Budai Napló, 1923 (20. évfolyam, 763-795. szám)
1923-10-20 / 790. szám
XX évfolyam. 90. szám. Buda érdekeit a várospolitika, közgazdaság, társadalom, művészet és sport terén szolgáló újság. Előfizetése egy évre 10.000 kor., félévre 5000 kor. Egy szám 250 kor. Szerkesztőség és kiadóhivatal: I., Borsulca 24. Telefon: 129—96. Hirdetések ára: Egy hasáb széles, egy milliméter Felelős szerkesztő : magas sor, egvszen közlésnél 200 korona. 20 mm. ' ~ ny,T 4 magas hirdetés 4000 K. Nyilttér sora 4000 korona. VmAAuf 1)£íLX Szöveg után 5000, szöveg között 6000 korona. — A hirdetések dija a megrendeléskor élői e fizetendő. 1923 október 20 án ’oiitikai erkölcs ilkül való polittkai irányokat join budai polgár nem követhet, ekünk itt Budán a politikáról égis csak más fogalmaink van- ak, mint odaát Pesten. Emberileg i tévedhetünk, politikai ideálunk ;het olyan ércszobor, mely belül rés és hamar keresztül rágja a >zsda, — de valódi érc, ha vé- ony dongáju is. De mázolt gipsz- zobor. mely az első politikai zá- orban szétmállik — olyan ideálunk em lehet. A mi budai szemünk ála Isten jól lát még és mi el- lisszük, hogy kint Rómában, Parisban, Londonban hisznek és biz- lak olyan egyéniségekben akik tem a saját érdekeiket nézik, ha- lem romlásuk árán is hazájuk és íemzetük javát szolgálják. Meg zagyunk győződve, hogy a külföld isztelettel látta és nézte Bethlen niniszterelnököt, aki ellen itthon saját pártjának egy töredéke akkor :sinált frontot, akkor igyekezett á pártot szétrobbantani, amikor a vezér á külföldön járta — keserves kálváriáját. Csak úgy ontották utána a táviratokat, hogy baj van itthon, veszélyben a hatalma. Más ott hagyott volna csapot, papot, nagyantantot, kisantantot és sietett volna haza, hogy házatüzét oltsa. Nem hisszük, hogy külföldön akadna ma vezérpolitikus aki ily esetben meg nem fordult volna, de elhisz- > szűk, hogy a külföldi kormányok, amelyek követségeik utján nagyon is jól vannak informálva, a legnagyobb elismeréssel nézték Bethlen gróf önzetlenségét, aki nem törődve saját érdekeivel, dűlőre igyekezett vinni a kölcsön ügyét, mely neki — egyénileg — semmiféle hasznot nem hoz, de megmentheti nemzetét. A világtörténelem kiaszikus példái között is ritkítja ez a párját, nem pedig a mi ingovány erkölcsi korunkban. És ha ma a külföld egyedül Bethlen grófban bízik, egvedül neki hisz, akkor mi budaiak ne akarjunk okosabbak lenni a bölcseknél, pápábbak a pápánál, hanem kövessük azt a vezért, aki a külföld elismerését is kivívta, nemcsak önmaga, hanem a nemzete számára is. Az országot megfekvő sűrű sötétségben fáklyát gyújtott egy ember — a sok uj ösvényen szanaszét siető emberek között széles nagy utón jár előttünk valaki, — az ingoványbán mibolygó Iidércz lángok között kigyulladt a vezető csillag, mely rettenetes sorsunk I megváltásának bölcsőjéhez vezet, — szobor áll elöltünk, az elmálló- ban lévő gipsz figurák között, melyet a legnemesebb ércből alkotott [ a nemzeteket vezető Gondviselés, ; és megdobban a m.i szivünk : j — Ecce homo, ez az igaz ember! ! Ne engedjük, hogy megfeszítsék! ! Október. Még nyílnak az utón a gesztenyefák, gyér lombjuk között sürü a fehér virág, de a Gellérthegy körül mór örvénylő táncba szállnak a fekete varjak és keringésük nyomán jár a hideg északi szél, mely már a hóról, a télről regél. Még zöld az erdő és sürü a Városmajor lombja, csak a várkert pompázik az ősz minden színében: a sárguló zöldtől a barnába járó vörösig, s fonja az ősznek dús koszorúját a királyi vár körül. És lent a város utcáiról lassanként behordják az olean- dereket. pincébe kerül a kert. a budai vendéglők nyári dísze. Az ablakokból piros csókot intő muskátlik is beljebb kerülnek, az ablak mögé, amikor didergő emberek állják körül kiváncsi irigységgel a szenet fuvarozó kocsikat, amelyek oly ritkák, oly drágák . . . Zászlóbontás. A krisztinavárosi kaszinó, illetve a Budai Polgári Kaszinó legutóbbi társasvacsoráján, amely egyszerű névnapi ünneplésnek indult, váratlanul zászlót bontott a Bethlen-párt, mely mint községi párt kíván szervezkedni Budán is, hogy igy az ország kormányzását összhangba hozza a községi politikával, mely ma gyák- ran szembe kerül a kormánynyal. Pohárköszöntőjében Ripka Ferenc dr. tért ró e kérdésre s ő — akit politikai ambíciók nem hevítenek — figyelmeztette a budai közön: séget arra a veszedelemre, amely a szociáldemokrata-pórt szervezkedése révén a polgárságot érheti s amit fokozhat az a körülmény, ha a szocialistákkal kezet fognak a demokraták. Az összeomlás, a káosz elkerülhetetlen. Csakis egy uí vezet ki ebből : a polgári front erős megszervezése a kormány vezetése alatt. Ezt a nézetet megerősítette Drehr Imre dr. képviselő felszólalása is, aki részt kíván e nemzetmentő munkából és nagy súlyt adott e kijelentéseknek Petri- csevich-Horváth Emil államtitkár, aki osztotta Ripka aggodalmait és a maga harckészségét is fölajánlotta e sorsdöntő küzdelemhez. Azt hisszük, ezzel az elvetett kocka a polgárság javára fordult, ha idején észretér és a százfelé való széthúzás helyett arra az egyetlen útra lép, mely keresztény és nemzeti, de nem bont, hanem egyesit. Kibújt a szög a zsákból e hó 7-én, amikor a kisiparosok és kereskedők országos szövetsége, a KEKOSZ tartotta nagygyűlését a Déli vasút egyik éttermében. Sok kiváncsi iparos gyűlt össze és szívesen elhitte Benedek János nemzetgyűlési képviselőnek a kisember ezer bajáról mondott beszédét, mert Benedek is őszintén hitte, hogy ott a kispolgárok tanácskoznak. Pedig ravaszul az ő jóhiszeműségét is kihasználták ajtónyitásnak, beállitotlák faltörő k'— ; azok, akik álarc alatt igyekeznek rést ütni a polgári fronton. A szociáldemokrata párt küzdelme a munkásság érdekeiért jogosult, amig nyílt sisakkal szolgálja ezt a célt, de amikor a politikai hatalom utón való sóvárgása arra készti, hogy a maga szervezetét egy uj trójai falóban csempéssze a polgárság frontja mögé és ezzel a polgári társadalom politikai irányításában is részt kér, — akkor erősen tiltakoznunk kell az ilyen eljárás ellen, mely megtéveszti a kispolgárt, mert előbb-utóbb szembeállítja azt polgártársaival. Kiderült ez a gyűlés végén, amikor Kitajka Lajos szociálista képviselő „szervezkedésre“ szólította föl az egybegyűlteket. Minden józan polgár tudja már, hogy mit jelent ez a szervezkedés ! Hármad fél milliárd koronád szavazati meg a tanács hat budai iskola tatarozási és berendezési munkálataira. Csupa jelentéktelen, de szükséges munkálat. Hubert Vilmos gyárost, a budai társadalom egyik köztiszteletben álló tagját választotta meg ügyvezető elnökévé a nagy fellendülés előtt álló „/. kér. Kereskedők és Iparosok Köre“ e hó 17-én este tartott rendkívüli választmányi ülésén. Schill István eddigi ügyvezető alelnök nagy elfoglaltsága miatt lemondott s a tagok között egyhangúlag kialakult a vélemény, hogy e tisztségre fel kell kérni Hubert Vilmost, aki eddig is érdeklődéssel kisérte a kör működését. Küldöttség ment érte és ő szívesen vállalkozott. Nagy ovációval fogadták és rögtön ki is fejtette nézeteit. Szükségesnek tartja, hogy a be- amterek és lateinerek mellett az iparos és kereskedővilágnak is legyen erős, akcióképes kaszinója s ezzé szeretné fejleszteni az I. kér. Iparosok és Kereskedők Körét, amihez kérte a választmány, Ziegler Géza diszelnök, Ravasz László elnök és Hermann Béla főtitkár segítségét, köszönetét mondva Schill Istvánnak eddigi ügybuzgó működéséért, melyet jegyzőkönyvileg is a legmelegebben elismert a választmány. A választmány kedves hangulatban éjfélig együtt maradt. A ü ozik e+f£n sok a panasz a közönség körében Budán, mert eltekintve a nagy és jól vezetett moziktól, nagy része hangzatos műsort hirdet és a csalódott közönség elé egészen más filmek kerülnek. így aztán eléiik ezek a másodrangu mozgó- fényszinházak, hogy üresen állanak akkor is, amikor talán batartják -a programot, mert a közönség szívesebben megy az elsőrangú mozikba, ahol biztos a miisor és a helyárak csekély különbséggel ugyanazok. Értesülésünk szerint a rendőrség ezentúl szigorúbban ellenőrzi majd ezeket a műsor trükköket. A Svábhegyi egyesület azzal a kérelemmel fordult a népjóléti miniszterhez, hogy a svábhegyet hivatalosan is üdülőteleppé avassa. — Az egyesület évek óta sürgeti, '^roskutnál levő szemétdombot helyezzék máshová, mert ez a fertősés fészke. Régen kéri, hogy a hegy belső kultivált részén tiltsák be a sertésóiakat mert ezek a meleg nyári napokon tűrhetetlenné teszik ott a helyzetet. Ezekben az ügyekben kérték dr. Székely Vladimir rendőrfőtanácsos sürgős intézkedését, aki e bajokról személyesen is meggyőződött. A lemondott bizottsági tagok helyett behívták Budáról a következő póttagokat: Az I. kerületből : Bakody Aurél dr., a II. kerületből: Fasching Antal dr., Szölgyémi Ferenc, Totth Dezső dr. és, a III. kerületből : Zock József, Szepesi Ágoston, Csózli Lukács, Rozmis András és Homonnai József. Fogalommá vált rövid időn belül a Szieszta szanatórium, mely Buda legnagyobb szanatóriuma és itt fekszik bent Buda szivében az Istenhegy védett lejtőjén, a Ráth György-utcában. Külföldön is a legjobb hírnévnek örvend és az idegenek szívesen lakják méltányos -áron nyújtott kitűnő ellátása miatt. Pedig ezt Budapestnek tervezte dr. Komlós Jenő a Schwartzer szanatórium vezérigazgatója, a ki áldozatkészen vesz részt Buda újjáépítésének, társadalmi konszolidálásának munkájában. ASzieszta belgyógyászati szanatórium hamar szűknek bizonyult, úgy hogy a téliévadra minden szobája el van foglalva és már ebben az esztendőben nem tudta befogadni az összes jelentkezőket. Ennek a közkedveltségnek és nagy keresletnek a hatása alatt a szanatórium igazgatósága elhatározta, hogy a szanatóriumot kibővíti, alkalmat nyújtva ezzel Vágó László zseniális műépítésznek, hogy a szanatorium- épités terén is modernet, újat, nagyot alkosson. A megkapóan szép tervek alapján egyenlőre 20 uj szoba épül, központi téli ebédlővel, kaszinóteremmel és hangverseny csarnokkal. Az építkezés már javában folyik és tavasszal már a közönség rendelkezésére áll a Sziesta szanatóriumnak ez az uj része is. 'tüneményes estje volt a Budai Katho- Uhus Körnek e hó 13-án, szombaton, melyet a Budai Dalárda tiszteletére rendezett, hangversennyel kapcsolatban. Rendkívüli ovációval fogadta a díszes, nagy közönség a világversenyben is diadalmas Budai Dalárda első két énekszámát és ünnepelte a vezénylő Szeghö Sándor karigazgatót. A Budai Dalárda hollandi útjáról Baranski Gyula dr. ügyv. alelnök tartott rendkívül érdekes előadást. Nagy taps kisérte Palásthy Margit zongoraművésznő előadását és Des'sexvffy Bella, a m. kir. Opera tagjának énekét, akit zongorán Mikus-Csák István kisért. Nagy tetszést, váltott ki Dullien Klára hegedűszólója, akit zongorán Palásthy Margit kisért és a szép estét a Budai Dalárda ver- sertykarának két énekszáma fejezte be, mely orkánszerü tetszésnyilatkozatokra ragadta a hálás közönséget. Azután társasvacsora és vidám tánc következett. A poros akták utján jár három év óta az az életre való terv, mely a Krisztinából siklót akar vezetni a várba. Mint a kenyérre, olyan
