Budai Napló, 1923 (20. évfolyam, 763-795. szám)
1923-12-24 / 795. szám
2 budai: napló Propaganda-est Óbudán. A Hollós Mátyás Társaság irodalmi és művészeti estje január 6-án este fél 6 órakor a 111. Kis- eelli utcai elemi isk. nagytermében. Műsor: 1. Dalkoszoru-Dalfüzér egyesült dalárda magyar dalokat ad elő Zöld Károly karnagy a H. M. T. tb. disztagjának vezénylésével. 2. Hollós Mátyás. Ünnepi beszéd, mondja: dr. Morvay Győző főigazgató, a H. M. T. elnöke. 3. a) Aggházy: Magyar elégia, b) Moskovszky: Etincelle. Zongorán előadja: Aggházy Hédinger Kata művésznő. 4. Óbuda múltja. Történelmi visszapillantás. Elmondja: Foerk Ernő a Műemlékek Orsz. Bizottságának és a H. M. T. tagja. 5. a) Obertühr: Sorrow and Relief, b) Haselmanus: Serenade melancholique. Hárfán előadja: Füzeséryné-Szebeny Margit művésznő. 6. Költeményeket szava!: Grill Lola a H. M. T. tagja. tb. 7. A nők ellensége. Tréfás elbeszélés. Elmondja: Peterdy Sándor, a H. M. T. titkára. 8. a) Hindu ima. b) Anitra, orien- ialis táncok. — Előadja: Viraág Ilonka előadó táncművésznő. 9. Zenekari szám. Viraág Béla konferál: Jegyek 3000, 2000 és 1000 K-ás árban a Budai Napló szerkesztőségében és este a pénztárnál válthatók. A kelenföldi iparoskor e hó 29-én szombaton este 8 órakor az ipari és kereskedelmi érdekeltségek, továbbá a közéletben szerepet játszó ipari és | kereskedelmi notabilitások bevonásával társasvacsorát rendez, hogy egyrészt elösegitse igy az ismerkedést, más, részt a vezéregyéniségek felszólalása révén tisztázza a követendő együttes eljárást. Tagfölvétel. A Hollós Mátyás Társaság e hó harmadikán tartott választmányi ülésén egyhangúlag hozott határozata alapján tagjai sorába meghívta dr. Dréhr Imre nemzgy. képviselőt, kormányfőtanácsost, a Lloyd Bank igazgatóját, aki nemcsak gazdasági téren, de mint publicista is országos nevű. Dréhr Imre nemzgy. képviselő, a Lloyd Bank ügyy. igazgatója, főtanácsos, törzsö- kös budai és a Várban született 1889 február 18-án ma tehát 84 esztendős és a kivételes karrierhez kivételes értékek és képességek kellettek. Elzászból bevándorolt családból származik, mely Nagyszent- miklóson telepedett le, ahol két évszázadon át élt, de francia eredetét bizonyítva, elhagyta a második e betűt. Dréhr Imre édesatyja János az Államnyomda igazgatója. Wekerle Sándor a szentmiklósi előnévvel szerezte meg számára a magyar nemességet. Fiát, a bankvezért, képviselőt és méltóságos urat ma is Imrének szóllitják az Államnyomda öreg betűszedői, akiknok kedvence volt. Mint jogász az Egyetemi tör elnöke és diákvezér. A 10-es huszároknál szolgált, mint önkéntes, de ki- szuperálták lassú vérkeringése miatt. A világháború kitörésekor önként jelentkezett. Bún József meghívására került a Leszámítoló bankhoz, ahol végigdolgozott minden szakmát s igy lett pénztárfőnök. 1920 ban igazgatónak hívták meg az akkor alakult Lloyd Bankhoz, amelynek most ügyvezetője. Mint politikus az egységes párt tagja és Bethlen István gróf hive. Mint szellemileg, erkölcsileg és anyagilag független embernek önállóan kialakult politikai és gazdasági nézetei vannak s azokért nyílt sisakkal küzd beosületesen. A hasonlóan gondolkozók csoportjának ö a vezére. A Várban saját kis palotájában lakik a bankdirektor és politikus, akinek semmi más szenvedélye nincs. A kártyát nem ismeri, lóversenyen soha nem volt, színházba, társaságba nem jár. Egyetlen kislánya halála óta csak a köznek él és szabad idejében fel frünést keltő politikai és gazdasági cikkeket ir. Nagy passziója a festmény. A müórtő szenvedélyével és a maecénás áldozatkészségével gyűjti. Barátai vannak és ellenségei vannak. Lassú vérkeringése igazán az istenek ajándéka, szerencsés ember, tud nemtörödni az ellenségeivel. Sokan irigylik, ennélfogva sokan gyűlölik, ő mindenkit szeret. Szent Gellért szobor. Budai munkáspárt, Talán az angol választások egy Budáig vert hulláma, hogy azok az iparosok és kereskedők, akik régebben a szociáldemokrata párt szakszervezeteibe tartoztak, de már változott az életnézetük, talán éppen nehezen szerzstt vagyonkájuk révén s ma már a magán tulajdon alapán állanak s igy szociális elveik dacára sem kapcsolódhatnak a szociáldemokrata párt szakszervezeteibe, — mint külön munkáspárt óhajtanak szervezkedni. Több ily irányú asztaltársaság értekezletre kívánja összehívni tagjait, hogy megalakítsák a pártot és a szervezkedést megkezdhessék. A jégpálya megnyílt! és már e hó 23-án vasárnap zsúfoltan megtelt a szénatéri korcsolyázó tér, ahol vidám katonazene mellett hódoltak e kedves szórakozásnak az emberek, a legapróbbtól a nagyobig A kék postakocsi a Várszínház poéti- kusan szép, nagy sikert arató darabja, mely a múlt évben színre került Levendula cimü darab folytatása, van e héten műsoron. Az elbányászott kocsiuíak miatt sok a panasz az óbudai hegyvidéken, ahol az egyik téglagyár ásatási engedélyt kapott s ezzel ismét veszedelem fenyegeti az egyik fontos kocsiutat. Nemcsak a város, de a kereskedelemügyi minisztérium is utasította a téglagyárat. hogy uj utakat építsen, sőt az ásatási engedély előfeltételéül volt ez kikötve. A boloogult „Viktória téglagyár“ rendszertelen bányászata idézte elő a nagy károkat okozó földcsuszamlásokat s éppen azért kötötte minden hatóság az újabb ásatási engedélyeket bizonyos előfeltételekhez, melyek között legfontosabb volt a lépcsőzetes alakban való bányászat és a vízlevezető árkok kiépítése. Tiz év óta ez irányban nem történt semmi s most mégis uj bányászati engedélyt adott ki a város. Ez ellen tiltakozik a hegyvidék lakossága, amelynek alkalma sem volt, hogy a helyszíni szemlén tilíakozhassék az engedély megadása ellen, mert nem értesítették az érdekelteket. A ta- nácshoz fordultak a Táborhegy és Remetehegy lakó! segítségért, mert az agyagbányászat miatt ezen a két hegyen építkezni nem lehet, sőt gyümülcsös kerteket sem lehet létesíteni, a meglevőket pedig csak nagy anyagi áldozatokkal tudják fenntartani, mert a téglagyárak az utakat eíbányásszák, a vizet a kutakból nagyrészt elvezették, folytonos csuszamlásokaí idéznek elő, a hegyvidéket állandóan veszélyben tartják és sártengerbe merítik. Ezzel a telkek értékét és hasznosítását egészen lefokozzák, az ottlakást tűrhetetlenné teszik és e szép vidék fejlődését akadályozzák. Kérik tehát sürgősen a téglagyár üzemének beszüntetését. — így panaszolja ezt levélben egy érdekelt fél, aki alatt már kezd csúszni a háza és a kertje. Az Egyesült budapesti fővárosi takarékpénztár a forgalomban levő összes ideiglenes részvényjegyeket 1924. évi január 20-ig végleges részvényekre átcseréli. A igeiglenes részvények átcserélés végett benyújthatók az intézet központi osztályánál (V., Dorottya-utca 4. íöldsz.) valamint összes fiókjainál. A Méhkas végleg megszűnt most. hogy Gamauf Géza igazgató megvált a Gazdasági Bank döbrenteitéri fiókjától, ahogy azt előző számunkban jelentettük. Tulajdonképen akkor szűnt meg a Méhkas, amikor a forradalmak után — abban a hitben, hogy kistőkéjével nem tudja kielégíteni a fokozódó ■ hiteligényeket, — beleolvadt egy országos nagy banknak induló uj pénzügyi vállalatba s tette ezt a Méhkas izazgatósága azzal a célzattal, hogy budai komitenseinek tesz szolgálatot és igényeik kielégítésére talál módot. A tragikum éppen itt van. Mert a hitelüzletek megszűntek s a bankok csak a közönség tőzsdei spekulációit bonyolítják le. A Gazdasági Bank pedig nem bir elég agilitással, de még kevesebb érzék kel a budai érdekek iránt és legkevésbbé azt értette meg, hogy a Méhkas régi közönségének egészen mindegy, hogy azt a pénzintézetet ahol Gamauf Géza az igazgató, hogy hívják, mert azok nem a péz- intézetet nézik, hanem a Gamauf nevet, Á Gamauf család régi budai család, rtnelyrő! köztudomású volt, hogy Budapesten ő bírja a legnagyobb telekterületet. A Gamau család vagyona és gazdasága volt a Méhkas alapja, biztosítéka és vonzóereje. Gamauf Géza megválása a döbrenteitéri fióktól végleg elvágta a Gazdasági Bank összeköttetését Buda polgárságával, mert valami különös rendszer, vagy talán más okok is lehetetlenné tették Gamauf további működését. A Méhkas speciális budai alkotás volt. a kis emberek pénzintézete. A kisiparos a kiskereskedő, a budai kis vendéglős volt a fentartó közönsége és ezek ma is Famauf Gézát keresik. A Méhkas meghalt ugyan, de azért — értesülésünk szerint — a budai kézmüiparosok, kiskereskedők és vendéglősök számára uj bankszerü pénzintézet alakul a közeljövőben, ahol nagy szerep jut Gamauf Gézának, akit a jó Isten is speczialisan egy budai pénzintézet igazgatójának teremtett. Gfubicza Lázár a Fehér szekfü szerzője átengedte az ő népszínművét az I. kér. Iparos körnek; hogy zászlószentelési ünnepét emelje. Értesülésünk szerint a népszínmű szerepeit Buda legjobb műkedvelői vállalják és igy clyan előadásra van kilátás, mely ritkítja a maga párját. Legközelebb összehívják értekezletre a budai műkedvelő színész tehetségeket és ott történik a szereposztás. A budai iparostársadalom nagy érdeklődéssel viseltetik az előadás iránt. A vízzsák, mely oly sok galibái okozott Kelenföldön, elvesztette veszedelmes jellegét, mert a sasadi vadvizeket elterelték a szent- péteri útra, a határárokba. Ezzel elejét vette a város ^annak, hogy zápor esetén az Átlós-utnak a vasúti töltés alatti mélyedése, melyet vízzsáknak nevezett a mérVárszinház nöki hivatal, megteljen vízzel és lehetetlenné tegye ott a közlekedést. Ezek a hegyvizek most már nem veszélyeztetik elöntéssel a keserüviz forrásokat sem, melyek attól is tartották, hogy a vizek mesterséges levezetése árthat esetleg nekik és megfelebbezték a tervezetet. A levezető árok azonban betonból épül, de különben sem vezet szenyvizeket, hanem tisztára eső és hóvizet a szomszédos hegyoldalakból. A csatorna az Ándor- utcáig már fölépült és most a Szentpéteri-ut mentén a már kisajátított területeken vezetik tovább. — Ezzel befejezést nyert Fock Ede tanácsonk^nagy vízlevezető prog- rammja. Északon elkészült az O- budáí vizmentesitő nagy vízlevezető csatorna, mely az Aranyhegyi patak vizét az esztergomi vasút töltésén túl vezeti a Dunába. Itt vezetik le az óbudai temető felől jövő vizeket is. Buda derekán szabályozta ez a nagyarányú Programm az Ördög-árkot, mely éven- kint veszedelmet jelentett s a 75-iki árvízkor is a fogaskerekű vasútnál lévő hirtelen fordulónál tört ki a medréből. — Délen pedig a sasadi vizeket levezető, most épülő csatorna fejezi be Buda árvizmente- sitését. Évtizedes rendszeres munka diadalmaskodott itt a természet rakoncátlankodásán és nyugalmat szerez nagy területeken Buda lakóságának. Megbomlott a kékosz. Amint az előre volt látható, hogy olyan két arcú alakulás, mely egyrészt a polgárságra kacsint, de a másik szemével a szociáldemokrata párttal kacérkodik, nem maradhat meg, úgy is történt, hogy a magántulajdon kérdésén felborult az egész kétszínű játék. A KÉKOSZ azaz a kézmüiparosok és kiskereskedők orsz. szövetsége olyan iparosok és kereskedőkből alakult, akik régebben — segéd korukban — tagjai voltak a szociáldemokrata pártnak és dacára annak, hogy most mint önálló mesterek szembe kerültek a párttal, mégis szerettek volna valami közösséget fenntartani. Sőt az volt a céljuk, hogy a szociáldemokrata párt támogatásával bejutnak a városházára, esetleg a képviselőházba. És ezen fordult a dolog. A szociáldemokrata párt nem hajlandó ezt az érzelmi kacérkodást honorálni s a párt néhány becsületes vezető tagja, köztük Pfeifer Sándor az alakulás lelke, határozottan ellenezték a kétszínű játékot és kenyértörésre vitték a dolgot. Azok, akik szigorúan a magántulajdon alapjániállanak, azok kiváltak a kekosz ból és Magyar Iparosok és Kereskedők gazdasági szövetsége címen uj pártot alaki, tottak, mely fölhívja egymásután a helyi csoportokat és végre is magára maraj Az uj orsz. levéltár Honvédszobor
