Budai Napló, 1923 (20. évfolyam, 763-795. szám)
1923-08-28 / 787. szám
2 BUDA I NAPLÓ 99 Magyar Földbirtokosok és Földbérlők Kereskedelmi Részy. - Társ. MezöiKdasúsi síposztály, s&bona, erötaKarmány és mfltrásya-osztály. TELEFON: 65-49, 65-50, 17-39, 153—03. képmásai — igaz emberek. S az alkonyban a felhős ég egy derűik kék részletében meg jelent egy vakítóan fényes, a smaragd és zafir káprázatos tüzével tündöklő csillag . . . Talán a jó isten szeme ragyogott le vigasztalóan. Vén Antalt, a honvédelmi minisztérium tanácsosát, a budai társadalom kedvelt tagját, miniszteri tanácsossá nevezte ki a kormányzó. Mintha álom volna .... ahogy azt a turkesztáni hadifogoly magyarok álmodják, rimbe szedve, muzsikába szőve, lesz a Budai Nyári Színház szeptemberi nagy ütőkártyája és szeptember 1-én kerül először színre. Jó hir előzi meg, mert szerzői Erdélyi Mihály és .Kulinyi Ernő már levizsgáztak tavaly a „Hazudik a muzsikaszó" cimü operettjükkel. Színes magyar tárgyú, háborús darab ez, ahol a turkesztáni herczegnő beleszeret a magyar huszártisztbe, akivel hazaálmodják magukat, az ősi magyar kúriába. A darab fülbemászó zenéjét Barna ízsó szerzetté, Si- mándy József karnagy vezényli és Lóránt Vilmos elismerésre méltó ambícióval rendezi. A szép uj díszleteket Kéri Adolf festette. A főbb szerepek Harmath Tilda. Koronkay Rózsi, Hamvass Józsa, Tarnay Béla (huszártiszt) Erczkövy László, Szirmay Vilmos és Deréky János kezében vannak. Háziipari kiállítás nyílóit meg Csillaghegyen az ottlakó köztisztviselők feleségeinek rendezésében. Bemutatásra került gobelinmunka, perzsa-szmirna szőnyeg, horgolás, ajourozás, matyó munka, halasi csipke, női kalapok, selyemvirágok s a himzés legszebb munkái. A kiállítást aug. 5-én d. e. dr. Almásy László a kerület nemzetgyűlési képviselője nyitotta meg, kit úgy az állomáson, mint a kiállítás területén meleg szeretettel üdvözöltek. LaszyGyőzőné elnöknő üdvözlő szavai után dr. Almásy László megnyitó beszédében reámutatott a középosztály uriasszo- nyainak munkakedvére és munkaszeretetére, amelynek eredménye a különböző munkanemekben annyira változatos és gazdag kiállítás, ami nemcsak annak bizo- nyitéka, hogy a nő a saját munkásságával a megélhetés nehéz küzdelmeibe mennyire tud belekapcsolódni, hanem ez a produktív termelőmunka egyben alapját képezi a mi szegény és lerongyolt országunknak újbóli íalpra- állásához. A kiállítás rendezésében közreműködtek sok munkával, kiváló hozzáértéssel és dicsérendő lelkes buzgalommal : Laszy Győ- zőné elnöknő, Szőllősy Gyuláné, Mayr Ottóné, Zádor Sándorné, Berg Antalné, Nebenmaier Jó- zsefné, Szabó Endréné, Gyeszíery Andorné, Ungar Gusztávné, Kiss Aladárné, Berhy Kálmánné. A szabad kikötőket mindjobban elfoglalják az óbudai dunaparton a mindenféle csónaktornaházak és strandfürdők úgy, hogy a hajók áruikat nem tudják ott kirakni, Valamikor a Vágón, Ipolyon tutajok hozták a tüzelőfát, építőanyagot és kirakták a partra — ma elvan zárva ezek elől az uí, még csak kocsival sem juthatni a Dunapartra a különféle és eléggé iz'éstelen házikók miatt. Iparosok temetést segélyző osztálya alakult e hó 9-én a II. kerületi Iparoskor kebelében s az alakuláson száznál több körtag jelent meg. Az alakuló gyűlést Németh József az Iparoskor elnöke vezette és megnyitó beszédében ismertette a temetkezési segély eddigi alakulását, melegen üdvözölve a Budai Napló szerkesztőjét, aki minden komoly akcióban részt vesz és ajánlja, hogy Buda e komoly lapját, mely mindig készségesen támogatta az iparos érdekeket s ezzel szemben a budai iparosok soha kellőképen e lap ügyét fel nem karolták, támogassák és — hogy fizessenek elő. Azután fölkérte Berényi Jánost, aki az ügy léiesitése körül nagy ügy- buzgalmai fejtett ki, hogy az előkészületekről tegyen részletes jelentest. Serényi János kifejtette, hogy az iparosság nem _ istápolta kellően ezt a szép szociális intézményt és nehezen ment a íaggyüjtés. A körtagok feleségei jártak elől jó példával és közülök számosán Írták alá az iveket. Eddig 165 tagot sikerült összegyűjteni s igy a segélyegylet megalakítható. Az első terv az volt, hogy beiratási dij 100 kor. és minden balesetnél 500 korona fizetendő be, mely összeg az elhunyt tagtárs hátramaradottak, mint első segély illeti. Minden tag 4 ilyen részletet fizet be, hogy kellő tartalék álljon az egyesület rendelkezésére Horváth István azt a célszerű indítványt tette, hogy ne 500 koronába állapítsák meg a befizetést, hanem egy kiló búza árában. Oravelz Gyula jegyző felolvasta ezután az alapszabályokat. Bende Lajos, Papp Zsigmond, Horváth István, Fojt István, Vozarik György, Szü- lye Zoltán, Göcse Gergely lelkes hozzászólása után a közgyűlés kimondotta, hogy mjnden halálozáskor a család 150 kiló búza árának értékét kapja segélyül, illetve annyi kilót ahány tag van. Ezután megválasztották a vezető bizottságot. Elnök: Pápay. Lajos, társelnök : Mártonffv Péter, pénztáros : Berényi János, ellenőr Szülye Zoltán, jegyző: Oravetz Gyula. Pápay elnök ekkor megköszönte tisztviselő társai nevében is a bizalmat és köszönetét mondott a tagoknak, hogy oly nagy számban jöttek el e nemes célú felebaráti intézményt megalapozó gyűlésre. Nem nagy dicsőséget hoz az egyik óbudai pártkasszára az az eljárás, hogy a múlt évi nemzetgyűlési képviselő választások alkalmával irodai munkára alkalmazott embereknek még ma sem fizette ki — a korona romlása révén is — csekély munkadiját. Az illetők elég nagy száma most szenvedélyes hangú levélben panaszkodik a „Budai Napló“-nak erről a sérelemről és kialakult köztük máris a keresztény üldözés vádja. Ilyen módszer' nemcsak az anyagi bizalmatlanságot teremti meg, hanem az elkeseredett emberekből — akik tudhatnak olyanról is, ami nem a nyilvánosságra való — az ellenfél korteseit formálja. A Csokonay Dalkör Óbudán sikerült műsoros estét rendezett e hó 19-én a Pacsirta-utcai Hasz- man-féle vendéglőben, mely zsúfolásig megtelt. A dalkör jól sikerült énekszámán kivül nagy sikert arattak Novák László és Szőcs Béla tárogató művészek, a népszerű Wimmer Karcsi pompás kupiéival és Bíumm József kacagtató előadásával. Az est sikerét szolgálta a népszerű elnök, Szilágyi Károly megjelenése, Nemes Árpád titkár és a tisztikar buzgólkodása, A kitűnő est hatása alatt sokan fizettek be a beléptidijon kivül a dalárda utazási alapja javára is. A legszebb kápolna, a leghar- mónikusabb Budapesten, a városmajori most épülő kápolna. Művészi értékben is fölötte áll mindnek azzal, hogy Unghvári mester művészetének egész ihletségét vitte bele a 8 boldogságot ábrázoló freskóiba. Templom építő Szent Istvánja, a legmagyarabb, leggyönyörűbb és a művész ősmagyar kiérzésének örök mintául szolgáló alkotása. Még a megölt Szent Gellért fölött elrobogó, gyújtogató ősmagyar pogányok sem ellenszenvesek, mert nemzeti hitük védelmében ,cselekszenek. Maga a templom Áykay Aladár zseniális és szerencsés elgondolásában, bibliás hangulatokat kelt az erdő szerűen föléje boruló - hatalmas fák között csak éppen — környezete, a körűié elterülő talaj, undorító szemét domb, pocsolya, amelyet a városnak, mielőbb rendeznie kell. Csekélység az egész és most az építkezés körül dolgozó munkások vallásos érzelmeiket követve egyengetik, hogy még se legyen a jó Isten háza ilyen pogány környezetben. Ma már arra nem jár se szekér, se más jármű és igy mielőbb parkozható a Városmajornak ez a fölszentelés elölt álló része. Az odavezető utakat és utcákat már építik, csak a néhány négyszögölnyi terület a kápolna előtt maradt árván. Ezt sürgősen rendezni és parkozni kell. Földrengést idéznek elő azok a hatalmas vasabroncsos teherautók, amelyek éjjel-nappal száguldoznak végig Buda, de víőképen Óbuda utcáin végig a hajógyárba. Ezek a szörny alkotmányok a háború alatt sok pusztítást vittek véghez azzal, hogy az utca burkolatokat feltörték, a gázt és villanyt. a csatornát, vízvezetéket tönkretették. Ezeket a károkat a főváros helyreállította s ekkor miniszteri rendelet tiltotta meg a tehertankok használatát. S most újra feltűnnek s a helyrehozott, elsőrendű kövezetét újra rombolják és a rozoga óbudai házakat össze-vissza rázzák a bedölésig. Hol van a közlekedési rendőrség, mely a miniszteri rendeletét betartatja ? Óbuda árviz-veszedelme végleg megszűnt, mert kiépült az Aranyhegyi árok eddig még nem szabályozott része is s ma már kizárt dolog, hogy e vad viz okozhasson áradást Akvinkum környékén. Az aranyhegyi árokban foly- dogáló patak uj medre érdekes, szép műszaki alkotás, mely örö' kös érdeme marad Fock Ede tanácsnoknak, aki őszinte barátja Budának is s igyekszik kipótolni a régi tanácsok mulasztásait, amikor Pestnek jutott minden és Budának semmi. Most valósítja meg azt az értékes régi tervét, hogy a filatori gát vicinális állomása felett az utat és állomást keresztező patakárkot beleboltozza s ezzel itt is elejét veszi az áradó Dunából kitóduló viz kártevésének. Rendbe hozzák a Gázgyár alatti és feletti zsilipeket s ezzel az öregek meséjévé válik az az árviz veszedelem, mely örökös réme volt e vidéknek. Skultéthy Ferenc öreg kárpitos mestert ünnepelte a II. kér. Iparoskor, amelynek egyik lelkes alapitó tagja és fiatalos kedélyű dalosa, a Wagner-féle pasaréti vendéglőben, abból az alkalomból, hogy nehéz égési sebeiből lelgyógyult. Az ünnepi beszédet lapunk szerkesztője mondotta és méltatva öreg barátja érdemeit felhívta egyúttal a II. kér iparosságát, hogy segítsen a budai egységes iparosfrontot kiépíteni, mert tömörülés helyett, széthúz az Iparosság. Skultéthyt a nagyszámban megjelentek melegen ünnepelték. Meglepő olcsón tud még ma is öltözni a budapesti férfi, ha megtalálja a kellő módot és lemond arról a kényelemről, hogy a szövetet is a szabójánál rendeli. Ma a közbeeső kereskedelem drágít mindent s a külföldi árunál a devizahiány. A posztó szükséglet ügyében egy kiváló szakember Semler Tibor úgy nyilatkozott munkatársunk előtt, hogy a magyar szövetekkel csak megvolnánk, mert a kereslet kielégíthető, az áru pótolható, de külföldi áruval a devizanehézségek miatt ma csak nehezen tudja raktárát kiegészíteni a kereskedő. A közönség pedig forduljon közvetlenül a posztókereskedőhöz, maga az informáló cég Semler 1. posztónagykereskedő, V., Deák Ferenc-u. 12. egyike az ország első és legrégibb cégeinek s aránytalanul olcsóbban tudja adni a legprímább, nagyválasztékban fekvő szöveteit, mint a szabó Az orgona javára rendezte juh 29-én a felsővizivárosi egyházközség Sebesits József kezdeményezésére azt a nagyarányú gyűjtést, amely 300 ezer koronával gyarapította az Anna templomba beépítendő orgona alapját. Reggeltől késő estig fáradoztak a nemes célért a Víziváros lelkes hölgyei Geöcze Erzsébet irányítása mellett s különösen ki kell emelnünk a buzgó urnaanyákat: Aranyossy Ferencné, Bezák Józsefné, Bogi- sich írén, Buberl Ferencné, özv. Kelemen Tivadarné, Kocsits Józsefné, Klekner Károlyné és leánya Margit, János Józsefné, Mihalovics Gézáné, özv. Nagy Gyuláné, Plett- ner Istvánná, Sitter Jánosné, Schlotter Mátyásné, Schuster Ottóné, Zsarkó Józsefné. Velük együtt számtalan agilis hölgy és leány munkálkodott dicséretesen, az Iskola-testvérek árvaházának zenekara pedig egész délután más-más helyen térzenét adott. Az egyház- község a szives közreműködőknek ezúton is hálás szívvel mond köszönetét. Budai fiú, László György (Zugligeti-ut 21.) nyerte el a szavaló verseny első diját a gyermekügyi kiállításon, Megzavarták az óbudai szociáldemokraták a kér. szocialisták békés társasvacsoráját, mely aug. 8-án volt a Polgár-utcai Weisz- féle vendéglőben. A felköszöntőkbe beleszóltak, majd a nagy túlsúlyban levő keresztény szocialisták elől meghátrálva, rendőrért futottak azzal, hogy a nevezett vendéglőben titkos gyűlés van. A rendőrök aztán a helyi kér. szoc. párt elnökét Brunekker Alajost igazoltatták is. Nász. Díszes esküvő volt e hó 6-án este 6 órakor a városmajori kisegítő kápolnában, ahol P. Haas Brokát, a karmelita rendház tartományi főnöke eskette össze Bors Irmát, az ottani egyházközség megalapítójának egyik legbuzgóbb tagjának leányát, Ivanich István Máv. tisztviselővel. Tanuk voltak dr. Kun Elemér máv. titkár és monori Kovács Ferenc a Fehérmegyei Napló főszerkesztője. A kápolnát megtöltötte a fiatal pári melegen üdvözlő közönség.
