Budai Napló, 1923 (20. évfolyam, 763-795. szám)
1923-02-25 / 770. szám
XX. évfolyam. 770. szám. Buda érdekeit a várospolitika, közgazdaság, társadalom, művészet és sport terén szolgáló újság. Előfizetése egy évre 1000 kor., félévre 500 kor. Egy szám 20 kor. Szerkesztőség és kiadóhivatal: I„ Bors-'Utca 24. Telefon: 129—96. Felelős szerkesztő: V1RAÁG BÉLA. Hirdetések ára: Egy hasáb széles, egy milliméter magas sor, egyszeri közlésénél 25 korona. 20 mm. magas hirdetés 500 K. Nyiltlér sora 200 korona. Szöveg után 150, szöveg között 300 korona. — A hirdetések dija a megrendeléskor előre fizetendő. 1923. február 25-én. Wolff Károlyboz! Abból a szomorú alkalomból, hogy Wolff Károlyt, a keresztény községi párt vezérét oly súlyos csapás érte egyetlen leánya, Lívia hirtelen elhunytá- val, a budai polgárság küldöttsége kereste töl a szerkesztőséget, kérve, hogy részvétnyilai- kozatukat közöljük, amelyhez hozzákapcsoljuk mély megille- tödéssel a magunk részvétét is. I7ezérfínk! Megdöbbent lélekkel, borús szemekkel, lehajtott fejjel állunk előtted ! A Mindenható kifürkészhetetlen akarata magához szólította drága, felejthetetlen kisleányodat. Úgy távozott tőlünk, mint márciusi vihartól letört hóvirág . . . tisztán, fehéren, az élet árja, tövisei, szenvedései még nem értek el ártatlan gyermekleikéhez ... az Ur úgy kapta vissza, ahogy küldte . . . napsugaradnak küldte ■ és gyászkárpittá lett fölötted . . . És mi hűséges embereid, hiveid, polgáraid, keresztény testvéreid megrendülve látjuk nagy lelkedet a fájdalmak tengerében, amely kínoz . . . éget . . . mar . . . fojtogat . . . Vezérünk, mi ezren, tizezren, százezren követelünk ebből a fájdalomból, minket is illet, nekünk is jár, oszd meg velünk . . . hűséges keresztény testvéreiddel, a budai polgárokkal. Hatalmas keresztény lelked Isten segítségével legyőzi a fájdalomnak marcangoló erejét és fejed fölemelkedik az égre. „Legyen meg az ő szent akarata, miképen a mennyekben, azonkívül itt a földön is !“ És a te törhetetlen keresztény lelked és mi keresztény testvéreid hiszünk rendületlenül, megingathatatlanul Istenben gyermeki szent bizalommal. Dr. Bucsányi Gyula. A Budai állandó színház ügyében értekezletre gyűlnek ehó2ó-áneste 6 órakor a Krisztinavárosi Kaszinóban a Hollós mátyás Társaság tagjai és meghívott szakértő vendégei, hogy ezt a kérdést minden részletében letárgyalják és készen feldolgozva állítsák az elsősorban megoldandó kérdések sorába. Ezen az ülésen állapítják meg az összehívandó nagygyűlés napját és prog- rammját, hogy azután állandóan napirenden tartsák. Bucsányi Gyula dr., aki Budának egyik legkiválóbb orvosa, kellemessége és kedves humora révén pedig minden társaság kedvelt tagja van kiszemelve a Rudasfürdö hirtelen elhunyt igazgatójának, Sass István dr.-nak helyére. Az ő megválasztása uj korszakot nyit a Rudasfürdö történetében és ezzel teljesednék a budaiak egyik óhajtása. Zubriczky Aladár dr. pápai prelátus tartja az első böjti előadást március 1-én, este V27 órakor, I., Krisztina-tér 1. sz. a. a fuzionált Budai Polgári Kaszinó és Krisztinavárosi Kaszinó disztermébeu, dr. Ripka Ferencné elnöklése alatt. Közreműködnek még: ifj. A4áté István, Márkus Ilona és Emmi. A rátótiaknak ígértek hajdan zsebóra helyett toronyórát kocsilánccal. Az ostobák e típusának ma már hiába igémének budapesti toronyórát — annyira még sem ostobák, hogy soha sem járó órákat elfogadjanak. A főváros XIII. ügyosztályának jelentése szerint a főváros kegyurasága alá tartozó templomok és az I. kér. elöljáróság tornyainak órái (az utóbbi azért fontos, mert a Várban összesen csak két nyilvános óra van) nagyobb költséggel gyökeres javításra szorulnak, ami körülbelül egy-egy óránál félmillió korona költséget jelent. Természetes, kogy az árak mindig emelkednek és egy-két hét múlva már tizszeres-huszszoros árakkal kell számolni. így merülnek fel azután a horribilis pót hitelek. Ezzel kapcsolatban a pénzügyi bizottság legutóbbi ülésén Platthy György dr. szólalt fel és meglehetős keserűséggel panaszolta, hogy az adminisztráció lassúsága következtében állandóan ilyen tulkiadá- sokat kell fizetniük. Ez ellen valamilyen intézményt kell létesíteni, mert a mai formák ás előírások betartása mellett még igen sok milliót fognak ráfizetni. Azután az iránt érdeklődik, hogy mivel indokolják ezeknek az óráknak a központi kezelését, nem volna-e lehetséges mindenütt közelben lakó órásra bízni a kezelést. Mindenütt a hitélet fellendüléséről hallanak, megalakultak az egyházközségek, vannak jótékony adományozók, talán itt lehetne valami eredményt elérni, valamely áldozatkész órás vállalná a kegyúri templomok óráinak a kezelését vagy más hasonló irányban tájékozódjék az ügyosztály. Mert a mai viszonyok mellett egyetlen vállalkozó utján a központi kezelés a legkevésbé látszik célszerűnek és gazdaságosnak. J ánovits Pál pedig megemlítette, hogy a régi krónikák szerint a XVIII. században csak a budai Rác-templomon és a Rókus-templomon volt óra. Később a XIX. században volt a Városházán is. A toronyórák különben sem lehetnek pontosak, szél, időjárás, eső, az óramutatóra ülő varjak és hasonló dolgok vannak rá befolyással. Felveti a kérdést, van-e szükség egyáltalában toronyórákra? Nagyon kérdéses, megéri-e az egész dolog a milliós kiadásokat. Van toronyóra, amelyik öt-hat éve nem jár és fel sem tűnik. A köz- *; gyűlés elhatározta az órák nem központosítva való kiadását. Elköltözött régi helyéről, a Nándor-térröl a Hébe szobor az Iskola-térre, ami a fővárosnak kétszázhetvenötezer koronába került, annyiba, amennyibe békeidőben több királyi udvartartásnak vasúton, hajón, lóháton való szállítása sem került. A kétszázhetvenöt lépéses útnak tehát minden lépése egyezer korong, ami a mai valutárís viszonylatbán sem megvetendő összeg. De félő, hogy a főváros ezzel a költségmegszavazással követendő példát ad a sokat szaladgáló embereknek (postás, pincér, hordár stb.), akik ezentúl nem óra vagy napidijat, hanem lépés szerinti fizetést fognak követelni. A halál körútja nevet érdemelte ki az Attila-körut, mely azelőtt arról volt nevezetes, hogy házai ereszaljig sárosak, — most pedig arról, hogy itt minduntalan halálos szerencsétlenség történik és okozója hol a villamos, hol az autó. A körútnak csúfolt szűk utcában a két sínpáron kívül alig van hely kocsi számára és ijesztő módon lavíroznak itt a kocsisok. Sok ember vére mosta már kövezetét. Most egy hete egy öreg házaspárt ütött el az autó és a napokban különös szerencsétlenség ért egy viruló szép leányt. Tudvalevő, hogy a házak mentén fél méterrel alacsonyabb a gyalogjárda, mint az úttest s ezen jött gyanútlanul a leány. Két villamos jött egymással szemben s ezek között járta a haláltáncot egy autó, amelynek utolsó pillanatban elromlott a fékje. A villamos kilökte az útról és épen a leányra zuhant, akit nehéz sebekkel - vittek a mentők a kórházba. Az Anna-templom plébániája, mely a Batthyányi-téri öreg, rozoga házban van elhelyezve sürgős tatarozásra már túlontúl megérett. A főváros, mint kegyur erre a munkára összesen 12,600 koronát vett fel, ami természetesen tulcsekély még a legszükségesebb munkák elvégzésére is, úgy, j hogy a II. kerületi elöljáróság jelentése j szerint még 172 ezer koronára lesz szűk- j ség, amit a főváros pénzügyi bizottsága j javasol is a törvényhatósági bizottság köz- í gyűlésének. Buda fekvése a Budai Nagy Naptár köz- j lése szerint pontosan a 19°04‘ keleti hosz- | szuság és 47° 31‘ északi szélesség alatt ■ van az Intézet-utcában levő meteorolo- j giai intézetet véve alapul. A tenger színe jj felett pedig 1296 méter magasan áll. — j A területi nagysága az egyes kerületeknek j a következő: Az 1. kerület 5864 hektár, (a i hozzátartozó Duna területe 106 hektár); í a II. kér. 907 hektár, (a Duna 50 hektár); \ a 111. kér. 3645 hektár); (a Duna 275 hektár) ; a legnagyobb sziget a hajógyári 103 és a Margüszíget 58 hektár. Kutat kap a Bercsényi-utca Takács Ferenc kérése alapján a 13.634/4. helyrajzi számú telek előtt. A vízvezetéki közkút felállítását 100 ezer koronáért a főváros tanácsa — utólagos jóváhagyás reményében — elrendelte. Levendula. A régi biedermayer Buda finom illata árad felénk abból az uj magyar operettből, amelyet a múlt héten mutatott be a Várszínházban Czakó Pál kitűnő társulata. Orgo- navirágfakasztó május, a régi Buda, József nádor, Déryné, Szentpétery, a mindig vidám Megyeri — van-e ki e nevet nem ismeri ? — s mindezeken a kedves, mosolyu, szent emlékezetű neveken keresztül a múlt század elejének bűbájos levendulaillata árad felénk a Várszínház deszkáiról. Csupa kedves humor, meleg, őszinte, valódi humor, amely belelopja magát a szivekbe, hol megkacagtat, hol megrikat, de mindannyiszor felemel és aranyos derűvel tölti el a fásult budapesti ember fáradt szivét. Esemény a Levendula előadása, olyan színházi esemény, amelyre bármely pesti színpad is büszke lenne. De különösen nékünk, budaiaknak kedves ez a darab, afnely a régi Budán játszik, a Tabánban, a Várban és a budai gyorskocsiállomáson, azokon a helyeken, amelyeken nagyapáink és nagyanyáink sétáltak, merengtek és álmodoztak még akkor, amikor még ők is fiatalok voltak s amikor a levendulaillat még friss volt, olyan friss, mint az ifjúság és szerelem. Most a Várszínházban uj erővel támad fel ez az illat a Várszínház nagyszerű előadásában. Minden budainak meg kell néznie ezt a budai darabot. A két primadonnaszerep Papp Manci és Harmath Hilda kezében van. Papp Manci ebben a szerepben — a grófnét játsza — talán még kedvesebb, még finomabb, még nagyobb, mint amilyennek eddig ismertük. Harmath Hilda — Dérynét játsza — egy fiatal budai úrileány, aki még csak néhány hónapja van a színpadon s már is a legjobb magyar primadonnák egyike. Csupa poézis, szív és báj ez a gyönyörühangu, üde kis virágszál. Tihanyi Béla nemes férfiassága nagyszerűen érvényesül Szentpétery szerepében, Remete Megyerije csupa humor és ötlet, Marcinka Vica bájos, ennivaló kis Lotti, Szentivdnyi kacagtatóan kedves és mulatságos, Unghváry József nádorja csupa méltóság és komoly előkelőség, de jók mind-mind, kedvesek és aranyosa^, mint maga a darab, amely csupa derű és fény, maga a tavasz, mikor a virágok fakadnak. A vigalmi adó nagy jövedelméből, 582 ezer koronáért alakították át és bővitették ki a szűkké vált és erősen elhanyagolt Hidegkuti-uti elemi iskolát.
