink jubileumi segélyalapja“ javára fordítson, végül 8,678.120 koronát uj számlára vigyen át. Az intézet mérlegében a beolvasztott Első Magyar íparbank teljes statusa szerepel. Az üzleteredményszámlán a következő nyereségek mutatkoznak és pedig: kamatokon 5.6 milliárd, jutalékokon 11.9 milliárd, különféle érdekeltségeken 1,8 milliárd, értékpapírokon 2.3 milliárd, devizákon és valutákon 953 millió, továbbá árukon 722 millió korona, mivel szemben a tiszti fizetések és személyzeti kiadások 6.2 milliárd, a költségek 2.4 milliárd, az adók (illetékek, vagyonváltság) 2.4 milliárd és a jótékonycélu adományok 155 millió koronát tesznek. Az intézet kezelésére bízott idegen tökék összege 107* milliárdról 147 milli- árdra emelkedett. A Magyar Leszámítoló- és Pénzváltóbank igazgatósági ülésén báró Madarassy-Beck Marcel vezérigazgatót elnökké választotta és Bún József ügyvezető-igazgatót vezérigazgatóhelyettessé nevezte ki. Továboá megállapította az igazgatóság az 1923. év zárszámadásait. A mérleg és a veszteség- nyereségszámla 10.748.590,875.62 korona brutto nyereséggel zárult, mely összeggel szemben a fizetések, költségek és adók 5 milliárd 782,196.885.75 koronát tesznek ki, úgy, hogy a tiszta nyereség 4.966,393.989.87 korona. Az igazgatóság az április 12-re egybehívott közgyűlésnek javasolni fogja, hogy 4 milliárd korona, azaz részvényenként 2000 korona osztalék az 1922. évi 120 koronával szemben fizettessék ki, 250 millió korona a tartalékalap javára, 100 millió korona a nyugdíjalap és 100 millió korona a báró Madarassy-Beck Miksa-segélyalap javára fordittas- sék, mig a fennmaradó 24 millió 364.607.71 korona az 1924. üzletévre vitessék elő A Magyar Agrár- és Járadékbank 1923. üzletévi mérlege 103.470.713 kor. tiszta nyereséggel zárul. A f. évi április 14-én tartandó közgyűlésen az igazgatóság 400 korona (100°/0) osztalék kifizetését fogja javasolni. A Magyar-Olasz Bank megállapította az 1923. üzletév mérlegét. Az előző évben kimutatott 94,849.106 K nyereséggel szemben az 1923. év mérlege 3,025.468.573 kor. tiszta nyereséggel zárul. Az április hó 14-iki közgyűlésen az igazgatóság javasolni fogja, hogy részvényenkint 600 K = 300 százalék (1922-ben 35 K — 17.5 százalék) osztalék fizettessék. A Salgótarjáni Kőszénbánya Részvénytársulat igazgatósági ülésén megállapította az 1923. évi zárszámadásokat és elhatározta, hogy az áprilts hó 9-ére egybehívandó közgyűlés elé azon indítványt terjeszti, hogy az értékcsökkenési, a felújítási és rendes tartalékalapok bő javadalmazása után fenmaradó 5,660.268.728.14 korona összegből a tisztviselői nyugdíjalapnak 200 millió, a társpénztár nyugbérosztályának 200 millió, a Chorin Ferenc dr. szanatóriumi alapnak 50 millió, kulturális és közjótékonysági célokra 100 millió koronát juttasson és osztalékul részvényenkint 6000 koronát fizessen és a fenmaradó összeget, melyhez hozzáadva a múlt évi áthozatot, összesen 634,535.153.69 koronát az 1924. év számlájára írja elő. A Magyar Kereskedelmi Hitelbank igazgatósági ülésén elhatározta, hogy az április hó 11-én tartandó rendes közgyűlésnek javasolni fogja, hogy az elért 1.012,815.085 kor. tiszta nyereségből részvényenkint 800 kor., azaz 400°/o osztalék fizettessék az előző évi 60 kor., azaz 30°/o kai szemben. Ma Mi és Társai angol gyapjúszövetek áruháza — Budapest, IV. kér., Váczi-utca 25. szám. Értesítjük n- b- vevőinket, hogy „First Class” minőségű angol és egyébb gyártmányú tavaszi divatszöveteink már nagy választékban beérkeztek. Vételkényszer nélkül kérjük ezek megtekintését, hogy meggyőződést szerezzen azon közismert tényről, miszerint táiasztéKnní! minden igény! Kielégítő, ituinK minőiül istefsgttndü, áraink a minőségekhez arányitva közismerten olcsók. Üzletünk nagy forgalma folytán naponta összegyülemlő 3-4 MÉTERES MARADÉKOKAT nagyon olcsó árban árusítjuk. mmifiisnjigés autó-, Kocsi- és utitaHaróK nagy oálasztéRban.
