Budai Napló, 1923 (20. évfolyam, 763-795. szám)
1923-08-09 / 786. szám
XX. évfolyam. 786. szám. Buda érdekeit a várospolitika, közgazdaság, társadalom, művészet és sport terén szolgáló újság. Előfizetése egy évre 6000 kor., félévre 3000 kor. Egy szám 130 kor. Szerkesztőség és kiadóhivatal: I., Bors utca 24. Telefon: 129—96. Felelős szerkesztő: VIRAÁG BÉLA Hirdetések ára: Egy hasáb széles, egy milliméter magas sor, egyszeri közlésnél 100 korona. 20 mm. magas hirdetés 2000 K. Nyilttér sora 3000 korona. Szöveg után 4000, szöveg között 5000 korona. — A hirdetések dija a megrendeléskor előre fizetendő. 1923. augusztus 9 én. Bolond ez az élet és viszás minden megnyilatkozása. Még a legelvontabb vonatkozásaiban is homlokegyenest ellenkezője annak, aminek lennie kellene. Itt van a szinház és a mozi. A színházban a poéta fantáziáját alakítják cselekménnyé festett emberek és igyekeznek a való életet megközelíteni, — a moziban a való eleven életről adnak fotográfiákat és a leghihetetlenebb, az életben soha elő nem forduló jelenetek kerülnek a vászonra a néző elé. Ha már a festett világban ilyen bolondul viszás a helyzet, milyen lehet a hétköznapi életben, ahol az emberek ezekkel a fejtetőre állított helyzetekkel kiizködnek napról napra. A legtöbb embernek fogalma sincs a tőzsdejátékról, soha egy hatost nem kockáztatott és most egész vagyonával — úszik a tőzsdén. Jóra- való polgárok, akik azelőtt szolid anyagi viszonyok közt éltek és mindenre meg volt a pénzük, — ma a tőzsdén nyernek ugyan, de pénzük nincs. A társadalmi szervezkedés terén épen ilyen az élet. A polgári front egységére törekszik mindenki és ezen a címen tördelik szót a frontot. Az I. kerületben most öt iparos kör van, holott azelőtt kettő sem tudott megélni. Minden politikai pártnak külön iparosköre van és még a szociáldemokratapárt is beleszólhat e címen a polgárság szervezkedésébe. A Vízivárosban eddig egységes volt az iparosság és a II. kerület iparoskör volt a látható képviselője. A múlt héten ott is ily iparoskör alakult a szociáldemokrata párt égisze alatt. A város politikában Óbudán volt a legerősebb ellenzék. A többi kerületben szelidebb volt a hangulat és amikor most sor került arra, hogy a bizottsági tagságról lemondjanak, épen Óbudán akadt meg ez, ahol a legmarkánsabb ellenzéki képviselők nem mondottak le. És ezek a vitás kérdések egymást kergetik mindenhol. A városmajor környékén lakó katholikusok adakozásból pompás templomot épitettek nehány millióból és freskóit, amiket Unghváry Sándor fest, megcsodálja majd az idegen is. A város pedig sokszorta több pénzből, hódaljszerü, mozikhoz hasonló két olyan uj templomot épít, hogy szinte fáj a jóizlésü embereknek. Azt szeretnők kérdezni, hogy hol vagyunk hát ? — az erdőben ? — vagy Budán ? Várjuk, kivánjik azt az erőskezü embert, aki itt a rend létesítésére vállalkozik, — aki össze tudja forrasztani a magyar polgárságot és maga mellett talál párt- és vallás- külömbség nélkül minden budai embert. Budai erkölcs legyen az uj rend alapja. Akik nem mondottak le a törvényhatóság bizottsági tagságáról: Szilágyi Károly, dr. Stern József, dr. Vörösváry Miklós és Bartók Béla eddig még nein okolták meg álláspontjukat. .Most S/itá+ryi Károly, akihez ez ügyben kérdést intéztünk az alábbiakban íejtette ki a maga felfogását: Nem mondottam le azért mert: Ellenkezik alkotmányos felfogásommal, hogy ne respektáljam a többség természetes jogát, amely szerint azt választja meg, akitakar. Mi sem kérdeztük meg az ellenzéket — amikor többség voltunk. — hogy kire szavazzunk. Másodszor: Akármennyire markáns egyéniség is Zilahy-Kiss Jenő még sem lehet elég ok az ö megválasztása arra, hogy én közjogi jelentőségű lépésre határozzam el magain miatta. Mióta tagja vagyok a törvény- hatóságnak, mindig ostoroztam a többség inparlamentáris eljárását, mindig ellentétek tompításán dolgoztam és semmi okot nem látok arra, hogy én ugyanabba a hibába essek, mint amelyet a túloldalnál nehézmónyezek. A pártszolidárításnál nálam fontosabb az elveimmel való szolidaritás ! Vázsonyi megértést, összefogást hirdet a nemzetgyűlésen, ez kétségtelenül a helyes bibliai hang. Nem találom helyesnek, hogy ugyanakkor a. liberális ellenzék a városházán Ézsau kezével dolgozik. A konszolidáció alapfeltétele .bizonyos fokú megértés, törvénytisztelet és közéleti nyugalom. A lemondás egyik célt sem szolgálja, sót — alkalmas a zavart, a nyugtalanságot fokozni, amiből pedig már éppen elég volt . . . Szalay Zoltán dr. e hó 1-én megnyitotta ügyvédi irodáját, I., Krisztina-körút 155. sz. alatt. Reménysugár a sivár jelenben az a kedves kép, amit a zugligeti Angol kisasszonyok és a Tárogató-uti Assisi szent Ferenc leányai működéséből láttunk. A kedves nővérek maguk mennek a azántóföldre dolgozni, fehér apáca főkötőjük ütemesen hajlik a föld felé, sápadt, nemes arcólükön a boldogság sugárzik: aratnak, marokot szednek, kévét kötnek, vagy a konyhakertben verejtékes munkával szerzik meg a betevő falatot. Bátran, példátadón munkálkodnak ebben a nehéz hivatásban is. A nagy szünidőt a fizikai munkával töltik el, hogy őszkor újra istenfélő, hazaszerető nemzedéket neveljenek, vagy télen a betegeket látogathassák felfrissült testtel. A mezőkön végig cseng a dallamuk, Istenhez száll hálaadón. Majd bánatos zúgással tör fel az égbe az ősrégi magyar ének: Boldogasszony Anyánk . .. Ne feledkezzél meg Szegény magyarokról. Zug az ének, a hegyet, völgyet betölti és az arra sietök kalaplevéve, ájtatos szívvel dúdolják tovább. És beviszik a városba, a napi munkájukba a feledhetetlen, szivet-lelket emelő képet- Nem kegyeletes és az emberi műveltség és felebaráti szeretet megcsúfolása az a mód, ahogy a halottakkal bánnak a kórházakban — panaszolta a főváros közgyűlésén Mohr Henrik. Általános gyakorlat, hogy az ingyen kezelt és ingyen temetésre szorulót csak akkor áldja meg és küldi utolsó útjára vallási szertartás, ha véletlenül jelen van a lelkész is, de akkor is mezítelenül fektetik a koporsóba. Sőt az illetőnek a ruháit, a rongyait amelyekben bejött a kórházba, eladják, hogy az ingyen temetés költsége fedezve legyen. Ez csúnya visszásság és ha egy ember oda jut, hogy nincsen már senkije aki őt ápolná, vagy olyan szegény a családja, hogy nem bírja otthon kezelni és kórházba kerül, akkor az volna a rendeltetése a kórháznak, hogy őt nemcsak életében, de halálában is szeretettel vegye körül. Ez is egyik oka annak a félelemnek, rettegésnek, ami a szegény embert elfogja, ha kórházba kell mennie. Rokkant daráló néven jellemezték a közlekedési bizottság ülésén a legutóbbi tarifa emeléssel kapcsolatban a svábhegyi fogaskerekű vasutat. Ezzel az újabb emeléssel a tisztviselő és a munkástársadalom részére jóformán most már elérhetetlenné lesz Budapestnek ez a leggyönyörűbb vidéke. Mikor a fogaskerekű annak idején koncessziót kapott a várostól, akkor a Svábhegy elhanyagolt dzsungel volt és az engedélyes részvénytársaság a vasút környékén potom pénzért összevásárolta a telkeket, amelyek ma milliárdokat érnek és e telkek birtokában a részvény- társaság egyebet sem csinál, mint folyton újabb tarifaemelést kér. Tarthatatlan állapot, hogy a részvény- társaság a jó nyári szezonban a folyton emelkedő tarifával zsebre- rakja a jövedelmet, a deficites téli üzemet pedig a főváros kénytelen folytatni, illetőleg az üzem költségeit fedezni, mert különben a vállalat egyszerűen becsukja a boltot és beszünteti az tizemet és akkor a Svábhegynek állandóan ott lakó páriái hóban-fagyban járhatnak gyalog. Fedezze tehát a részvénytársaság a deficitet a telkeiből, a közönségre pedig ne hárítsanak még súlyosabb terheket. Uj poatahiratal létesült aug. 1-én „Ke- Ienvölgy“ elnevezéssel a közigazgatásilag Budafok községhez tartozó kelenvölgyi telepen a jelenleg működő postaügynökség egyidejű megszüntetése mellett. Az uj hivatal a teijes postai ügykört bonyolítja le és a Budapest II. számú postahivatallal van járati összeköttetésben és kézbe- sitési kerületébe csupán Kelenvölgy telep tartozik. Az aananapi búcsú a felsővizivárosi plébánia templom környékén a hagyományos szokások jegyében folyt le, de kevesebb vigassággal és a sátrak között tolongó népnek az árak fölött való gyakori fejcsóválásával. Eltűnt a „khiritagok“ kedves hangulata, a ringlspielek és csodasátrak jóiző kacagásra gerjesztő ereje, a humoros vásári kikiáltók „hat és tizenhárom“ jeligéjű rimelése, a mézeskalá- csos szivek kelendősége, a főzokanalak- kal való pajzán jókedv ............mind eltű nt — elvitte a háború és a mai nagy nyomorúság. Sok ember járt-kett ott a búcsún, de mintha egy uagy, sötét felhő terpeszkedett volna mindegyiknek a szivén és a lelkén .... Délelőtt az Anna- templomban a védőszent tiszteletére Molnár László plébános fényes segédlettel ünnepi misét pontifikáit, amely után Madarász István dr. érseki titkár mondott ünnepi beszédet. A körmenetet pedig a Iegméltóságpsabb Oltári szentséggel Sag- müller József esperes, apátplébános vezette. A szegénység borzalma fojtogatja a Lenkeuti volt katonai barak lakóit. Ez a szükséglakás-tömb mintegy 800 szoba-konyhás lakásból áli, a lakók nagy része gyáriiirnnkás, napszámos s egy-két közalkalmazott. Kátrány burkolja a hosszú épületeket, a kátrányos fedőlap azonban rongyokban lóg az oldalfalakon, úgy hogy a lakások nagyrészébe bárom év óta beesik az eső. De a legvisszataszitóbb a vízvezeték elhelyezése. Tiz-tizenkét vízcsap jut mindössze a közel kétezer főnyi lakosságra s a vízcsapok egy tető alatt, egy épületben vannak az illemhelyekkel. Itt íiz méternyi körzetben dögletes a levegő s megdöbbentő szenny és penetráns bűz terjeng ezen a helyen. A helyiség ajtóit régen feltüzelték, a fülkék vízlevezető csapjai sincsenek meg. Ezekben a lakásokban élve az állat is a legcsunyább nyavalyában pusztulna el. Ideg korbácsoló, hogy mindezekről az illetékes hatóságoknak is van tudomásuk s az orvoslás mégis késik. A nyolc boHlojjság: a Hegyi Beszéd örökszóp bevezető tanításának illusztrációja lesz az uj városmajori templom művészi ékessége. A , parkban álló remek stilusu templom — Árkay Aladár tervezése — építészeti része már elkészült és most dolgozik művészi ihletsége teljes érvényesítésével a fent említett nyolc képen üngli v á r y Sándor. A baloldali négy kép már elkészült. Az oltárfelőli első kép Szent Gellért mártiriumát ábrázolja; a másodikon: Szent István előtt leteszik a pogány magyarok a kardot és a háttérben a fák közül büszkén emelkedik ki a Csaba-utcai uj templom ; a harmadik : Jézus Krisztust a kisdedek között mutatja be és a negyediken : magyarországi Szent Erzsébetet látjuk a betegek és szenvedők között. Unghváry hatalmas tehetség® önt a képekbe szint, meleg ragyogást, életet. A hivőlc már most is nagy számmal keresik fel a templomot és áhitatos szivvel figyelik a nagy művész munkáját. Csillogó szemük, örömmel telt lelkűk a legszebb dicséret, mely a legjobb kritikánál is szebben beszél. Az üveg ablakok tervezése Majoros Károly festőművészt vallja hivatott mesterének. Az uj templom, mely valódi kis drágaköve lesz Budapest templom sorozatának a K i s e g i t ő K á- p o 1 n a Egyesület nemes magvából nőtt naggyá. Előreláthatólag hat héten belül szenteli majd fel Csernoch János hercegprímás. Most már csak a városon múlik, hogy a templom környékét ízléssel rendezze. Hat hét alatt a legszebb virágágyakat és a leggyönyörűbb gyepet lelret nevelni. A hegyvidék fejlődése várható attól a nagyarányú ingatlan forga lomtól, mely legutóbb történt s mely hatalmas tömegénél és összegeinél fogva is figyelemreméltó. A legnagyobb összeggel a Vadorzó u. 5. sz. ház Günther Pálról a kaíh. vallás- alapra 40 millió K-órt, a Znhatag-u. 5/a sz. 15 millióért Wilbeim Gaszton- ról dr. Iványi Lászlóra, az Istenhegy 9348/1. sz. hétnyolcad része 21 millióért Weisz Károlyról Baron Józsefre, a Dániel-ut 38—40. sz. 20 millióért Henk Gyulánéról dr. Reményi Schneller Lajosra, a Zubatag u. 19. sz. 18 millióért Blumenthal Károlyról Molnár Gyulára, a Tóth Lő- rinc-u. 25. sz. 30 millióért Hoffmann Béláról Szász Lászlóra, a Diana u. 16/8. sz. nyolc millióért Gunszt Máriáról Tarr Gézára Íratott át.
