Budai Napló, 1923 (20. évfolyam, 763-795. szám)
1923-01-28 / 766. szám
XX. évfolyam. 766. szám. Buda érdekeit a várospolitika, közgazdaság, társadalom, művészet és sport terén szolgáló újság. Előfizetése egy évre 1000 kor., félévre 500 kor. Egy szám: 20 kor. SzerKesztőség és kiadóhivatal: I., Bors-utca 24. Telefon: 129—96. Felelős szerkesztő: VÍRAÁG BÉLA. Hirdetések ára: Egy hasáb széles, egy milliméter magas sor, egyszeri közlésénél 20 korona. 20 mm. magas hirdetés 400 K. Nyilttér sora 100 korona. Szöveg után 150, szöveg között 300 korona. — A hirdetések dija a megrendeléskor előre fizetendő. 1923. január 28-án. . II esni politika ön ismét reánk. Hozza a a községi választás. Pedig még alig heverte ki Buda- társadalma a nemzetgyűlési választások ütötte sebeket. Szocialista körökben már előre nulatnak a polgári társadalom nagy :észülődésein, mely ismét apró csoportokra osztva akarja felvenni a harcot az egységesen felvonuló szocialista táborral. Mert bármennyire igyesül is a polgári társadalom, Hlágfelfogása alapján mégis két részre fog oszlani: — a keresztény alapon álló és a liberális felfogású pártokra. E kettő harcán nevet a harmadik. Sokkal inkább gyöngíti egymást a kettő, mint az, hogy a szociáldemokratáknak is meg van a maguk háta mögött a természetes ellenfelük — a keresztény szocialisták. Ez a csúf politika ismét barázdákat szánt közénk, éket ver minden kis repedésbe és egy-két hét alatt szétrombolja azt a társadalmi építkezést, amelyen verejtékkel dolgozik jobbjaink egy év óta. Érdemes voit-e ? Érdemes lesz-e? Tudna-e más irányzat jobb hely- * zetet teremteni ? Avagy csak eben ; gubát cserélünk s a megszokott i Ígéretek helyett újakat kapunk ? Érdemes-e feldúlni a társadalmat, ! szabad-e eltolni a békét, mely érő- j félben van? Nem úgy járunk-e, mint j a parlamenti ellenzék, amelynek j egyik vezérlő tagja arra intette pártját, hogy ne bosszantsák Bethlen miniszterelnököt, mert elmegy és igazán zavarba jönne az ország, hogy ki jöjjön helyette? Még nagy férfiakban is nagyon szegények vagyunk most. Csak a stréberek szaporodtak el. Ez a csúf politika, mint a rosszkor jött bomba csap le a polgári front építése közé és ha a polgárság nincs résen és nem képes különválasztani a politikai küzdelmet a társadalmi békétől, hát baj lesz belőle. A budai polgárság nehezen melegszik bele valamibe és nehezen is békül meg. Most a békülés utján járunk és a politika ösvényeit kerülnünk kell. A községi választások éles harcából a polgárságnak sebek nélkül kell kikerülnie, diadalmasan, nehogy esetleg a nyert csata után összedőljön a társadalom s végül azon tűnődjünk, hogy a kétes értékű politikai győzelem fölér-e a társadalmi békét ért csapással. Áhitatos, hitbuzgó közönség rész- \ vételével nyitotta meg vasárnap • délben dr. Ripka Ferenc elnök a \ krisztinavárosi r. k. egyházközség \ ez évi közgyűlését, ahol dr. Zeitiger Vilmos apát egyházi elnökkel együtt viselték az elnöki tisztséget. Beszéi dében a lerombolt tekintélyek és , igy a legfőbb tekintély helyreállitá- i sát hangsúlyozta, bejelentvén, hogy l Mina altábornagy és Böhm ezredes j hathatós közbenjárására nehány j hónap múlva megkondul ismét a templom nagyharangja és végül polgári keresztény összetartásra buzdítva a híveket, bensőséges szóval emlékezett meg a közszeretetben álló plébánosról, aki 100 év óta az első, aki püspöki süveget nyert, emelve ezzel a plébánia díszét. Azután dr. Gyulay Lajos terjesztette elő a részletes évi jelentést, Hrabovszky Arthur előbb a pénztári jelentést, melyhez Kemény Ferenc számvizsgáló biz. elnöke jelentése után a felmentvényt megadta a közgyűlés, utóbb a távol levő Lang József helyett az 1923-ik évi költség- előirányzatot terjesztette be, melynek kapcsán a közgyűlés fölemelte az évi adót és újból megválasztotta a lelépő tisztviselőket. Ripka Ferenc elnök előterjesztést tett a hívők uj kataszterére vonatkozólag, mert csak 5000 fizet adót s a statisztika 25 ezer katholikust mutat ki. Dr. Szabó Árpádnak a közgyűlés által rokonszenvesen fogadott indítványa — mely a templomi áhitat emelését célozza — után Ripka elnök felhívta a híveket, hogy a községi választásokra való tekintettel biztosítsák szavazati jogukat és vétessék föl magukat a szavazó lajstromokba, — dr. Bednarz Róbert indítványozta, hogy az elnökségnek és különösen dr. Ripka Ferencnek szavazzon köszönetét a közgyűlés ügybuzgó tevékenységéért, amit lelkes éljenzés közben köszönt meg az ünnepelt elnök. Éjjel is siklik ezentúl a budai hegypálya vasútja — felemelt tarifával, mely azonban a nappali közlekedésre is érvényes. Ennek eldöntése parázs vitára adott alkalmat a közlekedési bizottság legutóbbi ülésén, ahol a helyes álláspontot Mettelka Frigyes, Kricsfalussy Mihály, Zlinszky János védte, kimutatva, hogy a várbeliek amúgy is nehéz közlekedési viszonyait csak javítani szabad és nem restringálni. Ennek érdekében áldozatokat is kell hozni, hiszen kulturális és társadalmi igényeik jelentékeny részének kielégítése szervesen az alsó Budához kapcsolódik A Várszínházba járó, számbelileg is emelkedő közönségnek is az érdeke, hogy a Sikló éjjel is járjon. A nagy évforduló, a Petőfi ceutenárium juttatja eszünkbe, hogy a legelső Petőfi fordítónak: Kertbeny Károlynak a szülővárosa aggsága és teljes elszegényedése idejére a Rudasfürdő egyik Dunára nyilő szel- lős szobáját nyújtotta utolsó menedékül, ahol meg is halt. Élő szervezetekké kell átalakítani a most elavult, alkalmatlan működésű iskolaszékeket, hogy végre hasznos munkát végezzenek. Ezt fejtegette Platthy György dr. a közigazgatási bizottság legutóbbi j ülésén, ahol rámutatott, hogy azok rendtartása még a nyolcvanas években készült és többé-kevésbé jogosult féltékenységet támasztott a tanítóság és laikus elemek között, mert az utóbbiak gyakran avatatlanul avatkoztak bele az elemi iskoláztatás sokszor nagy bölcse- séget, körültekintést és tudást igénylő ügyeibe. Emellett mégis indokolt az iskolaszékek mai sovány hatáskörének megfelelő kiterjesztése. Az elemi iskoláztatás beteges állapotait gyógyítani hivatott törvényt már a jövő tanévben végre kell hajtani. Figyelemmel ezért a nálunk gyakran tapasztalt késedelmességre, már most felhívja a polgármester figyelmét legfőképpen az iskolaszékek reformjára. Nincsen megoldva az a viszony sem, amely az állami iskola igazgatása és a fővárosi közoktatás igazgatása között van. Itt vannak súrlódási területek, ezeket a jövőre lehetőleg eliminálni kell. Mindezek a kérdések az iskolaszékek rendtartásában volnának rendezhetők, aminek nem látja törvényes akadályát. Jelenleg a még kinevezett iskolaszékek működnek, illetőleg hol működnek, hol nem. Egyesek hallatnak magukról egy- egy gyűlés összehívása alkalmából (pl. a III. kerületi jan. 26-án tárgyalt Mettelka Frigyes elnöklete alatt) de a közoktatásügy előbbre vitele a-jelenlegi helyzetben tőlük nem igen várható. Közvetlen kocsit kér több ezer ember érdeke, akik gyógyulásért az Új Szent János kórházba igyekszenek. Egyedül a 77-es érinti a városból jövet a kórházat s igy kü önösen hóviharok idején s a különben is mindig szeles Retek-utcánál a ritkán közlekedő zugligeti és hűvösvölgyi kocsikra kell várni a sok bejáró betegnek, akiknek nedves időben ez az ácsorgás néha jobban árt, mintha otthon maradtak volna. Ezeket mérlegelve a Buda hegyvidéki társaskör és a Virányos-Kútvölgyi Gazdasági Egyesület a fővárost arra kéri, hogy a 14-es és 79-es villamoskocsik végállomását helyezze át a fogaskerekűtől vagy a kórház előtt levő parkba, vagy a Kútvölgyi és Budakeszi út által határolt területre — ahol hurokvágány létesítésével pótkocsik is közlekedhetnek. A Horthy-Sipöcz akció nagy jótéteményben részesiti az ínségben szenvedőket, de különösen a nyomorgó középosztályt, melynek válságos helyzetét kellő tapintattal vizsgálja meg a tizenkettes intéző bizottság minden kerületben s ennek alapján segít a legszükségesebbel. Lelkiismeretes, önzetlen munkája a legnagyobb elismerést érdemli. A bizottságok az elöljáróságokon műkődnek. Az eddigi meghatározás szerint az I. és III. kerület egyenlő mennyiségű ruhaneműt kap, még pedig 54 munkásruhát, 352 saccoöltönyt, 106 gyermekruhát, 226 gyermekkabátot, 661 pár felnőtt cipőt és 182 gyermekcipőt. A II. kerület a lakosság alacsonyabb száma miatt kevesebbet kap, még pedig az előzőeknek 65o/o-át. Az akció élén az I. kerületben Badál Ede elöljáró, mint elnök áll; s mellette Kozák Károly. Legagilisabban dolgozik a bizottságban : gr. Apponyi Albertné, Szent- gálly Antalné, Horváth Árpádné, Kassics Gitta, Tegzes Károlyné, dr. Baranski Gyula, Joánovics Pál dr. Pyber Ignác, Perczell Béla. A II. kénben dr. Szalay Sándor elöljáró és dr. Gergelyi Ernő tanácsjegyző intézik ezt a segélyügyet és a bizottságban különösen Molnár László plébános, Neuschloss Kornélné, Eckermann Mariska, P. Sipos Lénárt, Sanerwein Károly buzgólkodik. A III. kerületi akció vezetésével dr. Szente Miklós elöljáró van megbízva, s mint előadó dr. Mayer Kálmán működik és a bizottság eredményes munkáját hathatósan elősegíti dr. Toperczer Ákosné, Kecskeméthy Anna, Kuncze RezsŐné, Láng József és a kér. vallásfelekezet lelkészei. Lecsúsznak majd teljesen a csúszkálok és szánkozók kedvenc alkalm i pályáikról melyeket különösen Buda lejtős "utcáin simítottak csúszósra, fényesre maguknak. Stadler Nándor erélyes hangon követelte ennek az életveszélyes helyzetnek a megszüntetését, rámutatva, hogy küftjnösen a Gellérthegyen, Naphegyen, Hadnagy-utcán, Kereszt-téren, a Tabánban, Karácsonyi utcában és a Déli vasút környékén a sima utón folyton bukdácsolnak az emberek és törik ki a karjukat és a lábukat. A rendőr pedig csak áll ott és jól mulat ezen. A főváros a rendőrség segítségével ennek szigorú megakadályozását határozta el. A fúzió, mely a „Krisztinavárosi Kaszinó és a „Budai Polgári Kaszinó“ között készül, már befejezett ténynek.mondható. Mindkét kaszinó választmánya egyhangúlag a fúzió mellett nyilatkozott s a közgyűlések csak formailag intézik el és szentesítik a két kaszinó összeforradá- sát. A krisztinavárosi polgárság egyesítésének nagy gondolata már évek óta foglalkoztatja e városrész társadalmát, mely önkéntelenül ki- érezte, hogy a polgári szervezkedés idején egy táborba kell tömörülnie. Csak alkalmas egyéniséget keresett s amikor dr. Ripka Ferenc vállalta a vezetést, az egyesülés gondolata elementáris erővel tört utat magának. A Krisztinaváros ezzel példát mutat az egész fővárosnak, de elsősorban Budának, hogy még áldozatok árán is egyesülnie kell a polgárságnak, mert csak igy nézhet bizalommal az eljövendő harcok elé. Mindkét kaszinó ez ügyben február 1-én rendes közgyűlésre hívta meg tagjait. Csúfos kudarccal fejeződött be Zilahi- Kiss Lajos fővárosi bizottsági tagsága. Helyére most választották meg a katonaügyi bizottságban 2ozóky Ádám dr.-t. Az Országos Kaszinó január 28-án délután 4 órakor tartja rendes közgyűlését a Kossuth Lajos-utcai palotájában.
