Budai Napló, 1923 (20. évfolyam, 763-795. szám)
1923-07-05 / 783. szám
BUDÁI NAPLÓ 9 m m| « ^ 8» nők, gyermekek és férfiak részére ■ 1 Cl I I 21 Jr 63 K a legfinomabb minőségben. Saját készítésű női és férfi fehémejitüek. Telefon: CáUUm Telefon: 84-26. raoian József s4-2o. I. Krísztina-korut 8—10. Anna-udvar. C h i f f on, vászon és g renadino k. Yalódi angol zetirek. Gya pj uke Írnék. Filrdoczikkek. Kényes üggyé súlyosodon a kelenföldi templom és plébániához szükséges telkek kisajátítása, ahol a főváros ugylátszik újból bakot lőtt. A pénzügyi bizottság egyik leguíóbbi ülésén kiderült, hogy katholikus célra protestáns intézmény tulajdonában levő telket akarnak igénybe venni, pedig más megoldás is lehetséges. Ezt annak idején be nem jelentették, mert katholikus templom céljára a református egyház nehéz áldozatok kai megszerzett telkének kisajátításához semmi esetre sem járult volna hozzá, egyik bizottsági tag sem. Szőke Gyula dr. alaposan megleckéztette a tanácsot és kifejtette, hogy a telektulajdonosokról sem a kegyúri bizottságban, sem a pénzügyi bizottságban nem történt említés. A templom fölépítésének nagyon ör vend, de mint katholikus ember, nem tartja megengedhetőnek, hogy ha református alapítványi telkek meg váltására megegyezni nem tudnak, ilyen célra kisajátítási pert indítsanak. Eltekintve attól, hogy a dolog igy a végtelenségig huzódhatik és nagy áldozatokba fog kerülni, a dolog a természete szerint is a legnagyobb mértékben odiózus. De pénzügyileg sem oldható meg, olyaii horribilis összegekbe kerülne a telkek megszerzése. Végeredményben tehát zavar támad keresztény egyházak között és a templom sem lesz meg. Különösen ezen utóbbi szempontokból kéri a sürgős vizsgálatot és intézkedést a megfeU lő rendezés ügyében. Ugylátszik az illetékes ügyosztály és előadó nem sokat érdeklődött a részletek iránt, mert külöaben az egész környék nagy vágyának, a templom felépítésének megvalósítását hathatósabban szolgálta volna. Első apát-plébánosa a tabáni plébániának Angyal Kálmán dr. aki harminc évi buzgó, hazafias és lelkiismeretes egyházi működése jutalmául a bold. Szűz Máriáról nevezett rákonyiapát címet kapta A közszeretetben élő, jeles lelkipásztor 6 éve működik a hívők testi és lelki üdvére Tabánban, előbb 24 évet a Terézvárosban töltött el, mint svgédlelkész. Legutóbb a nagy kulturmissiót teljesítő Szent Gellért Egyesületet alapította dr. Kamensz- ky Gyulával. Az áldott lelkű plébános nagy kitüntetése széles körben osztottan örömet keltett. Az ellenforradalom legméltóbb emléke lesz az a momentális alkotás, melyet a nagyhírű budai művész: Unghváry Sándor a Hollós Mátyás Társaság, tagja tervez a magy. kir. Ludovika Akadémia kápolnájának fő oltárára. Unghváry a mai festő generáció legelső sorában áll. Történelmi képei az újjászülető, nem zeti érzésében inkarnálódó Magyar ország legjellemzőbb művészi meg örökítései. Ez a hatalmas képe — amely előreláthatólag Szent István királyunk napján, a hadnaggyá avatás ünnepekor lesz leleplezve — a kommunista rémuralmat megdöntő ellenforradalom daliás csapatát, a nemzeti lobogóval előretörő Ludo vikásokat ábrázolja, elő tűk a sárba taposott nemzetközi vörös jelvény, fölöttük áldó és védelmező kézzel a magyarok Patronája. a kis Jézussal, Szent László király. Szí. György, Kapisztrán Szent János a magyar nemzeti hadsereg és Szent Barbara a tüzérek vódőszentje. A nagy kompozíció lebilincselő erővel, áhítatra gerjesztő szépséggel, a művészi harmóniák tökéletes kidolgozásával szimbólizálja nemzeti életünk egyik legfontosabb fordulópontját: 1919 jun. 24 ét. De a kép mellett j kapjuk a magyar géniusz, szivet- lelket emelő, lelkesítő, bátorító csodás hatását is Unghváry Sándor hivatott apostoli tehetségében. A budai kertváros megvalósításához, a múltkor írtak kiegészítéséül kaptuk Óbudáról a következő figye lemre méltó sorokat: A Budai Napló szívós küzdelme, amelyet a kis existenciák érdekében a kertváros és Hősökfalva felépítésével kapcsolatban megindított — széles körben megelégedést és köszönetét vivott ki. De a mozgalomból kikapcsolták Óbuda egészséges és az előbb vá zolt céloknak minden tekintetben megfelelő hegyvidékét. Különösen a Mátyáshegy. a Szépvölgy és Pál völgy a Bécsi úti villamosról könnyen megközelíthető részei érdemelnek említést. A Mátyás-hegyen Schmidt Miksának vannak hatalmas fekvősé- gei. Ezek a kiszivárgott hir szerint bizonyos idő múlva a főváros tulajdonába kerülnek. Ezekkel közvetett szomszédságnak a főváros Pálvölgyi telkei. Összekapcsolva ezt a két két nagy telekkomlexumot, minden kisajáiitás nélkül a főváros maga megépíthetné a világ legszebb, legegészségesebb és legolcsóbb kertvárosát, mely építési anyagát a pár száz méterre levő téglagyáraktól és a helyszínen nagy mennyiségben fekvő terméskövekből nyerhetné. Ha a főváros ezt tisztviselő és tanító személyzete részére megteremtené, akkor nem a jelszavas, hanem való ban a konstruktiv munka korszakát teremtené meg, mert megelégedett, alkotni tudó és akaró, otthonukban az idealizmust ápolgató pedagógusai és tisztvivelői megelégedett közigaz- tást és jóságban messze kiható népnevelési nyújtanának. Fáraó-sir Budán. Mert nem lehet más I az a különös épület, melyet éppen most a nagy drágaság idején épittet a főváros a Szénatéren. Hogy a város épiUeli azt elárulja a város címere, mely fémjelzésül a bódé hátú jára van föl bélyegezve. Hogy fáraó sir, azt bizonyítja a kofák megjegyzése, akik hiába kérdezősködtek, hogy mi épül ott és keservesei panaszolják: Tilt am kam niensch sagen was das wird ! Elnök változás A Budapesti Polgáni lövészegyesület revdkivüii közgyűlése a visszavonuló Kőtár Nándor fölövészmes- ter helyére Tolnay Elemért választotta meg elnökének és főlövészmesterré Bittner János alelnök méltatta a búcsúzó e - nök érdemeit és annak emlékére a tagok gy jtés utján 100.000 koronás alapítványt tettek a nevéről elnevezett céüöveszeti vándordíjra. Ezer tréfa, sok bohóság és vidám tánc jegyében indul a budai kereskedők és iparosok nyári mulatsága, melyet julius hó 15-én rendez a Lövöldében az I. kér. Iparosok és Kereskedők Kőre. Az estét műsoros előadás sorozat nyílja meg, amelyen neves művészek vesznek részt. Részletes programot a jövő számban közlünk. Bednarz Róbert dr. a Krisztinavárosi plébánia nagyképzettségü káplánja, a Hollós Mátyás Társaság tagja legközelebb megválik tBudától, hogy mint plébános a belvárosba költözzék, ahol ma a polgárság túlnyomó nagy része kívánja, a hercegprímás pedig támogatja jelölését és megválasztását. A Krisztinaváros sokat vészit e közkedveltségü, rokonszenves lelkész távozásával. Lélekwentés nemes munkáját végzi a budai talajból nőtt és vezetőségében is budai Kisegítő Kápolna Egyesület (Kiske), mely öt óv előtt alakult a hitélet fejlesztése céljából, a főváros templom szegénységének enyhítésére. Budán eddig megalapította a már templommá emelkedő városmajori és kelenföldi plébániákat, a római fürdői helyi lelkészséget, a Klotild szeretetház és Hengerma- lom-ut környékének kápolnáját. Pesten és a vidéken pedig 11 más kápolnát létesített. A nagy sikerrel buzgólkodó egyesület jun. 20 án tartotta közgyűlését, amely zsúfolt terem előkelő és figyelmes közönsége előtt folyt le. Samassa Adolfné világi elnök gondolatokban gazdag beszámolójában kifejtette a kisegítő kápolnák létesítésének szükségességét, és lelkének minden szépségével, ragyogó stílusával díszítette, ékesítette azt a gyönyörű virágoskertet, melyben minden kápolna más-más virág nevet visel s amelynek létesüléso sokszor a csodák utján járt Könnyes szemek, örvendő szivek és zugó tapsok elismerése köszöntötte a fáradhatatlan világi elnök szavait. A tisztujitás során egyhangú lelkesedéssel megválasztották fővédnök: Csernoch János bíboros hercegprímás, diszelnő- kök : Hohenlohe Klodvignó hercegnő, özv. Károlyi Gyuláué grófné, özv. Nádasdy Taajásné és Pallavicini Edéné őrgrófnó, egyházi elnök Mészáros János érseki helytartó, világi elnök Samassa Adolfné, társelnökök : P. Bangha Béla, özvegy Nopcsa Eíekué báróné, Strausz István és Forster Gyula, Főtitkár: Trux Jenő, litkárok: Farkas Alberik, Neumann József és Gyulai Ákos, jegyző: Kolombán Ottilia, pénztáros : SamassaAurél,gondnok : R. Réw Sándor, ellenőr: Molnár László plébános. A választás után Forster Gynla Ripka Ferenc. Feledhetetlenj érdemeket szerzett a Budai Dalárda üicsösséges amsterdami útja alka rjával, dr. Ripka Ferenc vezérigazgató, akinek életrajzát a következőkben közöljük: Dr. Ripka Ferenc m. kir. udvari tanácsos, Budapest székesfőváros gázmüvei vezérigazgatója, született Isa- szegeD (Pest megye) 1871 szeptember 1-én. Atyja: Ripka Antal, aki az egykor hatalmas Grassalkovich család tulajdonát képező, de később egy belga pénzcsoport kezére került birtokon erdészsegéd volt, korán elhalt s özvegye született Skalka Mária csekély kegydijból nevelte két fiát, Ripka Károlyt, a Győr —Sopron— Ebenfurti vasút igazgatóját és Dr. Ripka Ferencet. Gyermekéveit Gödöllőn, majd Budán töltötte dr. Ripka Ferenc, ahol a fő reáliskolában mint szegény árva diák — ösztöndíjjal végezte a középiskolát. Innen a műegyetemre került, majd j pedig a tud. egyetemen folytatta jogludományi tanulmányait, melyeknek elvégzése után hírlapírói pályára lépett. A »Fővárosi Lapoknál“, „Magyar Újságnál“, „Magyar Távirati Irodánál“ és „Hazánknál“ eltöltőit több évi működés után 1894 ben a Ganz és Társa vasöníő é3 gépgyár r.-t. szolgálatába került. E vállalatnál eleinte miut levelező, majd mint titkár működött, utóbb pedig mint cégvezető főtitkár a gyár által létesített és bérelt elektromos városi világitótelepek ügyeit intézte. Midőn az I. közigazg. kerület polgársága 1906-bau a székesfőváros törv. hat. bizottság tagjává választotta, állandóan részt vett a közérdekű üzemek várositása érdekében folyó mozgalmakban és szakszerű propaganda- előadásainak jelentékeny része volt abban, hogy a főváros a gáz- és elektromos müveket megváltotta. A székesfőváros tanácsa 1910. október 15-én hívta meg a gázmüvek vezér igazgatóhelyettesi munkakörének el látására, majd pedig Heltai Ferenc főpolgármesterré történt megválasztása után 1912 ben vezérigazgatóvá szerződtette. Erre az időre esik ennek a fontos közüzemnek hatalmas arányokban való újraépítése és átszervezése. A budapesti gázmű nemcsak fővárosunknak, hanem az egész kontinensnek legmodernébb üzeme, mely gazdaságos berendezése mellett az alkalmazottak szociális ellátása szempontjából is büszkesége Budapest háztartásának. A világháborút követő összeomlás s az ebből felburjánzott proletárdiktatúra, mely dr. Ripka Ferencet is eltávolította helyéről, a gázmüveket súlyos pénzügyi válságba sodorta. A jól megalapozott üzem ezt a csapást is gyorsan kiheverte s ma ismét virágzó vállalata a fővárosnak. Dr. Ripka Fereuc társadalmi működéséből folyólag világi elnöke a Krisztinavárosi róni. kath. egyház- községnek, elnöke a Klotild Szeretet ház Egyesületnek, melynek szeretet- házát nagy méretekben fejlesztette, úgy hogy az egyesület ma 120, nagyrészt hadiárvát nevel, Eluöke a Budai Polgári Kaszinónak, mely vezetése alatt a legnagyobb budai társaskörré fejlődött, elnöke a Hollós Mátyás Társaság gazdasági szakosztályának, továbbá a Tanférfiak és Tanugybarátok körének és a 33-a3 Football Clubnak. A Szent István Társulat igazgatóválasztmá nyába, a Budai Dalárda örökös tb. tag és elnökévé, a Gázgyári Dal- és Önképzőkör pedig diszelnökóvé választotta. Mint a fonyódi róm. kath. egyházközség elnöke templomot és plébániát építtetett s mint a fonj^ódi gróf Zichy Béla-telep elnöke nagy fejlődésnek indította ezt a bájos balatonparti üdülőhelyet. Dr. Ripka Ferenc főbb irodalmi munkájának cime : „Mechwart album“ 1895., „Gödöllő, a királyi család otthona“ 1896 , „Erzsébet Királyné Gödöllőn“ 1901., „A városi közüzemek és azok szervezése“ 1909., „Bócs és Berlin világítási közüzemei“ 1910. és „Budapest elektromos telepe“ 1910. Társadalmi és közgazdasági téren kifejtett működéséért a király 1901- ben a Ferenc József rend lovagkeresztjével, 1917-ben a polg. érdem- kereszttel, majd 1918-ban előbb a vitézségi érem szalagjával díszített koronás arany érdemkereszttel, utóbb pedig az udvari tanácsosi cimmel tüntette ki. A római pápa Őszentsége pedig 1906-ban a „Pro ecclesia et pontifice“ keresztet adományozta neki. Dr. Ripka Ferenc 1907-ben nősült Gödöllőn, ahol Lipcsey Ludovíkát vette feleségül. Boldog házasságának 25 éves évfordulója alkalmából a Klotild Szeretetház egyesület választmánya dr. Ripka Ferenc és neje nevére félmilliós örökalapitváuyt létesített árva gyermekek neveltetésére. Réw Sándor.
