Budai Napló, 1922 (20. évfolyam, 722-762. szám)
1922-04-21 / 738. szám
XX. évfolyam. 738. szám. Buda érdekeit a várospolitika, közgazdaság, társadalom, művészet és sport terén szolgáló újság. Előfizetése egy évre 240 kor., félévre 120 kor. Egy szám: 6 kor. Szerkesztőség és kiadóhivatal: I., Bors-utca 24. Telefon: 129—96. Felelős szerkesztő: VIRAÁG BÉLA. Hirdetések ára: Egy hasáb széles, húsz milliméter magas terület egyszeri közlésénél 100 korona. Minden további cm. 50 korona. Nyilttér sora 60 korona. Szöveg után 80, szöveg között 100 korona. — A hirdetések dija a megrendeléskor előre fizetendő. 1922. április 21-én. Buda jövőjét fejlődéséi és gazdagságát gyógyforrásai adják. — Hz V, fürdőügyi értekezlet. A budai társadalom számottevő egyéniségei, a tudományok és művészetek kiváló művelői, irodalmunk és sajtónk jelesei töltötték meg a Krisztinavárosi Kaszinó termét e hó 18-án este, amikor a magyar tud. Akadémia tagja dr. Mankó Vilmos igazgató tartotta előadását Buda gyógyvizeiről, a Hollós Mátyás Társaság és a Krisztinavárosi Kaszinó által rendezett V. fürdőügyi értekezleten. A terem már korán megtelt érdeklődő közönséggel, mely minden értekezleten nagyobb számmal jelenik meg s azokon kívül, akik az előző értekezletekről közölt tudósításaink szerint rendszeresen iá lógatják ez értekezleteket, újabban részi vettek: Serényi Lászlóné, Hankó Gizella és Haspelné-Balássy Lujza, továbbá dr. Alkér Sándor, Csögényi Béla, Ebner József az ásványvizüzem igazgatója, Frenreisz István, a Gellért-szálló bérlője, dr. Kóbor Imre az O. K. H. főtisztviselője, Palcray Ödön, Pfeiffer Gyula, Ujj Gyula. Elmaradásukat kimentették : Becsey Antal, dr. Exner Kornél, dr. Hennyey Vilmos. Még az értekezlet megnyitása előtt érkezett meg dr. Bérezd Jenő szf. tanácsnok, akit különös kitüntetéssel fogadott a társaság. Elnökök: dr. Ripka Ferenc és Zseny Józef. Ripka Ferenc dr. üdvözölte a megjelenteket, különösen kiemelve dr. Bérezel Jenő tanácsnok jelenlétét, mint akinek megadatott a mód is, hogy a teoretikus utón megvitatott közhasznú eszméket valóra váltsa, — különös figyelmébe ajánlva azt az értékes anyagot, amelyet ez előadások a fürdőügy fejlesztése érdekében nyújtanak s amelyeket közkinccsé, mindnyájunk közíudaíává kellene tenni. Azután fölkérte dr. Hankó Vilmost hogy előadását kezdje meg. A gyógyerejü vizek e kiváló tudója Csonka-Magyarország jövőjét ásványvizei gazdaságában látja és testvérszeretetben, vállvetett munkával paradicsommá varázsolhatjuk ezt a várost és ezt az országot, hogy ide járjon az ország népén kívül még az idegen is mindazért, ami neki kívánatos, necsak búzáért, borért és gyümölcsért, hanem egészségért is, mert Buda a világ legnagyobb ásványvíz telepe. Ezek mellett gyógyító tényezőkként szerepel a budai hegyek tiszta, illatos levegője. Minden bajra, betegségre itt található a gyógyír. Ha a természet adományait, tudással és kitartó munkával értékesítjük, föllendül idegenforgalmunk s e£ nagy jövedelmet biztosit. A háború előtt Olaszország 600 millió lírát, Francia- ország 3 milliard frankot, a kis Tirol 100 millió koronát keresett évenkint az idegenektől. Az ismert fürdővárosok : Wiesbaden, Karlsbad, Marienbad, Aachen fürdőik révén fejlődtek naggyá és gazdagokká, de csak céltudatos munkával és Aachenben évtizedek óta egy téglát nem tesznek le, amely nem a fürdőváros célját és jövőjét szolgálja. Buda fürdői pedig nem fejlődtek versenyt a város fejlődésével és most sok fáradságba, költségbe fog kerülni mig a fürdők fejlődésükben utolérik a várost és Budából nem világfürdő, de fürdőváros lesz. Ennek a fürdővárosnak megalapozása óriási munkát igényel, de ebből fog megvirradni Buda — fürdőváros hajnala. Azután részletesen ismertetve sorraveszi a Rudasfürdőt, a Hungária-forrásí, (melyet most fejleszt világforgalmi vizzé Ebner József igazgató), a Szt Gellért- fürdői, a Rácz-fürdőt, a Csiilaghegyi Árpád-fürdőt, azután külön csoportba a Császár-, Lukács- és Király-fürdőt, a Margitszigetet, az Erzsébet sósfürdőt (ahol keserü- vizben fürdenek az emberek) a keserüviz-forrásokat és végül mini egyik legjelentősebb ásványvizünket a Budai Mária-íorrást, melyet a francia akadémia orvostanár tagjai is ajánlanak érelmeszesedés ellen, a vérnyomás csökkentésére. (Az egyes fürdők ismertetését részletekben közöljük majd a jeles tudós engedelmével, hogy a budai polgárság jól megismerje ezeket a kincseket). Előadását azzal a felhívással fejezte be, hogy a Hollós Mátyás Társaság, mely ezt az áldásthozó munkát megindította, vigye mindezt tagjai révén a köztudatba és váljék mindenkinek meggyőződésévé, hogy a fürdőváros létesítése gazdagságot, jólétet és megelégedést jelent. Aki tevékenységével csak egy téglát hord Buda fürdőváros fölépítéséhez, nevét örökre beleírta Buda történetébe. Lelkesen megnyilatkozó tetszéssel és elismeréssel honorálta az ősz tudós előadását a jelen volt hallgatóság és meleg szavakban köszönte azt meg neki Ripka elnök, aki nemcsak a tudóst, de egyik legkedvesebb professzorát is tiszteli, szereti és ünnepli az ő illusztris személyében. Viraág Béla előadó a felolvasás kapcsán ismerteti a kiindulási pontot, mel/ azt a célt volt hivatva szolgálni, hogy azt a polgárságot, mely nagyrészben a kisházak tulajdonosaiból, akik ma csekély házbér jövedelmükből megélni nem tudnak, — továbbá nyugdíjazott tisztviselőkből áll, akik lassan lassan mindenükből kipusztulnak, — a fürdőügy fejlesztése révén oly módon segítsük, hogy télen Budára hozzuk a falu népét, mely a nyári munkában különféle betegségeket szerzett s az itteni fürdőket használva, lakást és ellátást ezeknél a polgári családoknál találjon, megosztva azokkal élelmi-fölöslegét. Ezt az előadást mely a különféle bajokra megállapítja a neki való fürdőt sok-sok ezer példányban kell őszre a falukon elterjeszteni és a budai fürdőkre irányítani a falusi gazdák figyelmét. Fölhívta egyúttal az értekezlet figyelmét báró 'Baselit ezredesre, aki különösen kifejlődött hatodik érzéke révén biztosan megállapítja a források helyét s ezzel a viz- szegény budai hegyvidék vízzel való ellátását tenné lehetővé, hőforrások feltárásával pedig Buda olcsó füí- hetését szolgálná és ajánlja, hogy ezt a különös képességű egyént hívja meg az értekezlet és hallgassa meg. Reiner Ede dr. Buda szerencsés klimatikus viszonyait tette szóvá, kiemelve, hogy Aachenben 74 szélcsendes nap van egy évben, míg Budapesten 104, — s a Gellérthegy déli lejtőin megérik szabadban a füge és tenyészik a pegamun nevű török pirosiíó .növény, amit a déli fekvésen kívül lehetővé tesznek a heg^y belsejében lévő hőforrások. Általános érdeklődés közepette emelkedett ezután szólásra dr. Bérezel Jenő tanácsnok és meleg szavakkal méltatta a Hollós Mátyás Társaságnak ezt a nagyszabású akcióját a budai fürdőügy fejlesztése érdekében a polgárság ügyét szolgáló szociálpolitikai alapon. Részletesen kifejtette a főváros nagy fürdőügyi programmját, melyet a Gellért-fürdő építésével kezdett meg, de melyet a világháború és következményei egyelőre megakasztottak. Szavait azzal a biztató kijelentéssel fejezte be, hogy a külföldi tőke már érdeklődik ez ügy iránt, sőt már meg is mozdult. Rendkívül értékeli az összegyűjtött anyagot és annak közkincscsé való tételét szívesen előmozdítja. Módunkban lesz Bérezel tanácsnok élénk tetszéssel fogadott fürdőügyi programmját legközelebbi számunkban részletesen ismertetni. Schafarzik Ferenc egyetemi tanár ajánlotta ezután, hogy a fürdőügyi kérdés teljes megvilágítása érdekében keresse meg a Hollós Mátyás Társaság a Meteorologiai Intézet vezetőségét, hogy ily irányú előadás tartására a maga körében jelöljön ki előadó tudóst, aki e fontos ügynek ezt a részét is megvilágítaná, amit az értekezlet örömmel vett tudomásul. A vitát dr. Ripka Ferenc köszöneté rekesztette be, aki bejelentette, hogy az idegenforgalomról (Gálos Kálmán), a fürdőüggyel kapcsolatos erdészeti Kérdésről (Kaan Károly államtitkár), Buda meteorologiai viszonyairól és .végül á régi fürdők építkezéséről (dr. Lechner Jenő) még hátralevő előadásokat ezentúl hetenkint rendezik s azok igy a nyári szünet beállta előtt befejez- hetők legyenek. És annak az örömének adott kifejezést, hogy e nagy értékű anyagot tisztán budai tudósok szolgáltatták. A legközelebbi értekezleten, április hó 24-én este 6 órakor dr. Barsi Jenő tisztiorvos tart előadást: A budai fürdők hatásáról, ezután pedig május hó 2-án, kedden este 6 órakor Kaan Károly földművelésügyi államtitkár a íürdőügygyel kapcso- tos erdészeti kérdésről, mely előadás után az előadók tiszteletére társasvacsorát rendez a Hollós Mátyás Társaság. Buda, 1922 április 20. j A választás előkészületei e héten i. csúcsosodtak ki és a jövő héten \ egész erejével megkezdődik a küz- j delém. Előre vetette árnyékát a vár- ; ható elkeseredett harcnak már ott I látjuk a különféle kaszinókban és i társaskörökben lejátszódó személyes | ellentétekben, amelyek kirobbanása í okozta például a Budai Polgári I Kör közgyűlésén dr. Neuschloss í Kornél és dr. Werner Adolf kibuk- j tatását a választmányból, holott ! mindketten régi érdemes tagjai a í Kaszinónak, olyanok, akiknek nem I a Kaszinó adta a díszt, de ők szol- ! gálíak a Kaszinó díszéül. A Kör | társaséletét is kezdi megbontani a i pártpolitika, mely a tagokat négyötfelé szakítja. Zavart okoz az is, hogy az egységes Bethlen-párt eddig még nem állított listát, s azok, akiket ily irányban megkeresett, csak mint hivatalos jelöltek ' vállalják a jelöltséget. Lehet, hogy a miniszterelnök megérkeztével tisztázódik ez a helyzet is, de az ellenzéki pártok ügyesen felhasználják a helyzetet és szervezkednek. Újlakon a Haller-párt dr. Szokolay Antal plébánost lépteti föl, aki számára most Óbudán is igyekez- , nek híveket toborozni. Viszont az Óbuda-Ujlaki iparosság csatlakozott
