Budai Napló, 1923 (20. évfolyam, 763-795. szám)
1923-10-03 / 789. szám
9 B U DAI NAPLÓ Nyilatkozat. Exner Kornél dr. nyug. államtitkár, egyetemi tanár és a Hollós Mátyás Társaság alelnöke a róla közölt életrajzi adatok helyreigazításául az alábbi nyilatkozatot teszi közzé : A Budai Napló szeptember 18-iki száma igénytelen személyemmel foglalkozva fölemlíti, hogy „Magyar pénzügyi jog“ cimü munkámat a Magy. Tud. Akadémia 1000 K jutalommal tüntette ki, mini öt év alatt megjelent legjobb pénzügyi tudományos munkát. Ez a közlés részben kiegészítésre,-részben pedig helyesbítésre szorul. Kiegészítésre anyiban, hogy ez a jutalmazás 1913-ban, tehát aranykoronákban történt. Helyesbítésre pedigazért, mert a pályadij nem 1000, hanem 2000 korona volt, ami ma 11,200.000 koronának felel meg. így már egészen másképen fegt a dolog Megemlítem még azt is, hogy a pályázatra könyvemet be sem küldtem s igy a Magy. Tud. Akadémia „hivatalból“ vette észre a munkát, sorozta be a pályázók közé és Ítélte meg részére a jutalmat. Budapest, 1923 szepí. 20. Kiváió tisztelettel : Exner Kornél dr. Ella libák finom irásu levele fekszik előttem, boldogan olvasom a sorokat és szeretnék az első lenni ki hirűl adja, hogy e télen megint eljön Budapestre és gyönyörködhetünk művészetében. Mi budaiak pedig büszkék leszünk rá, hogy most itt fog lakni közöttünk Budán. Ezt Ígéri a levelében müvésztestvérem, aki most Estországban tartui birtokán pihen és uj composicióin dolgozik. Párisban öt hónapig volt és a párisi operában adott önálló estéket oly sikerrel, hogy felkérték az idei szezon egyik balettjének plasztikus főszerepére. Párisból majd Bécsbe megy és aztán hozzánk jön. Mi pedig várjuk most- már még nagyobb szeretettel és büszkeséggel. Viraág Ilonka. Nagy építési akciót indit az Országos íparegyesület is, melynek elnöki tanácsa alelnökét Becsey Antalt és dálnoki Kovács Jenő titkárt mint előadót bízta meg az akció szervezésével és irányításával. Az a nagyarányú érdeklődés érlelte meg ezt a, nagyszabású elhatározást, amely a kézmüiparos- ság, továbbá a kis és középgyárak részéről nyilatkozik meg az építkezés gondolata iránt. Közismert dolog, hogy a népjóléti minisztérium eltökélt szándéka a régóta húzódó lakásínséget, ha kell immár erőszakos intézkedésekkel is megszüntetni és az ipari és kereskedelmi érdekeltségek által lefoglalt lakóhelyiségeknek a jövő év folyamán való felszabadítása. Az ipari érdekeltség nemcsak a lakásnyo- moruság szociális terhein enyhít, hanem a maga érdekében is cselekszik, ha a maga erejével is hozzájárul uj lakások építéséhez ; a kormány csak az esetben mentesítheti a jövőben a más célokra lefoglalt lakásokat, ha beigazolást nyer, hogy az illető lakás bérlője tényleg mégfelelő mértékben járult hozzá az uj lakások építéséhez. Ennek a lehetőségét, vagyis az akcióban résztvevő iparosok részére mentesítő levél megszerzését teszi lehetővé ezzel az Orsz. ipar- egyesület, amidőn egy milliárd korona alaptőkével megalakította a saját Lakásépítő Részvénytársaságát, amelynek részvényesei első sorban kézműiparosok és gyáriparosok lehetnek. Értesülésünk szerint az uj részvénytársaság Budán is néhány nagy bérház építését tervezi, ami a budai iparosokra rendkívül fontos körülmény. A Budai Dalárda egyesületi helyiségében, Koronaőr-utca 3. sz. október hó 12-én délután 5 órakor rendkívüli közgyűlést tart, amelynek tárgysora: Örökös tiszteletbeli tagságok, üresedésben levő állások betöltése, egyesületi- ügyrend megállapítása, Indítványok. Kérik a tagok pontos megjelenését daltestvéri üdvözlettel: dr. Ripka Ferenc . elnök. Schuler Alajos titkár. Hatalmas programot dolgozott ki a budai iparosok és kereskedők társadalmi szereplése és szórakoztatása érdekében a két év óta nagy agilitással élő I. kerületi Iparosok és Kereskedők Köre, mely erősen kíván belekapcsolódni a Krisztinaváros társadalmi mozgal- máiba. E program keresztülvitelére öttagú agilis végrehajtó-bizottságot küldött ki, amelynek tagjai: Schill István ügyv. alelnök, Hermann Béla titkár, Baracs József, Fábián József és Gerő E. László. A bizottság által kidolgozott nagyszabású programon előadások, hangversenyek, társasvacsorák szerepelnek. Egyúttal a kör tagjainak gazdasági érdekeik megóvására külön akciót indított, amelynek keretében első lépéséként külön szakosztályokat állít a kereskedőknek és iparosoknak. Szeptember hó folyamán erős agitáció folyt a nagyobb tömörülés érdekében s ennek révén jelentős egyéniségek léptek a tagok sorába. Leskó Jenő dr. bőrgyógyász, kórházi főorvos, a Nékám klinika v. I. tanársegéde rendelését az Irgalmasrend kórházában (II. Zsigmond-u. 19. sz.) helyezte át. Röntgen és Quarc-fénykezelés. Rendel d. u. 3—5-ig. A budai kath. legényegyesület szept. 30-án este, a budai Katho- likus Kör dísztermében tánccal egybekötött jól sikerült' szinielő- adást rendezett. Színre került Her- czeg Ferenc pompás vigjátéka a „Gyurkovics leányok“ Maróth Frigyes ügyes rendezésében. Sok sikert arattak: Zeidler Mici, S. Har- dek Lonci, Hepke Vilma, H, Vu- kovics Giziké, Höfler Karola, Gyurik Jolán, Horváth Manci, Gyurik Micike, Zeidler János, Henézy Gyula, Maróth Frigyes, Schmiede- rer Jenő. VVernárszky Béla, Hafner Károly, Straub Ágoston. — A nagyszámú közönség szívesen fogadta ezt a kiváló műkedvelői gárdát és hálásan tapsolta az ügyes játékot. Előadás után vidám táncba fogott az ifjúság. Csődbeszüntetés. A Balogh és Barát- cég ellen elrendelt csődöt a budapesti törvényszék végfelosztás miatt megszüntette. 31, esztendejét kezdi meg az idén a „Budai Iparos és Kereskedő Ifjak Közművelődés i Egyesülete“. Ennek a régi kulturegyesü- letnek minden törekvése odairányul, hogy tagjainak és hozzátartozóinak valamint az előadásokat látogató m. t. vendégeinek élvezetes, emellett tanulságos szórakozást nyújtson. E célból hangversenyeket, szini előadásokat rendez s ezeket megelőzően kiváló előadók ismeretterjesztő előadásokat tartanak nagyrészt vetített képekkel. A szini előadások sikereit az egyesület közkedvelt műkedvelő gárdája biztosítja. Ez évad megnyitó előadása képen ... pompás előadásban színre került t szept. 31-én vasárnap a „Nebánts- virág" cimü operett, Lettner Vilmos rendezésében. Nagy sikert arattak Jezsek Manyi, Vértes Elemér, S. Sárossi Ferenc, Fülöp István, Tarnay Antal, Lettner Vilmos, Bu- day Lajos, Hirsch Antal, K. Kállay Aladár, Rákosy Manci, Mertük Erzsi, Kalocsai Toti, Knapp Kató, Szászi Bözsi, Buday Mici, Richoff János. Az előadást nagyszámú közönség és dr. Komlós Jenő védnök is élvezettel hallgatta végig, sürü tapssal adózva a szorgalmas műkedvelőknek. Társasvacsorát rendez e hó 6-án este saját helyiségében ÍAnna- udvar) az I. kér. Iparosok és Kereskedők Köre, mely az őszi évad megnyitó estje lesz. Ez alkalommal ünnepük Szávay Gyulát, a kör disztagját is, az őt ért kitüntetés alkalmából. A társasvacsorán közéletünk számos kiválósága vesz részt, Furfangos ember Elek Mór ügyvéd és ; mint a törvényhatóság tagja a kéményseprők ügyének tárgyalásskor, úgy össze tudta keverni a kéményseprés ügyét Lloyd George-al és Poincaréval, hogy még Sipőcz polgármecter is megdöbbent az igy bekövetkezhető külügyi konfliktustól és alig tudták végül kigobozni ismét Purebl tanácsnok és Baranski Gyula az ijesztően összekuszált káoszból a kéményseprőket és a Lloyd Georgokat és Szemann Mihály biz. tag még ma is tájékozatlanul nézi a kéménysdprőket, nem tudván közülök melyik tehát a Llyod Georg és melyik a Poincaré. Átköltözött uj helyiségébe az I. kerületi anyakönyvvezetőség és a következő értesítést vettük, mely főleg a jegyespárokat érdekli közelebbről : A vezetésem alatt álló I. kerületi anyakönyvvézetőség eddig a Várban az I. kerületi előljáSZÁVAY GYULA A Hollós Mátyás Társaság főtitkára. j Szávay Gyula ezenkívül a Buda- ! pesti Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára, a Petőfi Társaság főtitkára és sok minden egyébnek főtitkára. Mint már a címek is mutatják, komplikált és összetett ember, akit legalább is három külön emberre kell szétbontania annak, aki róla Írni akar, bemutatva sorra a szegedi, a győri, a a debreceni Szávay Gyulát, Mert ő olyanféle emberi alkotmány, mint az az óra, akit nem naponta, hanem minden 15 évben egyszer kell felhúzni s aztán jár vígan, anélkül, hogy lejárná magát, sőt akkor is mindig csak tovább viszik s magasabbra akasztják. Életének gyűjteményes adatai a követkeyők : Született Zentán 1861- ben, tévedésből, mert édesanyja ott látogatóban volt s nem hitte, hogy kisfiának azokban a napok ban még meg kell születnie. Sietett is haza abba a városba, melyet Szávay a tulajdonképeni szülővárosának tart, mint Félegyházáí Petőfi, — Szegedre. Körülbelül 15 éven azután Szegedet lakta, ez volt gyerekségének, ! iskoláinak városa egészen az érett- j ségiig, ekkor jött a szegedi árvíz ! s a hullám karjaira ölelve áttette I őt a szomszédos — Győrbe, ahol vitézül leérettségizett reálból és gimnáziumból egyaránt, jogász lett, közéleti küzdő lett. Mint Ivárosi főjegyzőt ismerte meg Baros Gábor, aki Győr képviselője volt és rendkívül megszerette Szávayt. Kamarát adott Győrnek s vezetésére őt hívta meg. Körülbelül 15 évig ott hires életet élt, de az utolsó évben képviselőjelölt is lett, a választáson 10 szavazattal kevesebbet kapott, mint kellett volna, emiatt úgy megharagudott, hogy a választási hullámok ringató karján áttétette magát a szomszédos — Debrecenbe s ott lett kamarai titkár, lapszerkesztő, iró, politikus (Tisza István bizalmas és rajongó hive), nagy életet él ott is körülbelül 15 évig s élt volna tovább is, ha akkor meg a világháború hullámai nem emelték volna karjaikra s át nem tették volna Budapestre, hogy igazgatója legyen a kamarák országos központi intézményének, melynek éléről a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara élére került főtitkárul. Itt éli most a negyedik körülbelül 15. évét és innen már nem eresztjük tovább. Ezek a Szávay Gyulának naptári adatai. Világlátott, rendkívül sokat utazott ember, kétszer bejárta Amerikát is, ez utjain szerzett benyomásainak ragyogó színei tükröződnek le írásain, mondásain. Ott van minden érdemes mozgalomban, városiban, politikaiban, szociálisban. Érti mindannyit,- hiszen 25 évig volt ujságiró s egyszersmind a Vidéki Hírlapírók Országos Szövetségének elnöke. Nagy Tudomány- egyetem ez ! Most itt él közöttünk felderítő humorával, példát mutató szorgalmával, bámulatos, fáradhatatlan munkaképességben s örvendünk, hogy az országnak e hatalmas vándorfája itt gyökeresedett meg Budán. Szávay Gyula mint költő, a halhatatlanok után lépdel s neve fennmarad, mint a magyar érzések, lendületek színtiszta, derült lelkű költőjéé, akit magához ölelve úgy szeret a magyar közönség igazán, mint akiről bizton érzi, hogy ez az ő leikéből való lélek, az ő fajtájából kiszakadt családbeli fiú. Poétái hangját fiatalos meleg zengésben tudta megtartani máig. írt 20 kötet szépirodalmi munkát, tagjává választotta a Petőfi, a Kisfaludy Társaság, nyert akadémiai aranyakat ismételten s ma ő a Petőfi százados ünnep legszebb szár- nyalásu énekese. Mint ilyen s általában is Buda énekese. Budára és Budáról neki külön dalhangjai, énekei vannak. így lett a Hollós Mátyás Társaság főtitkára. Ő alapította és szerkesztette Győrött ifjúkorában a „Garabonciás“ cimü. annakidején hires élc- lapot s ugyanígy a „Győri Hírlap“ politikai napilapot, mindkettőnek Gárdonyi Géza volt főmunkatársa, aki legmeghittebb (talán egyetlen) barátjául szerette élte végéig Szávayt. Győrött irta meg Győr város nagy monográfiáját, Amerikáról szóló két kötetét, melyet három kiadásban kapkodott el a közönség. Debrecenben a „Debreceni Nagy Újság" napilapot szerkesztette. Nehéz hivatala mellett szakálla lassankint ezüstté lett, de a szive arany maradt s lobogó fiatalságának mindig játszi tüzén nem tudott erőt venni az idő. Amellett, hogy Mercur isten katonája, megmaradt Apolló isten lantos legényének is. Szóval Pesten kamarai főtitkár s kalucsniban jár, a Lánchíd középen pedig — Budára jövet — már kibontja szárnyait s ideát poétává nemesül. Viraág Béla. '
