Budai Napló, 1923 (20. évfolyam, 763-795. szám)
1923-06-19 / 782. szám
BUDAI NAPLÓ 3 zásával húszezer korona fő- ós hatezer korona mellékbüntetésre ítélte. Az ítéletben a vádlott megnyugodott, az ügyész azonban súlyosbításért fellebbezett. Lampionos ballagás lesz a bere- kesztője az Emericana föderatió által junius 20 áu éjjel 11 órakor a Szent Gallért szálloda kerthelyiségé- ben tervezett juniálisuak. Belépőjegy 500 kor. Családi jegy 1000 kor. Régi panasza volt a kültelki lakosságnak a vidék rossz világítása. A főváros tanácsa ezen a bajon segíteni óhajtván a Budahegy vidéki Társaskör és Virányos-Kútvölgyi Gazdasági és Kulturális Egyesület kérelmére a Kútvölgyi- és a Zalai-uton a kommun alatt leszerelt petróleum lámpákat újból falállittatia. A 'legdurvább sport a boxolás és a mostani idők hangulatával jár, hogy éppen ez a sport válik mindinkább népszerűvé. Egyre-másra zajlanak le a boxoló versenyek s különösen a III. kerületi Torna és Vívó Egyesület birkózó gárdája nyomul ezeken előtérbe Hegedűs Péter tréningmester vezetésével. Erősségei a csoportnak Jakab, Horváth, Bernwaller és a rettenetes erejű Szabó, aki arról nevezetes, hogy a versenyeken ritkán szokott a harmadik roundig eljutni, mert rendszerint már a másodikban leüti ellenfelét. Az ifjúság is erősen érdeklődik az uj sport iránt és a múlt héten a Lajos-utcai polgári iskola tornatermében rendezett versenyen hatvannégy gyerek mérkőzött elkeseredetten. Különösen nagy szenzációt keltett annak a 6—7 éves két kis amerikai gyereknek a mérkőzése, mely a versenyt bevezette. A többi tényleges versenyzők, ha nem is voltak ilyen kicsik, szintén nagy meglepetést okoztak szép munkájukkal. Simon János György. A napisajtó meleg hangon, szokaüau elismeréssel irt erről az addig csak külföldön ismert és méltányolt budai piktorzseniről, kinek Magyarországon rendezett első gyűjteményes kiállítása junius 3-án nyílt meg a váci-uccai »Helikon“ termeiben. És jól esik nekünk, hogy a művész nem felejtkezett meg arról a Budáról, hol felfelé ívelő repülését elkezdte. Az érzelmi momentumok mellett a piktu- rálisak nagy tömege is ideköíi : kiállításán legerősbb élményeink közé tartozik egy fiuom, gazdag ornamen tikáju olaja a Tabán egy régi utcájáról — ogy zseniális egyszerűséggel megoldott órzéskomplexuma, melyet a Széna-tér keltett benne —• Ostrom- uccai részletei pedig biztos ós kétségtelen meggyőződésnek és meggyőzésnek ajándékai. Itt a formák, néhány pasztelljén pedig a színek azok, melyek gondolkodásra kényszerítenek. Nagy, előkelő, és vásárló közönség nézi tárlatát, ami elégtételt szolgáltat nekünk, akik hittünk Simon György János művészetében, amikor ez még nem volt magától értetődő. A Gellérthegy legszebb pontján, gyönyörű kilátással a főváros szépségére áll a Gellérthegyi kioszk. Valóságos otthon nyaraló, amely mindama kellékkel rendelkezik, ami egy elsőrangú étteremben fellelhető. Kitűnő ételei, borai, nagyszerű söre van s naponta a külföldi körútjáról visszatért Horváth Jenő cigányprímás muzsikál. Tulajdonosa Mittl S. Ferenc mindent elkövet, hogy igazán előkelő közönsége jól érezze magát. Gráf „Zöldhordó“-vendéglő kerthelyisége a lehető legkellemesebb. Gyász. Sánt/ia Dénes főv. tanácsnok és a tabáni templom biztosának lelki üdveérl junius hó 5-én gyászisteni tisztelet volt a bpest-tabáni plébánia templomban. A polgármestert a főkapunál Dr. Angyal Kálmán plébános fogadta, a gyászoló családon ki vül a fővárosi tanácsosok, kerületi elöljárók és a főváros tisztviselői nagy számban voltak jelen Ősbudai híresség volt mindig az Iskolautcai Bagvik vendéglő, melynek tulajdonosa Bagyik Vince, a gorombaságáról és jószivéről nevezetes korcsmáros jun. 9-én meghalt öivenkétéves korában. Igazi budai vendéglős volt, aki valóban enni és valóban inni adott a vendégnek s nem nyílott sem konyhájában, sem pincéjében kémiai laboratóriumot. Aranyszive volt. Élete végéig minden évben ingyen kosztoltatott néha tiz-tizenkét diákot is a konyháján. Mindennap leszidta őket, mindennap kijelentette, hogy másnap be ne tegyék a lábukat, mert kirepülnek. De jaj, ha valamelyik komolyan vette és valóban nem jött el, Bagvik bácsi felverte érte az egész,várost és a fülénél fogva hozía vissza. És szidta folytatólag és szidta rendületlenül... Jun. 11-én temették a farkasréti temetőben. Az utolsó Liszt rapszódia mind jobban elhalkuló hangjain szállt mesteréhez egy szerencsétlen sorsú művésznő: Renneberg Auguszta, a főutcai csendes magányából. Egykor ünnepelt zenei csillag: Liszt Ferencnek legjobb tanítványa, öreg korára elfeledett, gondokkal küzködő, excentrikus vónlány, aki nem bírta már tovább az életet és veronállal öngyilkos lett. Buda művészi társadalmának egy alig észrevett, de mégis nagy értékkel újra kevesebb lett. Nyári mulatságot rendez műsoros est keretében juiius 15 én a budai Lövöldében az 1. kér. Iparosok és Kereskedők Köre saját könyvtáralapja javára, melyre ezúton hívja meg Buda összes kereskedőit és iparosait. Ezerféle szórakozásról gondoskodik a vigalmi bizottság. Kiegyenlítő vendégszerepléseket tart a Nyári Színkör más más együttese a Budapesti (városligeti) Színházban. Az ott szokatlan jó előadásoknak gyorsan híre terjedt s ma már a budai művészek a pesti kö zönségnek is a kedvencei. A jövő hát szombatján bohózat bemutató is lesz Bátor Salamon cimmei. Most nyáron javitassa szőrme- bundáját, boáját, mert most olcsóbb. Jancsó modern szűcs, I., Krisztina körút 101. Kedves éa tanulságos Don Bosco szalézi müveinek közlönye, melynek nemrég jelent meg a májusi száma. A kiválóan szerkesztett és ízléssel kiadott folyóirat Don Boscónak, a csodásán működő pedagógusnak életéből mond el gyönyörű epizódokat, a külföldi missziók életéből és a szalézi világból ir le hatásos részleteket és a magyarországi központ működését fejtegeti, mely a III., Kiscelli-ut 79. szám alatt van. } Krónika f HÁROM VÁROS: Budafőváros, Post szab. kir. város és Óbuda mezőváros egyesítésének és szervezési munkálatának előkészítését ötven évyel ezelőtt 34 lagu bizottság intézte. Óbuda város közgyűlése volt az első, 1873 január 2 áu, amely a bizottságba küldendő képviselőket: Harrer Pál, Végli Jáaos, dr. Tatay Adolf ós Molnár Józsefet közfelkiáltással megválasztotta. Az errői szóló jegyzőkönyvei Belgrády Miklós főjegyző adta ki. Ugyanebben a tárgyban Buda főváros 1873 január 3 án hívóit rendkívüli közgyűlést össze, amelyen 109 képviselő szavazott és legtöbb szavazatot kapott Andorffy Károly (107), Audaházy László, dr. Ország Sándor, Mandl Ferenc, Scheich Károly, Iványi Mihály, Fro- rnann Elek, Petroviis Szilárd, br. Liptay Béla, Slang! János. Ezeken kívül még többen kisebb szánni szavazatot kaptak, de kiestek, mert Buda csak 10 tagot delegálhatott. Ezt a jegyzőkönyvet Alkér Gusztáv tanácsnok vezette. A pestiek a 34 es bizottság tagjaiul megválasztották 1873 január 4 én Buschabch Péter (128), Királyi Pál, Szentkirályi Mór, Gerlóczy Károly, Steiger Gyula, Radocza János, Mátyus Arisztid, Vetsey Sándor, Kammermayer Károly, Szóher Mihály, Wahrmarm Mór, (aki sz egységesítést megindította a parlamentben elmondott indítványá- val), Cseugey Endre, Schveiger Adolf, Haras Ignác, Tavassy Endre, Nasztl Mór, Premzner József, Haris Sándor, Simon Florent és Ulmann Károly. Érdekes, hogy Fáik Miksa, Röck Szilárd, Kochmeisíer Frigyes, Perger Ignác csak egy szavazatot kapott. A 34 es bizottság január 9-én gyűlt első ízben össze Gyöngyössy Alajos Pest város helyettes főpolgármestere üdvözlése után Pest város tanácstermében. Megválasztották elnöknek Széher Mihályt (22), alelnök- nek br. Liptay Bélát, jegyzőknek Gerlóczy Károlyt, Ország Sándort, Kammermayer Károlyt. A 34 es bizottság munkaköre volt: 1. a választókerületek alakítása, 2. a fővárosnak közigazgatási kerü letekre osztása, 3. a tisztikar, szak-, segéd-, kezelő- és szolgaszemélyzet létszámának, hatáskörének és fizetésének megállapítása, 4. a tanácsi választások módjának megállapítása. A fentnevezett feladatok előkészítésére a 34 es bizottság három albizottságot küldött ki. Az első albizottság a választó és közigazgatási kerületek alakításával foglalkozott. A második albizottság a személyzeti ügyekkel foglalkozott. Ez albizottságnak volt a legnehezebb feladata s igazán tiszteletreméltó munkát végzett, mert a hivatali személyzet hatáskörének megállapításával az egész közigazgatási ügymenetét szabályozta. Tulajdonképen ez albizottság állapította meg az uj főváros köz- igazgatási szervezetét, amit a törvény csupán nagy körvonalakban rajzolt meg. A harmadik albizottság végül a tanácsi választások módjának megállapításán kiviil a szükségesnek látszó előintézkedések ós előmunkálatok iráuii javaslatok készítésével volt megbízva. Ez albizottság legfontosabb munkálata a szakbizottmányok hatáskörének és a törvényhatósági közgyűlések tanácskozási rendjének megállapítása volt. Az aibizottsági muukáJatok a 34-es bizottság elé terjesztettek, ahol azok a hozzászólások hatása alatt újabb alakot nyertek. A 34-es bizottság munkálatai végre a három város képviselőiből alakult közös közgyűlések elé jutottak, mely Havas Ignác miniszteri biztos elnöklete alatt működtek. 1873 március 26 tói október 9 ig tizenegy közös közgyűlést tartottak, melyeken a 34-es bizottság javaslatai határozatokká lettek. E közös közgyűlési határozatokat a belügyminiszterhez kellett felterjeszteni s a belügyminiszter jóváhagyása után léptek életbe. A belügyminisztérium ólén ekkor már gróf Szapáry Gyula állott, aki a fővárosi törvény országgyűlési tárgyalása alatt is mint előadó tevékeny szerepet vitt. Exner Kornél dr. nyug. államtitkári, a Hollós Mátyás Társaság al- elnökéí, akit a budaiak elsősorban a magukénak vallanak, választotta meg elnökévé a Gyáripari Kereskedők Országos Testületé. Az elnöki szék- foglalóbeszéd a magyar kereskedő mai eszmevilágában mozgott és a napirenden levő nagy kérdéseket mintegy magnóziumfénnyel világította meg. Noha az elnöki szélibe való egyhangú megliivatása őt meglepetésszerűen érte, vállalja a feladatot és nem tér ki a munka elől, mert egy emberöltőre terjedő közpályán mindig szeretettel karolt fel minden elnyomott, de igaz ügyet és szüntelenül a magyar közgazdaság szolgálatában állott. Ilyen elnyomott ügy ma a magyar kereskedőim ügye, amely pedig a közgazdaság érdekeitől elválaszthatatlan. Törvényeinket és minden rendeletet valami különös kereskedelemellenes szellem hatja át. Ennek megnyilatkozását ismertette a vámpolitikában, az általános forgalmi A budai szolid úri- közönség cipésze r ZVERKO IL, Iskola-utca 7. CipökUlönleg'ességei híresek. Gyerünk Nagyrétre a 83 as villamos végállomásnál. Öt perces gyönyörű erdei séta. 3égbe hűtött Sörök és fajborok. Meleg ebéd és vacsora, hideg uzsonna, cigány. Marth M. MSU19S Az Erzsébet hídnál a budai oldalon fakadó HUNGÁRIA gyógyforrás szénsayyal telített yize a HARMATV Budapest székesfőváros házikezelésében. Telefon.
