Budai Napló, 1924 (20. évfolyam, 796-818. szám)

1924-03-23 / 800. szám

XX évfolyam. 800. szám. Buda érdekeit a várospolitika, közgazdaság, tár­sadalom, művészet és sport terén szolgáló újság. Előfizetése egy évre 48.000 kor., félévre 24.000 kor. Egy szám 1000 kor. Szerkesztőség és kiadóhivatal: I., Bors-utca 24. Telefon: 129—96. Felelős szerkesztő: VIRAÁG BÉLA Hirdetések ára: Egy hasáb széles, egy milliméter 1024 magas sor, egyszeri közlésnél 1000 korona. 20 mm. magas hirdetés 20000 K. Szövegsor ára 15000 korona. március Közgazdasági közlemények megállapodás szerint. f , A hirdetések dija előre fizetendő. 23 au Téli gondolatok — tavaszkor. Még megcsap néha a tél — márciusi hóval, de már érzem a tavaszt. Kezd minden kimelegedni, még talán a szivek is. Tél derekán álltam a Margit- hidon és néztem a beállott Dunát. Nagy jégtömbök torlódtak egy­másra és fagytak együvé. Csak a budai partnál volt egy vékony esik, ahol sötéten folyt a Duna. A Csá­szár- és Lukácsfürdők fölös meleg­vize olvasztotta a jeget. Úgy lát­szott, mintha Pest felől tolnák reánk a jeget, de a budai part nem engedi magához. Ott tűnőd­tem felette, hogy minden rossz igy tör reánk Pest felől. Csakhogy a mi földünk Budán melegebb. Belső, ős izzások élnek itt és azo­kon megtörik a pesti közöny jege, szennyes árja. Néha átcsap rajtunk, de hirtelen lefolyik rólunk, mint a hegyi vizek az ördög árkán. Csak­hogy mezitelenre mos bennünket és ez keserves látvány. Olyan nyo­morult hálátlan, felfújt hólyagok vagyunk. És mindig az ellen for­dulunk, aki segített minket felfújni. A mi közéletünk Budán pedig tele van felfújt, a végletekig felfújt hó­lyagokkal. Csupa hólyag. Micsoda nagy pukkanások lesznek itt, ha valami egészséges szél egymáshoz veri őket. Társadalmi berendezkedésünk is ezen a hólyag rendszeren alapul. Kevés a kiváló emberünk, hitvány a vezérkara és kénytelen volt apró hólyagokat felfújni, hogy úgy lás- sék, mintha valódi nagyságok ven­nék körül. Én is fújtam, Te is fúj­ták Ő is fújt. A kis hólyag azt sem tudta, mitől dagad, mitől emel­kedik. De felfuvalkodva elhitte, hogy ő is olyan nagy, mint a ve­zére. Az alólmaradt kis hólyagok pedig széjtátva bámulták a felfuj- takat. A társaskörök voltak a legalkal­masabb fújtatok. Kaszinók nem azért alakultak, hogy tükrei legye­nek a társadalomnak, hogy szó­szólói legyenek a közérdeknek. Összeszedtek egy csomó nullát s maguk mögé rakták a vezérek. így aztán kiadós szóm volt. Társadal­mi súlya mégis nulla maradt. A kis hólyagok pedig ott tolakodtak és egymást igyekeztek kilyukasz­tani, egymást felfújni. Pesten van néhány kaszinó, amely vezet a társadalomban : a Nemzeti, az Országos, a Lipótvá­rosi, ahol együtt van az egyivásu társadalom szine-java. Budán min­den kaszinó társadalma egyforma és a zöme: a sehol másutt érvé­nyesülni nem tudó kis hivatalnok. Elől egy-két vezéralak imbolyog és megőrlődik az apró intrikákban. Vezérkaszinónk nincs, ahol Buda első osztályú értelmisége találkoz­na, a hol társadalmi díszt adna a tagság és ahol — a kártyán kívül — kaszinói életet is élhetne a tag. E nélkül pedig nincs élet. Szük­ség van erre. Úgy tudom, hogy a Hollós Mátyás Társaság, amelynek kétszáz intellektuel tagja van, keresi a megoldást, hogy kaszinó- szerüen kösse le maga mellé az értelmiség javát. Olvasom, hogy a minisztériumok vezető főtisztviselői, nyugdíjas barátaikkal, akik Szom- bathy Kálmán körül csoportosul­nak, már eljutottak a megalaku­lásig. De ott vannak a mi gazda­sági életünk vezéremberei : Becsey Antal, Exner Kornél, Dréhr Imre, Ripka Ferenc, Fellner Károly, Se- besta Kolos, Fellner Frigyes, Ur- banovics G. Zoltán, Fenyő Miksa, Fényes Arthur, Hűvös Rezső, Kis- martony János, Nyulászy János, Stark Lipót, Pompéry Elemér, Er- dősi Jenő, Stromszky Sándor, Ba- racs Károly, Szilágyi Károly, Ba­logh Elemér, Komlós Jenő, Conrad Ottó, Hubert Vilmos, Ziegler Géza, Merényi Richard, Kolár Nándor, a bankfiókok főnökei, a Budán lakó bankigazgatók, iparvállalatok igazgatói, a budai gyárosok, nagy- kereskedők, akiket névszerint sorol fel a Budai Almanach, a Budán lakó képviselők, városatyák, akik ha összefognak tükrét adnák a budai társadalomnak és vezetni is tudnák. Dubonai Pál. Ugrón Gábor most szólt először mint budai polgár az ő budai polgártársaihoz, a mikor az I. ke­rületi Iparosok és Kereskedők Köre e hó 18-án ülte nagy arányú márciusi ünnepét a Déli vasút nagy éttermében. Szávay Gyula a Hollós Mátyás Társaság főtitkára mondotta fáz ünnepi beszédet, mely méltó befejezése volt a Petőfi centenáriumnak, Fábián Józsefné pedig izzó szóval sza­valta el Végváry egyik örökbecsű irredenta költeményét s a Budai Dalárda áhitatos dallal nyitotta meg és fejezte be az ünnepet. A társasvacsorán a vendégeket, Merényi Richard üdvözölte: Szá­vay Gyulát, Ugrón Gábort, Becsey Antalt és a Budai Dalárdát, mint akik a valódi fajvédelmet szol­gálják működésűkkel. Ezután Ugrón Gábor köszönte meg az üdvözlést és mint budai polgár ismertette gondolatvilágát, politikai irányát, céljait és az utat, a me­lyen tovább akar járni. A meleg hangulatban a nagy társaság most lelkesen kívánta Becsey Antal fel­szólalását, aki szívesen engedve a kívánságnak, közvetlenül Ugrón Gáborhoz intézte szavait és be­mutatta neki a budaiakat, ami becsületes törekvéseinket, melynek különös patinát ad Ugrón, akinek családja ezeréves történeti múltra tekint vissza. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Viraág Béla szerkesztő mondott el két kedves részletet Erdélyből, Ugrón Gábor édesatyjáról és a tordai tüzfecs- kendőről, végül Komlós Jenő dr. vezérigazgato-főorvos szellemes hu­morral a jelenlevő hölgyeket kö­szöntötte fel. A kör képviseletében Ravasz László elnök és Hubert Vilmos ügyvezető elnök fogadták a vendégeket és Hubert üdvözölte a megjelenteket s végül köszöne­tét mondott a felszólalóknak. Ugrón beszéde alatt lépett a terembe Ligeti Miklós, a jótékonyságáról közismert tulajdonosa a TillerjMór és társa egyenruházati cégnek, akit a társaság kedves ovációval fogadott. A társaság lelkes-kedves hangulatban oszlott szét éjfél után. Ripka Ferenc udv. tanácsos, a szkf. gázmüvek vezéri azgatója hűtés követ­keztében néhány napig lázbetegen feküdt. Aranylakodalom. Tasnádi Fe­kete Benő ny. miniszteri tanácsos, volt pénzügyigazgató, a reformá­tus egyház egykori főgondnoka, majd székesfővárosi adófelügyelő és neje György Lenke e héten ünnepelték Albert-uícai családi házukban házasságuk ötvenedik évfordulóját. Fekete Benő két év­tizede köztiszteletben álló egyéni­sége budai társadalmunknak, egyike annak a régi érdemes pénzügyi főtisztviselőknek, akik Wekerle munkatársai voltak. A ritka szép családi ünnepen, me­lyen Sebestyén András ref. lelkész mondott könyörgést, résztvettek : Németh Károly v. b. t. t., György Endre ny. miniszter, Morvay Béla tábornok-hadbíró. Fináczy Béla h. államtitkár, Kovács Gusztáv min. tanácsos, Kakulyay Károly vezérigazgató, Kakulyay Lóránt főmérnök, Csíki Biró Imre orsz. p. ü. őri főfelügyelő, gróf Feste- tich Pálné, özv. Csécsy Nagy Mik- lósné, a jubiláns házaspárt eskető lelkész özvegye és leánya, Héder- vári Konth Árpád és családja, Bárdos Gyula igazgató, továbbá a Bucsinyi, Doby, Gabányi, Gál, Izék, Beke-Kádas- Czermann, Kárpy, Pálffy, Nagy, Jaskó, Török, Simó, Könczey, Iliésy, Oswald, Kovács, Szita, Szoup, Vozáry és Weress családok. Táviratilag küld ték üdvözletüket Márk Endre v. debreceni polgármester, Erdős Károly és Gergely György egye­temi tanárok stb. A képviselőválasztások név­jegyzékének kiigazító összeíró kül­döttségek március 10-én kezdték meg munkájukat és minden két- köznapon d. u. 5—7 óra között a következő helyeken működnek : I. közigazgatási kerület 1. és 3. számú összeíró küldöttségei y I., Attila-körut 37., 2. számú összeíró küldöttségei I., Horthy Miklós-ut 25. (iskolaépület). A II. közigazga­tási kerületben II., Szilágyi Dezső- tér 5. (Budai Vigadó-épület, anya­könyvi hivatal). A III. közigazga­tási kerületben III., Fő-tér 3. (elüljárósági épület). Badál Ede I. kér. elüljáró súlyos hivatali elfoglaltsága mellett szé­leskörű kulturtevékenységet is fejt ki. Így január 26-án a Bakonyról tartott ismeretterjesztő előadást az 1. kér. kereskedő és iparos ifjak körében, A hallgatóság szeme előtt elvonult a csodálatos nagy magyar erdőségnek minden sajá­tossága, megragadó szépsége a hozzá fűződő mondákkal és betyár­romantikával együtt. A költői szép­ségekkel teli felolvasást hálás tapsvihar köszönte meg. A városmajori templom belső berende zéso javára a várszínházban március 18-án és 19 én a nemzeti színház több művé­szeinek közreműködésével Környey Paulá­nak, „A thagasdei sas“ cimii drámáját mutatták be, melynek tárgyát Szt. Ágos­ton és Szt. Monika életéből merítette Szt. Ágoston világhírű vallomásai nyomán. A várszínházban mindkét estén telt ház volt. Előkelő közönség látogatta az elő­adásokat és nagy elismeréssel adózott a címszerepben fellépett szerzőnek, aki mel­lett nagy sikert aratott Póry Piri. A budai uj postapalota építke­zését a Krisztina-körut elején, a jégpálya mellett megkezdték. Ed­dig a hegyoldal elhordását és az alapozáshoz szükséges földmun­kákat végezték, amit a kemény tél némileg megnehezített. A mo­dern palota 9 emeletes lesz. Iparos kulturesték. A II. kér. Iparoskor elhatározta, hogy saját termeiben és dalárdájának közre­működésével kéthetenkint kultur- estéket rendez. Első alkalommal — e hó 30-án (vasárnap), este 7 órakor — budai közéletünk egyik vezére: Becsey Antal gép. mérnök „Legégetőbbgazdasági kérdéseink“ cimen tart előadást. Április 13-án pedig Lelkes Nándor iró „Regélő Vágvölgye cimen számos vetített kép bemutatásával hazafias tárgyú saját szerzeményét adta elő. — Sikerült a következő előadókat megnyerni: Unghváry Sándor festő­művész, Tóásó Pál műépítész, Szombathy Kálmán főszerkesztő, Horváth István gyáros, Farkas Elek a „Baross-Szövetség igazga­tója, dr. Lendl Adolf igazgató. — A II. kér. Iparoskor e vállalkozá­sával rendkívüli kulturális missziót teljesít. A Budai Dalárda tisztújító köz­gyűlésén Ripka Ferenc dr. elnök­lete alatt tisztikarát a következő- képen választotta meg: dr. Ba- ranski Gyula t. elnök, Véssei Ede alelnök, Schuler Alajos igazgató, Seide Rezső titkár. Á közgyűlést társasvacsora követte Ulm László vendéglőjében, amelyen mintegy 150 dalos testvér vett részt rend­kívüli ovációkban részesítve elnö két dr. Ripka Ferencet és ünne­pelve az uj tisztikart. 1 1 e golesóbban SCHAFFER-cégnél I., DSbrentei-tér 4-b.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom