Budai Napló, 1922 (20. évfolyam, 722-762. szám)
1922-05-12 / 741. szám
XX. évfolyam. 741. szám. Buda érdekeit a várospolitika, közgazdaság, társadalom, művészet és sport terén szolgáló újság. Előfizetése egy évre 280 kor., félévre 140 kor. Egy szám: 6 kor. Sze~kesztőség és kiadóhivatal: I., Bors-utca 24. Telefon: 129—96. Felelős szerkesztő: VIRAÁG BÉLA. Hirdetések ára: Egy hasáb széles, húsz milliméter magas terület egyszeri közlésénél 100 korona. Minden további cm. 50 korona. Nyilttér sora 60 korona. Szöveg után 80, szöveg között 100 korona. — A hirdetések dija a megrendeléskor előre fizetendő. 1922. május 12-én. IRjinkdsIndaló. Irta: Szávay Gyula.- A Petőfi Társaság pályázatának nyertese. Munkások! Fel csatasorba ma, fel, fel ezerszám ! Szól a pacsirta, a hajnal is int. Pihenjen a tört kard, csengjen a szerszám, Szent vagyonúnkat ez uj hadiszer — Ős ezer évre jővén uj ezer — Higyj neki: visszavitézkedi mind... Testvér, a magyar csak előre tekintsen, Csak égjen a tűz a kazánban, a szívben S még siralomvöigyébül az árvái Újra ölébe karolja a Kárpát. Gyászlobogóját színbe veti S mint azelőtt, fiaként szereti Az Isten, az Isten, az Isten! Haiijátok ? Uj zene, uj dana, uj fiák ajka! Sírban a múltbeli régi világ, Bölcsőben az uj, neki dűdol a dajka, Kisérik a dali robogó ütemek, Vaspörölyök, üllők, gépkerekák, S egekig búgó gyárkémény-fuvoíák. Testvér,( fel a fejjel, hagyd a merengést, Szerszám-muzsikánk küld harsonazengést, Hymnusz e dal, vele tűz fut agyunkba, Vér a szivünkbe, erő a karunkba, Mert jelenésként túl a dalon, All a világűr, főhatalom: A munka, a munka, a munka! Bajtársak! Csengjen a szerszámok muzsikája, Szóljon a béke beszéde, a dal. Az Isten, a Munka, a Béke kívánja: — Három az Isten, három a szó, A haza kér s szeme harmaíozó — Dalra tehát, ha szivünk fiatal . . . Testvér, csatasorba velünk a hazáért, Enyhítsük a gyászt, mii a sors keze rámért, Dalt neki, lám, szive annyira szenved, Vigy neki álmokat hajnali zengzet, Mig szabadulhat kinjaitul, S újra a munka terére vidul A nemzet, a nemzet, a nemzet! Fej, vagy írás? volt régente a játék, amikor pörgetve dobták fel a pénzdarabot és aki eltalálta azé lett a pénz. A kérdés, most változott: Kenyér, vagy politizálás ? és nem nehéz eltalálni, hogy előbb kell a kenyér, azután a politizálás. Mert a politika megállt ott, ahol két évvel ezelőtt lefűzték a politikai zászlók rudjait, — csakhogy az élet elrohant mellettük és hangosan kiabál a mindennapi kenyér után. A politikusok bravúros hadgyakorlatokat rendeznek hátul a lövészárkokba tűzött zászlók körül. Paktál- nak, átmennek, széímennek, ahelyett hogy a türelmetlen éhező, lerongyolt tömegek élén rohamot intéznének a drágaság és munkanélküliség rettenetes sáncai ellen. Ezek a sáncok megvivhatók, de csak okos gazdaságilag képzett vezérek alatt, mert ha manipuláns- őrmesterekből lesznek államtitkárok, akkor mindig csizma kerül az asztalra kenyér* helyett. Az integritásnak, királyválasztás* 1 nak előfeltétele és alapja az ország gazdasági megerősödése. Ilyen letört gazdasági helyzetben, ez az ország mindenkinek a koncleső szolgája. Féllábu kódisok vagyunk a nemzetek országuíján és megsüvegelünk mindenkit, aki alamizsnát ad. Lehet-e az alamizsnákból meggazdagodni ? Legfeljebb összeveszi lehet felette, ahogy a kodisok szoktak. Mi csak biztatjuk egymást kétségbeejtő tehetetlenségünkben, hogy az elszakított országrészek népe visszavágyik hozzánk. Fenét vágyik! Csak néhány rajongó magyar vágyik vissza, aki : szívesebben koplal itt, mint dusla- kodik ott. De a mindennapi élei ! terhét czipelo tömegek mindig a gazdasági jobblétet keresik. A nemzet fenmaradásának nagy kérdése, hogy a sorscsapások ret- tnnetes pörölye eléggé összeková- csolía-e azokat a bennük szunnyadó gazdasági érzéseket és ösztönöket melyek más nemzeteknél sokkal korábban fejlődtek és naggyá tették nemzeteiket. Ott van az angol, a hollandus és a dán példa. Mi még csak ott vagyunk, hogy irigyeljük a vagyonos kereskedőt, aki szegényesen kicsiben kezdtep a nagyiparost, aki egyedül dolgozott kis műhelyében amikor megnyitotta, — mi magunk pedig hangzatos címek mellett koplalunk a hivatalban. Ma már valami erősebb megismerés vett erőt a társadalmon és egyenlőre abban nyilvánul, hogy az élelmesebb rész az állami és községi hivatalokból átment a magánvállalkozásokhoz. A hazár- dabb rész spekulál és ez is egyik veszedelmünk. Ezt a gazdasági kifejlődést márol-holnapra keresztülvinni nem lehet. Oda uj és uj generációk kellenek, akiket már az iskolában a műhelynek, vagy a kereskedésnek nevelnek. Ha majd az ország sorsát nagynevű kereskedő, vagy iparosházak szülöttei vezetik, akik mögött tapasztalatokkal telitett múlt van, akkor lesz bolgog a magyar. Áz fehér puha kenyeret jelent. Addig pedig csak rágjuk tovább a politizálás keserű fekete kenyerét, álljunk meg a régi zászlók mellett és bámuljunk tátott szájjal, üres gyomorral, rongyos ruhában a mellettünk elszáguldó élet után, a melynek elől robogó zászlójára a modern gazdasági eszmék vannak felírva. H kodat képviselőjelöltek. — Választási arckép vázlatok. — Hetenkint kétszer jelentetjük meg most a választásokig a Budát Nap- vrt és igyekszünk mindazt a mi a választót tájékozatja közölni, hogy Buda minden polgára tisztán lássa a helyzetet és gondos mérlegelés után nyugodt lelkiismerettel szavazhasson. Az ország sorsa függ attól, hogy a polgárság felismerje azokat a tényezőket, amelyek eldöntik a nemzet jövendő sorsát. Az eddig jelentkezett 12 féle párt közül legfeljebb 5—6 párt az, amiket egymástól nagyobb politikai ellentét választ el s ott is csak a listavezető 2, legfeljebb 3 első név dönt, mert a többi név csak arra szolgál, hogy a párt jellegét kidomborítsa. A pártok vezéreit Budán nagyrészt ismeri a választóközönség, de azt hisszük célirányos munkát végzünk, ha a lehetőség szerint részletesen ismertetjük a pártvezetők közéleti tevékenységét. Segít bennünket az a körülmény, hogy a közismert jelöltek közül hat a Hollós Mátyás Társaság tagja s igy közéleti szereplésük ismeretes. Ezek közül négyen: Becsey Antal, Szávay Gyula, Dr. \ Lendl Adolf és Hódy Lajos a j Gazdaságpolitikai Párt listáján j szerepelnek, — Dr. Baranski í Gyula a Friedrich-Párt és Szilágyi \ Károly a Demokratata listán. A Gazdaságpolitikai Párt vezér- j jelöltje: Becsey Antal életrajzával kezdjük a sort. Becsey Antal I. kerületi ember, de i alig van Budán a közügyek iránt í érdeklődő olyan polgár, aki nevét jj ne ismerné. Ami érthető is. Az a ' sokoldalú tevékenység, amelyet mint j szakember, mint törvhat. bizottsági tag, iparos vezérember, ipartestületi elnök, a Kereskedelmi és Iparkamara tagja, a Magyar Mérnök- és Építész- Egylet gépészeti, gyáripari és elektrotechnikai szakosztályának elnöke, a Magyar-Amerikai Kamara alelnöke, a budai Hollós Mátyás Társaság elnökségének tagja stb. kifejt, nemcsak Budán és a fővárosban, hanem az országban, sőt annak határain túl is ismertté tette nevét. Már a fentebbi felsorolásból is megállapítható, hogy Becsey Antal egész köztevékenysége kifejezetten magán viseli a közgazdasági karaktert. Mint mérnököt és gyakorlati embert, hivatása az alkotó munkára nevelte, de emellett szeretettel ápolta lelke ideáljait is. A háború alatt ő szervezte meg a Kelenföldi Népsegito Szövetséget, amelyre egészen reányomta egyénisége bélyegét: jótékonykodott, de nem koldusokat nevelt; megszervezte a szövetség hires műhelyeit, amelyekben a segélyre szorultak ezrei kaptak munkát. Hivatása és köztevékenysége rengeteg idejét veszi igénybe, de szívesen juttat szabad óráiból időt a tudományok | és művészetek kultuszának. Polgárja társai körében népszerű, bár önálló j egyénisége a népszerűséget nem ke- \ resi; az iparosok tisztelettel és sze1 retettel veszik körül, mert érdekeikért \ számtalanszor szállott sikra.; az ipa- j rosságnak nemcsak anyagi érdekeiben szószólója, hanem kulturális haladásuknak is markáns harcosa. Legutóbb a Fővárosi Iparos Dalkör elnöki tisztére is felkérte az iparosság. Mérnöki hivatásából kifolyólag magyar városok egészségügyi közmüveinek tervezésével és építésével foglalkozott; ő tervezte, illetőleg építette meg 18 magyar város vízvezetékét és csatornázását, közöttük Pécs, Temesvár, Székesfehérvár, Újpest, Rimaszombat stb. vizmüveií. Amikor az erdélyi földgáz és petroleum kiaknázására került a sor, a belgák őt bízták meg a Kissármás-Maros- újvári földgázvezeték tervezésével és építésével. Mindezeken kivül nevéhez kisebb-nagyobb technikai alkotásoknak egész sorozata fűződik. Mint gazdaságpolitikus úgy irodalmi tevékenységével, mint felszólalásaival is felette értékes munkásságot fejtett ki. Szaklapokban, röpiratokban és tanulmányokban izzó magyar érzéssel mutatott rá a magyar föld kincseire, amelyek ma kihasználatlanul hevernek és nem egyszer vívott nehéz harcokat írásaiban kormányok és politikusok kishitűsége ellen, valahányszor arról volt szó, hogy nemzeti kincsünk bármelyike idegen érdekeltség kezébe kerüljön. „A földgázkérdés a magyar parlament előtt“ című tanulmánya, a Közgazdasági Szemlében megjelent különböző Írásai, a budapesti kikötő érdekében irt fejtegetései széles közgazdasági látó-
