Budai Napló, 1923 (20. évfolyam, 763-795. szám)
1923-04-08 / 776. szám
BUDAI NAPLÓ 3 A SZÍNHÁZÉPÍTÉS keserves kálváriáját járja ma egész Buda és ez juttatja emlékezetünkbe az első magyar Nemzeti Színház felépítésének nehéz körülményeit, amelybe hajdan döntő, irányitó suly- lyal Buda szólott. Az 1835-ik esztendő nyarán a budai játszótársaság deputációt menesztett élén Kán- torné, Lendvayné. Megyeri, Szent- péteri, Egressy, Szilágyi, Lendvay- val a tekintetes nemes Pestvármegye alispánjához. A derék aktorok, kiknek különben Pestvármegye főpát- rónusuk volt, azért jöttek, hogy a játszótársaság nevében a vármegye szubvenciójáról lemondjanak és illő tisztelettel arra kérjék a tekintetes alispán urat, hogy az igy megmaradt összeget a Pestre tervezett magyar nemzeti theátrom telepítésére fordítsa. Lemondani a szubvencióról ! Ez abban az időben fent, a Várszínházban, egyet jelentett a koplalással. Tudták ezt jól a színészek is, de a magyar nyelv apostolaihoz méltó buzgalommal a nagy cél érdekében készek voltak minden áldozatra. Földváry Gábor alispán urat mélyen meghatotta a színészek áldozatkészsége és megígérte nekik, hogy a másnapi nemzetgyűlés elé terjeszti a dolgot. (Grassalkovich herceg ekkor már •felajánlotta telkét a színház számára.) Másnap — aug. 26-án — Földváry lelkesen szónokolt a gyűlésen: „Nem hiszem — úgymond, hogy egy is volna e’ teremben, ki megszégyeníteni hagyná magát a’ színészek ily nagy lelki ajánlata által és nem igyekeznék azt hasonló ajánlattal ellensúlyozni— „Nincs, nincs !“ kiáltotta lelkesen egy emberként a gyűlés. A karzat tombolt, a nők csipkés kendőiket lobogtatták . . . S a kézről-kézre járó aláírási ivén, melyet elsősorban maga az alispán irt alá, hamarosan szép összeg gyűlt egybe. \ JÉN BUDAVÁR ifjuhodik — Írja Y Ágai Adolf 1907-ben kedves visszaemlékezésben, melyben Buda és Pest utolsó hatvanöt esztendejét tárgyalja. Mennyi már azujház s mindnyája modern. Itt-ott van csak egy ódon palota mélységes kapuszinnel, inkább már alagúttal _ és a hasukat kidülleszíő ablak- rostélyokon muskátlis cserepek diszével. A királyi fénylak felé haladáskor megcsapja az embert az előkelőség illata. Valami láthatatlan felsőbbségnek bűvös hatását érezzük, melyet a sűrű forgalomtól zajos bécsi Burgban nem találni. Pedig ezt századok értékes patinája vonja be, mig a budai várpalota környékén ami ódonos volt, elpusztította az uj kor. A Szt. György- téren túl lejtőbe hanyatlik a terep. Pedig emeletes Budához úgy illenék, hogy a király házához fölfelé haladjon az ember. A várpalota udvara azonban jóval mélyebb ennél a térnél. Az innenső sarok-pavillon hasonlatos az olyan emberhez, aki a válla közé kapta a fejét. Hogy a vonal, melyben a pompásan tagozott királyi lak részei sorakoznak, 1 ki ne zökkenjen a szintből, nem volt szabad magasabbra nyújtani sem falat, sem tetőt. Az arányok összezenditését, a vonalak egybe- hangzását kereső építőmester fog itt tenni róla, hogy ez a fonákság ennyibe ne maradjon. A menedékes teret le kell ásnia. Az ide szánt Erzsébet-emlék is hasznát látná ezen aesthetikai talaj-javitásnak. Hogy fennállásának első évezerét ünnepeié ez ország és^ nemzet 1896-ban: császári vendégének a mi királyunk három szobánál többet nem bírt juttatni. Szűkén voltak odafenn. Királyi hercegasszonyok és hercegek a második emeletre szorultak, a sok-sok kisérő hölgyekről és csatlós urakról nem is szólván, akiket az udvari ^ marsál csak nagy kínnal birt elszállásolni- Hét esztendőbe se tellett s mekkora változás! Négy akkorára bővült a magyar király palotája s megnövekedett nem csupán bőségben, de ékességben is. Honi művészek alkotásai, magyar iparosoknak remekbe készült munkái kívül és belül vonták páratlan díszbe. Ez idő szerint a mi királyunk akár két uralkodó barátját fogadhatná egyszerre minden cselédestül. A várhegy oldalán a gazdag természetet pazarrá növelte a kertészet tudó mánya és ízlése. Nem is oly régen volt, hogy királyasszony kertje itt ; is kivirult hajnalra. Körülötte teher rózsa és piros. De nyomában nem jár se szőke lány, se“ barira. Hiszen a fekete fátyoltól, melyet^ a bánat szőtt körülötte, meg se látszották volna. — Régen volt, tálán ; igaz sem volt. ___ ! Ki zárták az óbudai textil gyárak munkásaikat, mert a Goldberger-gyári munkások a gyárigazgatóság által adott 10 százalékos • munkabéremelést nem fogadták el és en- . nek következtében otthagyták a munkát. A j j részleges kizárást az összes kartonnyomo j I gyárak végrehajtották és ezzel 1300 em- ; bér vált kenyértelenné. Az egyezkedési * tárgyalás április 5-én indult meg. Viharok keltek Gaái Endre tabáni gyógyszertárinak az Oktogon-térre ; való telepítése körül. Az Okleveles j Gyógyszerészek Országos egyesit . lete, a Budapesti Gyógyszerészek ; Egyesülete és Testületé, a Gyógy ; szerészi Közlöny mind tiltakozik az ellen, hogy a 130 év óta fennálló és működő gyógyszertárát elhelyeztesse a jelenlegi tulajdonos : Pestire és ezzel bát az illető > gazdag ember, van földbirtoka, j Bpesten háza, több értékes lapvállalata, reáljogu patikája stb., ; mégis 60 millióval értékesebbé j tegye a nép jó 1 éti miniszter segítse- | gével. A támadók ezt a sikert Gaál Endre nemzetgyűlésig képvi- | seiői mivoltjának tulajdonítják, mig , Vass miniszter kijelentése szerint j Gaál Endre nem tudott megélni a ; patikájában, kérte a patikája athe- lyezését egy másik helyre és o i az engedélyt megadta, min- j den ilyen esetben kiszokta adni | a kérvényeket véleményezés végett, j amelyek egyhangúan javasolták, J a kérelem teljesítését. Ha csak egy j elienkező vélemény' lett volna az \ aktákon, föltétlenül gondolkodóba esett volna a dolog fölött, igy f azonban természetesen magadta j az engedélyt . . . Életmentő gyógyhely a Weisz Manfréd- jj féle Budakeszi alapítványi szanatórium, í mely most öt évi időtartamra a budapesti jj „Szegénysorsu, Tüdőbeteg Szanatórium | Egyesületének“ kezelésébe került. A sza- | natórium gyermekosztályán 36 ágy állan- S dóan a m. kir. honvédség havidíjasai és továbbszolgáló altisztjei gyermekei számára van fenntartva, akik teljesen ingyenes gyógykezelésben és ellátásban részesülnek. Köztudattá vált már, hogy a legjobb kávé a „Batthyányi kávé“, a mi a Batthyány-kávéház specziálitása és a ki békebeli jó kávét akar reggelizni vagy uzsonnáim, az nem sajnálja a fáradtság A és egy kis kerülővel a budai vásárcsarnok felé veszi útját. Csendes, úri helyiség most ez a kávéház, sok újsággal és nagyon kedves kilátással. Az előtte lévő tér is csendes, hangulatos hely, ahová barátságos élénkséget hoz a vásárcsarnokot látogató közönség jövése, menése. Esténkint pedig a legjobb muzsika itt szól. Leszorul az első osztályú fooíballbajnok- ságról a két utolsónak helyezett budai csapat: a MAC és a MAFC, de helyükre a második osztályú bajnokság éléről ugyancsak a budai 33 FC kerül. Ez a kitűnő csapat 18-án az Ékszerészekkel játszott és győzelmét a második'félidőben bebiztosította Újvári és Vanicsek góljaival. 3:0 arányú győzelmével a bajnokság élere jutott és igy 32 pontja van. Függő kérdések. Nem kényelmetlen albérlő az óbudai Demokrata Körnek a Természetbarátok Turistaegyesülete, mely mint a kommün csökevénye ragadt ott a polgári ! szálláson s ebben mint budai csoport (III. Kulcsár-utca 1., Demokrata Kör) e hó 5-én,’este Rácz Gyula elvtárs, (keserű emlékeztető ez a szó a Kun-Számuelli-idore) ismeretterjesztő vetitettképes természettudományos előadást tartott. Ezt megelőzőleg ápr. 4-én a IV. párt- szervezetben : Margit-köruí 89, Koch-vendéglőben: dr. Kiss Jenő, a demokratakor egyik elnöke: a Társadalmi osztályokról értekezett. Ezek alapján, melyik alapon, ki is alapszik tulajdonképen? Milyen kárpótlást kap és kitől Képes Árminná : Steiner Regina óbudai kisded óvónő, akit 28 évi munkája után a „dajkája“ (az óvodában altiszti szolgálatot teljesítő gondozónő) alaptalanul feljelentett s akit most — a főváros akadékoskodása dacára a — kultuszminiszter rehabilitált. Ki fog szót emelni e parányi igazságtalanság ellen ? Stengel fogászati rendelő II., Margit- körut 31. Telefon 191—04. Nász. Vizkeleti Ferenczy Ilonkát (Buda) II. Kapás-u. 13.) eljegyezte e hó elején Baráth József (Nápoly). Dr. Kmetty Károly a Bpesti Pázmány Péter tudomány egyetem neves tanárának Ilonka leányát eljegyezte Baitrok László, a 'Budán közismert dr. Baitrok József fogorvos fia. Buda környéke helységeinek elnevezésében félreismerhetetlenül magyar eredetű. A török hajdan tövig pusztította ki ezeket a falvakat; a bevándorolt német s az itt maradt rác feltámasztotta őket hamvaikból, megtartván az ősi elnevezést. Tizenöt évve! ezelőtt az erdélyi szászok és a bánsági németek csúnya felbujtás után német „térítési“ és „keresztelési“ mozgalmat indítottak Brassó, Szeben stb. német nevéért. Ugyanakkor a mi „svábjainkat“ is izgatok környékezték, hogy követeljék ami még sohasem volt: Hidegkút legyen Keltenbrun ; Vörösvár Rothburg ; Őrs Gib-Acht: Solymár Felkenhein stb. Tréfának illene be, ha keserű való nem lenne, hogy ebben az időben egy budakeszi sváb asszony azt vitatta, hogy az ő falujok (Buda-keszi) tulajdonképen Butter-Käs nevet viseli, mivel innen hozzák be ők a vajat és túrót a városba. Vájjon a ma vajnak és túrónak csúfolt vizes, tésztás, hamisított kotyvalék után mi lenne az igazi német neve e derék falunak : Svindl- dorf, Wasserteig, Butterfrász-Kas — esetleg schmarn stb. vagy más efféle. Az iparosok aggkori ellátásának kérdését vetették fel most újból a szegedi kézmü- iparosok s ahogy az „Iparos Hirlap“-ban olvassuk, körlevélben keresték meg az ország összes ipartestületeit, _ hogy az eszmét megvalósítsák. Egy évtizeddel ez- előtt a Budai II. kerületi Iparoskor lepett az ország iparosai elé ezzel a tervezettel és akkor sokan kezdtek el vele foglalkozni. A kérdés előkészítése a Budai Napló hasábjain folyt le és e lap szerkesztője több vidéki város lpartestületeiben tartott erről előad st. Fejlődött is a terv, de Thék Endre halála és a háború kitörésé eltemette, hogy most ez év husvetjen ismét föltámadjon. A most elszórt mag Budán már megművelt talajba hull. A FOTOTECHNIKA legújabb vívmánya;: atökéletes 1SOLA QLYMETOL-ELÓHIVQ Schramlzene, Bemnél II., Margit-körut 54. A megélhetés válságának ellensúlyozására már mindenféle bizottságot állítottak fel — eredménytelenül. Legutóbb a Kér. Községi Párt kezdeményezéséből a már nem emberi életstandard alapjá i vergődő fővárosi tanítók érdekében alakult meg kerületenkint egy-egy bizottság, mely a főváros közoktatásügyi bizottságában is helyet foglaló két városatyából, az iskola igazgatókból és minden testület egy-egy tagjából áll. Ezzel a főváros közönsége és a legrosszabbul díjazott fővárosi alkalmazottak: a tanítók között állandó kontaktus jön _ létre, mely remélhetőleg az anyagi érde- kek biztosításán kívül a főváros egész tanügyére jó hatással lesz. Az I. és II. kerületben ebben az irányban a szervezési munkálatok folynak, mig a III. kerületben a megalakulás végbe is ment és Mohr Henrik, Kontra Aladár főv. bizottsági tagok, Csányi József, Ekamp Nándor. Hrivnyák János, Martin Gyula iskola igazgatók részvételével szükebb bizottság alakult, mely az anyagi kívánságokat dolgozza ki és terjeszti a főv. törvényhatósága elé. Értesülésünk szerint ki fogják fejteni, hogy a búza és a zsir már az aranyparitás fölött van, azonban a tanító, akinek békében 216 korona havi fizetése volt ma (a I3o00 K-át átszámítva) csak 10 koronát kap. Kérik, hogy minden kedvezményt vonjanak el, de állítsák fel itt is az aranyparitást, vagy ha ez nem lehetséges, úgy tartsák fenn a kedvezményeket és adják a békebeli aranykoronánknak egy negyed részét Leányok Petöfi-iinnepe készül Óbudán, ahol Tóth Ferenc igazgató az ifjúsági leányegyesülettel, a tanulóutcai háztart. iskolával és a Dalkoszoru-Dalfüzér dalárdával e hó 22-én d. e. 11 órakor a Kisfaludy színházban nagyszabású matinét rendez. A Kék róka kerül előadásra a Budai Iparos és Kereskedő ifjak Közm. Egyesületében e hó 8-án, — 15-én psdig az Ezüstsirály cimü nagy operett. Az előadások pontban este. 6 órakor kezdődnek ? Városmajor-utca 59. sz. a. iskoia tőimében (Bejárat a Temes-utcai kis kapun.) Uj lakások Budán. Értesülésünk szerint a Nova RT. címen átalakult régi Közúti Vasút R. t n saság, nagyarányú építkezésekre határozta el magát. Budán számos bél háza van, igy a Száz Károly utca teljes egészében és felerészben az Erődutca az ő tulajdona, most Becsey
