Budai Napló, 1923 (20. évfolyam, 763-795. szám)

1923-11-30 / 793. szám

XX. évfolyam. 793. szám. Buda érdekeit a várospolitika, közgazdaság, tár­sadalom, művészet és sport terén szolgáló újság. Előfizetése egy évre 12.000 kor., félévre 6000 kor. Egy szám 300 kor. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1., Borsutca 24. Telefon: 129— 96. Felelős szerkesztő: YIRAÁG BÉLA Hirdetések ára: Egy hasáb széles, egy milliméter magas sor, egyszeri közlésnél 300 korona. 20 mm. magas hirdetés 5000 K. Nyilttér sora 4000 korona. Szöveg után 5000, szöveg között 6000 korona. — A hirdetések dija a megrendeléskor előre fizetendő. 1923. november 30 án [Budai Polgári Párt Hogy áll a helyzet most? — Uj pártalakulás Budán. — Uj emberek a városi politikában. — Az uj párt főtámasza a polgári iparos front. — Iparoskörök közös akciója. — Vezéremberek megalakítják a budai blokkot. Irta: Dubonai Pál. A községi választások első hírére háttérbe szorult Budán minden más kérdés és az érdeklődés gyújtópontjába a választási kérdése került. _ ^ Körüljártam Búdért. Érintkeztem kis és nagyembereivel, megfigyeltem az emberek gondolatmenetét, fa szivek titkos vágyát és azt hiszem, hogy, ha Buda vezérférfiai jól látják a helyzetet, akkor Buda vezérszerephez juthat Budapesten. Eddig csak a polgárságot szétválasztó momentumokat figyel ték, holott épen ellenkezőleg, azokat a jelenségeket kell fontolóra venni, amelyek ezt a békés, józan polgárságot egy táborba tudja toborozni s igy az egységes budai polgári frontot kiépíteni. Elválasztják egymástól a jó embereket az ügyesen felszínre vetett vallási és pártpolitikai kérdések, azokon kívül pedig a királvság kérdése. De hatalmasan összefűzi őket az a hagyományos erős érzés, mely csak a történelmi tradíciókkal biró Budán fejlődhetett ki: — Buda szeretete. Azt tapasztaltam, hogy, ha vallási kérdésekről volt szó, annyi féle volt az eltérő nézet, ahányan együtt voltunk, — a királyság kérdésén és annak időbeli megérkezettségén össze is vesztünk — s a pártpolitikára térve át, ököllel vertük az asztalt. Ha azonban Budáról volt szó : — Buda elmaradottságáról, elha- nyagoltatásáról, akkor szomorúság fogta el az embereket, mindenki a maga környéke nehéz bajait tudta, mindenki érezte azt a másodrangu. szerepet, amelyet Pesttel szemben visz Buda és a budai polgár. Minél külsőbb, minél kivülesőbb volt a környék, annál nagyobb, annál keservesebb volt az elbusulás. Legközelebbi cik* kemben rátérek ezekre részletesen, most csak az a célom, hogy rámutassak arra táborhelyre, vagy ahogy Pesten mondják „plattform“- ra, amelyen mi budaiak találkoz halunk, ahová szívesen vonulunk be és ahonnan örömmel megyünk harcba. Budáért mindent! — A hangulat ilyenkor lassan izzóvá lesz és némi demagógiával hamar ki lehetne váltani az uj jelszót : — Los von Pest! Nekünk megvannak itt a mi külön kulturális és gazdasági céljaink, a mi városfejlesztő törekvéseink. Nagy égető sebek, mint a Tabán rendezése, a királyi palota környéke, a hiányzó dunai hidak, a várban székelő elöljáróság, Kelenföldnek, Újlaknak külön kerületekké való kialakulása, a hegyvidék fejlesztése és kihasz­nálása, szobrok hiánya, közlekedés reformja, égetően szükséges vonalak kiépítése, nagy vidékek bekapcsolása a közlekedésbe — s amikor ezekről van szó, akkor eggyéforrnak a budaiak, akkor ez egy tábor, egy front ! Tudjuk mi azt nagyon jól, hogy mindezek a kérdések addig megoldásra nem találnak, amig a városház urai a pesti kerületek kegyeit kénytelenek keresni s amig a városház uralmát nem irányítja a kicsinyes szempontokon felül álló országos kormány. Ha pedig a városház és a kormány szembe­kerülnek, akkor meg épenséggel nincs reménységünk arra, hogy ezek a mi szégyenletes, égető sebeink begyógyuljanak. Láttuk azokat a nehéz keserves harcokat, amiket béke idején a Szabad polgári párt vívott, hogy morzsán* kint csikarja ki a városházán azokat a jogos követeléseket, amiket Buda érdekében sikerült kierőszakolni. És mi volt a szabad polgári párt legnagyobb ereje? — Az, hogy tisztán budai párt volt. Kár, hogy másfelé irányuló szempontok nem engedték meg e párt restaurálását. De azért ilyen alapon kellene és lehetne megszervezni egész Budát. Ennek a pártnak becsületes programját feltétlenül honorálná a kormány, mert szélsőségek nélkül való volna. A konzervatív Buda nemes patináját mindig a kereszténység adta meg. A szerető, a megértő kereszténység, nem a gyűlölködő, mely visszavonást tud szítani legjobb fiai között. Ez volna a tulajdonképeni községi párt, mely a polgárság érdekeit, .boldogulását szolgálná és nem kacérkodna az országos politikával. * Bejártam Budát és azt láttam, hogy a régi keretek meglazultak. Csak a fanatikusok ragaszkodnak mereven hozzájuk és azok, akiket vezetni kell, mert nincs önálló gondolkodásuk. Buda is csak ugy: van, mint maga az ország. Itt sem szülnek egy évben kétszer az anyák és megrendelésre itt sem válnak ki a tömegből hivatott uj vezérek, ha pártpolitikából félretolják a régi vezérembereket. Uj tekintélyek*! nehéz „csinálni és azok hamar szétmállanak ahogy szétfolyt az első hó. Uj emberek, uj vezetők mindig jönnek, a kiválasztás.folya- mata állandó, de ezek csak a hiányokat vannak hivatva pótolni. Ezeknek végig kell járniok az iskolát, hogy beállhassanak az első csatasorba. Az újoncok vagy nem állják vagy elhamarkodják a harcot. Láttuk ezt sokszor az utolsó négy év alatt. Az uj vezérekkel együtt szétmállottak az uj keretek is, mert divatszerü volt a megalkotásuk és nem birt községi alappal, csak politikaival. A községi politikában ez okvetle nül megbosszulja magát. Ott van ÓL>uda példája. Demagóg módon kihasznált jelszavakkal nem lehet állandó, értékes politikát csinálni. Ez okozott minden zavart a városházán is. Senki jóhiszemű­ségében nem kételkedem, csak a községi lényeg hiányából származó hátrányokat igazolom. A vesztett világháború, bolse- vizmus, a forradalmak és meg­szállások tulajdonképen most éreztetik hatásukat. Olyan volt ez, mint amikor egyik lokomotív a másik után megy neki a veszteglő teherkocsiknak. A gyönge széthull, az erős tovagurul. Minden uj lökés után gyorsabban. Még eszeveszetten rohanunk a történe* lem sínpárján és a rohanó kocsi hirtelen le sem fékezhető, mert kisiklik. Ezt lassan kell lefékezni. Napról-napra változik a helyzet és ami jó volt tegnap, holnap már kárunkra van. Ezért nem lehet 3—4 év előtti pártkereteket mereven fentartani. De ez nem is fontos. Úgy kell öltözni, ahogy az időjárás kívánja. Télen is, nyáron is máskép, esőben is máskép. A gyermek kezéből azért mégis ki kell venni a borotvát, ha egy hétig játszott is vele és nem vágta meg magát. A szociáldemokrata párt nem kapkod már a borotva után. nem törekszik az uralomra. De azért ne nagyon kinálgassuk neki, mert hátha mégis újból nyúl a borotva után. Ez az egyetlen pártpolitikai keret mely nem változott, de azt nem a politika tartja együtt, hanem a kenyér. A politikába hamar belepusztulna. Más pártok nem tudnak párthiveiknek jobb kenyeret kínálni — ha csak elvben is. És itt van a veszedelmes ütköző pont: — az erősen szervezett, harcra kész szocialista párt és a szétmálló polgári pártok között. Nehéz harc lesz. A rohanó vasúti kocsin ők is a fék után kapnak, de nem azért, hogy fékezzenek, hanem a rohanást igyekeznek még fokozni. Jaj annak a polgári tár­sadalomnak, mely a vasúti kocsi­ban ül és szájtátva bámulja ezt a küzdelmet. A „sociális olajcseppre“ szükség van, hogy a kerék ki ne gyulladjon, de a féket erős kézzel az „öreg“ társadalomnak kell a kezében tartania, — mert a törté­nelem sínpárján néha erős fordulók is vannak. * Benéztem a különféle polgári pártok konyháiba, ahol és a beteg nemzet a vá­ros számára a gyógyszereket kotyvasztják. Némelyikben gomba helyett bombát sütnek. Olyan az, mint amikor a török embernek öt felesége van és mindegyik szentül meg van győződve, hogy egyedül ő tud főzni. Hideg szemmel nézem. A Henrich pártnak nagyon kicsiny a lábasa és nem igen lobog a tüze. Ott későn lesz ebéd. A községi keresztény párt tüze erős, lábasa is nagy, de kevés benne a községi rántás, a paprikája pe­dig erős. Sokanprüszkölnek tőle. Fridrichék hiába szórnak bele török borsot. Antul jobban köhögtet. A demokraták mással szeretnék kikapartatni gesztenyéjüket és a lábasban nyugati módra főznek, rántás nélkül, pikáns szósszal. Nehezen szokja a magyar gyomor. A kereszténszocialisták mindig át néznek a túlsó táborba, hogy ott mit főznek s ugyanazt tálalják ők is, de meglocsolják egy kis szentelt vízzel, no meg szint adó paprikával. Akik az ő főztjüket eszik, mindig azt gondolják, hogy odaát jobban főznek. Szomorú tréfa ez és ha tréfával lehetne elütni az egészet, de jó is volna, * Ahogy mi itt Budán állunk, sehogy sérti' állunk jól. A Henrich pártnak itt nagyon rövid talán a gyökere és kicsiny talán a talaja. A keresztény községi párt erős, vezérei itt élnek Budán, de ha a kor­mány leveszi róla a kezét, képtelen lesz vezetni a városházát. Még a legbátrabb, legelszántabb csapat sem tud annyi felé verekedni, hátvéd nélkül. A két párt szemben áll egymással keresztény alapon és mindegyik azt vallja, hogy ő képviseli tulajdonképen a keresztény eszmét. Az egyik oldalon beledobták a serpenyőbe a fajvédelmet, a másiken a felebaréti szc- retetet. Az a kérdés, hogy hová húznak a keresztényszocialisták, mert a demokraták, valószínűleg paktálnak Heinrichékkal. Óbudán a szavazók fele szociáldemok­rata és erős a demokrata párt is, ahol bejelentették hogy együtt mennek a szocialistákkal. Lehet hogy lepaktálnak. De ezzel lejáratják magokat a demokraták, és uj erőre kap a Schubert párt. Azonban minden kombinációt jkeresztül húzhat ott egy uj pártalakulás, mely a hegyvidékről jön, A keresztény községi párt súlyát ott nehéz ma mérlegelni és lehet, hogy uj vezérek súlyban gyarapítanák. A III-ik kerületben eléggé tiszta a kép és nem befolyásolja a helyzetet, hogy közigazga­tási kerületenkint, vagy pedig a már egy­szer kipróbált 22 kerületre való beosztás mellett folyik a lajstromos választás. A Víziváros erőviszonyain sem változtat ez, csak az I. kerületben volnának nagy el­tolódások, mert az három részre oszlik. + Úgy tudom, hogy a minisztertanács a f huszonkét szavazó kerület és a lajstromos választás mellett döntött, kerületenkint tiz bizottsági taggal és hat póttaggal így készül a törvény avagy novella. A múlt választás eredményeinek alapján való kombinálást ez lehetetlenné teszi az I., kerületben, ahol a szavazatok megosz­lása nehezen állapítható meg és ahol még a várban is tudott tekintélyes számú szocialista szavazót állítani a szociál­demokrata párt. Szaporodtak-e, fogytak-e ki tudja ? A kelenföldön van demokrata párt és talán ott is paktál a szocialistákkal. Ott volt legerősebb a gazdaság-politikai párt és lehet, hogy annak állásfoglalása dönti el a harcot. A hegyvidéki III-ik kerület teljesen bizonytalan. A társaskörök révén úgy látszik erős a keresztény községi párt, de

Next

/
Oldalképek
Tartalom