Budai Napló, 1923 (20. évfolyam, 763-795. szám)
1923-03-11 / 772. szám
BUDAI NAPLÓ 3 A Z ÚJJÁÉPÍTÉS munkáját célirányos intézkedéseivel leghat- hatósabban í. Lipót király végezte, aki márszept. 10-én, amikor még füstölögtek a budai romok, rendeletet ad ki, hogy mielőbb épületfa kerüljön Budáraéskülönösen a német tartományokból mesterembeket telepített be. De a felvirágzás taipköve az a kiváltságlevél volt, mellyel Buda (ugyanakkor Pest is) újra szab. kir. város'lett. A bő terjedelmű kiváltságlevél megállapítja, hogy a polgárok; lakos Nk, jövevények nincsenek semmiféle földesurnak alávetve, nem fizetnek tizedet és kilencedet; körvonalazza a pallós jogot, megerősíti a város címerét (ugyanazt, ami a krónika rovatunkat disziti), előírja a tanács összeállítását, megválasztása módját és hatáskörét es ugyanakkor a várost a templomok kegyuraivá teszi. A régi budai autonom kormányzat szerint a város közigazgatása élén városbiró állott, kinek németnek kellett lennie, még pedig olyannak, aki három néniét őst tud felmutatni. A biróválasztás minden évben Szent György napján volt, azután következett a tanács megválasztása, mely 12 tagból állott: 10 német és 2 magyarból. Az írnok (jegyző) persze német volt, mert a tárgyalások s igy a. jegyzőkönyvek is kizárólag német nyelvűek lehettek. Lipót kiváltságlevele ezeket a régi jogokat megszüntette, csak egyedül a német nyelv maradt meg (társult ugyan melléje a latin), mert magyar ember nem jött a fővárosba, kezdetben azért, mert nem akart az ijesztő (romhalmazzal vesződni, később pedig már az ingyen telek megszerzése és igy az olcsó letelepedés vált lehetetlenné számára. Egy a letelepülőkről 1688-ban készült névsor szerint tulnyomóak a németek és a magyarok egyenlő számban voltak itt az olaszokkal. Tehát Magyarország fővárosa németté lett s igy az adminisztrációs nyelve is német volt. A kamarai igazgatás természetesen megszűnt és a város kormányzata a belső tanácsból s ennek alárendelt külső tanácsból állott, mely kezdetben a belső tanács kinevezése folytán tizenkét tagból, majd 1723 óta 24 tagból állott és még a 60 tagú választott polgárságból és a ! tis'[‘viselőkből is. A belső tanácsnak tagjai a polgármester, a kapitány és a bíróval együtt tizenkét tanácsos. A tanácsosokat (Rathsher Senator, Magistratsrath) életfogytiglan választották, rnig az első hármat csak két-három évre. A külső tanács mandátuma is élethossziglan volt és a polgárságból alakult a tisztujitáson. Közvetítő szerepe volt a belső tanács és a polgárság között. Tulajdonképen segédkezett és a belső tanács utasításait hajtotta végre s működését bizottságokban fejtette ki. A választott polgárság vagy képviselőtestület hivatása az elhalt tanácsosok helyére újak választása és a tisztujitás volt, amit 1731-ig — az addig kis számú össz- polgárság teljesített. Elnöke e testületnek és a külső tanácsnak is a szószóló (Vormund). Kezdetben csak egy szószóló volt, később kettő : magyar és német. A választáson kibukott szószóló volt a szenior. Az újonnan megválasztott szószóló, tanácsosnak is megválasztható volt s ő üdvözölte a választás után a polgármestert és a bírót a polgárság nevében. A választás utolsó programpontja a nagy áldomás volt a város pincéjében. Közgyűlést tart március hó 18-án vasárnap d. u. 3 órakor a Székes- fehérvár vendéglő külön helyiségében 1. Krisztina-körut 109. az I. kér. Iparosok és Kereskedők Köre. Budai Sakkegylet néven uj egyesület tar- otta Ullrich tábornok elnöklésével alakuló közgyűlését. Az uj egylet, a gyakorlati versenyjáték művelését propagálja elkülünitett helyiségében (II , Margit-körut, Park kávéház) egyebek között a nálunk még eddig ismeretlen sakk-matinékat is meghonosítja. Abonyi és Bállá mesterek sikerült szimultánt tartottak. Harmincegy játszmából kettő remis, kettő vesztes. — A Budai Sakkozó Társaság a budai Vigadó kávéházban é! lüktető életet. Bsztala kiváló játékosokkal van zsúfolva. Elnöke a társaságnak: Dragos Gyula, titkára: Muhr Gyula. Kedves társaság találkozik most már naponkint a Batthyány kávéházban, művészek, irók, akik itt a kitűnő kávé melleit megtalálják az összes hírlapokat és számos illusztrált művészeti újságot a bel és külföldről. A hölgyek főleg a sok divatlap kedvéért is keresik. Az uj tulajdonosok mindent elkövetnek, hogy vendégeik igényeit kielégítsék. Sakkozó társaság is alakult, amelynek külön részt szentelnek a kávéházban, ahol senki sem zavarja a sakkjáíék híveit. A kávéházat jellemzi most valami előkelő kedves budai hangulat. Gyász. Petz Henrik műszaki kereskedő, az ősi budai családok sarja, március 26-án 54 éves korában elhunyt. Halálát mélyen gyászolja felesége Petz Henrikné szül. %n- bicsek Irén és a nagyszámú rokonság. A kerepesi-uti temetőbe temették. Lers Vilmos báró v. b. t. t., volt kereskedelemügyi államtitkárt, nemzetgyűlési képviselőt, aki nagy közgadasági tevékenysége mellett nagyon kedves és erős társadalmi életet élt Budán is, március 6-án temették a várbeli evangélikus templomból. Buda társadalma mély részvéttel gyászol az ősi patrícius családdal. Szántó Albert nyug. miniszteri tanácsos 63 éves korában elhunyt Halálát a Siegler, Halász, Kisfaludy és Be^nárovics családok gyászolják. Az iparosinasok nevelése a magyar kézműipar egyik legfontosabb kérdése, mert ezen fordul a jövője. Nálunk Budán, a Toldy Ferencz- utca és a Franklin-lépcső sarkán van az internátusuk, mely a Kala- zantinus atyák vezetése alaft áll és ma alig 100 ilyen inasgyerek otthona, ahol a szakmáján kívül nevelik az életnek. Öröm látni, hogy milyen kifogástalanul viselkednek, étkeznek és szórakoznak. Csodálatos módon alakulnak át neveletlen utcai suhancokból jó modorú fiukká. Ezt az otthont kellene kiépíteni. Az a Kalazantinus atyák törekvése, hogy egyelőre 7—800 fiút gyűjtsenek, akik vasárnaponkint itt játszanak, zenélnek. A gyerekeket azonban jól kell táplálni, ami most nagy gond. Jólelkü mecénások, Zichy János gróf, Ripka Ferenc dr. és ; mások támogatják ezt a törekvést, de az iparostársadaiom még nem tudott fölmelegedni e szép eszme iránt. f LUGKŐ Kodnárnál, I , Attila-u. 23. Az öreg üim néni, akit régebben úgy emlegettek Budán, mint odaát Pesten Bálónét, — akinek főztje után törte magát ifjú és öreg, gazdag és szegény — a jó öreg Ulm néni négy évvel ezelőtt nyugalomba vonult és eladta Margit- körúti ismert vendéglőjét. A fia azóta a Szent István vendéglőt vezette társával, de hiába tartották a legjobb szakácsnékat, az étel még sem volt a régi. Most azonban a család rábízta az édes anyát, hogy vegyék át egészen a vendéglőt és Ulm László vezesse tovább, azután rávették az édesanyjukat, hogy az Ulm név becsülete kedvéért ö vegye át a konyha vezetését, ami az elmúlt héten meg is történt. Az idők mostoha- sága is késztette s most ismét fehér kötényt öltött és a gurmandok a régi ismerősök őrömére ma ismét főz a jó öreg Ulm néni. fl csodcforrás. A Hungária gyógyvíz most épülő uj ivócsarnoka. Budán és Pesten ma már köztudomású, hogy az Erzsébet-hid budai hídfője mellett előtörő forrás oly ritka természeti kincse Budának, amelyhez hasonló kevés van a világon. Nemcsak a betegnek használ, aki rossz gyomra, beteg veséje és más nyavalyája ellen használja, hanem erőtadó vize az egészséges embernek, aki megtörni készül az élet nehéz küzdelmében, a kenyérkereset megőrlő munkájában. Alá az emberek sokféleképen keresik a kenyerüket s az élet nem oly egyszerű, mint régen, amikor a tisztviselő d. u. 2 órakor letette a tollat és a saját örömeinek élt. Ma hivatal után hirtelen magába hányja a silány ételt és rohan más irodába dolgozni estig. Sokan még vacsora utánra is vállalnak munkát. A nem kielégítő ételhez hozzájön még a pihenés hiánya. Ezen a bajon segít az a pohár langyos gyógyvíz, amit a Hungária forrásnál hajt fel az arra menő s melytől egy fél óra múlva fölfrissül az elfáradt agy, az elbágyadt test. Csodálatosan javítja a közérzést, mely ma mindenkinél panaszra ad okot. Olyan hatással van egy pohár viz hirtelen fölhajtva, mintha valaki három napig feküdne a napon a strandfürdőben. Gyomorbetegek kortyonkint isszák, azoknak nehéz egy pohárral egyszeribe, de akinek nincs más baja minthogy törődött, fáradt, az hajtsa fe) egyhuzamban, nehogy elpárologjon belőle a radium gáz. Ma csak egy csapról folyik, de a most épülő ivócsarnokban sok csap lesz, ami kizárja a mostani torlódást. Az ára csekély: egy pohár egy korona. Nyitva áll kora reggeltől este 6 óráig. Gyomorbetegek számára karlsbadi sót is árusitanak, és sokan palackokban is vitetik haza. A Rudasfürdő melletti Hungária forrás uj ivócsarnoka az Erzsébet hídnál Az egyesien rádiumot tartalmazó gyógzviz Magyarországon.
