Budai Napló, 1923 (20. évfolyam, 763-795. szám)
1923-04-15 / 777. szám
XX. évfolyam. 777. szám. Buda érdekeit a várospolitika, közgazdaság, társadalom, művészet és sport teréri szolgáló újság. Előfizetése egy évre 2000 kor., félévre 1000 kor. Egy szám 40 kor. Szerkesztőség és kiadóhivatal: !., Bors-utca 24. Telefon : 129—96. Felelős szerkesztő: VIRAÁG BÉLA. Hirdetések ára: Egy hasáb széles, egy milliméter magas sor, egyszeri közlésénél 30 korona. 20 mm. magas hirdetés 600 K. Nyilttér sora 200 korona. Szöveg után 200, szöveg között 400 korona. — A hirdetések dija a megrendeléskor előre fizetendő. 1923. április 15-én. I! ha — játékbankra kapna koncesz- * sziót. Másnap már épülhetne a jj hegyvidéki körvasút, a budai állandó ? szinház, a természetrajzi muzeum a [, Vérmezőn, a Stadion a Római fürdő jj mellett, 40 — 50 ezer munkás jutna másnap már jobb kenyérhez, — ha mi budaiak hangosabban tudnánk követelni a — játékbanknak adandó koncessziót. Pest uj tüdőt — Buda uj vért kapna! I A Hollós Mátyás Társasán e hé- 5 ten tartott választmányi ülésén föl- ; vette tagjai sorába Conrad Ottót a : Pesti Magyar Kereskedelmi Bank j igazgatóját, aki a közgazdasági szakiródalom terén fejti ki figyelemreméltó munkásságot, és ez év augusztus havában végleg Budára költözik Ostrom-utcai villájába. Ennek emlékére tizezer koronás alapítványt tett a H. M. Társaság számára. — Legközelebbi választmányi j ülését e hó 23-án este 6 órakor tartja a Hollós Mátyás Társaság. (Külön meghió megy.) Zászlószentelést rendezett e hó 8-án a vízivárosi Szent Anna templomban a Budai ifjúsági kongregáció cserkészcsapata, melyen részt vett számos más cserkészcsapat is. Dr. Mészáros János érseki helynök ! nagy asszisztenciával áldotta meg a zászlót és magasröptű hazafias bezédet intézett az ifjúsághoz. A szertartást a Cecilia kórus éneke kisérte. Utána defilé volt a Batthyány-téren s az összes cserkész- csapatok tisztelegtek a zászló előtt, bizonyítva pompás fegyelmüket és kiképzésüket Platfhy-serleget avat április hó 23-án este 8 órakor az I. Kerületi Szabadpolgári Kör, hogy ezzel nagyérdemű elnökének : Tlatthy György dr. nemzetgyűlési képviselő, törvényhatósági bizottsági tagnak a főváros és a kerület polgárai érdekében évtizedeken át szerzett elévülhetetlen érdemeit megörökítse. A serleg avató beszédet Szigeti János, a Kör másodelnöke mondja. Az ünnepélyes avatás a Kör helyiségében I. Attila-körut 37 sz. a. lesz társasvacsora keretében és az ünneprendező választmány kéri, hogy a résztvenni óhajtók vacsorajegyüket legkésőbb április 16. (hétfő) es- j tig előre váltsák meg. Kapható a ; rendezőknél és este a Körben a j háznagynál. Ára 1000 korona. Bántó dolog, hogy egyszeriben megszűnt \ az a szép szokás, mely két évtizeden át I meg volt, hogy aki a városnál közhivatalt jj viselt, idegen hangzású nevét megmagyarosi- j tóttá. A művészet terén még régibb divat 5 volt és követték ezt a műkedvelők is, de j itt is erős a visszaesés és főleg itt. Budán ij oly szerencsétlen, furcsa hangzású, idegen | nevekkel találkozunk most, holott épen jj ezeknek kellene a jó példával előljárniok. j! Egyes ilyen estélyeken a közreműködők • egész sora idegen nevű. A mai nemzeti irány megköveteli azt a kis áldozatot min- j den nyilvános szereplőtől, hogy külső meg- \ jelenéseivel is bizonyítsa magyar voltát. Kezdhetnék a sort a városházán Buda Jószive. Nagyarányú adománygyűjtés az I. kerületi uj polgári konyha részére. Az I. kér. Általános Közjótékonysági Egyesületben, ahol eddig is egy mintaszerű polgári konyha működik, a népjóléti minisztérium í óhajtására egy újabb polgári konyhát rendeztek be, amely egyelőre a szegény intelligens középosztály érdekében 200 személy részére nyújt személyenkintóO K.-ért három fogásból álló ízlefes ebédet. Minthogy az egyesület konyhai felszerelése a kibővített étkeztetés céljára nem elégséges, de másrészről megfelelő anyagi eszközökkel sem rendelkezik, hogy naponta 500—600 személy részére főzzön, az I. kér. elüljáróság a kerület polgársága között a konyha felsegitésére nagy'»bbszabásu gyűjtési mozgalmat inditott meg. Badál Ede I. kerületi elüljáró különösen a kerületbeli módosabb iparosokat és kereskedőket hívta meg magához s az ügy érdekében támogatásukat kérte. A megindított mozgalom — hála a polgárság áldozatkészségének — a mostani nehéz időkben is várakozáson fölül fényes eredménynyel végződött. A meghívott kerületi polgárok készségesen nyújtottak segítséget és úgy pénzbeli, mint természetbeni adományokban — különösen konyhai felszerelési tárgyakban — az alábbiak szerint a következő adományokat szolgáltatták : pénzbeli adományokat adtak : Milis András 1000 K, Tímár Sándor 10.000 K, Vermes Mátyás 2000 K, Tóth István 2000 K, Mózer Sándor 2000, Oláh László 1000 K, Fábián József 6000 K, Szilárd Ákos Pál „Belle Vue“ szálloda 20.080 K, Schwartzer szanatórium 25.000 K, Ligeti Lajos 10.000, Szabó Sámuel 3000 K, Gebuer testvérek 3000 K, \ összesen : 85.080 korona. Pénzbeli j hozzájárulást biztosítottak egy évre : ! Lengyel Zsigmond havi 500 K, : Tóth Gábor havi 1000 K, Auguszt | É. József havi 1500 K, Szilárd r.kos | Pál havi 1000 K, Kallós J. Gyula | havi 3000 K, Pál Jakab havi 1000 j K, Kellner Ernő havi 500 K, j Schaffer Miksa havi 500 K, Wein- í berger Mór havi 500 K. — Két évre j Szikora József havi 1000 K. A biz- 1 tositoít havi hozzájárulások végösz- \ szege : 138.000 korona. A konyha • felszereléséhez és fentartásához ter- i mészetbeni adományokat nyújtottak ; (tányérok, evőeszközök, vizespoha- í rak, csészék, különféle tálak, főző- | edények, konyharuhák, abroszok, í stb.): Szalféter Ferenc, Hodor And- | rás, Zimmerer Pál, Weinberger ! Mór, Schill István, Pfeiffer Károly, | Tollár Lajos és Lackenbacher Fe- I renc, ifj. Appl János, Winkler és ' Moór, Unterreiner Mihály, Szántó [ Nagygyűléssel cáfolt rá a III. kér. I keresztény szocialistapárt április ! 8-án a beolvasztási törekvésekre, amit két hónapja kolportálnak széles Óbudán, de amely csak némely pártvezérek és némely főv. bizottsági tag-jelöltek előnyére válott volna. A Korona-Vigadó ebből az alkalomból zsúfolásig megtelt és a figyelmes hallgatóságnak Haller István beszélt a kormány helytelen munkáspolitikájáról — az égetően fontos és mégis elhanyagolt kenyér és lakáskérdésről — a tőzsde meg- rendszabályozásáról és a többi aktuális politikai kérdésről. Szabó József képviselő a szociáldemokraták által kikényszeritett sztrájkok kulissza titkait beszélte el, a Payer Károly által vezetett salgótarjáni sztrájk tanulságai alapján, ahol a sztrájk beszüntetésének feltételéül a szociáldemokrata szakszervezet azt állította fel, üogy a bányászok többet túlórázzanak és ennek összegét a munkaadó ne fizesse ki, hanem egyenesen az Általános Fogyasztási Szövetkezetbe, vagy a szociáldemokrata pártba szállítsa, amelyik ezt a pénzt majd bányászpalota építésére fogja fordítani. Ezután Bru- neker Lajos a gazdasági helyzetről, dr. Szokolay Antal az összetartásról, a keresztény egységes nagy front szükségességéről beszélt igen hatásosan. Majd a tisztikar megválasztása * következett. Diszel- nök lett: dr. Szokolay Antal, ügyvezető elnök : Bruneker Lajos, al- elnökök : Stachmann Alajos, Mellen Mihály, Flanyek Gyula, Novacsek János, főtitkár Haffner Béla, pénztáros : ifj. Háry Ferenc és megválasztották a 150 tagú választmányt. Sikerült tornaünnepet rendezett az I. kér. Verböczy István főgimnázium sportköre e hó 8-án Csinády István tornatanár vezetése mellett az intézet tornatermében. Zenére végzett szabadgyakorlataikkal nagy tetszést arattak az alsóosztályos tanulók. A nyújtón és a korláton végzett gyakorlataikkal kiváltak Pelle István, Péter Miklós és Bernácski Mátyás VI. és VII. osztályos tanulók. A két budai Kaszinó fúziójáról ir a Fővárosi Hírlap is és meglepetéssel olvassuk, hogy a fúziós közgyűlésen erős ellenzék dolgozott, mely azonban láthatatlan maradt. Tudjuk, hogy volt ellenzéki lista is, j de azt senki komolyan nem vette, i ahogy a szavazás eredménye is j mutatta. A Fővárosi Hírlap azzal j fejezi be cikkét: — „így történt i azután, hogy egyhangúlag a rend- \ kívül népszerű, de a politikában ! nemesen mérsékelt Ripka Ferenc j gázgyári vezérigazgatót választották j meg elnökké. — A cikkre egyik j előfizetőnk hívta fel figyelmünket > azzal a 'megokolással, hogy a Bu- j dán közszeretetben álló uj elnök ’ ellen, néhány súlytalan ember, még j alaptalan rágalmakkal is igyekezett j hangulatot kelteni. Pest tüdeje a mi szép budai hegyvidékünk és mégis oly nehezen ébred ennek tudatára ez a város. Amilyen mértékben terjed a kereskedelmi Pest, olyan mértékben kellene közelebb hozni a hegyvidéket. A dolgozó Pestnek Budán kell pihennie. A nappali port kimossa a tüdőből éjjel a budai levegő. Ezt az áldott hegyvidéket azonban csak a közlekedés kiépítésével tudjuk közelebb hozni. Ma a Jánoshegy környéke, a Béla király útja még mindig csak ünnepnapi kiránduló hely és nem a mindennapi pihenő. Szerencsétlen elmék ma is a rákosi homokba tervezik az uj kertvárost, amely tévelygést csak az az egyetlen körülmény tudja menteni, hogy a rákosi futó homokra különféle vasutakon lehet eljutni, de föl a budai hegyvidék szélére csak a vérszegény, köhögős fogaskerekű vasút kapaszkodik. Az ember gyönyörűségére teremtett e szép helyek oly messzire esnek a polgári élettől, hogy szinte mesének látszanak és a pesti porban fuldokló ember alig tudja elképzelni, hogy pormentes völgyek várják a budai hegyek között, csak éppen alkalmatos vasút hiányzik, mely őt oda elszállítsa. Húsz éve harsogja ezt a pestiek fülébe Kug- ler Mihály, aki egy vagyont ölt bele e vasút tervezésébe és aki 70 évvel a vállán ma is fiatalos lelkesedéssel agitál az ő hegyi vasútja mellett, mely óránkint tízezrével tudná kényelmes vasúti kocsikban a budai hegyvidékre szállítani a pesti polgárságot. A háború előtt volt rá külföldi vállal- i kozója, de a háború azt is első- j dorta. A szükséges milliárdokat ma itthon összehozni nehéz dolog. Pedig húszezer ember rögtön munkához jutna, ami már egymagában nagy szó. Ennek a vasútnak, mely a Villányi-ut felöl kerülne föl a hegyek közé és a Farkasréti temető mögött jutna föl a Svábhegyre s onnan tovább a Jánoshegyen át, ! belekapcsolódnék az Esztergomi i helyi érdekű vasúiba, hogy annak j sinjein kerüljön vissza Budára, — j ennek a vasúinak a mentén, min- j den domboldalon, minden völgy- ] ben kertváros épülhetne olcsón. E ] vasút nélkül Pestnek ez a tüdeje $ sorvadásnak fog indulni. Itthon a \ pénzt erre összehozni pedig nem \ lehet. A külföld megépíthetné, de jj itt ismét beleszaladunk egy tilalom- | fába, ismét megbotlunk egy régi jj határkőben. A külföldi tőke ma \ nincs bizalommal a mi gazdasági l életünk iránt, hanem más rekom- penzációkat keres. Az egyik nagy- [ szerű pénzügyi politikusunk Íróasztalán fekszik az ajánlat, mely közel száz milliárd korona külföldi tőkét hozna ilyen közmunkákra,
