Budai Napló, 1922 (20. évfolyam, 722-762. szám)

1922-06-10 / 746. szám

2 BUDAI NAPLÓ A választás külsőségeiről és formaságai­ról beszámolunk a következőkben: Az első lajstromos képviselőválasztáshoz kiküldött választási bizottság érdemes el­nöke dr. Bozóky Ádám volt, aki ember- feletti munkát végzett helyettese dr. Papp Vilmos és Zielinszky Szilárd jegyzővel együtt. Méltányos elnök volt, aki nem ült a magas lovon, hanem minden panaszt meghallgatott és a lehetőség szerint elin­tézett. Abszolúte pártatlanul vezette a vá­lasztást, amiben hűséges társa volt a vá­lasztási főbiztos, dr. Szekeres Sándor tábla- biró. A választási bizottság tagjai voltak: dr. Botzenhardt János, dr, Szőts Aurél, Bau- knacht Tamás, Tomaschek Miklós, Szalay Gyula, id. Hornyánszky Ernő, Kolber Dezső, Medgyaszay István, Jászay Jenő, Lampel Vilmos, dr. Hercgloz István, Simonsits Lajos, dr. Barta Aurél, Selymessy Ferenc és Petkó-Szandtner Aladár. A választáshoz kirendelt választási biz­tosok a következők: dr. Szekeres Sándor elnök, dr. Székely János, dr. Tóth Miklós, dr. Janicsek József, dr. Zachár István, dr; Ergen Kálmán, dr. Kozma Aladár, dr. Münster Tivadar (a hét asztalnál) és Sztankay Jenő táblabirák. A szavazatszedő urnákat már pénteken reggel kezdték behordani az egyes körze­tekből s elsőnek a 6. számú körzet urnáját az I. kér., Krisztina-körut 131. szám alatt levő iskolából hozta be Telkes Aladár elnök pont ValO órakor. A szavazatok összeszámolása a budai Vigadó nagytermében folyt 7 asztalnál, amelyet a biztoson és bizottsági tagokon kivül 2 jegyző és az egyes pártok bizalmi- férfiai ültek körül. Az összeszámolás szom­baton délelőtt kezdődött és kedden este 8 órakor bontották föl az utolsó, a 43-ik körzet urnáját, de a szavazatokat csak szerdán reggel számolták össze. A bizottság és a biztosok a melléjük rendelt segédszemélyzettel ezután ismét a II. emeleten lévő anyakönyvi hivatal nagytermébe vonult, ahol elintézték a jegyző­könyveket, elvégezték az arányosítás szám­adását, megállapították, hogy mely pártot hány mandátum illet s az eredményt pén­teken délben ismét a Vigadó nagytermében hirdette ki az elnök: dr. Bozóky Ádám. * Az egyes pártok bizalmiférfiai sokat ta­nácskoztak azon, hogy a meglepő ered­ménnyel szemben meg kellene peticionálni a választást, mert állítólag a szavazólapok kétféle papirosra voltak nyomtatva s fel­tehető, hogy az egyik szint becsempészték, — ami nem valószínű ugyan. Kifogásolható, hogy a boríték és szavazó lap elnöki szig­nálása nincs a jegyzőkönyvekben és végül az, hogy az egyik szavazó helyiség mellett a szavazás utáni reggelen sok összetépett szavazólapot és borítékot találtak. Legfőbb oknak mondják a szavazati jog megállapítása körül előfordult nagymeny- nyiségü téves adat elfogadását kellő ellen­őrzés nélkül s igy a jogosulatlan szavaza­tok tultengését, ami kétessé tette az egész választás értékét. Csakhogy ilyen petíció rettenetes költsé­get igényel s a választási költségek teljesen kimerítették azokat, akiknek szükségük volna a petícióra. Dubonai Pál. Megy a jámbor választó szavazni. Ke­zébe nyomnak egy röpcédulát, hogy a keresztet az 1. kockába tegye és ügyeljen a plakátra. Ránéz a falra, ott a plakát. A cédula teljesen azonos a falon levő plakáttal. Fogja magát, oda megy a falhoz és a plakát 1. kockájába lerajzolja a ke­resztet, azután nyugodtan haza megy. * Igen megoktatják az öreg nénit, hogy arra a derék, tréfás, verses Benedek Jánosra szavazzon. Egy keresztet kell oda írni. Nagy nehezen kikeresi a Benedek nevét és csakugyan keresztet tesz a nevére. Két vonással keresztben áthúzza a nevét ... igy azután érvénytelen a szavazat. * A választás második napján az egyik bizottsági elnök nem akarta bevitetni az urnát és rábízta két rendőrre. Nosza fogja magát az egyik párt és három őrzőt rendel ellenőrzésre. A két rendőr jól megnézi a három embert és kijelentik az elnöknek, hogy mégis csak vitesse be az urnát, ők nem őrzik. Hosszas faggatásra kijelentik, hogy ez a három másik egyén notórius betörő, akiktől ék ugyan meg nem tudják őrizni sem az urnát, sem magukat. Erre azután az elnök bevitette a ládát. — Hja „ilyen ez a politika Uraim!" mondá Cson­tos Imre bátyánk. Buda, 1922 junius 9. A jószivek közgyűlése, a „Klotild Szeretetház“ évi közgyűlése rende­sen a nyár jöttét jelzi és a budai nemesszivü társadalomnak alig van ennél nagyobb ünnepe. Különösen szép és lélekemelő volt az iidei, a 44-ik, melyet Pünkösd másodnapján rendeztek. Az érdeklődő helyi tár­sadalom képviselőin kivül megje­lent ott Ásta Nilsson és Pedlow ka­pitány mint vendég, Hadai Ede elöljáró és Mosdóssy ^József kir. tanfelügyelő mint hatóságok, akiket dr. Ripka Ferenc elnök megnyitó beszédében melegen üdvözölt. A helyzettel és a viszonyokkal leszá­moló, a társadalom bűneire rá­mutató hatalmas beszédében — folyton az eleven életet érintette — hol keserű igazságok kijelentésével, hol pedig az Isten végtelen jóságá­ban és az igaz emberek jó szivében bizva, könnyeket csalt a jelenvoltak szemébe. A főváros és a felekeze­tek árvaházai mögött ott áll fede­zetül a főváros, vagy a felekezet, — csak épen a Klotild szeretetház mögött, mely valláskülönbség nél­kül 120 árvát és 20 tagú vezetősé­get tart fenn, nincs más, mint a közönség megértő támogatása. Sür­geti az intézményes támogatást, mert szerteszét húz a társadalom, elvonja a létezőktől a maga segít­ségét, hogy évek múlva létesülő intézetek feltételes létesítését moz­dítsa elő. A kormány kellő ok­szerűséggel az energiák mérhetet­len tömegét tehetné aktívvá a jó­tékonyság szolgálatában. Megdrágult a szellemi és más élvezet s igy a jó emberek tudják, hogy a jóté­konyság adója is nőtt és ezt az Isten áldása kiséri. Ásta Nilsson és főleg Pedlow kapitány odaadó sze- retetét és áldozatkészségét méltón kiemelve mondott nekik köszönetét azért a támogatásért, mely lehetővé tette a szeretetház fentartását. — Az elnököt lelkesen ünnepelték meghatóan szép és igaz beszéde után, amit a választmány jelentése követett. Ez évről-évre valóságom irodalmi remek, amelybe dr. Szabó Árpád titkár önti szivét-lelkét. Súlyos gonddal kezdték az elmúlt évet, mert 120 árva és 20 felnőtt ellátása ma nehéz dolog, de bizakodással, mert eddig is megküzdöttek minden megpróbáltatással, bizva az árvák sorsát őrző isteni Gondviselésben. Egy millió volt az előirányzott költ­ség és 500 ezer koronára volt fe­dezetük. De nem csalódtak az emberekben - drágaság révén is elő­állott 300 ezer korona többkiadás. Az áldozatkész társadalom mintegy 700,000 koronát adott e nemes célra. Azonkívül élelmiszer, ingyen munka s más ilyenben volt nagy része a szeretetháznak. A jelentés felöleli a szeretetház belső életének minden mozzanatát és részletesen emlékszik meg mindazokról, akik ott érdemes munkát végeztek: Liplay János igazgató, aki a nevelést és és Mater Loser Jozefa szervita-rendi szerzetes nővér mint íőnöknő, aki az intézet háztartási gondjait intézi 2 nővér és 6 novicia segitségével. A költői lendülettel megirt jelentést élénken megtapsolták és Szabó tit­kárt hosszasan ünnepelték. Ripka Ferenc elnök indítványára jegyző- könyvi köszönetét is mondott a közgyűlés özv.Reinz Jánosné másod­elnöknőnek, Pakányi Ferenc gond­noknak, dr. Szabó Árpád titkárnak, Kolár Nándor pénztárosnak és M. Loser főnöknőnek lelkes és ered­ményes működésűkért. Devecis Fe­renc indítványára pedig dr. Ripka Ferencnek és nejének, akik példát­lan energiával és áldozatkész mun­kával vezetik a szeretetházat. A választmányba a régieken kivül be­választották : dr. Gally Kálmánnét, Merényi Richardot és Rózsa Károlyt, főorvossá pedig dr. Juba Károly egyetemi tanárt. Ezzel a jószivek közgyűlése a leglelkesebb hangu­latban véget ért. Aggházy Kamill őrnagyot, a Hadtörténelmi Muzeum igazgatóját, a Hollós Mátyás Tár­saság illusztris tagját és nejét Negrelli Máriát kedves családi öröm érte; kis leányuk született. Szebeny Antal emlékét kegyelet­tel ünnepli évenkint Antal napján junius hó 13-án az I. kerület pol­gársága volt országgyűlési képvi­selője sírjánál, mely alkalommal meghívja a közönséget azzal a kérelemmel, hogy mindenki hozzon magával egy szál virágot. Az emlék­ünnep este háromnegyed 6 órakor kezdődik s a résztvevők a harang körül gyülekeznek. A sírnál dr. Platthy György nemz. képviselő ünnepi beszéd kíséretében megko­szorúzza a sirt és a Budai Dalárda alkalmi dalokat énekel. A meghívót az emlékbizottságot alkotó alábbi egyesületek írták alá. I. kér. Ált. Közjótékonysági Egyesület. Budahegyvidéki Társaskör. Farkasvölgy és Környéke Egyesület. Istenhegyi Népmüvelődési Egyesület. Kelenföldi Kaszinó. Kelenföldi II. Rákóei Ferenc Asztaltársaság Krisztinavárosi Kaszinó. Kültelki Kossuth Lajos Asztaltársaság. Szabadpolgári Kör. Virányos-Kutv. Gazd. és Kult. Egyesület. 33-asok Football Clubja. A magyar állam 85 millió korona kórházi ápolási költséggel tartozik a fővárosnak. Tüzes Gábor. Buda ostrománál, 1686-ban, nevezetes szerepe volt Rafael Gábor, Ferencrendi barát­nak, — írja a Szombathy Kálmán kitűnő szerkesztésében megjelenő Honvédelem — kit a magyarok „Tüzes Gábor“ néven ismertek. Tüzes Gábor különféle tüzes golyó­kat, tüzérségi lövedékeket és egyéb gyújtó eszközöket talált fel a vár cőlőpzetének elpusztítására. Nagy műszaki genienek is kellett lennie, mert az ostromló keresztény sereg által a Dunán vert hajóhíd meg­óvására praktikus úszó védelmi berendezést is szerkesztett. A Baross-Szövetség kebelében, junius 13-án szakosztályközi és törzstagi értekezlet, tagavatás, utána vacsora a Diófához cím­zett (Hoffmann) vendéglőben I., Pálya-utca 3. Ella libák a kiváló tudásu észtlandi plasztikus táncmüvésznő lép fel gazdag műsorral a Városi Színház csütörtöki előadásán. Az eredeti és bájos táncfenomén, akinek eddigi fellépései valóságos extázisba hoz­ták a közönséget, ez alkalommal lép fel utoljára Budapesten. Vágy­tam őt látni pongyolában, megis­merni hétköznapi életében, a szín­padon kivül. Ella libák táncművész- nő nevét ma már mindenki ismeri Budapesten. Művészetével meghó­dította még a laikusokat is. Mikor a Bristol-szálló halijában felkeres­tem, meglepetésemre ugyanaz a finom, törékeny, mindenkép mes­terkéletlen bájos, szőke leányalak közeledik felém, akárcsak a szín­padon. Nagyon érdekelt, hogy meg­ismerjem személyesen, minthogy magam is a mozdulatmüvelettel foglalkozom és ez a közös téma hamar közelebb hozott kettőnket. Nem tudnám elégé megköszönni azt az elvezetet, amelyben részem vo.t a vele való társalgásban. Min- den mozdulatában a legfinomabb plastika. btilusérzéke átgondolt és kompozícióinak léleKtani átérzése a legtökéletesebb. Meghívásomat el­fogadva meglátogatott, hogy többet beszélhessünk művészetéről. És egy kedves délután keretében mesélt az ő hazájáról Észtországról, a finnek­ről és én magyar hazámat vittem hozzá közelebb. Mint testvérek vál­tunk el. Két árva nép, két táncoló leánya. Viraág Ilonka. Nemzetközi lawn-tennis versenyt a Magyar Athletikai Club junius hó 8-án és folyta­tólag tartja a margitszigeti sporttelepen s a versenyszámok közül az első 4, Budapest bajnokságáért folyik. Lesz Férfi egyes, Női egyes, Férfi páros és Vegyes páros verseny. Azonkívül két 1. Férfi egyes han­dicap és Női egyes handicap, Férfi páros handicap, Vegyes páros handicap. Minden versenyszámban a győztes tiszteietdijat, a második és a harmadik tiszteletdijat v. plakettet nyer. Hazudik a muzsikaszó, a Budai Színkör első nagy kasszadarabjának indul a főpróba szerint. Erdélyi Mihály, a kecskeméti színház tagja irta. Kedves operettszöveg, mely a sziciliai tengerparton kezdődik és egy magyar aratóünnepen végződik, átszőve bájos oszteria jelenetekkel, tréfákkal, arató szokásokkal, sok tánccal és végtelenül dallamos zené­vel, amit Neumann Ferenc irt, a kecskeméti színház német szárma­zású karmestere, aki annyira el- magyarosodott, lelkét annyira meg­fogta a magyar dal, hogy átformá­lódott a szive és költészete, mely szinmagyar. Egy olasz osztérias leány, Julia, változatos szerelme Zentay Tibor hajóskapitányhoz ké­pezi az operett tárgyát, melyet bájo­san egészít ki inasa, Jancsi és sze­relmese Jutka, akik a humort kép­viselik, viszont Silvió, az elhagyott olasz gitáros, a bánatos lírát. Az első előadásokhoz a jegyek elkeltek. Táblás ház. Az árvák javára, akik a „Szent Alajos Segítő Egyesület“ árvaházában nevelkednek 1922. évi junius hó 15-én, (Űrnapja) dél­után a III. kér., Kiscelli-utcaí elemi iskola tornatermében, Eckhardt Szabó Irma zon­gora-tanárnő növendékeivel, rendes évi vizsga-hangversenyét tartja. A műsoron kiváló, gazdag zeneszámok vannak, melyeket Weisz B. és Kaunitz L., K«styál Elvira, Martin Guszti, Varga Liliké, Ritter Károly, Waldmann Irén, Vésey Győző, Weisz Manci, Jäger Manci, Meiszner Frici, Fleisch­mann Magda, Martin Viktor, Lusztig Kató, Gyenes Jancsi, Waldmann Rózsi, Schmid- kunz Laci, Weisz Boriska, Pfeifer Olga. Kuchta Gizella, Holländer Lili, Schmidkunz Manci, Lichtenstein Etel, Ehrentheil Tibor, Willanschitz Ilonka, Foerk Ottilia, Melczner Antónia. Meiszner Jrózsi, Kaunitz Lili, Lichtenstein Boris, Gyenes Bözsi, Ehrentheil T., Orova Mariska, Fleischmann Rózsi, Meiszner Józsi játszanak. A kedves, mű­vészi élvezetet adó előadás iránt már is nagy az érdeklődés. Uj szálloda Budán. A Délivasut öreg budai állomásépülete lassan­ként uj mezbe öltözik. Múlt évben az indulási várócsarnokot építették uira, kibővítve azt az óriási forga­lomnak megfelelően, ez évben pedig elkészült az uj étterem épület, mely egy 14 szobás szállóval van kap­csolatban. Az étterem és szálló uj bérlője Gretschák Róbert, 18 évig Máv. vendéglős volt, hosszabb ideig pedig Buziás fürdőn működött s ez garancia arra, hogy elsőrangú szak-

Next

/
Oldalképek
Tartalom