Budai Napló, 1924 (20. évfolyam, 796-818. szám)
1924-03-11 / 799. szám
XX Buda érdekeit a várospolitika, közgazdaság, társadalom, művészet és sport terén szolgáló újság. Felelős szerkesztő : Hirdetések ára: Egy hasáb széles, egv midim tér magas sor, pevszen közlésnél 1000 korona. 2 ) min. 11124. évfolyam. íí)9. szám. Előfizetése egy évre 40.000 kor., félévre 20.000 kor. Egy szám 1000 kor. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1., Bors-utca 24. Telefon: 129—96. Vi KA ÁG BÉLA magas hirdetés 2UOOO K. Szövegsor ara löOOO korona. Közgazdasági közlemények megállapodás szerint. A hirdetések díja előre fizetendő. március 11 én A Vérmező lövőle. — Múzeumok kertje les/. — Nem épül oda a Stadion. — A Nemzeti Stadion ügye újból a nemzetgyűlés elé került. Gömbös Gyula terjedelmes beszédében megsürgette ennek a nagyfontos- ságu kulturális intézménynek minél előbb való létesítését; Klebelsberg Kunó gróf, közoktatásügyi miniszter pedig kijelentette, hogy már a legközelebbi időben az összes érdekfelek bevonásával a helyet fogja kikeresni fővárosunk területén, ahova a Nemzeti Stadiont nagy missziójának és klasszikus múltjának megfelelő környezetben és hozzáillő terjedelemben épittei- heti — s ami minket, budaiakat, ebben különösen is érdekel, az előtte szólóval egyetértett abban, hogy a Vérmezőt nem tartja erre alkalmas helynek. Kétségtelenül hisszük, hogy a budai oldal fogja azt a területet nyújtani, amelyetvalamennyi ebben közreműködő tényező a stadionépítés céljaira jó meggyőződéssel elfogadhat. A Hollós Mátyás Társaság, mely minden fontosabb budai kulturális ügyben kiveszi a maga részét, több Ízben tárgyalta már a Nemzeti Stadion elhelyezésének kérdését és az e lapok hasábjain megjelent cikkek bizonyára meggyőztek arról minden olvasót, hogy úgy az ó-budai réteken, Aquincum közelében, mint a Kelenföldön megtalálhatjuk a kívánt területet. S mi e helyeket mindig azzal ajánltuk az érdekeltek figyelmébe, hogy a Vérmezőt tartsuk fenn az okvetlenül létesítendő Természettudományi Muzeum részére, Lendl Adolf dr. nagyszabású tervezésének megvalósítására, aki meggyőzött bennünket arról, hogy a Vérmező a legideálisabb terület, amelyen nagy és modern múzeumot építhetünk. Sőt, most már ebben tovább is megyünk, amióta hivatalos gondoskodással a kincstárnak a Lipót- körut mellett elterülő, nagyterje- delmü üres telkeire akarták a Néprajzi Múzeumot építeni, mivelhogy ez szintén elhalaszthatatlan feladat. A mi Néprajzi Múzeumunk egyike a leggazdagabbaknak az egész világon és ennek fényes értékei az Ip&rcsarnok-ban zsúfoltan romlanak, pusztulnak ezidő- szerint. Egy ilyen muzeum azonban sehogyan sem illik a LipóT körúti környezetbe, malmok, gyárak közelébe, csupa óriás hivatalos s ezért üres palota közé, ahol a lakosság gyér, ellenben a teher kocsiforgalom szüntelen s a levegőben lebegő por és sürü füst eszi a finom gyűjtemények érzékeny részeit. Mi ezzel szemben azt javasoljuk a minisztériumnak, terveztesse a Néprajzi Múzeumot ugyancsak a Vérmezőre, a Természettudományi Muzeum mellé. Ez a két testvérintézmény — bár mindegyik terjedelmes épületet kíván — könnyen elférne egymás mellett a 26 holdnyi mezőn és e terület szélesen, szabadon maradó többi részén alakítsuk át a múzeumokhoz illő kertté. Hiszen ez volt Lendl-nek eredeti terve. Az egyik muzeum a Mikó- utcai fronton, a másik pedig az északi sarkon, közbül volna a hozzá való park, esetleg botanikus kert. És ha a minisztérium ezt a megoldást elfogadná, akkor a lipótvárosi telkek eladásából, ezeknek óriás vételárából nagy részben kitelnék e két muzeum építési költsége. A Vérmezőnek ez volna leghelyesebb felhasználása s a két modern múzeumnak ez volna leg- ideálisasb elhelyezése. Végül most a Nemzeti Stadion részére még egy budai területet ajánlunk a helykereső bizottság figyelmébe. Bár ez kissé messzebb fekszik, mégis kitűnő közlekedési vonalakkal volna a fővárossal összeköthető. Ez a szentendrei sziget alsó része. Körülbelül 800 holdnyi kincstári terület parlagon fekszik olt. „Régi Fácános“ a neve ennek a használatlan, gyéren akácos, ligetes, nagy és sik mezőnek, amelyet a Duna két ága kétoldal- ról érint. A jobboldali ág keskeny és könnyen áthidalható. Szemben fekszik az egyik oldalon Szent- Endre, a másikon Dunakeszi-Alas,. Vicinális vasút, a két parton, hajóközlekedés a nagyvárosból és sürü csavargozösátkelés az olimpiai játékok és más versenyek látogató közönségének százezreit önthetik oda egyegy félóra alatt; ez pedig a stadionnak egyik létfeltétele. Ä j környezet, amit ott e nemes intézménynek nyújthatunk, válogatottan szép és mindenben megfelelő. Szent-Endre szigetével együtt tulajdonképen Budához tartozik ; úgyis régóta várja a budai oldalnak ez a része felkaroltatását. amelyet az óbudai gázgyári telep építése és Aquincum feltárása, a Római-fürdő várható átépítése még nem tudott betölteni. A Stadion elhelyezése az alig kijebb fekvő sziget alsó részén, méltó kiegészítése volna e fejlesztési folyamatnak. Előadások a Kisfalndi Színházban. Amig a Várszínházban az Orsz- Kamara Színház vendégszerepei, a Várszínház nagyszerű társulata lerándul Óbuda kedves színházába és az Óbudaiaknak 3 pompás müsoru előadásban mutatja be fejlett művészetét, egyfelvonásos operettek, drámák, tréfák, kabarészámok keretében. Az előadások mindenkor uj műsorral szerdán 12-én, pénteken 14-én és szombaton 15-én fél 8 órai kezdettel lesznek megtartva. A Budai Sport Club, mely eddig j inkább társadalmi életet élt és | tagjai számát szaporítva, a bajtársi szeretetet igyekezett kifejleszteni, ez évben az aktiv sportegyesületek sorába kíván lépni. E céltudatos elhatározáshoz nagytékintélyü erős kezű elnököt keresett és fölkérte rimaszombati Szombathy Kálmán őrnagyot, a „Honvédelem" főszerkesztőjét küldöttség utján, amelynek tagjai voltak Kalocsay Kálmán, Fonád István, Szekeres Dezső' és Kalocsay Sándor. Március hó 6-án, csütörtökön, este volt az elnöki beiktató vacsora a sportclub uj helyiségében, amelyen a | Budai Sport Club csaknem összes tagjai részt vettek, köztük számos hölgy és rendkívüli ovációval fogadták az érkező elnököt, akit Pomikalszky Gyula alelnök üdvözölt őszinte lelkes meleg szavakkal. Ez alkalommal mutatkoztak be ünnepélyesen a nagy tagszámmal biró sport club elnöksége, tisztikara, választmánya és a szakosztályok elnökei az uj elnöknek. A vacsora folyamán üdvözlő szóval ünnepel- I ték Szombathy Kálmánt: Kalocsay Kálmán alejnök, Fonád István fő ! titkár és Ádám Gyula a club gazdasági bizottságának elnöke. A lelkes sportszeretet,' a tettrevágyás, a munkára való törekvés lelkes fogadalmai közölt emelkedett szólásra az uj elnök és ismertette azokat a célokat, amely felé haladni akar, — s a módokat, amelyekkel ezeket a célokat szolgálni akarja. A labdarugó csoport névé ben Tokay István tett fogadalmat, hogy minden munkára készen követik az elnököt és Pomikalszky alelnök köszönte meg az elnöknek, hogy a tisztséget vállalta, ami már előre biztosítja a sikert. Bélés Lajos alelnök, Hózer Viktor gázgyári főmérnököt, a kör ügybuzgó áldozatkész alelnökét köszöntötte föl. Szombathy Kálmán elnök tiszteletére felvonult a Budai Sport Club dalárdája is és kedves összhangban kedvderitő dalokat éne- kett. Szüle Zoltán pompás humorral adott elő néhány tréfát és néhány szép uj népdalt, Mihálszky Ferenc pedig pompás hangon szóló dalokat énekelt. Szombathy Kálmán köszönte meg újból a szives ünnepeltetést s azután fesztelen jó kedvben a jövő szép reményeiben ringatódzva, szórakoztak tovább a jövő fiatal atletai, a budai sport bajnokai. Rassay Károly dr. kiváló festőművész és a Hollós Mátyás Társaság képzőművészeti szakosztályának elnöke hülés következtében súlyos betegségen ment át, s bár még lázas, mégis nagy munkakedvvel dolgozik újból. A Szent Gellérthegy és barátainak egyesülete február 24-én tartotta évi rendes közgyűlését, Csányi Károly Iparművészeti Muzeum igazgatója a „Gellérthegy múltjáról“ és Warga László műszaki ta- uácsos a „Gellérthegy jövőjéről“ tartott tartalmas előadást. Lechner Jenő dr. építőművész műegyetemi tanárnak a közélet terén kifejtett buzgó tevékenysége elismeréséül a m. kir. kormányfőtanácsosi címet adományozta a kormányzó Ofőméltósága. A Hollós Mátyás-Társaság a következő adatokat bocsátotta rendelkezésünkre illusztris tagja és tudományos szakosztályának elnökéről: Lechncr Jenő dr. Budapesten született l878-ban az itt a török hódoltság után a XVH-ik században letelepedett Lech-mezei bajor bárói (Freiherr) családból. Fia Gyulának a kitűnő Írónak és német műfordítónak, unokaöccse Lechner Ödönnek a nagynevű építőművésznek, akinek magyar nemzeti törekvéseit örökségképen műveli tovább, habár eredeti irányban, Lechner Jenő két évtizedet töltött a műegyetem szolgálatában, mint az ókor építészeti tanszékének adjunktusa. Ez alatt megszerezte a műszaki doktorátust és 1915-ben a magyar reneszánsz épitésztörténet magántanárává habiláltatott, elismeréséül a magyar müvésztörténei' terén kifejtett munkásságának. Egész könyvtárt irt erről a nemzeti géniusz jegyében. A felvidéki reneszánsz építési módról és a magyar műemlékekről Írott tanulmányai európai szaktekintélyt biztosítottak neki. Különös nemes szenvedelylyel kutatja a főváros s főleg Buda régi emlékeit s tanulmányait mindig szívesen olvasta a Budai Napló közönsége Lechner Jenő kiváló alkotása! közül való a várospataki állami tanítóképző hatalmas épülete, a kassai muzeum terve, a Hernád utcai iskola, a Helikon- szinház és számos magánépület. Károly király koronázásakor a templom nagyszabású művész díszítése és pazar világítása az ő müve és ezért a bolgár király rendjellel, Károly király elismeréssel tüntette ki. Külföldi sikerei közül kimagas' lanak az antwerpeni és belgrádi városszabályozás versenyein nyert 1. és 111-ik dija, a chikagói Tribune c. újság palotájának 128 versenyzője közül a „Honorable mention“ kitüntetése. Itthon az Erzsébet szobor II. dija egyik nagy alkotását jelzi. Felsorolhatlan sora a plakettek és tervpályázatoknak jelzi nagy múltját és munkásságát. Számtalan műszaki és művészeti egyesület alapitója, vezére, elnöke, tagja. Elnökválasztással kapcsolatos közgyű* lésén az 1400 taggal biró Budai polgári kaszinó e hó 2-án az elkedvetlenített dr. Ripka Ferenc elnök lemondása következtében megüresedett elnöki tisztségre 126 szótöbbséggel megválasztotta Wolf Károly nemzetgyűlési képviselőt, a keresztény községi párt elnökét. Fényes esküvő volt a belvárosi plébánia templomban e hó 1-én, ahol ifj Stein Mihály a szkfv. közlekedési rt. főmérnöke oltárhoz vezette özv. Hanzély Gyuláné leányát Margitot. Tanuk voltak Becsey Antal és Fürst Sándor. Az esketési szertartást Bednarz Róbert dr. plébános végezte. Prokesch Antal a székesfővárosi anyag- szertár puritán lelkű főnöke és a budai hegyvidék fejlesztésének egyik buzgó elő- harcosa súlyosan megbetegedett, de ma már a javulás utján van. A drágaság elleni harcban résztvesz a Kelenföldi Polgári Kör is és főleg a gáz, villany és házbér drágítása ellen küzdve, csatlakozott e hó 5-ón tartott intéző bizottsági ülésén a főváros vezetői körei által indított mozgalomhoz, kiküldve a miniszter elé menő monstre küldöttség tagjai közé Reitzer Mihály, Merza Márton, Vasenszky Mihály, dr. Sauer Zoltán tagokat. 1 e goí c s ó b ban SCHAFFEIt-cégnél I., DSbre«tei-tér 4-6.
