Budai Napló, 1923 (20. évfolyam, 763-795. szám)

1923-08-09 / 786. szám

BUDAI NAPLÓ Közgazdaság UUBANOVICH ZOLTÁN a „Magyar Városi Bank“ vezérigaz­gatója szintén itt lakik Budán, a Németvölgyi utón, egy hatalmas kert közepén, ahol szívesen kertészkedik. Évekkel ezelőtt, amikor meg a Ma­gyar Bank igazgatója volt, nagy­szabású tervei voltak a budai hegy­vidéken. Parkváros létesítését ter­vezte, nagy területeket vásárolt itt a bank, — de aztán a háború elíujt mindent. Mint a Budai Napló szer­kesztőjét érdekeltek ezek a tervek, igyekeztem őt megkörnyékezui, de levélben kitért előle azzal, hogy majd őszkor . . . Akkor már nyakig voltunk a háborúban. Az Urbanoviciiok 1591 ben kapták az annalist és azóta a család min­den sarja közpályán működött. Egy Urbanovichot Maria Terézia királynő dekorált fényesen, amiért megterem­tette a postaszolgálatot Nyugatma* gyarországon. Urbanovich (L Zoltán édesapja áliamvasuti főfelügyelő volt. Ő az első üzletember a családban' ^Negyvenkét éves, de egy huszon­hat esztendős munkás múlt van mö­götte. Nagyvonalú, érdekes, színes a pályafutása. Mindig dolgozik és soha­sem szerepel. Folyvást tanul, tervez, töpreng, alkot és sohasem politizál, mégis négy óv óta nem volt pánz- ügyrainiszterváiság, hogy az ő neve kombinációba ne került volna. Tizenhat éves korában érettségi­zett és nyomban érettségi után, mint, dijnok belépett a Máv. szolgálatába. Nappal dolgozott, este tanult és mint magántanuló elvégezte a közlekedési főiskolát és a jogot. A Máv. szolgá­latából meghívták az Eisenbahn Bankhoz, amelynek akkor Magyar országon mintegy háromezer kilomé­teres vasüti hálózata volt. Ez az érdekeltség folyton uj, meg uj vasút­hálózatok kiépítésén dolgozott, ezeket finanszírozta és így az egész orszá got beutazta kocsÍD, fölkereste a vasutnéiküli falvakat, meglátogatta a módos gazdákat és a zsidó szatócso kát, tőlük szerezte meg egy-egy vi­dék gazdasági lehetőségének adatait. Közben arra is szakított magának időt, hogy megszerezze az ügyvédi oklevelet. Elek Pál, a Magyar Bank első nagy tőkeemelése után vasutak­kal is foglalkozott és meghívták a Magyar Bankhoz aligazgatónak. Mint a Magyar Bank igazgatója ingatlan és ipari üzletekkel, valamint a fürdő és idegenforgalmi dolgokkal foglal­kozott. A Magyar Bankban dolgozott, mint aligazgató, igazgató, majd ügy­vezető igazgató 1921 áprilisáig, ami­kor mai állásába hívták meg, illetve akkor még a Városfejlesztőhöz azzal, hogy ebből a vállalkozásából kifej­leszti a Magyar Városi Bankot, ami sikerült is az ő nagy munkabírása révén. Reggel kilenc órakor már Író­asztalánál ül és este kilenckor megy haza, pihenője csak a vasárnap, ak­kor nagy sétákat tesz a Svábhegyen, vagy a Jánoshegyin. Öröklött és ki­fejlett szeretet van benne minden kultúra iránt, sokat jár a Nemzetibe és az Operába é3 hangversenyekre is. Nincs más szenvedélye, mint a munka és a dohányzás, bár nem ól visszavonult életet, néha eljár az Országos Kaszinóba, az Úri Clubba és a Commers Clubba is, amely utóbbinak egyik elnöke. Cigaretta, szivar, pipa, a dohányzásnak mind.su neme a legfőbb szenvedélye, a szálló füstben rajzolódnak eléje uj tervek, uj koncepciók. — Lehet, hogy a budai hegyvidék világvárosias kiépítése is ezek között vau. Régi kedves eszméje ez és talán egészen beleillik a Magyar Városi Bank program injába. A Földhitelbank teljesen függetlenítette magát az alapitó intézetek gyámsága alól és Paupera Peren« dr. elnökké történt megválasztása egészen ennek a zseniális bankvezérnek rendeli alá e pénzintézet­nek jövendő . oi’sát. Dr. Paupera Ferenc nagyszabású pénzügyi politikája, gazda­sági széles látóköre, szerencsés üzleti ér­zéke és reális kereskedelmi szelleme szol­gálták az intézet eddigi felvirágzását és emeli majd rövid időn belül az elsők közé. A Földhitelbank rt. Paupera Ferenc dr. elnöklése alatt július 31-én tartotta XII. évi rendes közgyűlését. Az 1922. üzlet­évről előterjesztett zárszámadás, amelyet egy 56 millió K alaptőke gyiimölcsözto- tóse terhelt, 78,896.654 K tiszta nyere­séggel zárult. A közgyűlés határozata ér­telmében az 1922. évi osztalékszelvények augusztus l;töl kezdve a bankpénztárnál 200 K — 100 százalékkal kerülnek bevál­tásra. A közgyűlés továbbá hozzájárult Paupera Ferenc dr. elnök azon javasla­tához, miszerint a jelenlegi 84 millió K-t kitevő alaptőke 130 millió K-ra felemel­tessék. A kibocsátási feltételek a követ­kezők : 2 db régi részvény alapján egy uj részvény vehető át 25.000 K átvételi árfolyamon, amely az igényjog gyakor­lásakor lizetendö be. Az elővételi jog 1923. évi augusztus 10-ig bezárólag gya­korolható a Földhitelbank rt, főpénztárá­nál. (Elővételi pénztárórák délután 3—5-ig.) Az alaptökefelemelési művelet befejez­tével a bank saját tőkéi mintegy 6'4 mil­liárd K-ra fognak emelkedni. A közgyii- i lést követő ülésben az igazgatóság Pau­pera Ferenc dr.-t elnökké és Sir William Gartwaite Bart-et alelnökké választotta. A Magyar Városi Bank R.-T. alaptőké­jének 550 millió K-ra való emelését hatá­rozta el. 500,000 darab uj részvény 1 : 1 arányban darabonként 700 K-ért a régi részvényeseknek aj állítatnak fel, mig a fennmaradó részvények magasabb árfolya­mon az intézet már 1'ennáUó külföldi kapcsolatának kimélyitóse céljából kül­földi pénzcsoportnak engedtetnek át. A Nova Közlekedési és Ipari R.-T. Weisz Füíöpnek, a Pesti Magyar Keres­kedelmi Bank elnökének elnöklete alatt tartott rendkívüli közgyűlése alaptőkéjének 700 millió K-ra való felemelését határozta el, mely célból 350.000 darab 1000 K név­értékű 1923. üzletévi osztalékra jogosító uj részvényt bocsát ki és a régi részvé­nyek névértékét 200 K-ról 1000 K-ra egé­szíti ki. Minden régi részvényre egy darab uj részvény vehető át 10.000 K, továbbá 400 K kamat és költség lefizetése mellett. Az elővételi jog augusztus hó 6-tól 14-ig bezárólag a társaság pénztáránál, VII., Kertész-utca 10. sz. alatt gyakorolható. Az Ofa Holzindustrie A.-G. Zürichben megtartott közgyűlése a 348.321.38 svájci frank tiszta nyereségből részvényenként 3 svájci frank osztalék kifizetését hatá­rozta el. A szelvények beváltása aug. 1-től Zürichben a Blankert & Co. bank­háznál , Budapesten pedig az Országos Fatermelö R.-T.-nál (V., Zoltán-utca 16.) Zűri ehre kiállított svájci frankra szóló csekkel történik.' Elhatározta továbbá a közgyűlés a vállalat alaptőkéjének 7 millió svájci frankra való fölemelését olyképen, hogy az igazgatóságnak egy korábbi megállapodása alapján a részvé­nyeket a svájci frankban, névérteken felül egy, a Comptoir d’Escompte de Généve genfi bank vezetése alatt álló svájci cso­port veszi át, amely a régi részvényesek­nek minden 10 darab részvény után 1 db. uj részvényt ad 5000 K adó- és bélyeg- illeték megtérítése ellenében. A vonatkozó részvényutalványokat folyó évi augusztus 1-től kezdödöleg az Országos Fatermelö R.-T. szolgáltatja ki. A Mobil Bank Bt. igazgatósága az augusztus 11-re egybehívott rendkívüli közgyűlésnek a 400 millió korona alap­tőkének 800 millió koronára való feleme­lését fogja javasolni. Áz Első Magyar Papíripar Rt. igazga­tósága augusztus 11-re egybehívott rend­kívüli közgyűlésnek a 12 millió korona alaptőkének 225 ezer darab 200 korona > névértékű uj részvény kibocsátásával 60 millió koronára való felemelését fogja javasolni. A társaság legutóbbi tökofel- omolését 10 millióról 15 millió koronára 1920-ban hajtotta végre, amikor a rész­vényesek az uj részvényeket 4 :1 arányban 700 koronáért kapták meg. A Foresta Rt. magyar vállalatai, a Magyar Fakereskedelmi Rt., a Székely Erdőipar Rt., a Besztercenaszódi Faipar Rt. és az Unió Erdőipar Rt. elköltöznek az országból, miután fűrésztelepeik és erdőik megszállott területen vannak. E célból augusztus 15-re mind az öt társa­ság rendkívüli közgyűlést hiv össze, amelyen a Foresta képviselőit is be fogják igazgatóságaikba választani. A Gazdabank Rí., amely programm- jáua veífe az őstermelésnek minden vo­natkozásban való támogatását és foglal­kozni kíván nyerstermenyek ipari feldol­gozásával és forga'omba való hozatalá­val, valamint a szokásos bankiiziette), a Pestvármegyei gazdasági egyesület nagy­termében egyelőre 1 milliárd K alaptőké­vel megalakult. Az igazgatóság tagjaivá választatlak: Almássy Imre gróf dr., az Orsz. mezögazd kamara elnöke (elnök), Waldbott Kelemen báró földbirtokos (ai- elnök), Bottbk József nemzetgyűlési kép­viselő, a Tisza jobbparti mezőg^zgaeági kamara elnöke, Csobak Gyula földbirto­kos jankovich-Bésán József gróf földbir­tokos, Jókai Szilágyi Miklós földbirtokos, Kovács Nagy Sándor dr. volt főispán, nemzetgyűlési képviselő, Koós Mihály ál­lamtitkár, az Orsz. mezőgazdasági kamara igazgatója, Lányi Mór fö dbirtokos, volt országgyűlési képviselő, Maiilot Nándor báró földbirtokos, volt főispán, nnmzet- gyülési képviselő, Matlekovits Sándor v. ! b. t. t, a Magyar közgazdasági társaság elnöke, Melczer László földbirtokos, nem­zetgyűlési képviselő, Menczer Tibor föld- binokos, Mikecz István földbirtokos, al­ispán, Purgly Emi! föidbiitokos, főispán, a Duna-Tiszaközi mezőgazdasági kamara elnöke, Putnoky Móric földbirtokos, volt főispán, nemzetgyűlési képviselő, Szily Tamás földbirtokos, nemzetgyüiési kép­viselő, Tankovics János földbirtokos, nem­zetgyűlési képviselő, Trauttenberg Imre báró, földbirtokos, Urbanovics Zoltán bankigazgató, Waldbott Frigyes báró, földbirtokos, Zsitvay Tibor nemzetgyü­iési képviselő. A felügyelőbizottság a kö­vetkezőkből alakult: Kasinszky Viktor gazdasági főtanácsos, Csajka Endre föld­birtokos bankigazgató, Drucker Jenő dr. gazdasági főtanácsos, a Magyar szőlős­gazdák orsz. egyesületének igazgatója, Kern Imre gazdasági főtanácsos, Szirmay József tábornok, József kir. herceg fóud- varmestere,,Szende Vilmos dr. földbirto­kos, Vitéz Árpád földbirtokos. A közgyű­lésen resztvettek az agrárvilág előkelősé­gei és megállapították, hegy azok, akik az intézet mögött felsorakoztak, körülbelül ötszázezer kát. hold földbirtokkal rendel­keznek. Nagy örömmel konstatálták egy­úttal azt is, hogy a nagyobb és kisebb gazdák pénzügyi téren összefogtak, amely momentumban úgy a bank, mint a mező- gazdaság szempontjából egy jól induló nagyjelentőségű kezdetnek jeleit látjuk. A Filatorigáti Textilmüvek Rt. julius 18-iki rendkívüli közgyűlése elhatározta alaptőkéjének 90.000 drb. 1000 K n. é. uj részvény kibocsátásával 10 millióról 100 millió K ra való felemelését. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank érdekeltségéhez tartozó több jeieníékeny vállalat emeli tőkéjét. így : A Magyar Élelmiszerszállitó Rt, julius 18-án tartott igazgatósági ülésében elhatá­rozta a társaság alaptőkéjének 50 millió K-ról 100 millió K-ra való felemelését. A társaság elnökévé Heinrich Ferenc volt kereskedelmi minisztert, alelnökévé pedig Stern Samut választották meg. A Víktudlia Kereskedelmi Rt. legutóbb tartott rendkívüli közgyűlésében alaptőké­jét az Első Budapesti Gőzmalmi Rt. és a Wiener Allgemeine Handels A.-G. bevo­násával 50 millió K-ra emelte fel. A rész­vénytársaság elnökévé Stern Samu válasz­tatott meg. A Magyar Mezőgazdasági Hitel intézet Rt. részvénytőkéjét 1 és fél milíiárdra emeli fel, miáltal saját tőkéi 1 és fél milíiárdra emelkednek és részvényeinek tőzsdei bevezetését kérelmezte. Az intézet ugyanis meg­szerezte a 100 millió korona rész- vénytőkéjii és saját telepén teljes üzemben levő „Corvin“ vasöntő és gépgyár rt. részvényeit, továbbá ér­dekeltséget vállalt a borsodmegyei Sajókondói Kőszenbánya Rt.-uál. A vállalat elnöke báró Ssterényi József. A Magyar forgalmi bank rt. közgyűlé­sén az igazgatóság jelentést tett. arról, hogy a bábom előtti külföldi valuta-adós­ságai tárgyában megállapodást létesített. Evvel kapcsolatban a közgyűlésen az inté­zet alaptőkéjének 100 millió K-ra való fölemelését határozta el. A régi részvé­nyeseket minden 1 drb. régi részvény után 1 drb. uj, már a folyó üzletévre osztalék jogosult részvény illeti meg 8000 K átvételi árfolyamon. A régi részvénye­seknek az elővételre fel nem ajánlott részvényekből 50.000 darabot az intézet külföldi hitelezőivel létesített egyezség alapján ezek a hitelezők fogják átvenni, mig a fennmaradó 50.000 drb. részvény­nek a kibocsátási árnál lényegesen na­gyobb áron szabadkézből való értékesítése tekintetében gondoskodás történt. A Y ár megyei mezőgazdasági és ipar­fejlesztő rt. (a Magyar városi bank érde­keltsége) 1922. évi mérlegét 30 millió K alaptőke mellett az 1921. évről áthozott 49.606 K nyereség-maradvánnyal együtt 5,416.477 K tiszta nyereséggel zárta le, szemben az előző évi 3,508.569 K-val. Az igazgatóság az augusztus 11-re egybe­hívott közgyűlésnek az alaptőke feleme­lését fogja javasolni. A Hazai cérnagyár rt. alaptőkéjét 1 millió K-ról 32 millió K-ra emelte föl. A társaság a Magyar leszámítoló és pénz­váltóbank érdekkörébe került, aminek ki­fejezésein az igazgatóságba uj tagokul megválasztották Kádár Gusztávot, Dérv Jenőt és Popper Ödönt, a Leszámitoló- bank igazgatóit, valamint Morvay Izsót, a Fiedler János textilgyáros cég igazga­tóját. A Corvin-fihngyár rt. közgyűlése el­határozta az alaptőkének 200 millió K-ra való felemelését. A régi részvényesek 1:1 arányban drb-ként 4500 K lefizetése ellenében a társaság pénztáránál augusz­tus 8-ig gyakorolhatják elővételi jogukat. Ugyanott az 1922—23. évi osztalékszel­vény drb-ként 200 K-val váltható be. Az Aranyhegyi téglagyár rt. most tar­totta meg alakuló közgyűlését. A társaság ca. 9000 négyszögöl területen most ren­dezi be tégla- és eserópgyárát, folytatóla­gosan samottégla és más agyagipari cik­kek gyártására is be fog rendezkedni Alaptőkéje 20 millió K. (40.000 drb. 500 K n. ó. részvény). Az Erzsébet hídnál a budai oldalon fakadó HUNGÁRIA gyógyforrás szénsavval telitett vize a Budapest székesfőváros házikezelésében. Telefon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom