Budai Napló, 1923 (20. évfolyam, 763-795. szám)

1923-07-27 / 785. szám

15% XX. évfolyam. 785, szám. Buda érdekeit a várospolitika, közgazdaság, tár­sadalom, művészet és sport terén szolgáló újság. Előfizetése egy évre 4800 kor., félévre 2400 kor. Egy szám 100 kor. Szerkesztőség és kiadóhivatal: I., Borsutca 24. Telefon: 129—96. Felelős szerkesztő : VIRAÁG BÉLA Hirdetések ára: Egy hasáb széles egy mi™ magas sor, egyszeri közlésnél 75 ko.ona. _j mm. magas hirdetés 1500 K. Nyilttér sora 2000 korona. Szöveg után 3000, szöveg között 4000 k orona. — A hirdetések dija a megrendeléskor előre fizetendő. ------imiM r-— «1 19 23. julius 27 én. MffttJIIIMI— Paródiát szolgáltat az idő, holott azt vártuk, hogy Árpád sírjának föltalálása az Árpád legenda révén összeforrasztja a nemzetet. Pedig hát a Herkules- legenda jött és gúnyosan ránk vicso­rítja fogát. Az Akvinkumi Muzeum egyik ke­véssé ismert kincséről hozott hírt Réw Sándor szerkesztő és a követ­kezőket Írja : „A papucshős antik mintaképét szerezte meg nemrég az Akvinkumi Muzeum, mely elefántcsont reliefen a Herakles Omphale mondát örökíti meg, A művészi kvalitásai és tárgyi érdekessége miatt előkelő helyen álló leletet (az antik elefántcsont plasz­tika nem nagyszámú emlékei között egyike a legértékesebbeknek) a Bécsi- ut 100. sz. házban találták még 1897-ben egy dísztelen szarkofág felszerelése között. Innen Zichy Jenő gr. birtokába, majd az Akvinkumi Múzeumba jutott. Herakles az antik mondában és kultuszban kiváló sze­repet vitt, ami erősen visszatükröző­dik a görög-római művészetben. Zeus fia, a nagy hős, aki egykor nyaká­val az égboltot tartotta, öreg korára az érzéki élvezetektől elpuhultan a lydiai királynő Omphale rabja lesz. Elasszonyodása jeleként magára ölti úrnője ruháit, mig az viszont felveszi a hős oroszlánbőrót és kezébe fogja szörnyverő fegyverét, a buzogányt. Sok költő dolgozta fel (Sophokles, Seneca stb.) ezt a mondát, de leg­színesebben Ovidius pazar fantáziája adott neki keretet. IX. és X. heroi- dájában rhetorikus páthosszai mutatja be a ruhacsere művészi és részletes rajzát és sajnálkozó részvéttel tölt el Deianira irányában, aki férje: He- raklesz legfrisebb hűtlenségének lát­tára levélben önti ki szive keservét. A körülbelül 12 cm. es elefántcsont- lap, mintha a nagy költőt inspi­rálta volna, vagy lehetséges, hogy fordítva: Ovidius eleven, színes elő adása egy korabeli művészt megih­letett és a költő müvét plasztikus müvei illusztrálta. Lang Nándor dr. a kis mestermüvet, melyet nem itt a provinciában faragtak, hanem készen magukkal hoztak — stilisztikai és tárgyi okokból Augusztus korába és a Kr. u. I. századba kell helyezni. A férfiatlanná lett Herakles mellett a szépséges, buja Omphale áll s mö­götte egy gyönyörű fiatal nő, való­színűen Herakles szemrehányó fele­sége. Ez a relief az eddig ismert Omphale-monda ábrázolások között egyedülálló és benne az Augustus- korabeli művészet sajátos, a nagy múlt emlékeit másoló, archaizáló irányának egy újabb jellemző példáját nyertük.“ . . . Oroszlánbőrt húznak magukra azok, akik másokon mindig a vallás fehér köntösét keresik és a fehér köntöst kénytelenek viselni azok, akik tulajdonképen hivatva volná­nak az oroszlánbőrben járni. Hátul pedig ijedten nézi ezt a csalódott magyar nemzet. A Budapest—Svábhegyi Egye­sület e hó 22-én Székely Ferenc udvari tanácsos es a Belvárosi Ta karébpénztár elnöke vezetésével tar­totta rendes évi közgyűlését a sváb­hegyi nagy szállodában, melyen a tagok tekintélyes számban jelentek meg. Az elnöki megnyitó titán tudo­másul vették a titkári és pénztári je­lentést s a szokásos felmentvényt megadták. Ezután az elnökség és a tisztikar választásán került a sor. amelynek eredménye a következő: Megválasztattak : Elnök: Székely j Ferenc. Másodelnök : Söpkéz Sándor műegyetemi tanár. Alelnökök : Dol- linger Gyula dr. sebésztanár, Bela- tiuy Arthur gyáros, ip. és kér. kam. elnöke, báró Szterényi Sándor min. tan. Igazgató: dr. Jakab László igazgató főorvos. Titkár : baranyavári Uilmann Béla lapszerkesztő. Pénz­táros : Wiesner Lajos gyógyszerész. Ellenőr: Mangold Béla Kolos. Ügyész: dr. Láng Aladár. Számvizsgálók: Kotányi Zsigmond ud. tan. elnök, Kerpel Vilmos gyógyszerész, rét­sági Pauncz Sándor udv. tanácsos. Választmány: Báró Harkányi János ny. miniszter, dr. Pálka Géza kerü­leti orvos, Holzer Sándor nagykeresk., Büchler Lajos a Pesti Magy. Keres­kedelmi Bank igazgatója, Bergl Sán­dor a frankfurti biztosító vez. igazgató, Kaszab Zoltán gyáros, báró Müller Kálmán,' dr. Siklóssy József ügyvéd, Tass Ferenc, csillagvizsgáló igaz­gató. Dr. Kraemer József, biz. tag. Dr. Heinrich Antal, volt képviselő. Fleissig Sándor, udv. tan, vezérigaz gató (Angol-Magyar). Katona Zsig- moud, udv. tan, a Gizella malom ve­zérigazgatója. Dr. Horváth Lipót, udv. tan., a Magyar Ált. Tkpénztár alelnöke. Dr. Török Lajos, udv. tan., egyetemi tanár. Dr. Lukáas József, svábhegyi plébános. Kovács Károly, műépítész. Sándor Károly, iskolaigaz­gató. Tschlögl Gusztáv, udv. tan. nagykeresk. Lovag Fackh József bányaigazgató. Vikár Béla, fóv. biz. tag. Stern Alfréd, a Modern és Breitner cég főnöke. Dr. Glücksthal Samu, főv. biz. tag. Dr. Paulini Al­fréd, fogaskerekű vasút igazgatója. Bérezik Gyula, nyug. államtitkáí. Hoffmann Béla, Pest. Magy. Keresk. Bank igazgatója. Dr. Erdősi Károly, főapát, Szent István Társulat vezér- igazgatója. Urbán S. L., szénkeres­kedelmi társ. igazgatója: Dr. Györki Béla, szanatóriumi főorvos. Székely Imre a Telefongyár vezérigazgatója, Janauschek Ferenc, Fogask. vasút forg. főnök. Wellisch Alfréd mű- .építész. Glück Frigyes, főv. biz. tag, pannonia szálló tulajdonosa. Tiller Sámuel főkonzul. — A titkári jelentésből kiemeljük, hogy az Egyesület évek óta sürgeti a Városkutnál lévő szemétdomb ren­dezésének ügyét, mely a fertőzés fészke, — a jhegy belső részén ser­tésólak beszüntetését követeli, — épen úgy a száguldó autók megféke­zését, amelyek nagy port vernek fel, holott az utakat nem öntözik: Ez ügyekben kérni fogják az I. kér. ren­dőrkapitányságvezetőjének dr. Székely Wladimir segítségét. A népjóléti mi­nisztertől pedig azt, hogy a Sváb­hegyet hivatalosan is üdülőteleppé avassák. — Az egyesület a Petőfi Társaság közreműködésével augusztus hó elején nagyszabású Petőfi-ünne- pélyt tervez, melyre meghivja a kormányt és a parlamentet. Az ünnepen a Nemzeti Szinház két tagja szaval és a Budai Dalárda énekel. Csakkorlátoltszámumeghivótadnak ki. A Nemzeti Stadion ügye hova tovább botrányossá válik a sok húzás- halasztás miatt. A legújabb megoko- lás szerint »szegény ország vagyunk, ne nagyon sürgessük a stadion meg­építését, mert hamarosan ki fog de­rülni, hogy a költségek fedezésére nincs egy papirkoronánk semu. A Stádion építésére, mely a magyar testnevelés égetően fontos kérdése nincs pénz, a köztisztviselők részére sincs, lakásépítésre, korházak felsze­relésére, szociális intézmények hat­hatós segítésére stb. mind nincs pénz — hát hol van az a sok mil­liárd, ami a bankógyárból az állam­hoz kerül? A kultuszminiszter egy- párszor ankétezett és legutóbb fel­szólította a szövetségeket és a kü lönböző sportérdekeltségeket, hogy május .végéig memorandumban közöl­jék vele. hol kívánják megépíttetni a stadiont. A memorandumok el . is készültek, de ott fekszenek valahol a vallás- és közoktatásügyi minisz­térium egyik mellékhelyiségében, május vége helyett julius végét mu­tatja már a kalendárium, de egyelőre még arról sincs szó, hogy végre- valahára kijelölték a nemzeti stadion — helyét. Közben pedig a Hazai Bank vezetősége stadiont készül épiteni a kőbányai Lechner féle te­lekre, természetesen más üzleti vál­lalkozással kapcsolatban, ami a sta­dionépítést végeredményben jövedel­mezővé tenné. A terv vázlatait Vágó László műépítész már el is készítette és a kivitelre vonatkozó tárgyalások most vannak folyamatban. Komlós Jenő dr. öiszelnöke tiszteletéró névnapja alkalmából hoztak szinre e hó 14-én a budai Iparos és Kereskedő Ifjak Közművelődési Egyesületének műkedvelő gárdája a Csárdás királynál Menkey Médivel a címszerepben. Sajnos a kedves előadáson épen az ünnepelt nem jelenhe­tett meg, mert fontos ügyek vidékre szó­lították. Helyette lapunk szerkesztője ol­vasta föl a- diszelnök szellemes üdvözlő levelét és adta át az ünnepelt vendég­művésznőnek a hatalmas virágbokrétát. Az előadók viharos tapsokat szereztek és na gyón tetszettek a szép uj színpadi díszletek. A Budai Dalárda ünneplése foly. tatódott julius 14-én a pesti Vigadóban rendezett hangverseny keretében, mint méltó következése a hollandiai sikereknek. A dalárda zugó tapsok­kal kisért szereplése után Köszeghy Teréz operaénekesnő adott elő dalo­kat nagy siker mellett, majd dr. Yass József népjóléti miniszter lépett az első sorból az emelvényre s remek veretű beszédben üdvözölve a Budai Dalárdát, a kormányzó köszönetét és eiismerestn uu^vö. n. icim/űuu c* dóit beszéd után átnyújtotta a kor­mányzó okleveleit a Budai Dalárdának, érdemekben gazdag elnökének: Ripka Ferenc dr.-nak és a fáradhatatlan karnagynak: Szeghö Sándornak. A miniszter felkérésére dr. Ripka Ferenc udv tau. és Szeghő Sándar karnagy felolvasták az okleveleket, ami ha­tártalan lelkesedést keltett a zsúfolt terem meleg érzésű hallgatóságában. Ezután Ripka Ferenc elnök mély érzéssel, megindult hangon mondott a magas kiiüutetésekórt és szele­teiért a dalosok és a saját nevében is köszönetét. De külön is megkö­szönte Vass miniszternek a fárado­zását, mellyel elősegítette a Budai Dalárda külföldi útját és így a sikerét is. Az elnök éltékes gondoiatu be­szédét nagy tetszéssel fogadták, mely után a hangverseny tovább folytatódott. Igazunk volt, amikor már több- izben rámutattunk az Alagút tűrhe­tetlen, egészségtelen helyzetére és ezt az igazunkat erősiti meg most Wolff Károly is, megállapítva, hogy az alagút valóságos baktériumfészek. Gyötrelem keresatül menni rajta.. A fővároshoz nem méltó állapot, amin okvetlen úgy kellene segíteni, 'hogy a köztisztasági alkalmazottak az alagutat naponként többször öntöz­zék és tisztogassák, hogy legalább a tűrhetetlen por megszűnjék. Nem volna semmi nehézség abban, hogy a gyalogjárót és a kocsiutat napon­kint háromszor megöntözzék, ügy látja, kanapé processzus van az alagút dolgában. Szeretné, ha a kö­vezetei is helyreállítanák, esetleg olajoznának, hogy a porképződést alaposan megszüntetnék, de addig is sürgős intézkedést kér az öntözésre. Szőts Aurél dr. ügyvéd áthelyezte ügy­védi irodáját IV., Királyi Pál-u. 9 sz. fél­emelet (Gaea bank helyiségébe), hol iro­dai óráit 3-6 óráig tartja. Telefonsz.: 186-58, Szalay Sándor dr. II. kér. elöljárót sza­badsága alatt dr. Guth Feranc tanács­jegyző helyettesíti. Az előfizetést — a nagy papir- drágulásra és a munkabérek emelése miatt — kénytelenek voltunk 50 százalékkal emelni. Zavart okoznak sokszor a hasonló nevű utcák és terek és a kellemetlen összecserélések különösen akkor fo- j kozódnak, ha hasonló intézmények is ! vannak hasonló nevű helyeken. iltyen ; eset áll fenn az Iskola-utca és Iskola­tér összecserólésénél, ahol a pénzügy­minisztérium, illetve pénzügyigazga­tóság van. Még 1911-ben Kedvessy Ede várbeli kereskedő kérte az Iskola-tér­nek K asics Péter-térre való keresztelé- séí, ami azonban nem történt meg- A Budai Napló most feleleveníti Kedvessy Ede kegyeletes gondolatát, mert Kasics közéleti szereplése min­denképen megérdemli, hogy tér el­nevezéssel állítsunk emléket neki. Ennek az átkeresztelésnek tradíciók sem állják útját s indokolja, hogy Kasics Péter 36 esztendeig volt vári

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom