Budai Napló, 1923 (20. évfolyam, 763-795. szám)

1923-12-24 / 795. szám

BUDAI NAPLÓ 5 A Budán laké nyugdíjasok és mind­azok, akik a háború után mint katona­tisztek és tisztviselők Budára menekültek és itt érte őket az állam nagy leszere­lése, — ma szintén szervezkednek, hogy jogaikaLIrnogvódjók, jövőjüket biztosítsák, anélkül, hogy az államrendet megbolygat­nák. Ezek felől a loyális törekvések felől tájékozódást kerestünk és SZOMBATHY KÁLMÁN *y. őrnagy, a „Honvédelem“ főszerkesz­tője, a Hollós Mátyás Társaság tagja, aki élénk összeköttetést tart fenn ezekkel a körökkel, a körotkezöket mondotta: „Budán élő baj társaim, akik ma nagy­részt nyugalomba vonultak, vagy a pol­gári pályán keresnek boldogulást, ami többeknek sikerült is részben szakképzett­ségük vagy utóbb szerzett diplomájuk ré­vén, ma sűrű érintkezést tartanak foan egy­más között s ha még nincsen is kész tár­sadalmi szervezetük, mégis oly erős kap­csot igyekeznek egymás között teremteni, mely lehetővé tenné érvényesülésüket a közeledő községi s az azt — valószínűleg — nyomon követő országos választások­nál megfelelő képviselet utján és ezzel érvényesülne Buda egyik nagy intelli­genciájú társadalmi rétege. Bizonyos rend­szer szerint jön össze ez a több száz főre rugó társaság, kóthefonkint, Buda különböző részein, ahol főleg a közel lakók találkoznak. Ezek az érintkezések ma azért fontosak, mert éppen ez a tár­sadalmi osztály értékeli a korraányelnök nagy törekvéseit és szívesen támogatná megfelelő zászlóavatás esetén úgy a köz­ségi, mint az országos politikában. Leg­fontosabb azonban, hogy a budai szervez­kedés mértékadó lesz a vidéken is“. Szombathy Kálmán nem árult el ezzel mindent s o téren meglepetésre számít­hatnak azok, akik a községi választások­nál nem számoltak ezzel a külön társa, ialmi életet élő osztállyal. Már süt újból Peris S. Bors-utca í. sz. a. sütödéje, mett elkészültek modern uj kemencéi. Az ő sokszor dicsért, egyenletes sütésének titka az, hogy a kemencéket kvarcz-kavicsból rakatja, mely a legkivá­lóbb hőtartó- Az ilyen kavics belseje egy év múlva is meleg még. A három uj ke­mence villamos világítással van felszerelve s azokiterjedelme most hatszor annyi sütni- yalót képes befogadni, mint azelőtt. A vizs­gálat igazolta, hogy higénikus tekintetben a kemencék elsőranguak. Sütésre elfogad reggel 8 órától délután 2 óráig. — Különös figyelmet érdemel a Perls-féle kenyér, mely ma már elismert márka Budán. A hegyvidék vasútja régi szép terv, melyet annak idején Szebcny Antal és a Szabadpolgári párt igyekeztek megvaló­sítani. Ivugler Mihály mérnök és ny. máv. felügyelő, a Hollós Mátyás Társaság tagja tervezte annak idején és most sürgőssé vált egyik részének kiépítése, mert ez lehetővé tenné a tervezett Kertváros-nak a vasút mentén való fölépítését, ha a bíróság úgy döntene, hogy a rákosi réte­ken az fel nem építhető. Ez a vasút, mely Széchenyi vasúi néven a Ferenc József- hid budai oldaláról indul ki, megkerüli a Dunaparton a József-müegyetemet, a Ver- peléti-ut felhasználásával a Ménesi ut mellé jut és megkerüli a Sas-hegyet. Egy kerti város létesítését a Sashogy délnyu­gati alján teszi sürgőssé egyelőre eg-y négykilométeres rész kiépítése. — Jobb pénzügyi viszozyoknak van fenntartva a vonal folytatása a Béla király-ut, Disznőfő, Szép Juhászné, Budakeszi, Mária Remete­Régi Szent János kórház. Donáti lépcső Hidegkút és Solymár érintésével Üröm állomásig, ahol az esztergomi vasutba torkollik. A Nagykovácsi szénbányába van tervezve az egész főváros középponti világitó telepe, moly egyúttal az összos villamos vasutakra is az áramot fogja szolgáltatni. — A közigazgatási bejárást már megtartották. Buda a télisportok színhelye s igy mél­tán érdekli a sportoló budai közönséget, hogy a Duna-Balaton kishajóépitő R. T. ll, Margit-körut 54, elgőrangu skiket készít, vállal szabad és merev skikötéseket, az utóbbiakat egy újítással megóvja minden­fajta rugótöréstől. Azonkívül motor- és vitorlás-csónakokat is készít a Duna Bala- toni Kishajóépitő R. T. Nemesi Évkönyv. Nagy és nehéz mun­kára vállalkozott királydaróczi Daróczy Zoltán a Hollós Mátyás Társaság tagja, az ismert nevii geneologus, a Magyar Heraldikai és Geneologiai Társulat választ­mányi tagja, amikor Nemesi Évkönyv cí­men kiadványsorozatot indított meg, a külföldi munesi évkönyvek mintájára, mely a magyar főrangú és nemesi csalá­dokat fogja nyilvántartani. Az érdeklődök forduljanak kérdőivekért a May nyomdá­ba Hunyadi János ut (Albrecht-ut) 3. sz. és küldjék azokat kitöltve a szerkesztő cí­mére : I., Márvány-u. 12. Az első kötet már megjelent és értékes, gondos munka Az 1924. évre szóló kötet most van kiadás alatt. Palóczy Viktor műépítész és festőművész rajzait közöl­jük e számban, melyek a Budai Almanach illusztrációi­nak egyik részét képezik. E rajzok általános érdeklődést keltettek úgy álművész, mint Buda iránt és becsessé teszik az Almanachot. KRÓNIKA UDÁN ÉLT, a papirendhez tartozó két költőről megemlé­kezve, idézzük Ferenczy Zoltán „Régi magyar költészet“ cimü mü­véből a következőket: Viraág Benedek 1895-ben Pest­ről az olcsóbb Budára költözvén, a Tabánban lakott hosszasan a Kosmanovich-féle házban sokat nélkülözve, mert biztos jövedelme csak 300 papirforint nyugdija volt , a vallásalapból, úgy, hogy télen gyakran fára sem jutott. 1810 szeptember 5-én a Rácváros és a Tabán leégett, neki is mindene odaveszett. Könyvtára, kéziratai, Magyar századok cimü történelmi müve Il-ik részének anyaga s a előző kiadás példányai, melyeket egyenként adogatva el, jövedel­mét szaporítani bírta. Kazincy azonnal 100 frt-tal segélyezte, de ez a csapás mégis oly megsemmi- sitőleg hatott reá, hogy hónapo­kig nem gondolt rendes lakásra. Egyidőre a fővárost is elhagyta és soha többé a régi állapotba nem bírt jutni, de azért később megint visszatért az általa is na­gyon szeretett Budára, ahol még egyszerűbben rendezkedett be. Szobájának összes bútorzata fenyőfa-nyoszolya, ily láda, ily könyvpolc, ily fiókos asztalka, kö­rül három szalmaszékből állott, ha vendégei voltak, a negyedik a nyoszolyán ült, — Írja Toldy. Utóbb alig hagyta el lakását, amely a Rácváros feljáratánál volt, de ekkori gyengeségében ápolást, virasztást nem fogadott el senki­től, még az őt gondozó öreg nőtől sem. így történt, hogy midőn 1830 január 30-án meghalt, senki sem volt mellette, reggel a padlón meg- hidegülve találták. Vörösmarty utolsó perceiről ezt Írja: „Halála mint többnyire minden literatoré, rettentő például szolgálhat minden kinek, ki az ügyefogyott literatura kopár mezejére az élet útjairól eltévedni elég boldogtalan, ha ilyet valaki rettenthetné. Szegényül és elhagyatottan halt meg ; egy­két jó barátja segítette, tehetős Szent Lukács-fürdő ismerősei nem úgy, ahogy illett volna. A gyermeklelkü öreg min denét elajándékozta vagy meglő* patott, mert gondviselő nélkül élt gyámoltalanul öregségében s szük­séget csak azért nem szenvedett, mert egyszerű bölcs élete kevéssel elegendő volt. Az éjjel, hogy a gutaütés eltehetetlenitette, tyúkja a fejénél ült, kutyája mellette az ágyon, macskája rajta járt. Ezek voltak őrállói, az emberektől el­hagyottnak és mint mondják, egy összerágott cinkanáí hevert szé­kén, mellyel hihetőleg orvosságot akara bevenni“. Temetése január 25-én óriási részvét mellett folyt le. Nem maradván semmije. Ko- nyáti Anna, Örményi József or­szágbíró özvegye temette el; a krisztinavárosi temetőbe pihen, sírja fölé emléket Resetta János emeltetett; Ferency István szob­rász fejérmárvány domborművű szobrot készített róla, amely ma a belvárosi templomban van egyik kápolnában elhelyezve. Virág Benedek pálos-rendi volt, viszont Buda másik papköltője, Faludy Ferenc jezsuita. Már 16 éves korában a jezsuita rendbe lépett és 1737-ben pappá szentel­ték. Ezután mint német hitszónok Budán a Vízivárosban, majd; Besztercebányán működött és a rendnek 1773-ban történt eltörlése után Rohoncra vonult, ahol 1779 dec. 18-án elhunyt. Boldog uj esztendőt ! Közgazdaság Az iparosok hitelviszonyai Budán ma a legszomorubbak. Olyan pénzintézetekre van utalva az iparosság, melyek átlagos klienst látnak az iparban is, aki nem a saját szükséglete, hanem vállal­kozásai számára keres pénzt, tehát különleges elbírálás alá esik. A kosztpénz számára uzsora, mert a keresetet eszi meg. Állam és város késedelmesen fizetik a szám­lákat, ami gyakran megakasztja az újabb vállalkozás lehetőségét, de a korona romlása révén egye­nesen megkárosítja a várakozásra utalt iparost, holott a megfelelő bank vagy pénzintézet ezt a hitelt folytonos áthárításokkal bírja. Az egészen kis embertől fel a nagyobb vállalkozásu vagy több embert foglalkoztató műhellyel biró iparo­sok véleményét meghallgatva, el­érkezettnek látom azt az időt, hogy ! maguk az érdekelt iparosok és ! kereskedők létesítsék azt a pénz­intézetet, mely részvényeseinek a számla leszámítolás, óvadék leté­tele és főleg az anyagbeszerzés nehézségein való tulsegitést tenné lehetővé olcsó hitel utján. De tudott dolog, hogy éppen ezek miatt az okok miatt ma az iparosok és kereskedők nagy része kénytelen a tőzsdére vinni tőkéjét és itt is ki van szolgáltatva előtte ismeret­len tőzsdeügynököknek és örökös aggodalomban él, mert az ott kapott tanácsok nagyrészt csak a játék lehetőségét és nem a reális üzletet szolgálják. Ezen a bajon is segilene egy olyan budai bank, melyet az iparosok és kereskedők maguk alapítanának, mely pénzin­tézet nem a kereseti lehetőségek fejlesztését tartaná szem előtt, hanem megbízói érdekeit. A budai iparosok vezetői közül többekkel volt alkalmam erről eszmecserét folytathatni, gazdasági életünk né­hány puritán jellemű vezérember j közreműködésére Ígéretet is kap- j tam s a megalapítás körülményeit és gyakorlati lehetőségét is tanul­mányoztam, ami feljogosit hogy kialakult vélemény alapján fog­hassak ennek az eszmének reali­zálásához. A jövő esztendő e téren se találjon bennünket szervezet- lenül, mert a világ gazdasági át­alakulása váratlan fordulatokat hozhat s azok hatását egyesült erővel könnyebben bírhatjuk, mint szétszórtan, egyenkint. Herman Béla igazgató­A Magyar-Olasz Bank rt. mai, dubicsanyi Barta Arnold m. kir. udvari tanácsos elnöklésével tar­tott rendkívüli közgyűlésén elha­tározta alaptőkéjének 1,750.000 darab uj részvény kibocsá­tása által 700,000.000 koronáról 1.050,000.000 koronára való fel­emelését. A régi részvényeseknek elővételi joguk van az összes uj részvényekre. Ennek folytán min­den két régi részvény alapján egy uj részvény vehető át, töredék­részvények azonban nem adatnak ki. Az elővételi ár uj részvényen­ként 10.000 K mely összegben a költség és illeték is bennfoglaltaíik. Az elővételi jog e hónap 21-től bezáróan e hónap 29-ig gyakorol- ' ható délután 4—6 óra között az az intézet központi értékpapirpénz- táránál. A közgyűlés a Banca Commercial ítaliana igazgatóját, Commendatore Dott Enrico Righi urat a felügyelőbizottság tagjává választotta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom