Budai Napló, 1922 (20. évfolyam, 722-762. szám)

1922-06-03 / 745. szám

2 BUDAI NAPLÓ Az első szent áldozás szép ünnepét ülte az Attila-utcai községi elemi iskola, mely Szabó Ágoston igazgatósága alatt a kul­túra és a vallásosság vára, ahol vasárnap Kriegs-Au Emil magásszárnyalásu ünnepi beszéde után 90 fiú és leány vette mádé­hoz az Ur testét. A szentmise alatt a várbeli leánygimnázium énekkara énekelt. B. Sttojanovits Adrienne énektanárnő vezetésével. Maly József, a koronázó fő­templom kántora mély érzéssel énekelte Vavrinec: Üdvözlégy Máriáját. Kéthelyiné Vakots. Margit hangversenyénekesnő éne­kelte Gounod: Ave Máriáját, Irasek Ervin művészi hegedűszólója mellett. A hatalmas termet teljeseu megtöltötte a szülők és érdeklődők nagy száma. Az ünnepség után az iskola udvarán 90 személyes virágdiszes teríték várta az első áldozó- kat s jóizün fogyasztották tanítónőik és tanítóik által szétosztott kakaó és süte­ményből álló reggelit. A Balatont és vidékéi mutatta be Spur István balatoni kormánybiztos a Fehérsastéri iskola által a Szabad Polgári Körben rendezett ifjúsági kulturelőadáson, mintegy 70 saját fel­vételű vetített kép kíséretében. Meg­ragadó szép képek voltak Bada­csony, Tátika, Csobánc, Szigligeta a festői romokkal, Kisfaludy Sán­dor szülőháza, Keszthely a gyönyörű fekvéssel stb. stb. Bemutatta a für­dőket; Balatonfüredet több képben. A balatoni életet, téli és nyári sportokat, a nép foglalkozását; ki­válóan érdekes volt a balatoni gyeptőzeg bányászata,, mely isme­retlen volt a gyermekek előtt. A szép és fönséges Tihanyi apátság templomát és kriptáját, ahol I. Endre királyunk nyugszik. Bemutatta végül Siófokot is. A tanulók énekkara elénekelte a Hymuuszt, a Hiszek­egyet, a Hullámzó Balatont. Gyökér József tanuló prológot, Jäger Károly balatoni népmondákat, Bálint Ber­talan Garaynak Tihany cimü költe­ményét szavalta és Schnabel Imre mondott köszönetét a felolvasónak. Jelen voltak: dr. Angyal Kálmán tabáni plébános, Székelyudvarhelyi Szenti Bálint egyházközségi alelnök, Huber Lajos egyháztanácsos és templomgondnok, Nccker Ferenc egyháztanácsos, Malmarits István a Szab. Polg Kör háznagya, Zellinger Rezső, Szabó Ferenc, Wiíkowszky Sándor szaki., igazgató, Ujlaky Gyula és a Szab. Polg. Kör tagjai. Bajor Károly, Göndöcs Irma, Szlavek Margit és Tarsoly Ernő tanárok. Jubileumot ünnepelt a II. kér. m. k. áll. tanitónőképzőintézet 1922. év május hó 21-én az intézet dísztermében. Az 50 éves feníllásnak emlékünepélyét. Ünnepi isten­tiszteletekkel kezdték meg a Szent Anna templomban, a Szilágyi Dező-téri ref. temp­lomban és a Várbeli ág. h. ev. templom­ban. Ezután Dúzs Mária, az intézet igaz­gatója beszédet mondott. Szavalt Majomé Papp Mária, az intézet v. növendéke, az intézet történetét felolvasta: Katonáné Thuránszky Irén, az intézet ny. igazgatója. Majd az üdvözlések következtek. A volt növendékeö nevében Sebestyénné Stetina Ilona igazgatónő, a volt tanárok nevében Barabásné Ribiczey Erzsébet óvónő, kép­zőintézeti tanár, a Gyak. isk. növendékek nevében Spoutil Béla II. o. tan., a jelen­legi növendékek nevében Pentz Ilona IV. o.j növ. A Budai Vigadó nagytermében folytatódott az ünnep, a melyen a buda­pesti I. kér. áll. tanítóképző és a buda­pesti II. kér. áll. tanitónőképzőint. növ. énekeltek. Zongorán játszott Balsay Klára és Szüts Mária. Az élő szobor, szavalta Sebestyén Erzsébet int. tanár, Létayné Perczel Sári énekesmüvésznő énekelt. Hegedűn játszott Palotainé Békéi Józsa az int. tanára, zongorán kisérte Heger Lujza az int volt tanára. Palotást táncoltak az intézet növendékei. Az énekkarokat Irsa Béla a budapesti II. kér. áll. tanitónő- képzőintézet énektanára vezényelte^ Az ünnepély tiszta jövedelméből jótékonycélu jubileumi alap létesül. A műsoros este után társasvacsora volt a Budai Vigadó­ban. 1922. évi május hó 20-án pedig a Volt Iskolatársak Szövetséginek Tisztikar­választó közgyűlése volt. A Szakértők Ligája, mely most van alakulóban és nagy részt budaiak az alapitói, május hó 27-én ismer­kedő teadélutánt rendezett a Bristol szálló külön termében, ahol a tár­salgást kedvesen segítette elő Za- tureczky Ede hegedűművész gyö­nyörű játéka. Az ismerkedő össze­jövetelen résztvettek: Balázs György ny. táborszernagy és neje, Exner Kornél államtitkár, Nogrády Ferenc vasúti igazgató, Róka Béla vasúti főfelügyelő, Ingres Zsigmond gyá­ros, Tóth István szobrász, Zseny József, Edvi Illés Aladár min. tan., dr. Hauser Adorján udvari tan., vas igazg., dr. Hennyey Vilmos h. államtitkár Krebling Nándorné, Kosztolányi Károly, Kovács Alajos min. tan., Kugler Mihály mérnök és leánya, dr. Lichtenberg Kornél egyet, tanár és leánya, Szávay Gyula, Kecskés Dezső máv. főkönyvelő, Zatureczky Ede hegedűművész és édes anyja, Zatureczky Árpád vas. főfelügyelő, Pivány Jenő pénzint. központ aligazgatója, Viraág Béla szerkesztő. A liga alakuló gyűlése junius hó 14-én, szerdán d. u. 5 órakor lesz a szabadalmi bíróság helyiségeiben: V1L kér., Erzsébet- körut 19. A Tabáni Sport Club budai Kupa csoport május 2I-én a Budai Polgári Körben nagy számú közönség előtt tartotta első évi közgyűlését, s az alábbi uj tisztikart vá­lasztotta : Munkó Rezső elnök, Fischer István, Fiedler Károly társelnökök, Endrész György» Sissa József elnökök, Lendler József ügyvezető alelnök, Bakonyi András háznagy, Präger Dezső főtitkár, Munkó Boldizsár titkár, Lukács László jegyző, Szabó István főpénztáros, Neubrandt Ká<- roly pénztáros, Pfeiffer Lipót, Wieser Miklós ellenőrök. Ahitatos szép ünnepet ült a Krisztinaváros május hó 25-én, amikor megünnepelte közszeretetben álló plébánosa Zeitiger Vilmos hat­vanadik születés napját. Az ünnep tulajdonképen előtte való estén, a Budai Dalárda szerenádjával kez­dődött, másnap reggel misével indult és a templom nem volt képes be­fogadni a híveket, akik benső sze­retet el csüggnek plébánosukon. Mise után a parochia udvarán gyűlt össze a krisztinavárosi egyházköz­ség, amelynek elnöke dr. Ripka Ferenc szép meleg beszédben tol­mácsolta a polgárság szeretetét, kiemelve a plébános puritán életét, mely ragyogó példát mutat híveinek. Utána dr. Sziklay János a keresz­tény Írók és hírlapírók „Pázmány“ egyesülete nevében üdvözölte kere­setlen szerető szavakkal Zeiligért, mint az egyesület egyik legbuzgóbb tagját és tisztviselőjét. Még Farkas Edith alapítványi hölgy üdvözölte a misszió nevében és végül Gra- bovszky Arthur lefényképezte az egész ünneplő társaságot. A nagy- misének fényét és bensőségét rend­kívül emelte Bodrogi Lajos karnagy zenés miséje az ez alkalommal meghívott teljes egyházi ének- és zenekarral, amelynek erős várát adták művészi játékaikkal egyes lelkes műkedvelők is.. A solóének legnehezebb részét Kadnár Mária ismert jeles operaénekesnő vállalta, s emelte rendkívülien azt az áhítatot, amely a hivő közönséget ez isten- tiszteletben annyira áthatotta, s emelte ezt még Ferencsik István művészi hegedűszólója. Az első szentáldozás fényes ünnep­séggel, áhitatos Istenhez emelkedés­sel folyt le Áldozó csütörtökön az Anna templomban. Schioppa Lőrinc pápai nuncius 240, gyönyörű fehér­ben pompázó gyermeket áldoztatott meg A mise alatt az Egyetemi Énekkar, Kereszthy Jenő A-dur miséjét adta elő. Utána a díszesen felvirágozott templom udvarán az áldozatkész, gondos egyházközség megvendégelte a gyermekeket, Rád- nai Rezső, Ernyey Pál, Sebesits József stb. vezetésével. Meghívó. A Kíotild Szeretetház Egyesület junius hó 5-én Pünkösd hétfőjén délelőtt V2II órakor tartja dr. Ripka Ferenc elnöklete alatt az I., Budakcszi-ut 8. sz. alatti sze­retetház helyiségében 44-ik évi ren­des közgyűlését, melyre az elnökség az egyesület tagjait minél nagyobb számban meghívja és amelynek tárgysorozatán szerepel: a választ­mány évi jelentése, a zárszámadás és vagyonmérleg és az 1922. évi költségvetés megállapítása. Kedves kirándulást rendezett a harmoni­kus munka és együttérzés kifejezésére a Szent Alajos mükedvelőgárda májú; 28-án a hidegkúti Csorda-kuthoz. Az ismerősök és rokonokkal gazdagított színész és éne­kes csapat közel 60 főnyire szaporodva a legkedélyesebb hangulatban, az erdő madárkáival versenyt énekelve és az el­következő jubileum műsorának a szabad­ban való főpróbáját megtartva töltötte el, a fáradhatatlan dr.- Schaub Mihály; Ráth L jós, Schäffler Ignác vezérlete mellett. A magyar hősök emlékéi a háború „névtelen hősének“ szimbolikus sírját egy mommentális Pantheonnal kapcsolatban a „Hadviseltek Orszá­gos Gazdasági Pártjának“ kezde­ményezésére a Gellérthegyre ter­vezik. Szurmay Sándor és több tábornok hathatós közreműködésé­vel előkészítették Sidló Ferenc szobrászművész intenciói szerint a tervezett technikai megoldásokat, melyek szerint a hegyi barlang fölé — a fürdővel szemben lévő nyúlványra kerülne az emlékmű. A tervek szerint alig lenne költsé­ges az emlékmű felállítása. Ugyanis az akció keretében csupa hadvisel­tek vennének részt, az építést had­viselt kőművesek, építők vállalnak felváltva meghatározott ideig ingye- gyenesen. Faanyagot, fémanyagot is ingyen adnának az emlékműhöz a hadviseltek. Az egyes csataterek­ről földet hoznának emlékbe, vala­mint Nagy-Magyarország egyes területeiről is. A katonai körletr parancsnokság utján a világháború­ban résztvett valamennyi ezrednél számosán jelentkeztek hadviseltek, akik részben anyaggal, részben munkaerővel, részben pénzzel ^haj­landók hozzájárulni a magyar hősök emlékművéhez. A terv szerint min­den ezrednek egy-egy hősi halottját fogják elhelyezni a hősök emléké­nek sirkertjében. A Pantheon fel­állítását már régebben, a béke évei­ben tervezte a főváros. A Gellért­hegy tetejére, a citadella helyére. (Érdekes momentum, hogy a főváros építési történetében a Gellért-hegy tetejére, a citadella helyére külön­böző időkben más-más tervek sze­rint akart építményt elhelyezni; Egy­tdőben — mint ismeretes, — az a térv merült fel, hogy csillagvizsgáló intézetet, obszervatóriumot építenek oda, mert szakemberek szerint erre a célra különösen alkalmas lett volna ez a hely. A terv kivitelét megakadályozta a világháború, az­után pedig a csillagvizsgáló intézet felállítása — tudvalevőleg — másutt történt.,) N Jubileumra készül a Szent Alajos árvaház, junius első felében. A fenntartó Egyesület és a műkedvelő gárda fényes és komoly ünnepség keretében óhajt áldozni boldog emlékezetű Fischer Ágostonnak, az intézet megalapítójának a tiz éves fennállás alkalmából. A nehéz küz­delmek között fennmaradt árvaház, mely a legminimálisabb anyagiakat nem kapja, sem az állam, sem a város részéről, — tisztán az emberek jószívűségére utalva nevel évenkint 24 középiskolai elhagyott és árva gyermeket: a „senki fiait“. A leg­utóbbi műsoros estén felülfizettek erre az igazán érdemes jótékony- célra Heisz Rezső 1000 K, Rátkai Ferenc, Retek-utcai pékmester 500K, Schiszler Kató 100 K, Stellner Ru­dolf 100 K, N. N. 100 K, Pohl Gizella 50 K, Szegedy Béláné 50 K, N. N. 50 K és többen kisebb ösz- szeggei. Meghosszabbítja a nagy látogatott­ság miatt junius 15-ig műterem ki­állítását Czölder Dezső festőművész, a Hollós Mátyás Társaság tagja, mely Ferry Oszkár (volt Mozdony)- utca 4/b sz. alatt van. A pesti sajtó a legnagyobb elismerés hangján emlékezett meg erről a kiváló gyűj­teményről, melyet díjtalanul meg­tekinthet minden érdeklődő napon ^ kint d. u. 3—5-ig. Óbuda elzűllött emléke a Szent­endrei-utca végén levő, ma „Rundel“- háznak nevezett érdekes olasz épít­mény. Kerek, egyemeletes, belül kis világitó udvarral birő sárga nagy ház ez a valamikor „Filaturiom“-nak nevezett seiyemíonógyár, melyben olaszok dolgoztak művészi tökéle­tességgel. Ma egy hatalmas udvar közepén áll ez a ház, a négy sarkán egy-egy kis házikóval — a legalsóbb néprétegnek adva szállást. Ettől a háztól kapta nevét a Filatori-gát. A selyemgyártást 1776-ban Valero István és Tamás kezdték meg; ezt az óbudai gyárat ugyancsak ők alapították 1781-ben. Á gépet Za- neri Bartolo szerkesztette és ötven embernek adtak ott kenyeret. A XVIII. század végén azonban nem tudni mi okból megszüntette a gyár a működését. Itt említjük meg, hogy a filatörium megszűnése után Rosaris Károly állított fel a Vízivárosban (az öt Pacsirta-utcában) egy nagy hirességü selyem gyárat, azonban ez sem élt sokáig. A hunok hegedűjét mutatta be a Turáni Társaság két estéjén a turáni népek zené­jéről tartott előadás keretében SzentgáU Antal mérnök, amelyet szibériai vasútépítő korában tanulmányozott. A hunok hegedűje különös turáni hangszer, amelyen az elő­adó gyönyörű játékot produkált. A választás utójátékaként a II. ke­rületi elöljáróság a Demokrata Párt­nak egy határozatot kézbesített, a melyben közli a párttal, hogy hely- szini szemlén megállapították a nagygyűlésen, a Vigadóban esett károkat, azok helyreállításáról a párt 14 nap alatt tartozik gondos­kodni, egyúttal 1200 K eljárási dijat végrehajtás terhe mellett kö­teles megfizetni.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom