Budai Napló, 1923 (20. évfolyam, 763-795. szám)
1923-01-21 / 765. szám
' ' R rT ..... -■■■- -)„... ........\ 2 Ób uda színház nélkül. — A Kisfaludy színház ügyében. — Kulturális katasztrófának tartjuk, hogy Óbudán a Kisfaludy színház átalakult mozivá és a szón oru helyzet megvilágítására közöljük a színház volt igazgatójának ez ügyben hozzánk intézett érdekes levelét. Nekrológszerü hirt közölt a Budai Napló abból az alkalomból, hogy a Kisfaludy színház a komoly művészet kultuszától átmenetileg a moziüzemre tért át és szeretetreméltó szavakat szentel ez alkalomból a Kisfaludy színháznak. Nem anyagi érdek, hanem anyagi kényszerűség késztette a színház vezetőségét erre a lépésre. Szeptember elején indítottuk meg az uj szezont s ekkorra a drágaság oly méreteket öltött, hogy a napi költségek kerek harmincezer koronára rúgtak. A kiadási tételek tömkelegéből jellemző adatként kiragadom a társulat s zenekar tagjainak villamos-költségeit, ami egymaga napi háromezer koronával terhelte meg a költségvetést. Rikító furcsaságként említem meg, hogy hatósági dijak fejében,amelyek havontaszázezrekre rúgtak, majdnem annyit fizettünk, mint a Vígszínház, a Blaha Lujza színház vagy bármelyik más fővárosi színház, lévén a fővárosi hatóságoknak az egyik színház ép oly kedves gyermeke, mint a másik. Amikor az egyenlő bánásmód elvének tarthatatlanságára felhívtuk az illetékes körök figyelmét s feltártuk előttük azt, hogy a kis befogadó- képességű s különleges hivatásu Kisfaludy színház a rettenetes dijakkal megbirkózni nem tud, s hogy némileg mérsékeljék azokat: mindenütt azt a stereotip vá ászt kaptuk, hogy színház és színház között különbséget tenni nem lehet! Sorsdöntőén szólt bele a vitába a pénzügyminisztérium azon az ankéten, amelyet Pékár Gyula, a volt kultuszállamtitkár hivott egybe a Kisfaludy színház megsegítése ügyében. Az államtitkár, Wlassics báró s még többen, akik művészpolitikai szemmel kezelték az ügyet, szivvel-lélek- kel a Kisfaludy színház megsegítése mellett nyilatkoztak, de azoknak az uraknak a jószándéka hajótörést szenvedett a pénzügyminisztérium álláspontján, mely az anyagi támogatást azon az alapon tagadta meg, hogy a színház ma már nem templom, már nem a művészet csarnoka, hanem üzleti vállalkozás, mely vagy megy, vagy nem megy, amihez azonban az államnak semmi köze nincs . . . Ettől a naptól kezdve a Kisfaludy színház megszűnt mint kulturális zászló és a pénzügyminisztérium mentalitásával rájöttünk arra, hogy a Kisfaludy színház valóban üzlet, még pedig rossz üzlet. Néhány lelkes magyar férfiú áldozatkészsége révén nem is két év alatt hétmillió korona veszett el Kisfaludy Károly varázslatos nevének kultuszában. Német ajkú emberek, ortodox-kon- zervativ emberek környezetében magunkra hagyottan két éven keresztül estéről-estére áldoztunk az ideálért, amelyet elérnünk — sajnos nem sikerült . . . . . . Átmenetileg áttértünk a moziüzemre. Maguk a hatóságok is azon a nézeten vannak, hogy a mozgószinházak minden pártfogásra érdemesek. Csak azzal magyarázhatom azt a megkülönböztetett figyelmességet, hogy hatósági dijak — BUDAI NAPLÓ fejében a mozik pont a felét fizetik annak, amit a színházak fizetnek. A tűzbiztonsági szempont ís úgy találja, hogy mozgószinházakban tűzveszély nincs, mig színházi előadások csak jól díjazott tűzoltók asszisztálása mellett rendezhetők. Mi tovább is keressük az utakat, a lehetőségeket, hogy a Kisfaludy színházat eredeti rendeltetésének visszaadjuk. De elvárjuk az illetékes fórumoktól, hogy több megértéssel, nagyobb szeretettel s készséggel kezeljék a Kisfaludy színház ügyét, mint eddig tették. Értsék meg, hogy a Kisfaludy színház nem egészen a mi ügyünk. Egy egész kerület, közel százezer magyar polgár ügye. És némileg a magyar civilizáció ügye is. Dr. Rottenberg Henrik a Kisfaludy színház rt. igazgatója. Hónapfej. A Hárshegyi ródlipálya. Mutatvány a Budai Nagy Naptárból. Rajzolta: Palóczy Viktor. Felmérik az országot Budáról, a Normafa környékén felállított uj csillagvizsgáló intézetből, mely 500 méternyire áll a tenger színe fölött és nagyfontosságu gyakorlati feladatok megoldása vár rá. Mindenekelőtt a legnagyobb pontossággal kell megállapítani a csillagvizsgáló helyét és sarkmagasságát. Ez a meghatározás egy évig tartó csillagászati megfigyelést igényel. E nagy munkának óriási gyakorlati jelentősége van. A volt bécsi katonai földrajzi intézet volt ugyanis az egykori monarchiában a csillagászatilag legjobban megfigyelt hely és innen intézték a monarchia földterületének felmérési munkáját. A'magyar nemzet nagy anyagi áldozatokkal járult a földrajzi intézet fenntartásához, mindamellett Magyarország területének csak kis részét mérették fel a bécsi intézet cseh vezetői, akik elsősorban Csehország pontos felméréséről gondoskodtak. Ezt kell pótolni. Appop.yi Albertné grófnő elnöklete alatt rendezi február hó 3-án, szombaton d. u. 4 órakor az évi rendes közgyűlését az I. kér. Ált. Közjótékonysági Egyesület. Jobb világ, szebb élet volt hajdan Budán. Viz helyett bort ittak az emberek, mely olcsóbb volt a jó viznél, mert az egyáltalán nem volt kapható. S mégis száz évvel ezelőtt csak kétszáznegyven sör- és borcsarnok akadt Schams szerint Budán, mig ezzel szemben Pesten nyolcszáz volt. Ennek az. oka, hogy Budán csak az alsó néposztályból való iparosok, kézművesek és az itt állomásozó katonák jártak kocsmába. A jobbmódu polgárság a maga házában lakott és mindegyiküknek volt a közelben kis szőlőkertje, mely bőven ellátta a házi szükségletet úgy, hogy nem voltak vásárlásra utalva. A budai bortermelést különben az virágoztatta fel, hogy nem volt jó vizük és igy kény- telenségből is rászoktak a borra. Ijesztő útvesztő az uj adók ki- és megismeréselés ezért minden kerületben megindult már az adófizető polgárok szakszerű felvilágosítása. A 111. kerületben a nem régen alakult Népkör az első, amelyik a nagy járatlanságban útbaigazítást ad. Pásztor Béla részvénytársasági igazgató 1923. jan. 22-én és 29-én este 8 órakor a Szentlélek-tér 4. sz. alatti körhelyiségben ismerteti az uj kereseti adó törvényét. — A Keresztény Iparosok Országos Szövetsége az I. kér. Iparos Körrel karöltve jan. 21-én d. e. 10 órakor ugyanezen tárggyal nagygyűlést tart a Krisztina-téri iskolában,. Beszél dr. Miklós Ferenc, a K. I. O. Sz. ügyésze, Máthé István és Müller Antal kereskedelmi tanácsos. A rozo a omnibusz kileheli nemsokára döcögő páráját s mint Sz. K. V. meg fog szűnni. Személyzetének fele átmegy az autóbusz üzemhez, másik fele pedig a fuvartelephez. Ezzel akiuálissá válik az autóbusznak Budára való áthozása, mely azonban előzőleg az alagút jókarba helyezését kívánja. Buda ígéretet kapott, hogy ez meg is történik hamarosan, de félő, hogy az ígéretek óceánjában ez is elmerül nyomtalanul, végrehajtás nélkül. N .gygyülését e hó 21-én, vasárnap d. e. Vs 12 órakor tartja a Krisztinavárosi Kath. Egyházközség az Attila-utcai gym- náziumban. A Károiy templom javára, mely a Városmajorban épül cs decemberben még szerencsésen tető alá is hoztak, a Hajas vendéglőben székelő Széchenyi asztal- társaság 10.000 koronát adományozott. Közös sírba teszik azokat a halottakat, melyek a felhagyott és jövőre már teljesen feloszló újlaki (Kiscelli hegyen levő) és az óbudai (Kórház-utcai) temetőkben nyugszanak és amelyekre 1923. nov. 1-ig az exhumálás szándékát az óbudai temető igazgatóságánál be nem jelentik. — Itt említjük meg, hogy az újlaki temetőben levő szép nagy márványkeresztet az újlaki r. k. egyházközség óhajtja a fő- várpstól megszerezni, hogy azt temploma mögött felállítsa. Fogas kérdés a fogaskerekű rendszeressé váló folytonos menetdij emelése. Télen nem luxus a Svábhegyen lakni s aki mégis onnan jár le, vagy oda jár fel kénytelenségből, szegényes sorsának tovább vitele, munkahelyének felkeresése végett használja a vasutat és igazságtalan ezeknek rovására az amúgy is tulrnagas tarifát feljebb emelni. De másrészt érthetetlen is, mert Czenner Jenő igazgató szerint az emelésből a részvénytársaságnak egy fillér haszna sincs, teljes egészében a téli üzemet fenntartó főváros javára esik. A társaság javára engedélyezett nyári tarifaemelés alkalmával a kereskedelemügyi miniszter kimondotta, hogv még a nyári emelésből eredő üzemi felesleget is a téli járatok deficitjének pótlására kell fordítani. Hogy a mostani emelés ?. mérlegben pluszt eredményezne, az nem a társaság javára lenne. Miért kell ez a plusz a fővárosnak és miért éppen a szegény emberek zsebéből ? / Fehér rózsa a jelvénye a gazdag müsoru jan 21-iki estnek, mely a Szent Gellért fürdő márványtermében lesz. A leégett házak még mindig ott meredeznek pusztulásukban a Földutca és Pacsirta-utca sarkán Óbudán. Ideje volna már, hogy a hónapok óta harctéri képet nyújtó romhalmazt a háztulajdonosok vagy megjavittassák, vagy teljesen lehor- dassák. A sarok telket pedig, mely a szabályozási vonalba esik sajátítsa ki a főváros és teremtsen ott rendet. Áthelyezte a polgármester Szombathelyi György főszámtanácsost a 111. kér. elöljáróságtól a központba s helyére Gosz- ionyi Aladár főtanácsost küldte ki. Seidl József kezelő főtisztet ugyancsak a 111. kér. elöljáróságtól a II. kér. elöljáróságra jj s helyére innen Horváth Mihály kezelő- | főtisztet küldte ki. Ritka esemény van a Ménesi-uti kertészeti tanintézetben, ahol pompás virágzásban áll egy agave. Ez a növény a mi éghajlatunk alatt szokatlan ritkaság, Közép- és Dél- Amerika a hazája, Európa déli tájain is virágzik öt-hatéves korában A növényházakban csak negyven-hatvan esztendő múltán bont virágot, először és utoljára, mert a virágzás után elpusztul. Különös életéről a „százesztendős aloé“-nak is nevezik. A kertészeti tanintézet agaveja lehet vagy negyvenéves. Hamvasrózsás színben ragyogó virágzatán négy-ötszáz virágocska nyílik. Hat-hét méter magasra szökken a szára, le kell siilyeszteni a földbe, hogy elférjen a növényházban. A HAJÓHÍD EMLÉKE lassan elkopik, mindinkább kevesbed- nek az öregek, akik vissza- gondolásukkal fényesitgetnék annak romantikáját, feleleveníthetnék a régi világot. Hajdan úgy beszéltek róla, mint valami istencsodáról. Megbirja az még a százmázsás fuvaros szekeret is! És több ember megy azon át, mint amennyi valaha elvergődött az ujszászi hid alatt. És úri hintók is járják s az egyik előtt minden ember alázatosan megemeli a kalapját, mert abban ül az öreg József nádorispány és mellette egy szöszke szép gyermek, a Palatínus Mariska (igy hitták Alcsuthon), aki azóta mint Belgiumországnak kiráiyasszonya halt meg. És a hid közepén, Budáról jövet balról, ott ül aranyos köntösben a nepomuki szt. János; kőfejében rózsakoszoru, maga fölött hét ragyogó bádog csillag, a lába előtt meg egy reszkető lángocska piros pohárban. Az áhitat igézete fogja el az embert. S ahogy elmerül a nézésibe: egy-> szerre csak jobbra kanyarodik el a csillagos szent János, hézag támad, a rejtelmes hid alatti erők szétfeszegetik ezt a nagy alkotmányt, s midőn föltekint: lát úszni egy palotát, mely ontja a füstöt, s roppant malomkerekeivel úgy fölkavarja a Dunát, hogy habzik bele a vize s táncra kerekedik a hid s táncol maga szent János is, mintegy da- colgatva karjában a benne nyugvó Jézuskát. Az a füstölgő palota gőzhajó volt. Vámot ezen a hidor csupán a szegény ember fizet. Az ur szabadon járhat át rajta, meg aki minden szegény volta mellett is urabb az urnái: mentes a diák is Akkor mondta az egyik muzsafi aki ebédelni az iborkás asszonyhoz járt el a Dunapartra: „Két krajcái az egész vagyonom, mégis eg) forintot bírok megtakarítani eg\ , nap: - harmincszor megyek á 1 Budára, meg vissza, s megvan ; hatvan krajcár.“ (Mert hogy ennyi bői tellett akkor a forint.)^ Midőn lecsapott az első dér, ki akasztották a hidat. Éppen harminc'
