Budai Napló, 1924 (20. évfolyam, 796-818. szám)

1924-03-23 / 800. szám

1924. március 23. BUDÁI NAPLÓ Sakkélet Budán. — A magyar sakkultura központja. — Lokálpatriotizmusról fognak ugyan beszélni, ám minden ki­csinylő mellékizét elveszti e szó, ha arra a szerepre gondolunk, melyet a sakk, e világszerte nagy szerepet vivő kuiturág Budánkkal kapcsolatban tett szert. Mintha itt sakk kultúra dolgában teljesen fennmaradtak volna az Anjou-k, Hunyadyak metropolisá­nak hagyományai. Azoké az ud­varoké, melyeknél — az akkori évszázadok divatja szerint — az udvarképesség elemi kelléke volt a septem cirtes, a hét művészet keretében, a királyi játékban: a sakkozásban való ügyeskedés is. A török hódoltság kora, a Ke­letről átvett kávéházi élet még fobban elterjesztették az amúgy is keleti eredetű játékot a királyi városban, nagyobb lendületet azon­ban itt is csak a múlt évszázad végén nyert, mikor a kilencvenes évek meghozták az első nagyje­lentőségű magyar sakkdiadalokat a nemzetközi arénák porondján. Az utóbbi évtizedek világhírű magyar nagymesterei budaiak vob tak és pedig budaiak — többsé­gükben — a szó valódi értelmé­ben, mely a jövevény fogalmát messze meghaladja és a szükebb ! otthonhoz való állandó kapcsola- j tot jelenti. Budán élte legtermékenyebb idejét Charousek és Breyer a magyar sakkég két korán leha­nyatlott üstököse. Az életben levő mesterek közül a vezért: Marőczy Gézát legsikerdusabb éveinek em­lékei fűzik budai lakos voltához, mig a többi ismert mester közül Bakász és e sorok Írója budaiak, i Külön kell megemlékeznünk a I sakkozók legérdekesebb szektájá- j nak : a feladványköltőknek Tudai j vonatkozásairól, itteni egyesületük, a ,,Budai Sakkozó Társaság" Ma­gyarországnak minden számottevő s a világnak több, sorozatos sike­reket aratott legelsőrendü kompo­nistáját egyesíti tagjainak sorában, kik közül Havasi, Jakab, Nagy slb. budai lakosok is. Mikor a nagy világlapok hasábjain a „cso­dálatraméltó budapesti iskolát" ! érte a nemzetközi nyilvánosság J bőséges elismerése, sohasem tud- | ták meg odakinnt, hogy ez kizá- j rólag budai kulíurmunkát illet. A gyakorlati-, illetve verseny- \ játék matadorai között és a mes • téri játékerőt képviselő amatőrök 1 sorában szintén fölös számban - arányon felül — találunk idevaló­kat. Álljanak itt Bikich B. és 1., Czimerer, dr. Elekes, Gerstner, Novák, Réthy, Szívós, Szopká és ifj, Vargha nevei. A magyar sakkélet érdemes ve- zérférfta : dr. Exner Kornél nyug. { államtitkár a budai közéletnek is elsőrendű szereplője. Természetes, hogy a személyi előfeltételek ily adott volta mellett a sakkeseményeknek is impozáns módon és számban kellett Buda nevéhez fűződnie. Buda volt szín­helye a magyar részről rendezett legutóbbi nagy nemzetközi mester­versenynek (1921. Gellért-fürdő), valamint külföldi mester le-,utóbbi vendégjátékának (Mieses, 1923*. Ez utóbbi produkció már teljesen az egyre izmosodó budai sakko­zás jegyében állóit, mert létreho­zója kizárólag a Budai Sakkegy­let, a budai mesterjátszóknak és amatőröknek ez a fiatal, de máris legelsőrendü eredményeket pro­dukált köre volt. Végül ugyancsak a Budai Sakkegylet-nek köszön­heti a magyar sakkvilág a most lefolyt országos bajnoki versenyt. melynek keretében a főváros és a vidék 12 mesteri erőt képviselő játszója mérkőzött nap-nap utón a Margii-park kávéház külön ter­mében levő egyesületi helyiségben az országos bajnok büszke címéért a sakkozók osztatlan figyelme, sőt a j közoktatásügyi kormányzat meg- j érlő támogatása mellett. Kétségtelen, hogy ma Buda je- i lenti a magyar sakk-kultura kö- j zépponljáí s nem sok túlzás van j abban a szárnyrakapoít szólásban, j hogy Budapesten minden jobb > parti - jobbparti! Abonyi István. szalon nyílt meg I. lief., Mészáros utca 10. alatt, ahol a tulajdonos TÓTÍI Ferenc, alegizletesebb süteményt tálalj a fel. ÜZENETEK ,! 1\, Tabán. Méltóztassók megbocsá- i tani, hogy fontolóra tévő az eseményt, j a Megtépett zászló címmel Ígért vezércikk j helyett, csak egy ötsoros közleményre i becsültük azt. T. T. VII. Damjanich íu 50. Szűkre sza j bott terünk nem engedi, hogy pesti kér- I elésekkel foglalkozzunk, amit szívesen te mié nie ilyen kivételes esetben, F. Gy. Kedvedért lemondtunk a sok embert érdeklő hír közléséről. N. B., Gellértfiir iö. Félreértések elke­rülése végett közöljük a Buda5 Napió belső munkatársainak névsorát: Dubonai Pál, dr. Hegedűs Károly, Ferenczy László, V.asady Vejszo Ernő, Smetana György, Vitályos Imre. „Zsebében valorizálódik és kamatozik a pénz, ha Lloyd pénztárjegyet vásárol.“ LLNHJUfK RMIUTA RSAJÍfi Elfogad takarékkoronában betéteket Lloyd-pénztárjegyre Folyósít foSirőszimla is váltóhiteleket legelőnyösebb feltételek mellett. Közponi : V., Nádor-utca 9- Fiókok: V., Sas-utca 27. VI. , Andrássy-ut 20. (Opera mellett.) VII. , Erzsébet-köruf 9 — 1 í. (New-York-palota.) b Közgazdaság. Az Egyesült Budapesti Eővá- j rosi Takarékpénztár igazgatósága ; megállapította az 1923. évi mérle­get. amely 3.858 391.316 korona 74 fillér brutlobevételf, 2.409.609.185 korona 74 fillér kiadást és ennek ; megfelelően 1.448,782.131 korona ! tiszta nyereséget tüntet fel és el határozta, hogy a március hó I 29 ikére egybehívott 27-ik évi ren- i des közgyűlésnek a tavalyi 180 ; koronával szemben 2000 korona osztalék kifizetését fogja javasolni. | A Magyar Általános Takarék- pénztár R.-t igazgatósága Hor váth Lipót dr. alelnök-vezérigaz- 1 gaíó elnöklete alatt megtartott j ülésén megállapította az 1923. évi i mérleget amely 5.404,918.634 ko- : róna 31 fillér brutto bevétellel zá- ' rulí, mig a kiadások összege 3.302,618.753 korona 93 fillért tett ki, az év tiszta nyeresége tehát 2.102,299.870 korona 38 fülén Az igazgatóság a folyó hó 26-ára egybehívott rendes közgyűlésnek 2500 = 250 százalék (tavaly 250 korona • = 25 százalék) osztalék kifizetését fogja, javasolni. A Magyar Általános ingatlan Bank rt. március 20-iki Horváth Lipót dr. elnöklete alatt tartott közgyűlése Halom Dezső dr. vezér-' j igazgató indítványára elhatározta, i hogy részvényenkint 300;) korona j (300 százalék) osztalékot fizet. A i mérlegben az összes házak 89 j millióval, a telkek 49 millióval, a I a Hungária fürdő, Continental szál- | íoda, Kamaraszínház, stb. össze- j sen 56 millióval szerepelnek. Egy- j ben elfogadta az igazgatóságnak ' az alaptőke felemelésére vonat- j kozó, már korábban ismertetett j indítványát. Két régi részvényre í egy uj részvénynek elővételi joga | gyakorolható darabonként 100.000 j korona árban március 24—29 kö- i zölti időben az intézetnél, a . Ma | gyár Általános Takarékpénztárnál i és a Magyar Leszámítoló- és Pénzváltó Banknál. Darahonkint 70.000 korona erejéig április 3 ig fizetési halasztás vehető igénybe. A Lloyd Bank Részvénytársa­ság e hónap 15-én igazgatósági ülést tartott, amelyen megállapi tóttá 1923. évi mérlegét. A mérleg 3.832,889 210 korona tiszta nyere­séggel zárul. Brutto nyereség: 7.928,968.72-1 korona, ezt terheli költségekért és az 1923-ban szer­zett Andrássy-uti palota vételárá­nak teljes leírásáért 4.096,079.514 korona. Az igazgatóság az e hó 31-éré összehívott közgyűlésnek indítvá­nyozza, hogy osztalék címén rész­vényenkint négyszáz takarékko­rona fizettessék. . Az Angol-Magyar Bank igaz­gatósága megállapította az 1923. december 31-ével zárult XXXIII. üzletévre vonatkozó mérleget. Az üzletév brutto nyeresége 10 milli­árd 299.586.614 korona (az 1922. évi 439,437.524 koronával szem­ben). afnig a tiszta nyereségegyen­leg 3,501.007.669 korona (az 1922. évi 132,359.375 koronával szem­ben. A nyereség hovaforditása te­kintetében az igazgatóság azt a javaslatot fogja az április 16-án tartandó rendes évi közgyűlése elé terjeszteni, hogy abból az 1923. évre osztalékjogosult 1,300.000 részvény után 180 százalék, azaz részvényenkint 1800 korona, (ta­valy 120 korona) osztalék fejében a részvényesek között 2.340 millió korona fizettessék ki, a rendes tartalékalap 450 millió koronával gyarapitassék (miáltal a tartalék- alap 40 rniliiárdra emelkedik), mig ez alapszabályszerü levonások után fennmaradó 369,106.769 ko­rona az 1924. üzletév számlájára vitessék át. Az Angol-Magyar Bank ez évi rendes közgyűlése március 29-én lesz. A Belvárosi Takarékpénztár igazgatósága úgy határozott, hogy tőkeemelése alkalmával négy régi részvényre egy újat adnak, a ki- bocsájtás napján jegyz T árfolyam egyharmadáért. Pesti Hazai Első tkptár egye­sület igazgatósága takarékkoro­nára szóló kamatozó pénztár­jegyek kibocsátását határozta el, amely célra az intézet budai fiók­pénztárai is a közönség rendelke­zésére állanak. Bydai iánk — Iparosok és kereskedők banküzlete m. sz. — A mai nehéz gazdasági viszo­nyok között szinte váratlanul hat, hogy egy uj pénzintézet, mely nem nagybankok alapítása, ha­nem néhány magán ember vállal­kozása az iparos és kereskedő társadalom érdekében, — oly nagy arányú lendülettel indul meg, mintahogy ez bekövetkezett a Budai Banknál. A tagok száma napról-napra gyarapodik, késő es­tig szaktanácskozások folynak kü­lönböző iparos csoportokkal kü­lönféle célok érdekében. Alig van a gazdasági életnek olyan ága, amely eddig már nem kereste volna az összeköttetést ez uj pénz­intézettel. Mindenkinek kedves újítás az is, hogy az igazgatóság, elsősorban Herman Béla vezérigazgató este 6—7 óra közt is rendelkezésre áll azoknak az iparosoknak, akiknek napi elfoglaltságuk nem engedi, hogy napközben bonyolíthassák le pénzügyi dolgaikat. Nagyrészt az esti órákban folynak az értekezle­tek az alakuló uj csoportokkal. Számos iparos üzem financirozása nyert rövid időn hasznos befeje­zést és több ily financirozásról most folynak a tárgyalások. Különös nagv eredményt ért el már eddig is a Budai Bank a munka vállalások terén, ahol sok olyan iparos jutott a vállalkozás lehetőségéhez, aki eddig tőkehiány miatt e lehetőségtől el volt zárva. A tőzsdei üzletekkel is mind nagyobb arányokban bízzák meg a tagok a Budai Bankot és előre­láthatólag e téren is vezető sze­rephez jut az uj bank, mely kizá­rólag ügyfelei megbízatását bonyo­lítja le a tőzsdén, anélkül, hogy a bank tőkéjét ily irányban le­kötné. Döntő jelentőségű értekezlet lesz a bank helyiségében II. Margit-krt 75 (kisrókus utcai oldal) e hó 26- án este fél 7 órakor, amikor uj nagy érdekkörök bekapcsolódásá­val folytatnak beható tanácskozá­sokat budai vezéregyéniségek. A Budai Bank helyiségeit déle­lőtt 9—2-ig számosán látogatják és oly képet mutat, mintha már év­tizedek óta szolgálná a budai közönséget.

Next

/
Oldalképek
Tartalom