Budai Napló, 1923 (20. évfolyam, 763-795. szám)

1923-01-13 / 764. szám

2 BUDA I NAPLÓ Mutatvány a Budai Nagy Naptárból — Vigadó Hónap fej. Rajzolta: Palóczy Viktor. kedelmi és ipar kamara adóztatja a kereskedőt és iparost, de az adó­hivatal utján, mert külön lajstro­mozva őket egy milliót költené évenkint az administrálásra. A Bu­dapesti cim és lakásjegyzék olyan felületes és hiányos, hogy szinte szégyen. 35 év előtti lakások van­nak benne, sok hősi halott él ha­sábjain, de az élők nagy része ki­maradt. Az ipartestületek némelyike segített rajtunk, a legtöbbje nem. Nem csoda, ha késik a Budai Nagy Naptár, mely különben sem lesz „csak“ naptár, hanem nélkü­lözhetetlen kézikönyve Budának s nem baj, ha e hó másik felében is jelenik meg, de meglegyen. A társadalmi szervezkedést teszi majd lehetővé ez a kincses könyv, amely­nek rajzai közül bemutatunk né­hányat e számunkban is. Petőfi emlékének áldozott január 12-én a Budai Vigadóban az ÉME. II. kerületi szervezete, amikor Szabó Dezső iró beszélt: Petőfi igazi arcáról és jelentőségéről. Felborul teljesen a sok szép terv, ami nyugalmas időkben készült s Buda fejlődését lett volna hivatva megalapozni, de a mai pénztelenség folytán kivitelre nem kerülhet. Ezért alapos átdolgozásra készül a fő­városi Közmunkák Tanácsa. így elsősorban teljesen átalakítja a Lágymányos rendezési tervét. A főváros tanácsa ott 60 és 120 méter széles utakat tervez, amire ma tá­volról sincs fedezet. Reformálni kell a tervezett Boráros-téri hid budai hídfőjének tervét is. A Vérmezőnek Stadion céljára való igénybevételét ellenzi a Közmunkák Tanácsa és a Stadiont inkább az óbudai síkságon kívánja elhelyezni, mig a Vérmezőt parkiroztatná és nagyrészét meg­hagyná a gyermekek játszóhelyének. A szegények karácsonyát Újlak róni. kath. egyházközsége nagy szeretet adománnyal tette boldoggá, örömmel telitette. Nyolcvan öreg teljesen elhagyott ember részére állítottak nagy karácsonyfát a Lajos-utcai polg. iskolában s mindegyiknek természet­ben 1600 kor. értékű csomag jutott. Szo- kolay Antal dr. plébános meleg ünnepi beszéde és Háry Ferenc karnagy lelkes vezetésével működő énekkar karácsonyi énekei tették emlékezetessé az estét, mely­nek sikerét nagy áldozatkészséggel és odaadó fáradozással Brandmayerné, Stachmann Alajos és neje Reisingerné, Brunekker Lajos, Telkessyné, Zahelkáné, Flanyek Gyula, Háry Ferencné és többen biztosították. Anyagilag nagyban járult hozzá a Lujza és Erzsébet gőzmalom, a Bohn téglagyár, a Goldberger gyár, a Magyar Textill művek, a Kartonnyomó Ipar rt., a Gross és Weisz kalapgyár és 10 ezer koronával a Schmideg vaskeres­kedés dr. Ott Ádám halála alkalmából koszorú megváltás címén. Kevés volt a tabáni kath. plébánia- épület tatarozására megszavazott 55 ezer korona s igy a munkálatokat végre sem hajtották. Most azonban már egészségi szempontból is múl­hatatlanul szükséges egyes épület­részek azonnali megjavítása, mely­nek költsége 300 ezer koronát igényel. — Ugyancsak az újlaki és óbudai kath. plébánia épületek javítására a múlt évben megszava­zott 23180 K felül még 91 ezer koronára van szükség. Mind a há­rom munkálatot most a főváros közgyűlése elrendelte. Emléknapok. Január 1-én 1876-ban lett kötelező a méter-mérték Magyarországon; 1891-ben nyílik meg a Bpest — bécsi tele­fon ; 1789-ben készül el a Bpest-vidéki vil­lamos vasút Újpest—Rápospalota felé, 3-án, 1795-ben halt meg Wodgwood }., a nevéről hires köedénygyártás feltalálója; 1900-ban épül meg a Budapest—nagyváradi telefon; 4-én, 1849-ben meghalt Gabels- berger G.; 5-én, 1643-ban született Newton F. csillagász ; 7-én, 1834-ben született Reis Fülöp a telefon feltalálója; 8 án, 1642-ben meghalt Galilei fizikus; 10-én, 1778-ban meghalt Linné természettudós; 11-én, 1896- ban az óbudai hajógyárban —15° R-nél üzembe vették az úszó dokkot; 13-án, 1847-ben meghalt Budán József főherceg Magyarország utolsó nádora ; 27-én, 1706- ban született Franklin B. a villámhárító feltalálója ; 1833-ban meghalt König Ferenc a gyorssajtó (kis „amerikai“ nyomdapép) feltalálója; 18-án, 1903-ban Marconi az első drótnélküli táviratot küldi az Egyesült- Államokból Angliába; 19-én 1736-ban szü­letett Wat James a kondenzátor feltalálója ; 1813-ban született Bessemer Henri a nevé­ről ismert világhírű acél feltalálója ; 22-én, 1775-ben született Rmpére fizikus és mate­matikus ; 1891-ben meghalt Ybl Miklós építész; 26-án, 1898-ban a Bpest közúti vaspálya-társaság összes vonalai villamos üzemre elkészültek ; 28-án, 1876-ban meg­halt Budapesten Deák Ferenc ; 30-án 1889- ben meghált Mayerlingben Rudolf trón­örökös. Sok pezsgőt ihatnak Budapesten, mert annak adójából sok minden létesül. így a Várszínház tűzbizton­ságának fokozása végett végrehaj­tott átalakítási és egyéb karban­tartási munkálatok költségét: 320 ezer koronát szintén abból fedezi majd a főváros. Várszínház. — Részlet a Budai Nagy Naptárból. Rajzolta: Palóczy Viktor. Nagygyűlésre jöttek össze e hó 10-én este a Politikus Greizler nagytermében az I. kerületi iparo­sok és kereskedők, hogy megvitas­sák a kereseti adó révén rájuk zuduló sok irodai munka elkerül- hetését. Nem az adó ellen tiltakoz­tak, hanem a terhes könyvelés ellen. A Ravasz László és Fa- bényi Sándor elnöklete alatt álló I. kerületi iparosok és kereskedők köre hivta össze a gyűlést, melyet Fabényi nyitott meg és Ráskay Alfonz ügyész ismertette a törvény utasításait. Elsőnek dr. Dobsa László az Iposz igazgatója szólalt fel nagy tetszés között mutatva rá az utasítás viszás intézkedéseire. Dr. Kemény Dezső, az Ipar és Ke­reskedelmi Kamara titkára, Na~ ményi Ernő orsz. Iparegyesületi titkár, dr. Szarka István, az orsz. kereskedő és iparosszövetség tit­kára, beszéltek ezután szakszerűen, okosan, szellemesen és végül Läu­fer Zsigmond terjesztette be a határozati javaslatot. Ehhez hozzá­szólt elsősorban, Kollár Gábor összetartásra buzdítva a budai iparosokat, Máthé István, aki­nek hazafias felszólalása kiváltotta sokakban a két kör fúziójának óhaját és Viraág Béla, aki mint a Hollós Mátyás Társaság kikül­dötte, az utasítás antikulturális visszásságára mutatott rá. Végül Fabényi Sándor elnök elmondotta azt, ami mai vezető cikkünk meg­írására késztetett bennünket. Félmillió korinába kerül a Szép Juhászné mellett, a Budakeszi-út 91. szám alatt levő erdőőri lak jókarba helyezése, melyet a legutóbbi városi közgyűlés megszavazott a községi adópótlék többletének terhére. Hihetetlen, hogy egy láncos kút, mely az óbudai uj temetőt fogja disziteni — építési költségével együtt 182 ezer koronába kerül. így tár­gyalták ezt a főváros legutóbbi közgyűlésén, ahol az erre a célra már engedélyezett 90 ezer koronára még 92 ezer koronát szavaztak meg. Erős a gyanúnk, hogy énnek a láncos kútnak lánc szemei vert ezüstből lesznek. Vanek József aki ma egyik legkiválóbb azinpadi gyorskarrikatura rajzolónk a na­pokban érkezett meg harmadik túrájáról. Először Németországban, azután Cseh­országban, majd Ausztriában és most Magyarország nagyobb városaiban lépett fel nagy sikerrel. Vanek ama művészeink közé tartozik, aki jótékony célok javára már százszor fellépett teljesen díjtalanul­Feltűnést és alapos megijedést is okoz a kormánynak a főváros köz­munka programmjára adott válasza, mely tulajdonképen rövid figyel­meztetést tartalmaz: úgy intézkedjék a Közmunkák Tanácsa, hogy a kormánynak feltett szándéka a köz­terek beépítése, a legrövidebb időn belül. Ez természetesen igen káros helyzetet teremtene egészségügyi, közlekedési és főképen város fej­lődési szempontból. Különösen mi itt Budán éreznők ennek siralmas voltát, mert azt a kevés, nagyon kevés közteret, amivel rendelkezünk, még attól is megfosztana bennünket. Pedig ez felesleges, mert hiszen a a kormány magántelkeket is elvehet építkezés céljára, sőt ezeken kívül annyi kisajátitott telekkel rendel­kezik, hogy azokon a tervezettnél sokszorta nagyobb méretben is építkezhetne. Ifjúsági előadás volt a tabáni templom harangja javára Vizkereszt napján, amelyen a tabáni rk. Ifjúsági Egyházi énekkar „Pász­torjáték és a napkeleti bölcsek betlehemi csillagjárása“ cimen előadást tartott Göndöcs Irma polg. isk. tanárnő vezetésével az I. kér. Czakó-utcai iskola tornatermében. A jó­tékony célra 3353 K jött össze és a felül- fizetőknek ez úton is hálás köszönetét mondanak az agilis rendezők. A Budapest III. kér. Népkör, mely Óbudán a Szentlélek-tér 4. szám alatt rendezte be klubhelységeit vasárnap tartotta tisztújító közgyű­lését. Schubert Sándor lelkes el­nöki megnyitó beszéde után egy­hangúlag a következőket válasz­tottak meg és pedig elnöknek: Bárczy István dr. nemzetgyűlési képviselőt, Budapest volt főpolgár­mesterét, ny. igazságügyminisztert, társelnökök lettek, Schubert Sándor törv. hat. bizottsági tag és Nagy Ernő nemzetgyűlési képviselő, ügy­vezető elnökök: Fóthi Vilmos tör­vényhat. bizottsági tag és Weisz- berger Ferenc, a Kartonnyomóipar rt. igazgatója, alelnökök: Biró Gyula gyógyszerész, Csézli Lukács fogász, Günther Béla törvényhat. biz. tag, Hermann Emil gyáros, Schlosser Károly törv. biz. tag és Spindler Endre ipartestületi elnök, főtitkár: Rottenberg Henrik dr.; titkár: Hangéi László, jegyzők: Kálmán Béla és Kornfeld Gyula, pénztáros: Síercz Gyula, ellenőr: Unger Pál, számvizsgálók : Flesch Nándor, Berger József és Guttmann Ármin, könyvtáros: dr. Renkey Gyula, háznagyok: Förster Konrád Fóthi Kálmán, ügyész: Németh Artur dr. Azonkívül választottak egy 24 tagú igazgató-választmányt és egy 60 tagú nagy választmányt. A Kühoükus Legényegyesület dec. 26-án a katholikus kör helyiségében Ami fönntart minket című színdarabot adták elő nagyon szép sikerrel. Főbb szerepeket Zeidler Micike, S. Hardek Lonci úrhölgyek, Henézi Gy., Sárosi F. és Zeidler János játszották. Sok tetszést arattak Henézi Gyula és S. Hardek Lonci. a H ISTORIÁS BESZÉLGETÉSEK folynak egy-egy Hollós Má­tyás Társasági ülés után, ami­kor a választmány tagjai bor mel­lett csendes szóval elandalognak a múlton: feltárul az emlékek kin­cses háza, előkerülnek tanulmányok, kutatások, feltevések, felvetődnek kérdések, kijegecesednek magya­rázatok, amik mind Buda jobb megismerésére vezetnek. Legutóbb Aggházy Kamii mondotta el, hogy József főherceg várbeli palotája a I régi Teleki palotára épült. Ezen a telken hajdan két rozoga házikó állott s még előbb (a török idők­ben) ez volt a zsidó negyed — ezért nevezték a mai Disz-teret Szombathelynek. Teleki 1787-ben ingyen kapta ezt a telket a kincs­tártól, amelyiken azután szép pa­lotái emelt, amire, mint alapra a főhercegi palota került. A Krisz- tina-város felé fekvő üvegcsarnok a régi Teleki ház két tornya közé van beékelve. Ettől jobbra (a mai Lovarda felé) volt hajdan egy kis tüzőrségi laktanya s balra a tizen­két öles rés, melyet 1849-ben a Naphegyről a honvéd ágyuk törtek. — :Bene György pedig gyermekkori élményeiből beszélte el,/ hogy az Eszterházy palotában a Werbőczy utcában laktak a nagyszülői, ahol a portásnak egy ,'kis idomított ró­kája volt, amit a kertben lévő kis barlangba zártak el. Egy napon a róka eltűnt a lakásául szolgáló he-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom