Budai Napló, 1923 (20. évfolyam, 763-795. szám)

1923-04-01 / 775. szám

XX. évfolyam. 775. szám. Buda érdekeit a várospolitika, közgazdaság, tár­sadalom, művészet és sport terén szolgáló újság. Előfizetése egy évre 1400 kor., félévre 800 kor. Egy szám 40 kor. Szerkesztőség és kiadóhivatal: I., Bors-utca 24. Telefon : 129—96. Felelős szerkesztő: VIRAÁG BÉLA. . . < Hirdetések ára: Egy hasáb széles, egy milliméter magas sor, egyszeri közlésénél 30 korona. 20 mm. magas hirdetés 600 K. Nyilttár sora 200 korona. Szöveg után 200, szöveg között 400 korona. — A hirdetések dija a megrendeléskor előre fizetendő. 1923. április 1-én. Igazságok, nehéz igazságok szűrődtek le a négyéves nyomorúságból, amelyben élünk s ez igazságok kinyilatkozás- szerüen jelentkeznek most minden alkalommal, úgy hogy azok elől már kitérni nem lehet. Röviden egy­másután írjuk le őket: A változó értékű papírpénzen szi­lárd és reális értékeket kell alkotni, be kell építeni házakba, gyárakba, csatornákba és minden szükséges közmunkába. A szükségleti czikkeket: gabo­nákat, burgonyát, lisztet, rizst, tejet, — tűzifát, szenet, cérnát, vásznak szövetet, bőrt, papirost, — lakást, műhelyt, boltot ki kell vonni a sza­bad forgalomból. Aki telket vesz, köteles rá záros határidőn belül házat építeni, aki házat vesz, köteles arra emelet épí­teni. Kertvárost csak Budán, a hegyek között szabad építeni. Katonai szolgálat helyett sorozni kell kötelező közmunkára, erre kell kiképezni a behívott legénységet. A közhangulatot rendkívül rontja az, hogy a mozik esténkint csak véres, rémes, izgalmas tragédiákat játszanak, ami a munkában elcsi­gázott, rosszul táplált emberiség idegeire erős hatással és káros visszahatással van. Át kell térni a forint számításra és az ezer koronát lebélyegezni egy forintra. Termelési eredmények fi­zetésére kamatozó hiteljegyeket kell a belföldön forgalomba hozni, amelynek értéke emelkedik. Nyersen, röviden leírva talán bru­tálisan hatnak ezek a megállapítá­sok, de elvégre szembe kell velük nézni, ha a züllő társadalmi életet más vágányokra akarjuk terelni. Most husvét ünnepén, amikor tisztes férfiak azon fáradoznak, hogy a budai hegyvidéket megfelelő kör- vasuttal hozzákapcsolják a főváros­hoz, — amikor a budai egyesülé­sek azon tanácskoznak, hogy Bu­dának végre adassák meg a hozzá­férhető állandó színház, — amikor Buda létérdeke, hogy a Tabán ki­épüljön, — a Vérmező muzeális, növénykertes parkká változzék — a Déli vasút a Kelenföldre telepítes­sék, — a Duna mentén Stadion épüljön és Buda mint nyaraló és fürdőváros folytatást kapjon a ve­lencei tavon át a Balatonig, — akkor mégis magukba kell szállani az or­szág gazdasági vezéreinek, hogy a nemzet szekerét, mely a .romlásba rohan, más irányba tereljék. Elismert pénzügyi tekintélyek kész terveket tartogatnak a pénzügyi ki­bontakozásról, de a ma adott viszo­nyok mellett nem mernek a nyilvá­nosság elé lépni azokkal. Pénzügyi intézőink álszeméremből, ósdi, kicsi­nyes felfogások miatt nem mernek hozzányúlni a kézenfekvő külföldi l tőkéhez, bár mindenkiben él a tudat, í hogy csak idegen tőke segíthet raj- 5 tunk, ám az is, hogy kölcsönt nem | kapunk külföldön. Ha pedig idegen ji pénz kell, sőt kínálkozik, de idegen- ] ben kölcsönt nem kapunk, akkor az | egyetlen mód, a felkínált mód, hogy \ fogadjuk el a milliárdokat, amelyek készen állanak egy játékbank enge­di délyezése esetén. jj Nyugodt lélekkel elfogadhatjuk. Az egyszerű polgárember úgysem mehet oda kártyá ni, mert nincs rá pénze, akinek pedig van, az csak menjen és hagyja ott, — az állam ebből is jövedelmet húz. Nehéz, nagyon nehéz idők előtt állunk mi féllábu, ulszéli koldu­sok és ne szagolgassuk a felénk nyújtott idegen bankót. Ha egy kissé megalázó is, gondoljunk Krisz­tus urunkra, akit oly sokszor meg­aláztak. K polgárt front. — Kaszinók fúziója. — Két fölvirág'ozott sir a Farkasréti temetőben bizonyítja, hogy a budai polgári társadalmat nem találta ké­születlenül a pesti utcáról áthang- zott forradalmi dal akkordja. Tömörül a polgári front és egy­ségesebb mintahogy hinnénk, mert ennek az egységnek készséggel hozott áldozatot sok olyan egyéni­ség, akinek jussa volna részt köve­telni a társadalom vezetésében. Az egység kedvéért lemondottak éve­ken át viselt tisztségekről és be­állottak közkatonáknak. A polgárság összetartozásának hatalmas megnyilatkozása az I. kerület két erős kaszinójának fúziója, melyek mindegyike maga is jól megtudna élni. Ä társadalom össze­fogása a vezetésnek egy kézben való csoportosítása azonban politi­kummá tette az egyesülést, ami ünnepies formában március hó 25- én meg is történt. A Krisztinavárosi Kaszinó és a Budai Polgári Kaszinó tagjai múlt vasárnap reggelén testületileg vettek részt a Krisztina-téri templomban az Istentiszteleten s onnan a- Far­kasréti temetőbe vonultak, ahol megkoszorúzták Szebeny Antal és • | Garancsy Mihály sírját, akik mint az akkori társadalom vezetői és e kaszinók elnökei, kezdeményezték a most megtörtént egyesülést. Délben együttes közgyűlésre jöt­tek össze a két kaszinó tagjai szokatlanul nagy számban, kétszáz­nál többen. A közgyűlést Láng József nyitotta meg és felhívta a tagokat, hogy elsősorban a hazának és rabságban Szenvedő testvéreinknek adják meg a tiszteletet, mire felhangzott a Hiszekegy. Azután felolvasták a belügyminiszter leiratát, mely a két kaszinó egyesülését tudomásul veszi, amit élénk helyesléssel fogadott a közgyűlés. Majd a módosított alap­szabályokat fogadták el. Akkor sor került az elnökség és a választmány megválasztására és egyhangúlag dr. Ripka Ferencet választották meg elnöknek. Másod­elnökök lettek: Láng József és Percei Béla, ügyvezető alelnök: Wiinscher Frigyes, alelnökök : dr. Áldássy Antal, dr. Baranski Gyula, Fodor István, Siidy Aladár és dr. Virter László. A választmány rendes tagjai let- ! tek és lelépnek 924-ben : Dr. Bu- j csányi Gyula, Kapcza Imre, Kun | Gyula, Lász Károly, Lászy József, : dr. Márquis Géza, Máté István, i dr. Polgár József, Prokesch ‘Antal, j id. Szuppán Ferenc. Lelépnek 1975- j ben: Alkér Sándor, Breznay Géza, i Buries János, Kiásson Gyula, oko- j iicsányi Kuthy Dezső, dr. Löven- f g'árci János, Pigl Károly, Sándor j Károly, dr. Spur Kálmán, Szecsey í József, Szigeti János. Lelépnek í 1926-ban : Badál Ede, Barbier Péter, i dr. Bednárz Róbert, Bodrogi Ágos- j ton, Fejér József, Gazdi Jenő, Imreh | Albert, Hosszú Lajos, Karap Cirill, ! Kádár r Gusztáv, dr. Knapp Aurél, j Krizs Árpád, Kultsár Ferenc, Lam- | pel Vilmos, Langhammer Károly, | Márkus Imre, Miklós Gergely, Odry • Lehel, Pakányi Ferenc, Szabó j Ágoston, dr. Vitéz Zele Ferenc, dr. ] Zelliger Vilmos, Ziegler Géza, dr. ; Zu’oriczky József. Póttagok: Pártos | Lajos, Vitái Ödön, Grabovszky ! Artur, Kun Attila, dr. Lutter Károly, i Tomassek Miklós, dr. Tötössy Mik- | lós, dr. Aáixits Lajos, Kun Alajos, | Zimmerer Pál, Serényi József, Tóth j Jenő. dr. Píeskó Oszkár, Radano- j vits Kozma, Kadnár Károly, Koll- j mann Emil, dr. Csillag Benő, Fay i D. Albert, Fuchs István, Ötvös 1 Lajos, Ányos Mihály, dr. Ludinszky ! Lajos, Wittmann József, Szántó 1 Antal. Számvizsgáló bizottság tagjai: \ Bayer Pál, Boross Zoltán, Gulden ; Richard, Hollós Ferenc, Mészáros I Pát, Simonidesz Géza. j Az einöklő Láng József ezután me- í legen üdvözölte az uj elnököt, dr. | Pipka Ferencet és az Isten áldását i kérte működésére. ; Ripka Ferenc a kaszinó tagjainak 1 zugó tapsvihara közben foglalta el i az elnöki széket és megköszönte a ;i beléje helyezeti bizalmat. Boldognak \ mondotta mondotta magát, hogy a I Szebeny és Garacsy által kezde- i ményezett régi törekvést, mely e két j kaszinó egyesítését tiizte céljául, ö I likvidálhatja, mert azok képviselték | a budai polgárságot, budai erköl- 1 csőkkel, A templom és a virágban megbecsült két érzés mutatja az irányt, amelyben a polgárságnak haladnia kell. De az ideális célokon kívül reális céljai is vannak az egyesülésnek. A kaszinót a budai kulturélet központjává kell tenni, a tudás kertjének és foglalkoznia kell a magyar Stadion, a hegyvidék fej­lesztése, a Tabán rendezése és más számottevő problémák sürgős meg­oldásával. Az állambontó, nemzet­rontó törekvésekkel szemben, ame­lyek ismét hangot adtak a pesti utcán, a polgári blokk kiépítésével keli, hogy feleljen a budai polgár­ság s azért a kaszinó tanácskozá­sain meg kell honosítani a harmó­niát, a lelkek egységét s az igy születő fegyelmet, mert ez biztosítja a sikert. Lelkes éljenzés fogadta a szép eszmékben és képekben gazdag beszédet, mely után az elnök az ülést berekesztette. Este választmányi ülés volt Ripka Ferenc elnöklete alatt és megvá­lasztotta a tisztikart: — Igazgató : Ziegler Géza, főtitkár: Mészáros Antal, háznagy : Kapcza Imre, titkárok: Kun Attila, Varga Imre, pénztáros: Grabovsky Arthur, ellenőr; Ivanics Ferenc, gazda: Berényi József, könyvtárosok : dr. Kertscher Gyula és Papp Vilmos, orvos: dr. Lutter Károly. A választmányi ülést társasvacsora követte, amelyen mintegy 300-an vettek részt, köztük a főváros részéről Bérezel Jenő és Zilahy Kiss Jenő tanácsnokok, dr, Gömöry Albert fő­jegyző, a közi. ügyosztály h. vezetője, dr. Véssey Ede főjegyző, Prokesch Antal az anyagszertár igazgatója. Kapcza Imre az uj háznagy üdvö­zölte a vendégeket, Ziegler Géza a fúzió megteremtőjét, dr. Pipka Fe­rencet üdvözölte. Polgár ny. curiai biró ünnepi beszéde után dr. Pipka Ferenc mondott közvetlen beszédet szép képet, rajzolva a beojtott átültetett fáról, mely meghozza gyümölcsét. A régi tradíció szerint mindig gyü­mölcsoltó Boldogasszony napján tar­totta közgyűlését a krisztinavárosi kaszinó és zajos tetszésben részesült az a kijelentése, hogy a sok szó és be­széd helyett végié már tettek kellenek. A lelkes hangulatot keltő beszéd után a Budai Dalárda váltakozó éneke közben fe’köszöntőket mondottak még : dr. Vecseklőy József, Perczel Béla, Virter László, Baranski Gyula, Südi Aladár, Pakányi Ferenc, Zilahi Kis Jenő, kitűnő humorral Kapcza Imre és Viraág Béla, aki a közszere­tetben álló elnök személyében a bor­gazdát és a Budai Dalárda elnökét üdvözölte, a dalárda nevében dallal, amelyhez Zöld Károly karnagy irt fülbemászó zenét. A terem végén a Budai Dalárda asztalánál ülve a zson­gó teremben alig hallható költemény a következő:

Next

/
Oldalképek
Tartalom