Budai Napló, 1923 (20. évfolyam, 763-795. szám)

1923-02-18 / 769. szám

XX.

vfolyam. 59. szám.

Buda érdekeit a várospolitika, közgazdaság, társadalom, művészet és sport terén szolgáló újság. Előfizetése egy évre 1000 kor., félévre 500 kor. Eev szám 20 kor. Szerkesztőség és kiadóhivatal: I., Bors-utca 24. Telefon: 129—96.

Felelős szerkesztő:

VIRAÁG BÉLA.

Hirdetések ára: Egy hasáb széles, egy milliméter magas sor, egyszeri közlésénél 25 korona. 20 mm. magas hirdetés 500 K. Nyilttér sora 200 korona. Szöveg után 150, szöveg között 300 korona. — A hirdetések dija a megrendeléskor előre fizetendő.

1923.

február

18-án.

fl polgárság szervezkedése.

idai Kaszinók fúziója. — A polgári front az állam alapja. — A vörös veszedelem.

<\zok a sötét vörös felhők, melyek et felől húzódnak Európa politikai £re, szervezkedésre kényszerítik a lgárságoí, mely másodszor nem ^edi, hogy kardcsapás nélkül meg- ,szák jogaitól és martalékul dob- : vagyonát.

Szakszervezetekbe tömöríteni a lgárságot nem lehet. Ez csak verésre szorult tömegek fegyelmezé- re alkalmas. A polgárság csak tudatosan felismert és megértett lékéi alapján szervezheti és fe- elmezheti önmagát. Ezt elősegíti most közelgő veszedeleift.

Ezek a vörös viharfelhők egy ólba kell, hogy tereljék a polgárgot, mert csak az egységes nem- t adhat erőt a polgári kormány- ik, hogy szembeszálljon minden szedelemmel.

Példaképen ezt a polgári szer- :zkedést Buda két előkelő kaszi- jja kezdte meg azzal, hogy szóróin összeforrott és másfélezer tagját lállitotta a polgári rend első védő- irdája gyanánt. E hó 11-én vasár- ip tartotta rendkívüli közgyűlését Budai Polgári Kaszinó Láng Jóiéi elnöklete alatt, amelyen Kalmár usztáv, Bayer Sándor és Okolicsanyi uthy Dezső komoly és a helyzet- ez mért lelkes beszédei után a aszinó egyhangúlag kimondotta, ogy fuzionál a Krisztinavárosi Kaszi- óval. Dr. Áldássy Antal emlékezett leg melegen a Kaszinó szép íultjáról és annak alapítóiról, amit loor-Tempis Mór köszönt meg eki, üdvözölve elhatározásáért az lnökséget.

Este a 6 órakor viszont a Krisz- mavárosi Kaszinó tagjai gyülekeztek endkivüli közgyűlésre, amelyen az lnöklő dr. Ripka Ferenc, a polgárág helyzetét festve, emelkedett herédben, a meghatottságtól elcsukló lángon jelentette be az elnökség és i választmány határozatát, mely meg- lajlik a kor követelményei előtt és i polgárság szervezkedése érdekében :gyesül a Budai Polgári Kaszinóval, ítköltözve annak helyiségeibe. Dr. fernes Antal püspök és Bayer Sán- lor pártoló hozzászólása és ajánlása jtán itt is egyhangúlag mondotta ki i közgyűlés a fúzió szükségét. A Kaszinó szép és küzdelmes múltját itt Kapcza Imre a kaszinó érdemes igazgazgatója ismertette s mert ezzel megszűnik a Krisztinavárosi Kaszinó, alább közöljük korfestő szép tanulmányának kivonatát, mint a kaszinó 22 esztendős krónikáját. Az érdemes munkát zajos elismerésben részesítette a közgyűlés közönsége. Gyűlés után társasvacsoránál találkoztak a két kaszinó tagjai, hogy megüljék a kézfogót. Ziegler Géza háznagy üdvözlő szavai után dr. Ripka Ferencnek szépségekkel ékes felköszöntőben méltatta e nap nagy horderejű eseményét. Dr. Bucsányi humoros beszéde után Láng József mondott lelkes, hazafias beszédet. Hoor-Tempis Mór, Viraág Béla, Kalmár Gusztáv, Baranski Gyula, Knapp Aurél, Massány Ernő ás Rácz Imre felköszöntőkben ünnepelték a két kaszinó elnökségét a polgári érdekeknek hozott áldozat es nemes elhatározásért, éltetve az egyesült kaszinók elnökségére egyedül predesztinált vezért, dr. Ripka Ferencet.

*

Kapcza Imre igazgató által a Krisztinavárosi Kaszinónak remekül megirt történetéből kivesszük a következő fontosabb eseményeket:

A Krisztinavárosi Kaszinó 22 éves története azt bizonyítja, hogy itt a - legbecsületesebb és legönzetlenebb polgári munka folyt, melynek mindig a haza, a székesfőváros és az I. kerület felvirágoztatása volt végcélja.

Kicsiny asztaltársaság volt magva a Krisztinavárosi Kaszinónak, melynek létesülése szoros összefüggésben állott a kerület politikai mozgalmaival. A Bernátpárti ellenzéki politikusok: dr. Brozik Károly, di. Kiasz Pál és dr. Szebeny Antal a volt Bittner-féle vendéglőben egy 1 körülbelül 40 tagból álló asztal- j társaságot szerveztek, amelynek \ elnöke : Dr. Brozik Károly lett. Ide j csatlakozott Baranyai Sándor asztal- ! társaság is, s igy jött létre a két j társaság egyesüléséből a „Felső \ Krisztinaköruti Kaszinó, amely az Attila-utcai elemi iskolában 1902. évi április hó 13-án 174 taggal

alakult meg és Krisztina körút 75. sz. házban, a Bittner-féle vendéglő fölött bérelt helyiséget. Első tisztviselőinek névsora: elnök : Bauer Antal, országgy. képv. Másodelnök : Dr. Brozik Károly.

I. alelnök: Willinger Ferenc, II. alelnök: Fischer Sámuel. Igazgatók: Baranyai Sándor, Fest Jenő, dr. Hollán Sándor, Klassohn Gyula, dr. Kiasz Pál, Siegmund Hermann és Schlesinger Náthán. Háznagy: Percei Béla. Gazda: Haas Manó. Jegyző: Pinczel György. Ügyész : Zboray Béla. Orvos: Dr. Kerényi Zoltán. Pénztáros: Lissák Ármin. Ellenőr: Szabó Ágoston. Derék munkát végeztek, mert az 1903. március 29-én tartott közgyűlésen az igazgató már 259 tagról számolhatott be, s a következő 1904. évi

március hó 27-én tartott közgyü- lésen dr. Szebeny Antalt választották meg a Kaszinó elnökévé.

Dr. Szebeny Antal elnöklése alatt } a Kaszinóban rövidesen oly élénk, : pezsgő élet keletkezett, hogy a helyi- i ségei szükeknek bizonyultak és j kibéreltek a Krisztina körút 81. \ sz. I emeletén a Kaszinó céljának ; sokkal megfelelőbb helyiségeket. ! Az uj helyiségben nem kisebb \ erőket sikerült a Kaszinóban megszólaltatni, mint Jászai Mari, Fráter Lóránt, Bárdi Gabriella, Szilágyi Arabella, Erdélyi Zoltán, Dinzl Oszkár és mások.

Mégis válságokkal küzd a Kaszinó és itt veszi kezdetét dr. Ripka Ferenc ügyvezető elnöknek a Kaszinó életébe való hathatós bekapcsolódása. Néki sikerült a Ganzgyár tisztviselőit a Kaszinó tagjaiul megnyerni, a Kaszinó pénzügyi és társadalmi viszonyait teljesen rendbehozni, s ezzel a Krisztinavárosi Kaszinó az 1. ^ kerületnek fontos tényezőjévé lett. Ő a Kaszinó második megalapitója! Ő vitte át a Kaszinót mostani helyére s ennek felavatása egyike Volt a Kaszinó legkimagaslóbb eseményeinek, amelyen a székesfőváros Tanácsa élén a polgármesterrel is megjelent. Ekkor változtatták meg a nevét és lett Krisztinavárosi Kaszinó.

A világháború keserveiből is ki vette részét, a Kaszinó tagjai közül 76-an vonultak be, s az itthonmaradtak megszervezték a Krisztinavárosban és a kerület északi részén a Zugliget-Virányos vidékén a ségitő bizottságokat és rendelkezésére bocsájtotta helyiségeit és kaptak a szegény gyermekek százai j meleg téli ruhát, tejet és teljesen | ingyen ebédet. A bizottság női \ tagjai itt kötöttek, varrtak, főztek, s innen szállítottak a harctérre a l hósapkák, érmelegitők, lábszár- j védők és hadikeztyük nagy tömegeit, s 19 i 5. esztendőben érte az a csapás a Kaszinót, hogy elnöke : dr. Szebeny Antal meghalt. Aközgyülés ekkor dr. Ripka Ferencet választotta meg a Kaszinó elnökévé. Alatta a Kaszinó úgy anyagilag, mint erkölcsileg rohamosan fejlődött és ma már mintegy 800 tagot számlál. Az 1916. évben a Kaszinó tagjainak áldozatkészsége lehetővé tette, hogy árvaalap létesitessék, amelynek jövedelméből a Klotild Szeretetház- ban két hadiárvát nevelnek.

1918 október hó 31.-én a forradalom kitörése épen választmányi ülésén érte a Kaszinót. A proletárdiktatúra azután elpusztitotta, tönkretette a Kaszinót. Tönkretette irattárát, elrab 4ta a felszerelését és a gyönyörű könyvtárt. A júniusi ellenforradalom, mely jórészt Budáról indult ki, — résztvevői között számos volt a kaszinói tag és Budán az első vértanút is a kaszinó adta.

Dénes Artúrt, akit a Krisztinaváros templom előtti ellenforradalomi tüntetés alkalmával a Himnusz éneklése között terített le egy vöröskatona gyilkos golyója. A proletárdiktatúra után a Kaszinó újraéledt és újra elfoglalta azt a helyet, amelyről csakis az erőszak tudta leszorítani. Egymást váltják fel a Kaszinóban a kultur, irredenta és a böjti esték. Bár helyiségei nem tágasak, mégis helyet szorított a kerület több társadalmi és kultur egyesületének, s igy itt talált otthont a Hollós Mátyás Társaság is. Ezután felsorolja azokat az eredményeket, amiket a Kaszinó Buda érdekében elért, többek között azt, hogy nagyrésze volt az I. kerület közjótékonysági egyesület megalapításában és fentartásában, mert annak vezetőségébe Baranyai Sándort alelnöknek, Kapcza Imrét főpénztárosnak, dr. Bucsányi Gyulát pedig titkárnak küldte ki. Része volt a válságba jutott Klotild-szereieiház egyesület megmentésében azzal, hogy az egyesületbe a Kaszinó tagjai számosán beléptek s dr. Szebeny Antalt, majd dr. Ripka Ferencet választotta meg elnökül, Láng Józsefet pénztárosul, dr. Szabó Árpádot titkárul, mi által a Kaszinó befolyást nyervén az egyesület vezetésére, továbbra is biztositotta az egyesület és ezzel az árvák sorsát. Megemlékezett végül azokról a még életbenlévő és elhunyt tagokról, akik a Kaszinó életébe hathatósan befolytak és önzetlen munkájukkal annak felvirágoztatását előmozdították. — Dr. Ripka Ferenc, Baranyai Sándor, Perczel Béla, Klassohn Gyula, Willinger Ferenc, dr. Ba- ránsky Gyula, dr. Okolicsányi-Kuthy Dezső, Szabó Ágoston, Várady Lajos, Burits János, Südy Aladár, Rosslaw Lajos, Kun Gyula, Konop Károly, Pataki Alajos, Sándor Károly, Szilas Ágoston, Vitái Ödön, Futó Dezső, Kun Attila, Bucsányi Gyula, dr. Szabó Árpád az arany- tollú krónikása? Koren Ödön, dr. Papp Vilmos, dr. Lövengard János, Pyber Ignác, Merényi Richárd, Hubert Vilmos, Pubhar Elemér és Berényi József, Tóth Jenő, Máté István, dr. Bayer Sándor. — Külön fölemlitette azok nevét, akik a Kaszinó megalapításának napjától a mai napig is tagjai a Kaszinónak: Burits János, Horváth Nándor és Károly, Kapcza Imre, Kun Gyula, Klassohn Gyula, Konop Károly, Korén Ödön, Ókányi Imre, Perczel Béla, dr. Platthy György, Szabó Ágoston és Willinger Ferenc. Végül kegyelettel adózott az elhunyt tagtársainknak is, akik a Kaszinó életében kiváló szerepet töltöttek be: Dr. Szebeny Antal, dr. Brózik Károly, dr. Kiasz Pál, Gablovitz Ede, dr. Hegedűs János, Petri Ottó, Erdélyi Zoltán, Pogány Ferenc, Hoszu 1st-