Budai Napló, 1922 (20. évfolyam, 722-762. szám)
1922-05-21 / 743. szám
2 BUDAI NAPLÓ viselő állandó lelkiismereti harcban áll; a nyomorgó apa közködik a köz iránti kötelességtudással. A fizetésrendezés csak pillanatnyi segítséget jelent. Nyomon követi az államháztartás deficitjének rohamos emelkedése és pénzünk újabb elértéktelenedése, és az újabb drágulás. Amit az állam egyik kezével ad, azt az újabb drágulás fokozott mértékben lerontja. Segíteni csak uj életlehetőségek teremtésével, munka- alkalmak kai, életképességre nevelt generációval és a köztisztviselői pragmatika törvényes megoldásával lehet. Szociálpolitikai felálltaink során a tőke és a munka közti viszony törvényes és intézményes szabályozása szükséges. A munkás bére nemcsak a kínálat és kereslet konjunkturális lehetőségeitől függjön ; mint a termelő munka alkotó eleme különleges állami gondoskodásra tarthat számot. Ki kell építeni a munkaügyi kódexet a munkásközvetitéstől a tőke és munka közti viszonyok szabályozásáig, független bírói jogkörrel körülbástyázott intézmény vezetése és ellenőrzése alatt. A munkanélküliség, aggkori biztosítás és rokkantság kérdései is törvényes utón rendezendök. Termelőgazdaságunkhárom tényezője: a földművelés, ipar és kereskedelem között a szükséges harmónia biztosítandó. A föld kihasználása, lecsa- polása, öntöző csatornák, tanyai vasutak, mezőgazdasági ipari és általában a termelés helyes megszervezése és irányítása által biztosítandó. A föld népét a gazdasági kuitura magasabb fokára kell emelnünk. Az ip7'i feladatok között a kis- és közéfőpar erőteljes támogatása mellett a tömeggyártó nagyipar érdekei is kellő védelemben részesi- tendők. A kisipar önálló gazdasági alanyokat teremt: érdeke az államnak ezt az osztályt kulturális készültségének fokozásával, megfelelő hitelszervezet kifejlesztésével önkormányzati szerveinek kiépítésével és a nyugdíj-intézmény bevezetésével magasabbrendü életképességnek nevelni. A nagyipar helyes termelőpolitikával, céltudatos, de nem túltengő vámpolitikával, az export lehetőségek fokozásával és nálunk uj iparágak fejlesztésével részesítendő erőteljes támogatásban. A kereskedelem részére a szabad mozgás minden irányban fontos. Ne csináljon az állam erre nem hivatott, egyoldalúan favorizált drága intézményekkel konkurreciát a legitim kereskedelem, de segítse elő külképviseletünk szakszerű ki építésével a kereskedelmi tevékenységet- Viszont a kereskedelem is legyen nagystílű és áldozatkész ott, ahol erre az ország közgazdasága és saját jól felfogott érdeke szempontjából arra lehetőség kínálkozik. Mindezeken felül öncélú, de reális nemzeti politikát kell folytatnunk. Szegények vagyunk, szükségünk van az idegen tőke támogatására; de csak akkor, ha érte nem kell nemzeti vagyonrészt adnunk cserébe. \z a többször kisértő gondolat, amely vasutainkat, kikötőinket és egyéb nemzeti vagyonrészeinket idegen tőke prédájául akarja odaadni, gazdasági defétizmus kóros tünete! A gazdasági élet nemcsak nálunk, hanem Európaszerte, sőt az egész világon válságos helyzetben van. A gazdasági világrend nem tűri meg, hogy legyenek munkára kész országok, amelyeket életfeltételeiktől fosztanak meg. Ebbe bele kel pusztulnia nemcsak a legyőzötíeknek, hanem a győzőknek is. A termelő munka hatalmas eszközzel, amely alkot, épit, de ha kell- fegyver is tud kovácsolni jogai védelmére. Ezzel az eszközzel kívánja megcsinálni a gazdaságpolitikai párt az integer Magyarországot és benne az egységes nemzetet. Hosszantartó, meg-megujuló ünneplésben volt része beszéde után Becsey Antalnak és azt a közvetlenséget, amellyel programmját kifejtette, azt az arany meggyőződést, mely szavaiból kisugárzott, — kellően visszaadni nem is kísérlem meg. A közönség virággal kínálta, zsebkendőjét lobogtatta, amikor a zaj csillapultával sor került a nagygyűlés második illusztris szónokára. Szávay Gyula zajos, üdvözlő tapsok közt állt fel szólásra. Színes képekben jelenítette meg a lajstromos jelöltrendszer darumadarainak fenn- szálló V betűs sorát, élén Becseyvel. Negyedik évtizede áll vezérhelyen a gazdaságpolitikai rendszeres munkaterén a kamarai intézménynél. Hogyne volna természetes programmja a gazdaságpolitika, amikor az 35 évig híven és szeretettel teljesített hivatali kötelessége volt. Jellemezte ennek az élet minden lépésére kiható körét. A kenyerünk, a lakásunk, a ruházkodásunk, a vagyonunk, az adósságunk, az egészségünk és betegségünk, életbeli reményeink és csalódásaink, a bölcső, mely a házba jön, a koporsó, mely a házból kimegy, a nemzetszervezet egységbefoglaló keretében mind, mind fontos gazdaságpolitikai mozzanat. A csecsemő első sivalkodása, a haldokló utolsó sóhaja, egy-egy gazdaság- politikai megnyilatkozás. És, ami a két véghatár közt megszólal, mind ugyanaz. És van számtalan kérdés, amit szem meg sem láthat, kéz meg sem foghat, a gondolat is csak határozatlan körvonalakban sejthet, amit már csak a költészet szárnyai tudnak megérinteni, a társadalomgazdasági tér nagy lelki problémái. E nagy kérdés-komplexumoknak legjobb megértője a női szív. Egyébként is a maga kis házi birodalmának legtökéletesebb gazdaságpolitikusa a jó asszony. A családban a nevelő, az orvos, a pénzügyminister, a gazdasági, erkölcsi és társadalmi konszolidátió őre, gondviselője. Minden asszonynak itt a természetes helye a gazdaságpolitikai párton, ők annak legmegértőbb oszlopai. Boldog, hogy ilyen nagy számban vannak itt a hölgyek. Mindig azon törte a fejét, hogy külön programm- beszédet mond a nőknek. Csak rendeljék őt maguk elé a budai nők, intézzenek hozzá száz kérdést és ő legyen az örökös titkárjuk. Úgyis nőegyleti titkárságon kezdte közpályáját. A párt e részét nem is engedi át másnak. Külön szervezkedik a női táborral. Egyetlen nagy- ravágyása van, hogy ő az asszonyok képviselője legyen. A női szív az, aki a szivek, a lelkek igényét, örömét, baját egy elejtett szóból, jelből, egy hangból, egy költeménysorból jobban megtudja érteni, mint tiz programmbeszédből. A férfiak erre nem használhatók. Nem is kéri a férfiak szavazatát, azok csak szavazzanak Becseyre (de rá szavazzanak!) ő a budai nők szavazatát kéri egyedül. Ezt méltán kérheti is, mert az már megtörtént, hogy a budai férfiak (épen a Krisztinában) egy budai nőt választottak képviselőjükké, adják vissza tehát a kölcsönt most a budai nők s válasszanak meg egy Krisztina- beli férfit. Azonkívül arra is kéri a nőket, hogy neki, aki annyi autogram- mot adott irodalmi ünnepek alkalmából a nőknek, most adják vissza ezeket az ő autogrammjukban az ajánlási ivre. Mindezeket és sok más kedves dolgokat tüzetesen meg akarna tárgyalni azokban a külön programm- beszédekben, melyeket szóban vagy Írásban, prózában vagy versben okvetlen megkísérel az ő női pártjával. Még az adó és .közteher borzalmakat ismerteti s végül zászlót hajt Becsey Antal nagyarányú közszereplése és budai érdemei előtt, felhívja a férfiakat, hogy budai összetartással egy szálig rá szavazzanak. A hölgyek zajos tapssal jutalmazzák szónokukat s addig is, mig az előterjesztett kérelmeket mind teljesíthetik, virágokkal foglalózzák le szónoknál Ígéreteiket. * A nagygyűlést megelőző estén, csütörtökön. Kelenföldön mondották el a programmot ismertető beszédeket Becsey Antal, azután Király Gyula a párt helyi jelöltje, a ki maga is a villamos vasutak tisztviselője, Szávay Gyula és a központ részéről 'Bársony Elemér volt miniszter, továbbá Horváth Károly fejtegették a párt eszméit ott, ahol a villamos vasutasok nagy tábora él és rokonszenvesen fogadta a pártot, mert annak szociális társadalma és gazdasági iránya egészen kedvező való. A budai társadalom e jelentős részére a villamos vasutak alkalmazottaira különös nagy súlyt fekteti a s ezért mondottak itt külön Programm beszédeket a vezérek. A Gaál- féle vendéglő tágas kerthelyisége megtelt megértő hallgatósággal és a munkáról hazamenők is mind odailleszkedtek a kerítéshez külső közönségnek s hallgatták éljeneztek az uj eszméket, uj gondolatokat biró, uj irányt mutató remek beszédeket. * Szombaton a Németvölgy regényes, tündérszép ölében bontakozott ki a Gazdaságpolitikai zászló, a Milits-féle Bélakertben. A hegyvidék messzefehériő házaiból a tavaszi gyepszegés friss zöldjében körös-körül a Bélákért felé futó utakon buzgó férfiakkal és hölgyekkel találkozott a járókelő, akik mind a Milis vendéglő barátságos ereszei alá igyekeztek. Egészen megtelt a vendéglő nagy csarnoka feles számban választó- polgár hölgyekkel és urakkal, akik a maguk igézetes ligetiben akarták hallani a politikai tavaszodás szépen szóló madarait. No ebben nem is volt hiány, mert kiérkezett a párt egész vezérkara, egyetemben a jelöltekkel, Becsey, Szávay, [Lendl, Vdli Gábor versenyeztek egymással fris és gyönyörű beszédekkel. Az est hőse azonban ez alkalommal a szükebb értelemben vett helyi jelölt: dr. Hódy Lajos volt, a budai hegyvidék népszerű vezérférfia, ki zajos helyeslések közt valóságos helyi programmbeszédet mondoft. Hódy Lajos beszéde minden aktuális kérdést felö élt és valami különös világításba tudta helyezni, ami rendes sablonokon túl ment. Fősulyt a tisztviselő kérdésre vetett, melynek okos megoldása a nemzetnek is létkérdése. Részletesen foglalkozott a hegyvidék bajaival és ajánlott egyszerű megoldási módokat. A hivatalos, vagy mondjuk „közjogi" aktus után ennyi egymás kedvelő ember között, akik ott maradtak vacsorára, gyönyörködéssel dóive bele a lágy tavaszi estbe, — természetesen csakhamar meleggé és bensővé vált a hangulat, Szávay Gyula valami megvesztegetés révén kivitte, hogy megválasszák korelnökké, mint ilyen azután kedélyes zsarnoksággal vette kezébe a további vezetést,*és néhány humoros pohárköszöntő révén olyan szimpoziont rendezett az estből, hogy emlékét soká fogják őrizni annak résztvevői. Vasárnap délelőtt Óbudán bontották ki ezt az uj zászlót a Kiskorona-utcai iskola tornatermében. Négy párt tartott ebben az órában gyűlést Óbudán s igy a közönség megoszlott. Ennek dacára leglátogatottabb volt a Gazdaságpolitikai Párt gyűlése, ahol rendkívül értékes közönség gyűlt össze, nagyrészt hölgyek, akik figyelmesen és nagy érdeklődéssel hallgatták Hrivnyák János iskolaigazgatót, helyi jelölt programmját, aki az általános helyzetről mondott bevezetés után, áttért a kulturaemelésének nemzetvédő nagyfontosságu kérdésére, melyet megfelelő iskolareformok keresztülvitelével vél hathatósan előmozdíthatni. Ilyen a 8 osztályú népiskola, felsőbb tagozataiban tanmühelylyel föl- * szerelve, mely nijint munkaiskola szerepelne, — gazdasági és szakirányú ipariskolák rendszeresítése, — középiskolák egy nívóra s igy a polgári iskolák 8 osztályra való emelése. Azután a kerületben uralkodó sötét szociálpolitikai helyzetet világította meg rikító, elijesztő példákkal. Kimutatta, hogy a III. kerület a gyermekhalálozás és a tüdővész áldozatainak statisztikájában s ezért kellene a szűk, nedves, sötét lakások helyett az óbudai hegyvidék üres területein egészséges lakásokat építeni. A kerület számos forgalmi, lakásügyi bajának fölemlitése után a szent koronáról mondott költői szépségű képpel fejezte be beszédét. Utána Becsey Antal mondotta el legszebb beszédeinek egyikét és Szávay Gyula igyekezett közelférkőzni a hölgyek szivéhez, hogy megnyerje őket a párt részére, ami a beszédet kisérő elismerésből ítélve, sikerült is neki. Vasárnap este a Kelenföld külső részén a Szabadságharanghoz címzett vendéglőben jöttek össze az Albertfalva közelében elszórtan élő budai polgárok, ahol színes, meleg, szép estéje volt a pártnak. Nem emlékszünk, hogy párt ilyen őszintén, ilyen gyorsan tudott volna összeforrni az élettel, a nagyközönséggel, mint szerencsés budai listája utján a Gazdaságpolitikai. Ennek a pártnak Budán nagy jövője van.
