Budai Napló, 1924 (20. évfolyam, 796-818. szám)

1924-01-14 / 796. szám

2 BUDAI NAPLÓ Őszkor. Csicsergő kis fecském elszállt, Elhagyta a házamat, Elvitte a boldogságom, Csendes most — a virradat. Csak a hideg őszi szellő Sir az ereszünk alatt, S erre hajtja kopasz ágak Sóhaját — az alkonyat. Hornná Máthé Gizella. Megjöttek a cinkék, ezek az apró, fürge, bohókás madárkák, melyek valóságos cirkuszi akro bata mutatványokat rendeznek egy-egy kiakasztott féldión vagy szalonna darabkán. Ezekről Írja nekünk a következőket dr. LENDL ADOLF. Sürü pelyhekben hull a hó — és reggelre megváltozott a táj. hideg fagyos, havas, fehér minden; ki­halt erdőn, dermedt mezőn kez­dődik a téli fázás, éttelen nyomor- gás. Minden állat elbuvik, a ma­darak könnyű szárnyú vándorse­rege régen elvonult már délre, csak egy kis részük maradt itt s a didergők közül első sorban a cinegék vonulnak be most a ker­tekbe, házak közelébe, ahol némi enyhülést remélnek. Apró, élénk, színes madárkás, némelyek feke­tén tarkázoítak, mások hamvas­kékes színűek, sőt vannak más félék is, de ezek ritkábbak nálunk. Mindig mozognak, szálldogálnak, kora reggeltől délutáni besöíéíedé- sig, szorgalmasan keresgélnek a fákon, gályákon, bokrok között, az avarban a földön, függnek a levegőben, lógnak a házfalon, el jutnak, benéznek minden zugba, ki piszkálják a kis pókot, a meg­fagyott bogarat ki szedik a kéreg alól és lecsipegetik a rovarpeíéí az ágakról; megforgatják a zuzmarás száraz levelet, megkaparják az ablakpárkányon fekvő havat s ha van valahol valamilyen bármily apró falat, biztosan megtalálják — az éhség folyton folyvást hajtja őket. Budán mostanában minden kertben láthatjuk ezeket a kicsiny, fürge téli vendégeket. Nyáron el­hagynak bennünket, mert nem tö­rődünk velük s a szabadban gond- talknul élnek meg; amint azonban beáll a hideg idő, jönnek kéregetni lakásunk elé — ritka helyen szór­nak is nekik egy kis eleséget, pedig könnyen kielégíthetők. Na­gyon kedvelik az olajos magvakat, a íökmagot, kendermagot, a mák­szemeket s a törött dióhéjból ki­szedik finom hegyű csőrükkel az utolsó parányi belet. Száraz mor­zsákat, kenyeret, buzaszemet azon­ban nem esznek. Ellenben szere­tik a szalonnát, meg a húst, egy- egy darabkát kössünk cérnaszálra ablakunk elé, nemsokára felfede­zik s ezután sorra járják, néha többen egyszerre, egymás hegyin hátán mindegyik igyekszik lecsípni róla valamicskét és rövidesen el­fogy az ünnepi ebéd. Ezer bohó ság és tréfa annak aki nézi. Pe­dig szomorúság, mert éheznek és rászorulnak szegények ilyenkor az etetésre ; ahol nem találnak semmit, onnét elvonulnak. Hasznosak ám mindenütt, ahol megfordulnak; hernyó, légy, bármilyen bogárság eltűnik az ő területükről, megtisz­títják a fákat — férges csümölcs azért terem többnyire a nyáron, mert a kertészeink elhanyagolják és nem etetik télen a féregirtó, -spró, szárnyas nyomorgókat. De ha nem is volna ebből hasznunk, adjunk, adjunk nekik. Hűséges magyar madarak ezek, nem jár­nak el jobb hazát keresni. Velünk dideregnek, velünk nyomorognak. | ^ kelenföldi iparos kör ujjá­i alakulása alkalmából társasva- j csoráí rendezett, amelyre meghívta ■ i a budai rokonegyesületeket és a : gazdasági élet néhány jelesét a I kelemöídi polgári kör Horthy Miklós-ut 1. sz. alatti uj helyiségeibe. Várnay Alajos elnök sorra üdvö­zölte a megjelent vendégeket: Ereky Károly, Bársony Elemér volt miniszterek, Barthos Andor nv. államtitkár, Pompéry Elemér a szabad, bíróság elnöke, Becsey Antal orsz. iparegylet alelnöke és Soltész Adolf dr. az igazgatója, | Farkas Elek a Baross Szövetség igazgatója, Szilágyi Károly főv. biz. tag, Viraág Béla a Budai Napló szerkesztője, Ravasz László, Huberíh Vilmos, Ziegler Géza diszelnök, dr. Komlós Jenő Her­man Béla és Merényi Richard mint az h kér. iparosok és keres­kedők köre elnöksége, Máthé István és Hollenzer László az I. kér. iparos kör elnöksége, kelen­földi társaskör tagjai a többi vendég is meleg szavakkal ismer tette az iparosok törekvéseit, szá­mos bajait. Utánna Ereky Károly a jövendő gazdasági kialakulásról mondott átgondolt beszédet, amely nek végén Becsey Antal állította oda mint olyan vezért aki után az iparosság indulhat. Bársony Elemér fejtette ki. hogy nem kell a külföld felé kacsingatni, mert csak a magyar földből, a magyar erőből meríthetünk és igy tudjuk talpra állítani a nemzetet és vissza­állítani az országot. Barthos Andor ny. államtitkár nemzgy. képviselő l mint a földműveseket képviselő j egyén úgy véli, hogy első sorban | a kisgazdák érdekeit kell istápolni, 1 mert ebből az osztályból válhat jó j iparos, kereskedő és minden más i osztálybeli. Néhány jó adomát szőtt beszédébe, mely általános tetszést aratott. Ezek után BECSEY ANTAL emelkedett szólásra és rá­mutatott arra, hogy az iparosság a maga gazdasági szervezkedé­sében revízió alá kell hogy vegye a nagy politikát irányitó világné­zeti felfogásokat. Nem vitatja a történelmi világnézetek jogosultsá­gát, akár a tudományok, irodalom és művészet területein, akár a gazdasági vagy politikai életben — de a termelő osztályok világ­nézete : a társadalmi erkölcs, az erkölcsről megalapozó jólét és a jólétet biztositó munka hármas pillérén épül fel. Ez a világnézlek ellentétben a mi politikai életünk­ben divó világnézleti felfogásokkal, nem ellenségeket termel, hanem egyesíti és alkotásra képesíti az ország termelő erőit. Szólt a ter­melő osztályok s különösen az ipari osztályok egységességének jélentőségéről, az iparos érdekek, mint az ország érdekeinek néző­pontjától. Sorsdöntő fontosságúnak tartja, hogy az a kézmüiparosság, amely az ország ipari termelésé­nek több mint egy harmadát kép­viseli erőteljes, öntudatos gazda­ságpolitikai egységbe kovácsolja össze a maga szétszórt erőit. E törekvések biztosítékát intézmé­nyekben látja s ezek sorában az Országos Iparosbank és Árufor­galmi szervezet létesítését, továbbá az Országos Iparos székház épí­tését tartja legsürgősebb alkotá­soknak azért, mert a pénz és áru­hitellel mozdíthatná elő az ipari termelést és hatalmas központban forrasz,aná együvé az iparosságot. Dr. Soltész Adolf szép hasonla­tokkal átszőtt beszéde után Farkas Elek, aki mestere a szónak és egyik büszkesége az építő iparnak, nagy hatással beszélt az iparosok ügyéről, Pompéry Elemér, Szilágyi Károly, Viraág Béla, Hubert Vil­mos, Máthé István felszólalása után Krammer Adolf ügyvezető elnök lelkes szavakkal fejezte be a tartalmas beszédek sorát. Tarnay Lajos a Hollós Mélyás Társa­ság szakosztályi elnöke az idén január hó 20-án (vasárnap) d. u. fé/ 6 órakor rendezi az Orsz. Magy. Kir. Zeneművé­szeti Főiskola (VI. Liszt Ferenc-tér 12 ) nagytermében szerzői estélyét. Jegyek Rózsavölgyi és Társa zenemükereskedésé- ben (VI., Szervita-tér 5. kaphatók.) Az elmegyógyintézetek Budán vannak és nálunk gazdasági té­nyezők. Miképen kerültek Budára, arról érdekes felvilágosítást ad lapunk utján az egyik elmegyógy­intézet igazgatója és főorvosa dr. KOMLÓS JENŐ. A XVlII.-ik század elején az elmebetegséget az erkölcstelen életre és a vallástalanságra ve­zették vissza és ez volt az oka annak, hogy az elmebetegeket a társadalom kiközösítette és alig akadt orvos, aki az ilyen bete­gekkel szakszerűen foglalkozott volna. Ennek volt tulajdonítható az, hogy elmegyógyintézetek még külföldön is csak nehézkesen épül­tek, mi pedig a külföldhöz képest lényegesen háttérbe maradtunk úgy az elmegyógyászat, mint az elmegyógyintézetek terén. A legelső elmegyógyintézetet ha­zánkban 1840-ben alapították,' ott ahol jelenleg az Angyalföldi elme­gyógyintézet áll. Ezen intézet ve­zetője dr. Polya volt. Tíz eszten­dővel később 1850-ben Babarczi Schwartzer Ferenc külföldön vég­zett tanulmányai után Vácot állí­totta fel az első magán elmegyógy­intézetet, amelyet néhány eszten­dőre rá Budára helyezett, mely intézmény ma Ls mint Schwartzer Szanatórium működik. A múlt század közepén az or­vosi tudomány már behatóbban foglalkozott, a betegség eredete mindinkább ismeretessé vált és az a régi tévhit, hogy az elmebeteg­ség a vallástalanság és vad szen­vedélyek következménye, teljesen háttérbe szorult és mint tapaszta­lati tény megállapítást nyert, hogy minden elmebetegség eredeti kut- forrása az agy megbetegedése. Amig tehát a múlt század elején még az elmebetegeket a téves kórmegállapitás következtében ön- és közveszélyességük miatt fog­dákba csukták, addig a múlt szá­zad másik fele már az elmegyógy­intézetek megépítése és az elme­betegnek ilyen intézetekbe való elhelyezése képezte a közigazgatás feladatát. 1868-ban megépítik Budán a lipótmezei elmegyógyintézetet és néhány évre rá felépül a nagy- szombati állami elmegyógyintézet, majd később a székesfővárosi, a pozsonyi, a nagyváradi, a balassa­gyarmati, a szekszárdi és az egri elmeosztályok, ugyancsak erre az időre esik Budán a kelenföldi Ringer Szanatórium felállítása is. 1860—1880-ig a budapesti egyete men az elmekórtan, mint rendkí­vüli tantárgy adatott elő és csak 1882-ben vált rendes tárgygyá. Mint fentiekből látjuk az elme­gyógyintézetek és az elme gyógy- szanatóriumok főleg a budai vi­déket keresték fel letelepedésre, mert tudvalevő dolog, hogy az elmebetegség gyógykezelési ideje lért'y&esen hosszabb időre tehető, mint' egyébb betegségeké, mint­hogy pedig hosszabb időn át a gyógyintézetben való tartózkodás egyik fő kelléke és részben gyógy- tényező a szabad levegő, a park, a kert és egyébb természeti szép­ségek. Budának ilyen irányú ter­mészetadta előnye az elmebeteg­ségek, gyógykezelésére és gyógyu­lására igen kedvező hatással van. Rendkívüli közgyűlést tart ja­nuár 15-én este 8 órakor az 1., kér. Iparosok és Kereske­dők Köre saját helyiségébe 1., Krisztina-krt 8—10, mely a megjelent tagok számára való tekintet nélkül határoz a iag- dij megállapítása ügyében. Védnökök nélkül alakult meg annak idején az I. kér. Iparosok és Kereskedők Köre, mely azonban váratlan fellendülés­nek indult és ma már a Felső Krisztina­város egyik vezető testületé. Az e hó 8 én tartott választmányi ülés, mely a jan. 15 én este 8 órakor tartandó rendkívüli közgyű­lést volt hivatva előkészíteni, Herman Béla főtitkár indítványára elhatározta, hogy az alapszabályok idevonatkozó pontját módo sitja és védnöki tisztséget is létesít. — Hűbéri Vilmos ügyvezető elnök ezután a propagandára hívja fel a figyelmet és ajánlja, hogy a dr. Komlós Jenő által ter­vezett felhívást küldjék szét, mire Ádám Gyula felajánlotta a körlevél díjtalan ki- nvomatásáí s igy azt legközelebb szétkül­dik. — A yáiasztmány a közgyűlésig Nagy Lajos László elektrotechnikust bizta meg a háznagyi teendők intézésével. Egyházi kitüntetésük alkalmából, az I., kér. Szabadpolgári kör baráti tagjai és a tabáni rk. egyháztanács az általánosan tisztelt és szeretett Angyal Kálmán dr. apáíplébénos és Huber Lajos tabáni templomgondnok tiszteletére a kör nagy­termében dec. 22-én rendkívül szépen si­került estélyt rendeztek, mely alkalommal a tabáni ilj. egyházi énekkar Göndöcs Irma tanárnő ügybuzgó vezetése mellett meleg érzéseket keltő karácsonyi daljáté­kot adott elő „Beíhlemi pásztorjáték és a napkeleti bölcsek csillagjárása“ cim alatt, egyúttal hazafias ének- és szavaló versenyt rendezett a Petőfi Madách cent­rum ünnepi keretében és az integritásra vonatkozó élőképekben. A zártkörű es­télyen nagyszámú előkelő közönség jelent meg, köztük a Tabán egyházközségi élet­nek kiváló tagja. Előadás után társasva­csora volt a kör termeiben. „Világnézetünk legyen“, mon­dotta dr. Imre Sándor, pedig a mai jelszavaktól hangos világban na­gyon kevés embernek van világ­nézete és mily eltérő e kevesekké is. Sokan eldobott jelszavakra rá­húzzák a világnézet leplét, ámítják embertársaikat és önmagukat. Vi­lágnézetnek nevezett jelszavak ré­vén szikrát dobnak az életbe és ez a harcokra vezet, jelszavaktól i mentesen mindenkinek arra kell | törekedni, hogy saját egyéni, hosszú j lelki tépelődés és küzdelem árán ! szerzett világnézeté legyen, mert csak igy, saját világnézetünknek, lelki megtisztulásunknak magasla­tára emelkedve érthetjük és becsül­hetjük meg mások világnézetét. így fejtegette ezt ünnepi beszédében dr. Imre Sándor a budai reformá­tus egyház gondnoka január 5-én a Szilágyi Dezső-téri templomban tartott egyházi ének- és zeneelő­adáson. Tömött padsorokhallgatták, de szólt az egész megtépett és marcangolt magyar nemzetnek. Ki­tűnő művészek működtek közre az est sikere érdekében. így: Kiss Ferencz, a Nemzeti Színház mű­vésze szavalatával, Basilides Mária, a Magy. Kir. Operaház kitűnő művésznője énekszámmal, Balázs Árpád dalköltő és hegedűművész hegedüjátékával, Akom Lajos orgo­naművész. Imádkozott és bibliát olvasott Haypál Benő, a nagy nép­szerűségnek örvendő lelkész. A műsort a közönség zárta le a Hym- nusz lelkes énekével. „Diamond“ oroossdgos száj viz újra kap­ható II., Fő-utca 27 városi gyógyszertár­ban a Fekete medvéhez. Szemben a ka­pucinusokkal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom