Budai Napló, 1923 (20. évfolyam, 763-795. szám)

1923-09-18 / 788. szám

XX. évfolyam. 788. szám. Buda érdekeit a várospolitika, közgazdaság, tár­sadalom, művészet és sport terén szolgáló újság. Előfizetése egy évre 8000 kor., félévre 4000 kor. Egy szám 200 kor. Szerkesztőség és kiadóhivatal: I., Bors utca 24. Telefon: 129—96. \ Felelős szerkesztő: VIRAÁGr BÉLA Hirdetések ára: Egy hasáb széles, egy milliméter magas sor, egyszeri közlésnél 100 korona. 20 mm. magas hirdetés 2000 K. Nyilttér sora 3000 korona. •Szöveg után 4000, szöveg között 5000 korona. — A hirdetések dija a megrendeléskor előre fizetendő. 1923. szeptember 18 án. Papirosváros ez az egész Budapest és hogy Buda is azzá lett, annak meg épenséggel Pest az oka. A való­ságos, a kőből épült Tabánt lebon­tották és csináltak egy másik Ta­bánt, de csak papiroson. Ezzel fullasztották meg a Krisztinaváros életét. A Kriszfina-téren túl nincs élet. Ott alig van üzletember, aki arról a vidékről ne szeretne elme­nekülni. A tabáni lebontott házak értékét ma milliárdokban sem lehet kifejezni. Ez az a seb, amelyen el­vérzik Buda, sőt maga Pest is. Kosztpénz utáni kamatok ezek. Az egyik Budán lakó bankvezér most hollandusok társaságában járja a Tabánt, hogy jó csengésű hollandus forintokkal talpra állítsák ezt a lekaszált városrészt és ismét a saját lábán járjon a Tabán. De mi lesz a többi papirosváros- városrésszel, ahol szintén fuldoklik az élet a papir-bankó özönében. Egy kis cipészmester 20 millióval vett boltot a Margit-köruton és a mellékutcából odaköltözik. Mi meg nem tugjuk megfizetni a cipó árát. Ez jellemzi az egész gazdasági helyzetünket. Nekünk nincs egy pár cipőre valónk, de a cipész­mesternek van 20 milliója, hogy a körútra költözzék. Az emberek gyalog járnak Óbudára, mert la villamos árából futja a bor ára.' így válik egy liter valóságos bor hitvány papirosjeggyé! Zsírunk, lisztünk, szenünk nincs, de van jó papírunk, jó részvé­nyünk. mely mindig jó amig nálunk van, de pont akkor rossz, amikor elakarjuk adni. Papiros itt minden és szaporitja ezt a papirost a pénzjegy-nyomdán kívül minden nyomda, ahol rész­vényt nyomnak. Milliárdos válla­latok alakulnak papíron és mi budaiak is arra spekulálunk, hogy melyik a jobb papiros: — az a kicsiny ezres bankó vagy a nagy részvény ?Pedig ha a pénz nem jó, akkor a milliós részvény sem jó. A közélet felett lebegő vezérek is csak olyan papír sárkányfélék, s amikor végül leszállanák, akkor derül ki, hogy ingyen részvényekkel vannak átragasztva. Papiros a spárgánk, papiros a cipőtalpunk. Papiros az elalvásunk, papiros az ébredésünk, és rész­vényeket ebédelünk, részvényeket vacsorálunk. . Ma az emberek becsülete is csak papiros! Könnyen kilyukad. Mint az uj házak fala, amiket ócska viskók fölé húznak 2—3 emeletre, hogy borzalom ránézni. Nagy kártyavár ez a város s az első szélvihar összedönti, nem is kell, hogy a Jánoshegyen kráter nyíljon és megrendüljön a föld. A turáni népekre nem jó idők járnak. Végre Budán is megindul na­gyobb arányokban az építkezés. A Krisztina-körut mentén, az Anna udvar melletti lejtős nagy telken óriási tégla tömböket raktak le az uj postapalota, mely egyúttal a telefonközpontot is magába fog­lalja — építéséhez. Ide jön az uj zsidó templom is, melyet az Öntő­ház-utcai templom helyébe épit a hitközség. Nagyobb szabású bér- ház kerül a Maros-utcába, ahol szintén tégla piramisokat raktak le és számos helyen látni ilyen tégla­halmazokat, amelyek uj emeletek vagyV manzárd szobák építését jelentik. Most fejezi be Hűvös Rezső bankigazgató a Mikó-utca és Attila utca sarkán vásárolt, régi kúriákra emlékeztető palotájának átépítését — és e napokban ké­szült el Conrad Otto bankigazgató és a Hollós Mátyás Társaság je­lentős tagja által megvásárolt Ostrom-utcai ház modern átala­kítása. Hatalmas lökést ad azon­ban a budai építkezésnek a pénz­intézetek tisztviselői számára ter­vezett bérpaloták építése. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank meg­vásárolta a „Politischer Greisler“- hez címzett vendéglőt 200 millió koronáért és ott három emeletes bérházat épit tisztviselőinek. — A Városi Bank a Németvölgyi-uíon épitkezik, szintén a tisztviselői részére —aHitelbank pedig —érte­sülésünk szerint — a Böszörményi- utón emel e célra hatalmas palotát. Ripka Ferencz dr. udv. tanácsos a gáz­gyár vezérigazgatója és a Hollós Mátyás Társaság szakosztály elnöke e hó 10-én visszatért fonyódi nyaralásából és átvette hivatala vezetését. Gyászolnak az erdők Budán és harmatkönnyel siratják nagy ba­rátjukat Guckler Károly főerdőta- nácsost, akit kínos betegségétől végül mégis megváltott a halál. Nehéz tusát vívott vele, hisz még dolga lett volna ideíent, azaz, hogy odafent a budai hegyeken, ahol parkjait és ligeteit építette lanka­datlan szorgalommal egy ember­öltőn át. Vojnich Géza dr. tudós írót a Hollós Mátyás Társaság elnöki tanácsának illuszt­ris tagját főtanácsosi címmel ruházta fel a kormányzó őfőméltósága. Fontos megbeszélések folytak e hó 13-án a II. kerületi Iparos­körben, ahol a községi választá­sokra való előkészületeket tárgyal­ták bizalmasan. Általános a véle­mény az iparosság körében, hogy a három budai kerület iparosait egységes frontba kell állítani, hogy igy befolyását elsősorban a város­házán s ez alapon utóbb a kép­viselőházban is megszerezze. Minden kerületi iparosság hívjon össze gyűlést és hozza meg hatá­rozatát, hogy a mai nehéz külpo­litikai helyzetünkben a magyar iparosság az ország kormánya mellé áll egységesen és a köz­ségi életben is az országot kor­mányzó egységes párt szervezete alapján kívánja azt támogatni. Minden kerület küldjön ki öt tagú bizottságot, melyek kerületközi üléseiken megállapodnának a sze­mélyes kérdésekben és az egysé­ges községi párt szervezetében is, megküldve a kormánynak a budai kerületekben elfogadott határozati javaslatokat. Kepes Gyula ny. altábornagyhoz, — aki a Payer-Wilcsek észak-sarki expedícióval fölfedezte a Ferenc József földet és ki­tűzte ott a monarckia lobogóját, — ennek ötvenedik évfordulója alkalmából a kor­mányzó ur Őfőméltósága meleg hangú kéziratot intézett hozzá és budai ismerő­sei közül sokan ünnepelték. Lavottáról. Izsépfalvi Lavoita János, a magyar Orpheus — ahogy a múlt század elején országszerte nevezték — 1764. julius 5-én szü­letett Puszta-Födémesen Pozsony- megyében. Édesatyja, szintén Já­nos, az akkor élt neves zenetaná­rokkal taníttatta fiát, aki már kora- ifjuságában szépen hegedült. Anyja Szvetenay Klára korán elhunyt, mostohaanyja Névesi Katalin pe­dig oly rosszul bánt vele, hogy egyszer kést is emeit reá a fiú, de ezután megszökött és katoná­nak állt. Édesapja kiszabadította és Bécsbe küldte zenei tanulmá­nyainak befejezésére. Itt a legelő­kelőbb körökben muzsikált, azután barátnak akart állani, de utóbb Pestre jött, ahol hangversenyei nagy feltűnést keltettek, mert nehány magyar népdal szerzeményét itt mutatta be először. Még a nádor is ebédre hívta. Nyugtalan vére kóborlásra készté. ekkor járt több­ször Budán is. 1792-ik évben a Protasevics első magyar színtár­sulata zenekarának lett igazgatója és itt irta „Lavotta első szerelme*’ cimü fenséges hallgatóját. A tár­sulat megbukott és Lavotta ismét bekóborolta az országot és ivás- nak adta magát, ami egészségét aláásta. Debrecenben zeneműke­reskedést akart nyitni, de már ekkor vizkóros volt és ezután mecénás barátait látogatta. Nagybetegen igy jött Tályára Eöri Fülöp Gábor or­vos barátjához, aki csaknem ki- gyógyitotta bajából, de ismét az ivásnak hódolt s ez végül meg is ölte 1820 aug. 10-én Tályán. Nem mindennapi zeneszerző tehetség volt, aki 100-nál több nép- és mű­dalt komponált s azokat virtuozi­tással adta elő. 0 a magyar skála megteremtője és Csokonay Vitéz Mihály verseinek megzenésitője. Műveit Káldy Gyula adta ki. Most poétikus szépségű színdarabot Ír­tak az ő első szerelméről Szávay Gyula és Géczy István, a Hollós Mátyás Társaság e két illusztris tagja, mely e hó 15-én került színre a Budai Színkörben. Sebestyén Géza áldozatkészen állította ki a darabot és Bársony Aladár gon­dosan rendezte, hogy minden szel­lemi finomsága, korának kedves zamata érvényesüljön. Gordon Róbert min. tan. délivasuti üzletigazgatónak a vasutas sztrájk leküz­dése alkalmából tett kiváló szolgálatáért elismerését fejezte ki a kormányzó öfő- méltósága. Ismerkedő estét rendezed e hó 6-án este a Szabadpolgári Körben az I. kerületi iparos kör Máté Ist­ván és Hollenczer László elnökök meghívására. A nagy terem meg­telt szép közönséggel, számos hölgytaggaí, akiket Máté elnök üdvözölt szép beszédben fejtvefki az ismerkedés fontosságát az I. kerületben, ahol ötezer iparos él, akik hivatva volnának egymást szeretettel támogatni. Hollenczer László a szervezkedés szükségé­ről szólt humorosan — Kada pedig az iparosság kölcsönös istápolá- sáról mondott beszédet. Tóth Ist­ván a közszeretetben álló karnagy a tervezett vigalmakra és a nők szerepére hivta föl a figyelmet. Végül Viraág Béla lapunk szer­kesztője mondott nagyobbszabásu beszédet abból az alkalomból, hogy az iparosság készül kiépíteni egységes budai frontját, fölhiva a kormányt, hogy az országos egy­séges párt szervezetét építse ki a községi választások számára is, amely törekvésében a budai ipa­rosság egységesen támogatná. Az iparosság ezzel az elhatározásá­val az általános mozgalom élére állt és a kerület politikát irányí­tásának egyik elsőrangú vezető tényezőjévé vált. — Az est a leg­jobb hangulatban telt el, Langsch József drt, a Magyar Folyam és Tengerhajózási R.-T. igazgatóhelyette­sét kormánytanácsosi címmel tüntette ki a kormányzó. Vasbilincseit várja már a Vil- lányi-ut, mely teljesen elkészült és Buda egyik legmodernebb körútja lesz, egészen uj rendszer szerint építve. Egyelőre a Déli vasút át­járójáig lehetne ott kiépíteni a vil­lamos vasutat, amire a Közúti vasút, illetve jogutóda szerződé­sileg van kötelezve és járathatná ezen a vonalon a 9-es számú ko­csit, amelynek a Deli vasút át­járójánál volna a végállomása. Uj élet költözne ezzel erre az egész vidékre. A veszedelmes sarok, most a nagy autójárás idején a Mikó-utca és Attila-utca sarka, ahol a Hűvös palota előtt sürü az összeütközés. Alig van nap, hogy a Sváb­hegyre és ről száguldó autók ott egymásba ne szaladjanak, holott a bajon könnyű volna segiteni két módon is. Az autók jönnek az Attila-utcán, és mennek a Pauler utcán. De segítene a bajon egy sziget a Mikó és Attila-utca sarkán lámpással, melyet meg kell kerülni. — Hasonló bajok vannak a Kapuczinus-utcában is, ahol eddig még szekér sem járt és tele van az utca apró játszó gyermekekkel. Nehány bőrzemágnás most ott vett házat, lakást és állandóan rettegteti jövő-menő autójá­val a szülőket. Viktor napján e hó 5-én este hangos, szép dal csendült meg Rákosi Viktor Városmajor-utcai lakásának ablaka alatt, mely az utcával határos kertre nyílik. „Kö­

Next

/
Oldalképek
Tartalom