Budai Napló, 1922 (20. évfolyam, 722-762. szám)

1922-05-05 / 740. szám

3 Az I. kér. Iparosok és Kereskedők Köre, amelynek hivatalos helyisége 1., Krisztina-körut 109., Székes­fehérvári-vendéglő külön termében van, arról értesíti a kerület összes iparos és kereskedő kartársait, hogy a hivatalos működését már meg­kezdte s serényen folynak az ipa­rosok és kereskedők érdekében ki­tűzött munkálkodásai. Már eddig is felmutatható eredményeket ért el — s most, amidőn az állam és közhivatalok a tavaszi építkezéseket óhajtják megkezdeni, valamint a közszállitások is kiírás előtt álla­nak — érdeke a kerület minden iparos és kereskedő kartársának, hogy egy testületben részt vegyen, mely testület kimondottan gazdasági érdekek megvédése céljából alakult. Felhívja a Kör a kerület minden olyan iparos és kereskedő kar­társát, ki még nem tagja a Kör­nek, hogy ebben a tárgyban és beiratás céljából keresse meg Pintér József titkárt, aki minden vasárnap d. e. 11—1/21 -ig a Kör helyiségé­ben hivatalos órát tart s mindenki­nek szívesen szolgál felvilágosítás­sal. Minden szerdán tagértekezlet van és múlt hó 26-án kezdte el az uj ipartörvény sorozatos ismertetését a Kör ügyésze, Ráskay Alfons dr. Ezen előadásokra a tagokon kívül azok vendégeit is szívesen látja a Kör vezetősége. Régi iskolák. A Lipótmező-Zugliget kül­telki területen az első iskola 1853—54 év­ben keleletkezett Ferenchalmán, a Leiner féle vendéglőben. Ebben az időben azon­ban ez az iskola csak zugiskola volt, rendes igazgatással csak az 1860. évtől fogva szerepel. Ekkor már a Szép Ilona, majd a Zöld Vadász és Veronika vendéglő­ben nyer elhelyezést. Hogy a vendéglő és iskola mindig együtt volt, annak az a magyarázata, hogy e tájon csupa szöilő terült el és a vendéglőn kívül nem volt sehol tágas, nagyobb épület. Végre 1866. április 26-án megvált az iskola „a hozzá nem illő testvértől“ és Schmidt Simon nyaralójába (Hidegkuti-ut 28 sz.), majd 1872-ben özv. Horváthné Hidegkuti-ut 65 sz. és tovább 1877-ben a Weisenbacher nyaralóba (Hidegkuti-ut 91.) költözött, ahol a város 600 forint.bért fizetett. A bé­relt helyekről 1879. okt. 13-án jutott el az RtRÚCZI-PmCE (nőit Balaton - vendéglő) I. KEK., GREGUSS-UTG9 <t a budai úri hozonség hedges sibrahozMyeí Hitünd Ételek ts italok! :::::: Zongora f RÍKÚCZIJÓZSEF vendéglős Gellérthegy Kioszk (a Citadella alatt) Az előkelő közönség közkedvelt találkozóhelye. Árnyas, hűs ter- tasz. Idillikus kilátás Pest és Buda szépségeire. Elsőrangú el­ismert magyar konyha. Fajborok. Frissen csapolt sör. Kitűnő cigányzene. Tulajdonos M1TTL SZ. FERENC BUDAI NAPLÓ I iskola a saját otthonába a Hidegkuti-ut 83. számú házba, melyet Roch János épi- tett s amelyet a város Culmann Károlytól 3500 fr.-ért vett meg. 1893-ban történik meg az iskolaszék előterjesztése uj iskola építése céljából. Érdekes, hogy kik voltak itt az első tanítók. Egy fennmaradt „Emlék­könyv szerint Wahrscheinder N. nemképe- 1 sitett tanító és utódja Engelbert György i voltak az elsők, akik a zsenge ifjúságot tudással telitették. Utánuk jöttek Hocke Ferenc, Kálócy Ferenc, Ehmann Sebestyén, Szepessy Xav. Ferenc, Schroll Lajos, Cull- mann Rezső, Kurcbacher József, Millay Ede, Mártin János, Öszterreicher Rezső 1866 november 10-én foglalja el állását, mert az előadás a kolera miatt nem vehette rendes időben kezdetét. Utána két és fél év múlva Fettich Károly következett. 1869. julius 24-én leírja Fettich a vizsgálat lefolyását, melyen Zichy Antal, kir. taná­csos, tanfelügyelő, Pellet József, igazgató és négy vendég volt jelen. „A főtanfelügyelő ur az eredménnyel nagyon meg volt elé­gedve, jobbját nyujtá nekem s kezemet megszorítva ezeket mondá: „Éljen tanító ur! — Én alig találtam szót rövid feleletül. Angyali szózatot véltem hallani! Ő nagy­sága a tanulók közt pénzt osztott ki és pedig a két jelesnek egy-egy ezüst irtot, az elsőrendüek két legjobbjának fejenként 60 krt, hat tanulónak fejenként 20 krt, a többinek — számszerűit 16-nak — egyen- kint 10 krt. A tanulók öröme végtelen volt.“ Az 1869—70-iki tanévvel a főváros elemi iskoláiban uj korszak köszöntött be. Ugyanis az eddigi katolikus jellegű fele­kezeti iskolák hitfelekezetnélküliekké (u. n. községiekké) változtattak át s azokat az 1868-iki népoktatási törvény értelmében hitfelekezetnélkiili hatóságok, az iskola­székek ellenőrzik. Ettől az időtől Palkovits József, Hoffer Ferenc (23 éven át) műkö­dött ennél az iskolánál. A 90-es években már nagy arányú a fejlődés és több osztályból áll az iskola, A nyári színkör május hó 19-én nyitja meg kapuit. Sebestyén Géza színtársulata e hó 15-én indul Mis­kolcról különvonattal és két nap alatt elhelyezkedik Budán, ha a budai közönség ismét szívesen! nyújt lakást a művészeknek. A „Pillangó- kisasszony“ operával kezdi a tár­sulat előadásait, a főszerepekben Baksay Judit, Halmos János és Pajor Ödön énekelnek. Hűvösvölgyi végállomás üdstourant-BoInzs-Éttepem cigány­zene II hegyvidék vasútja A Hollós Mátyás Társaság VII. fürdőügyi értekezlete. Budának fürdővárossá való fej­lesztése és kiépítése el sem kép­zelhető a budai hegyvidék nélkül, mely megkoronázza a völgyek dús gyógyforrásait. Ennek a hegyvidéknek szerves bekapcsolását teszi lehetővé az a vasúti terv, melyet Kugler Mihály ismertetett a Vlí-ik fürdőügyi érte­kezleten és mellyel részletesen kell majd foglalkoznunk, mert Buda nagyságának, fejlődésének ez egyik alapköve. Az értekezleten dr. Exner Kornél államtitkár elnökölt és kedvesen megállapította, hogy a Hollós Mátyás Társaság előadásai immár divatba jöttek Budán, amit legjobban bizo­nyít a hölgyek nagy száma. Kimentésüket kérték: gróf Ka- rátsonyi Jenő, dr. Nemes Antal püspök, a hivatalos utón levő dr. Ripka Ferenc, Paikert Alajos és a betegen fekvő elnök dr. Morvay Győző. Az érdeklődők sorában ott voltak: Bánlaky Géza, dr. Barsi Jenő, dr. Baranski Gyula, Becsey Antal, Bolgár Béla, Bronts Viktor, Buday Kálmán, Futó Gyula, Gomperz Andor, Guckler Károly, Gulden Richárd, Hamar Lajos, dr. Hankó Vilmos, Hennyey Vilmos államtitkár, Hosszú Lajos, Horváth Károly, Kod- nár Károly, Kaposi Jenő, Koszto­lányi Károly,. Kovács Béla, dr. Kri- voss Árpád, dr. Lendl Adolf, dr. Lichtenberg Kornél, dr. Rajner Ede, Rajner Kálmán, Szilágyi Mihály, Thomé József szerkesztő, Vicenty Zoltán, Vincze Béla, Wünscher Fri­gyes és még többen a H. M. T. és a Krisztinavárosi Kaszinó tagjai közül. Az előadók sorát Viraág Béla nyitotta meg, bejelentve, hogy Kaan Károly államtitkár nagy elfoglalt­sága miatt nem tarthatta meg elő­adását, de mert Kugler Mihály mér­nök szívesen engedett a Társaság felkérésének, neki engedte át az előadói tisztet. KuglerWénéáy tiszteletreméltó kora dacára fiatalos hévvel és lelkesedés­sel ismertette vasútja tervét, amely a Gellért-térről kiindulva, bejárna az egész hegyvidéket a Gellérthegy, Sashegy, Svábhegy, Jánoshegy, Mária Remete, Hidegkút érintésé­vel Ürömnél kapcsolódnék az esz­tergomi vasutba. Kényelmes, télen fütött Pulmann-kocsikban utazhatna ezer ember egy vonaton s ezzel a hegyvidék lakhatósága megoldást nyerne. Szanatóriumok, szállodák épülhetnének s az itt elhelyezkedő betegek kényelmesen érhetnék el a budai gyógyfürdőket. Sok érde­kes terv és lehetőség kapcsolódik a vasúthoz és a hallgatóság lelke­sen ünnepelte az ősz előadót. Köszönetében Exner elnök ki is emelte, hogy ezen előadás páratlan élvezetet nyújtott, mert olyan vasúton utazott a közönség, amely még nincs is fölépítve. Innen a társaság átvonult a Szent István vendéglőbe, ahol mintegy 90 vendég gyűlt társasvacsorára, hogy az eddigi és jövendő előadókat üdvözölje és ünnepelje, ahogy be­vezető beszédében a háznagy el­mondotta. Az üdvözletét dr. Exner Kornél köszönte meg az előadók nevében és beszéde során rátért a párisi pénzcsoport egy milliárd frankos ajánlatára is, üdvözölve végül a társaság ügyei iránt érdeklődő és vendégül is megjelent hölgyeket. Azután sor került volna a Ka- rátsonyi Jenő gróf által a H. M. Társaságnak ajándékozott serleg avatására, de a vésnök, aki azt a jelmondatot vési a serlegre: „Az igazság és a műveltség tette naggyá Mátyás korát“ — nem készült el a véséssel, ami sok kedves tréfára adott alkalmat és Szigeti János, a Társaság serlegőre, rendkívül szel­lemesen ki is használt, megköszönve az illusztris diszelnöknek ezt a nagyértékü ajándékot. A gróf kép­viseletében megjelent Gulden Richard jószágkormányzót a háznagy külön is felköszöntötte. Kugler Mihály azokat a lelkes embereket, Ripkát, Exnert, Hennyeyt, Becseyt, Szávait kívánta külön ünnepeltetni, akik gyakorlati eszméket tudnak ily eré­lyesen szolgálni. Peterdy Sándor titkár Exnert és Hennyeit, a pénz­ügyi téren kiváló kapacitásokat éltette, fölpanaszolva a Hollós Má­tyás Társaság szegénységét anya­giakban, mire Horváth Károly városi biz. tag, az újonnan alakult Gazda­ságpolitikai Párt exponense rend­kívül szellemes beszéd kíséretében a párt részéről ötezer koronát aján­lott föl a Társaság céljaira, hogy e nagy horderejű gazdasági kér­déssel továbbra is foglalkozhassék. Ezt Zseny József alelnök, utóbb Szávay Gyula, a társaság főtitkára köszönte meg az ő aranyos humorá­val és fölajánlotta neki a szomszédos közkertet, hogy azt ezentúl Horváth Károly tiszteletére Horváth-kertnek nevezzék. Lendl Adolf dr. a dél­amerikai pampák pusztaságain át tett 43 napi útját mondotta el, ahol mással, mint az Istennel és önmagával nem beszélhet az ember, ahol elfogja a honvágy és a Cor- dillerákhoz érve, a hegyek üde levegője uj életre serkenti. Úgy érzi, hogy az ő kálváriája is véget ér, érzi a friss, hüs levegőt, mely uj életet jelent, mert a meddő köz­jogi harcok után gazdasági kérdé­sekkel kezd foglalkozni a pusztában vándorló nemzet. A szónokok sorát "Becsey Antal zárta be nagy értékű beszédével, amelyben Rákosi Jenő legutóbbi tosztjához fűzve gondolatait, az ellentétekben látja a harmónia lehe­tőségét. Megrajzolta a nyomorgó Buda és egész közéletünk képét, melyen csak a szerencsésebbé vál­tozott gazdasági viszonyok segíthet­nek. Hosszasan ünnepelték ezt a fenkölt gondolkodású, nagy kon­cepciójú vezéremberét Budának, aki a maga részéről is fölajánlott a Hollós Mátyás Társaságnak ötezer koronát, hogy gyönyörű céljait és tevékenységét anyagi gondok nélkül folytathassa. Hálából Szávay Gyula neki is fölajánlotta a társaság javai közül Mátyásföldet, Zajos, kedves derültségben ment át a Társaság a szomszédos Philadelphia kávéházba, ahol Szabó Sámuel a gondos gazda fogadta a vendége­ket, akik záróráig maradtak együtt. A Hollós Mátyás Társaságnak ez ismét egy feledhetlen szép ünnepe és estéje volt. R. S.

Next

/
Oldalképek
Tartalom