Budai Napló, 1923 (20. évfolyam, 763-795. szám)

1923-12-15 / 794. szám

XX. évfolyam. 794. szám. Buda érdekeit a várospolitika, közgazdaság, tár­sadalom, művészet és sport terén szolgáló újság. Előfizetése egy évre 16.000 kor., félévre 8000 kor. Egy szám 400 kor. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1., Bors-utca 24. Telefon: 129—96. Felelős szerkesztő : VIRAÁG BÉLA Hirdetések ára: Egy hasáb széles, egy milliméter magas sor, egyszeri közlésnél 300 korona. 20 mm. magas hirdetés 5000 K. Nyilttér sora 4000 korona. Szöveg után 5000, szöveg között 6000 korona. — A hirdetések dija a megrendeléskor előre fizetendő. 1923. december 15 én Elnök nélkül. A Budai Polgári Kaszinó válsága. Mint valami felszálló, szép, színes léggömb, úgy bontako- kozott ki a múlt esztendőben megalakult egységes polgári front a Krisztinavárosban, a hol a volt „Krisztinavárosi Kaszinó“ vezetői a polgárság tömöritése érdekében meg­hozták azt az áldozatot, hogy virágzó kaszinójukat beol­vasztották a nem szerencsé­sen vezetett „Budai Polgári Kaszinó“-ba. Ebben a társas­körben apró kotteriák vívták kicsinyes csatáikat s olyan volt az élet, mint valami dél­amerikai államban, ahol az elnök az erőszakos puccsok révén ül bele az elnök székbe, hogy aztán uj pucs elsöpörje, uj elnök jöjjön és egyik for­radalom szülje a másikat. Pechje is volt a Polgári Ka­szinónak, mert alig fogott egy aktiv minisztert elnöknek, már­is megbukott mint miniszter s ezzel mint elnök is. Furcsa volt a helyzet na­gyon. Minden alelnök mindig elnökjelölt volt és minden tag erősen szorongatta amarschall botot. A kaszinót csendes öreg urak látogatták, vagy nagyon fiatalok. Az öregek újságot olvastak, a fiatalok kártyáztak és szőtték a palotaforradal­makat. A Kaszinó régi szép tekintélye pedig folyton kopott. Végre is az öregek unták meg ezt és az ő közbenjárá­sukra jött létre a két kaszinó fúziója. Bevonult oda a felső Krisztinavárosi Kaszinó 700 fegyelmezett tagja, megválasz­tották egyhangúlag dr. Ripka Ferencet elnöknek és minden aspirációt kielégítve, szervez­ték meg a tisztikart és a vá­lasztmányt, tisztelve a szer­zett jogokat. És belevitték a kaszinóba a gyűlölködés nél­kül élő, valódi keresztény gondolatot, ahol addig az csak külső máz volt. Minden jel arra vallott, hogy a Krisztinába meg lesz végre a hőn óhajtott béke s egysé­ges frontba forr össze a pol­gárság. A szép színes léggömb pe­dig a múlt héten váratlanul szétrobbant! Dehogy váratlanul. Csak a nagy közönség számára vá­ratlanul, a belső emberek tud­tak róla, előre látták és min­denki siettette a robbanást. Öt apró malom alatt őrölték a Kaszinó békéjét és a nagy- nehezen összetákolt egyet­értést. A támadások gyújtópontjá­ban állott az elnök. Ripka Ferencet nem a ka­szinói intrikák állították a Ka­szinó élére, hanem a becsü­letes emberek vágya, hogy az ő megtámadhatatlan egyéni­sége, puritán becsületessége, keresztényi szeréttől átitatott szive, makulátlan családi élete és évtizedes önzetlen tevékenysége forrassza össze az örökké széthúzó elemeket. Nem Ripkának volt szüksége a kaszinóra, hanem fordítva. Ö volt az egyetlen hivatott vezér. Ripka sohasem kéri senkitől semmit, ő maga utó­gondolat nélkül szívesen és hathatósan szolgálta minden­kinek érdekét, aki megkereste. Minden második ember sze­mélyes lekötelezettje anélkül, hogy valaha ezt bárkivel is éreztette volna. Órával a ke­zében kellett élnie, hogy ne­héz leckéket feladó hivatalán kívül, eleget tehessen minden kötelezettségének, amit reá­rótt a mások érdeke. Körök, testületek, magánosok, — az egvház és az emberszeretet gyakran állították nehéz fel­adatok elé, de az ő szívós­sága, csodálatos akaratereje és céljainak tisztasága min­den akadályt leküzdött. A nagy széninség idején Párisban megoldotta ezt a rettenetesen nehéz kérdést, s azalatt selymet vásárolt a gáz­gyár kulturális egyesületének zászlója számára. A Klotild- szeretetház 120 árvája érde­kében megsarcolt mindenkit és még mindig tudott hét mil­liót összehozni a Budai Da­lárda amster^ami útjára, ahol megszerezte Európa elisme­rését és rokonszenvét. A Bu­dai Polgári Kaszinót pedig ellátta mindennel. Ármunká­ból kivette az oroszlán^szét, az elismerést átengedte fpun- katársainak, akik végre is el­hitték, hogy tulajdonképen ők csináltak mindent. Mindezek után meg is induh valami fellendülés. Valami virágzásféie. Olyanok is, aki­ket azelőtt elriasztott a nyílt színen birkózó belviszály, ér­deklődtek a Kaszinó iránt. Kényes Ízlésű emberek garan­ciát láttak az elnök személyé­ben s abban a külső látszat­ban, amit Ripka valósággá szeretett volna tenni, — és részt kívántak ebből a szép munkából. Ez azonban mór sok volt és nem bírták azok, akiknek csak úgy volt súlyuk és sze­repük, ha dűlt a harc, elhul­lottak a pórtütő generálisok és az őrmesterek kommandi- rozhattak. Hová lesz az ő szerepük, ha az elnök meg­tölti a kaszinót komoly mun­kára kész férfiakkal? Ha ér­tékes emberek kezébe kerül a vezetés? — Ezt meg kell előzni, amig nem késő. S az öt malom alatt meg­indult az őrlés. Biztosan számítottak az el­nöknek csaknem a naivitásig menő becsületességére, aki föl sem tételezte másról a rosszakaró gáncsvetést. Nyíl­tan küzdve igaz célokért, nem hitt az orvtámadás lehetősé­gében. így robbant fel a színes léggömb. Akik fölrobbantották, ma­guk is megdöbbentek. Mi lesz most? Az elnök egyszerűen a faképnél hagyta az egész társaságot. Ki legyen az uj vezér ? Kit lehet Ripka után beültetni az elnöki székbe, hogy a Ripka mértékével mérő tömeg ne lássa az utódot túl­ságosan törpének? Minden pucsvezér önmagára gondolt, de tenni nem mert a többi miatt, s a végén ott állott a nagy nyaktiló : — a közgyűlés! Az űri gondolkodású tagok elitélték ezt a csúf játékot s a pórtütők keservesen csalód­tak.“ Száz embernek keresték ezzel a kedvét, de ezer em­bert zúdítottak maguk ellen. Azok az indifferensek, akik eddig nem igen törődtek az apró maffiákkal, nem igen érdeklődtek a vezetőség belső ügyei iránt, — ez az ezer ember, mint a megzavart méh­raj ellenünk zúdult. Uj nevet doptak csilapitósul közzéjük. Nem használt. Ezek becsüle­tes emberek, ezek nem ját­szanak '‘a szavukkal. Ezek, mint a vizáradat, ki fognak önteni minden rókalyukat, az öklendező bikának le fogják törni minden szarvát. És igy talán sikerül is helyreállítani a megtört polgári frontot. Kérdés, hogy Ripka még egyszer kötélnek áll-e? A megoldás az ő kezében van. A közgyűlés óriási több­ségével elsöpörhet minden belső ellenséget és minden bajor segítő csapatot, idegen­ből hozott vezérével. De ha kitérne a harc elől, mit értek vele ellenfelei ? Ripka Ferenc magasan túlnőtt már a Kaszinó keretein s a Krisztina­város vezére mégis csak ő marad! Viraág Béla. A Hollós Mátyás Társaság propaganda estéket rendez Buda minden részén és január hó 6-án rendezi az első estét Óbudán. Magas művészi nívón álló prog­ramját legközelebbi számunkban közöljük.—A választmány tagjai e hó 17-én este 7 órakor uzsonnára találkoznak a Margitpark kávé­házban. — A H. M. T. tagokat értesíti az elnökség, hogy a Vár­színház állandó páholya Czakó Pál igazgató előzékenysége révén ismét rendelkezésükre áll. Az igény­lés a titkárság által kiadott utal­vány alapján délelőtt bejelentendő és előadás előtt a jegy utáni adó a jegypénztárnál befizetendő. A Virter-párt végrehajtó bizottsága december 7-én este ülést tartott Dóczy Dénes korelnök elnöklete alatt a Márvány­utcai iskolában, amelyen a kerület poli­tikai helyzetét tárgyalta és elhatározta, hygy a fővárosi községi választásokban a többi keresztény pártokkal egyetértőén vesz részt. Mikó Imre, Schmidtkó Ferenc és Virter László hozzászólása után elha­tározta azon lépések megtételét amelyek döntő szerepet biztosítanak a pártnak. Bérezel Jenő székesfővárosi tanácsno­kot, a kormányzó a kormányfőtanácsos címmel tüntette ki. Bajliáthy Ferenc drt az I., kér előljár® helyettesét elöljárónak választotta meg a közgyűlés.

Next

/
Oldalképek
Tartalom