Budai Napló, 1922 (20. évfolyam, 722-762. szám)
1922-04-14 / 737. szám
XX. évfolyam. 737. szám. Buda érdekeit a várospolitika, közgazdaság, társadalom, művészet és sport terén szolgáló újság. Előfizetése egy évre 240 kor., félévre 120 kor. Egy szám: 6 kor. Szerkesztőség és kiadóhivatal: I., Bors-utca 24. Telefon: 129—96. Felelős szerkesztő: VIRAÁG BÉLA. Hirdetések ára: Egy hasáb széles, húsz milliméter magas terület egyszeri közlésénél 100 korona. Minden további cm. 50 korona. Nyilttér sora 60 korona. Szöveg után 80, szöveg között 100 korona. — A hirdetések dija a megrendeléskor előre fizetendő. 1922. április 14-én. Boldog húsvéti ünnepet kívánva olvasóinknak, a magábaszállásnak ezt az i idejét felhasználjuk arra, hogy megkérjük Buda nyugodt gondolkozásu polgárságát, ha mélységes elmélkedés tárgyává tenné e nehéz napokban ennek a szerencsétlen országnak és nemzetnek sorsát is. A polgárság kezébe van ez letéve. A városi polgárság kezébe, mely intelligenciája révén van hivatva ezt az országot kormányozni. Aki a közügyekkel foglalkozik, az tisztában van a helyzettel. Ma, a sajtó rendkivüli fejlettsége mellett, nem történhetik meg, mint régeníe, hogy túl a Dunán akkor kezdjen el a falusi parasztság suttogva lelkesedni Dózsa Györgyért, aki a kereszténység és a Szentföld védelmére toborozott hadával végül békés hajlékokat dúlt föl, falukat perzselt fel s akit mint közönséges gyilkos kalandort, talán épen akkor sütöttek meg izzó trónon Temesvárod, amikor mint nemzetvédő szabadság- j hősről, dal kelt róla szárnyra a J Balaton vidékén. Ma a polgárságot huzamosabb időn jj át tévedésben tartani nem lehet. Órá- |! ról-órára, percről-percre májuk, mi !i történik odaát Pesten és az ország- j ban. Mindnyájan érezzük, hogy ennek a nemzetnek békére, íöltétlen bé- j kére van szüksége és a társadalom felvert hullámait le kell csillapítani. Ezt csak úgy érhetjük el, ha mindenki áldozatot hoz. Az egyiknek le kell szerelnie beteges ambiciójáí, a másiknak föl kell adnia szélsőséges meggyőződését, a harmadiknak el kell felejtenie vélt vagy való sérelmeit. Aki ezeknek a kiélezését, fokozását követeli, az nem a mi emberünk, az nem vérbeli budai. Minden józan ember leszámolt azzal, hogy ugrások nincsenek a népek életében és ha mégis ugrik, vesztébe ugrik. Nekünk Budán elég volt az ugrálásból. A kormányon levőknek kell fokozatosan, lépésről-lépésre átvinni a nemzetet a forradalmi állapotból a nyugodt életre és munkára. Azoknak kell előkészíteniük azt a gazdasági kialakulást, mely a régi jómódhoz vezet. Buda csendesen élő, nyugodtan szemlélő nyárspolgársága mentes volt minden túlzott szélsőségtől és csak akkor lángolt fel, amikor nem jelszavak vezették, hanem tényleg a nemzeti lét forgott kockán. Buda j megcsinálta az ellenforradalmat, hogy békét és nyugalmat teremtsen a nemzet számára és nem azért, hogy állandósítsa a forradalmat. Ezt a békét kell valósággal főitámasztanunk most, a föltámadás idején. Buda, 1922 április 13. A húsvéti körmenet programmját állapította meg a krisztinavárosi egyházközség tanácsa, dr. Ripka Ferenc elnöklete alatt e hó 11-én tartott ülésén. Elhatározta, hogy felhívással fordul a kerület összes társaskörei, egyesületei és testületéihez, hogy szombaton este 6 órakor a feltámadási körmeneten testületileg vegyenek részt. A szentséget az egyháztanács tagjai égő gyertyával kisérik és azokat 3A6 órakor a sekrestyében vehetik át. Platthy György dr., ahogy részvéttel értesülünk — betegen fekszik lakásán. A jálékbankof állította be Exner Kornél dr. a Hollós Mátyás Társaság által megindított fürdőügyi mozgalomba olyan tényezőként, melynek révén egyedül lehetséges a megoldás, mert sem az államnak, sem a városnak nincsen húsz mil- liárdja, hogy ezt a nagyhorderejű kérdést megoldhassa. Előadásának második részét Exner Kornél dr. most tette közzé vezető helyen a Pesti Tőzsde legújabb számában és cikke elején a következőket mondja: „Alig röppent világgá az az ötletem, hogy Budapest világfürdővé való fejlesztésének kérdése pénzügyi szempontból miként volna megoldható, már is jelentkezett egy párisi pénzcsoport, mely hajlandó lenne az eszme megvalósításába 77 milliárd koronát befektetni. Nem annyira a szemforgató álszemárem, mint inkább a tájékozatlanság ütközik meg azon, hogy az idegen tőkét a játékbank engedélyezése révén is ide akarjuk édesgetni.“ Cikkében úgy, mint előadásában is adatokkal bizonyította, hogy a játékbank jobb a hírénél, mert becsületesebb, erkölcsösebb és igaz- i ságosabb mint a kis lutri, az állami j sorsjáték és osztálysorsjáték, a iota- I íizatőr és a kártya. Sok téves adat í forog közkézen, igy az öngyilkosságokról szóló rémhirek, pedig Monacóban egy év alatt legfeljebb 6 öngyilkosság történt eddig, viszont Budapesten évente 5—600. Megmagyarázza a játékbank szervezetét és a nyereségi esélyeket, melyek egyenlőek. Szerinte az államnak és a fővárosnak számos olyan bevétele van, amely erkölcsi, szociális és adópolitikai szempontból sokkal inkább kifogás alá esik, mint a rulettből, azaz a játékszenvedély igazságos megadóztatásából szerezhető bevétel. Ha ezzel sok ezer hadirokkant, özvegy és árva köny- nyeit tudjuk felszántani, ha igy a polgárság részére a tisztességes kereseti alkalmak ezreit lehet megteremteni, ha ezzel a lakosság életterhein könnyithetünk, ha a munka- nélküliek ezreinek igy munkát adhatunk, úgy tegyük félre az alsze- mérmeí és kövessük a külföld példáját. A Krisztinavárosi Kaszinó e hó 8-án rendezte negyedik böjti estélyét, melyen Saly László dr. szemináriumi igazgató tartott az ember céljáról igen kedves, közvetlen szabad előadást. Ezt Kéthelyi-né Vakots Margit operaénekesnö, nagy tetszések között előadott éneke követte, Kertész Árpád zondoramüvész kíséretével. A nagyszámú közönség — tekintettel arra, hogy ezzel a böjti előadások befejeződtek — szeretettel üdvözölte dr. Ripka Ferencnét az előadások rendezőbizottságának elnökét. Az iskolaszékek megalakulása Budán is megindult és elsőnek a várbeli iskolaszék alakult meg az I. kerület három iskolaszéke közül. Ivanovics Pál ideig, elnök volt ki- küldve, hogy megalakítsa a tanács által kinevezett tagokból. Elnöke lett dr. Baranski Gyula, alelnöke Szigeti ] János, aki meleg szavakkal méltatta dr. Ripka Ferenc volt elnök érdemeit, lelkes buzgó tevékenységét s azt jegyzőkönyvileg is megörökítették. Kinos meglepetést keltett Budán, hogy a tanács az iskolaszék tagjait kinevezte, holott "azokat titkos választáson kell megválasztani s csak ha ez lehetetlen, akkor nevezik ki. A budai polgárság ezt a választást mindig fontosnak tartotta, akár a törvényhatósági bizottság tagjainak választását s most sem látta azokat az akadályokat, amelyek miatt azokat ki kellett nevezni. Németh József törvényhatósági biz. tagot, a II. kér. Iparoskor elnökét a Bálint klinikán megoperálták s ma már a gyógyulás utján van. Jubilál a Kisfaludy Szinház. Hat hónapja, hogy az óbudaiak egyetlen kulturális intézménye az uj köntösbe öltöztetett Kisfaludy Szinház megnyitotta kapuit, hogy egy mindenképen ,kedves szórakozó helye legyen Óbuda-Ujlak közönségének. A délutáni előadásokkal együtt két száz szinházi estre tekinthet vissza a Kisfaludy Szinház vezetősége s mi budai krónikások örömmel konstatálhatjuk, hogy sem az igazgató Pintér Imrének, sem a közönségnek eddig nincs oka megbánni a vállalkozást, amely a III. kerületnek egy — bár kisméretű — de modern színházat adott. Egy miniatűr jubelium ez, amely inkább a szinház belvilágába tartozik, de mi mégis a nyilvánosság elé visszük, mert kulturális mértföld jelző Óbudán. A várva-várt megnyitó, amely a Cigánybáró előadásával szenzációként hatott, csak fokozta a mindinkább növekedő érdeklődést. A teljesen uj nézőtér, szép díszletek, pazar világítás, pompás zenekar és a preciz előadás Parlagi Kornéliával Saffi szerepében, egy csapással hódította meg a lelkes közönséget. Strausz világhírű operettjét nyomon követte a Drótostót, Vigözvegy, Gül baba, Denevér, János vitéz, Varázs keringő, Nebántsvirág, Stam- bul rózsája, Kornevillei harangok gyönyörű zenéje, a Nemzeti Szinház régi klasszikusai és a Vig Szinház ínycsiklandozó francia jszellemes- ségei. Csaknem minden második hétre jutóit egy repsise, egy pre- miére: Búzavirág, Sylvió kapitány, Kis kadét, Tánckirály, Senki leánya, Anyaföld stb. Mindmegannyi szép sikerrel került színre. A Kisfaludy Szinház mint a III-ik kerület egyetlen színháza, büszkesége, / féltett kincse kell hogy legyen Óbuda- Ujlak polgárságának. És ez a kis szinház ott a dunaparton május havában üli meg 25 éves fennállásának fordulóját fényes ünnepségek keretében. Legyen ez Mementó, Szózat, harsonaszó azok számára, akik társadalmi szerepet játszanak, folyton a fórumon ágálnak és öt, hat, tizedik szomszédai a színháznak, de még nem találtak rá ezideig egyszer sem. A Farkasréti Atlétikai és Football Club április hó 7-én, pénteken este a Deissner- féle ,Márványhattyu“-vendég’cben (!.. Már- vány-u. 19) tartotta évi rendes közgyűlését. Az elnöki megnyitó és az évi jelentés előterjesztése után bemutatták a zárószámadást és megadták a feimentvényt, megállapítva az ez évi költségvetést. A tisztikar, választmány és számvizsgálók választása során elnök lett: dr. Hödy Lajos, al- elnökök : dr. Dencz Ákos, Jauernik Nándor? Siptár Jenő, titkár: dr. Horváth Dezső, jegyző: Kari Sándor, pénztáros : Hack Gyula, ellenőr : Schauer Béla, háznagyok : gr. Berényi János, Jeszenszky Viktor, szertáros: Wéber Gergely, gazda: Matza József. Választmányi tagok: Bauer János, Bauer Gyula, Bendzsel Károly, gr. Berényi János, Egedy Sándor, Göttmann Ede, Hack Gyula, Hiesz Imre, topái Hódy Imre, dr. Horváth Dezső, Jeszenszky Viktor, Kari Sándor, Krajna János, Matza József, Nagy Géza, ifj. Ostián Antal, Raabe Gusztáv, Schauer Béla, Sógor József, Wéber Gergely. Póttagok : Bendzsel Ferenc, Bajnóczy Gábor, Deissner Emil, Kalameznik Nándor, Skriván Pál. Számvizsgáló bizottság: Hert Imre (elnök), Farkas Béla, Járó István. A Hollós Mátyás Társaság e hó 10-én tartott ülésén megvitatta a közgyűlés kérdését, köszönettel vette tudomásul a I. kér. Iparosok és Kereskedők Köre átiratát, mely szerint a Kör örömmel vesz részt a H. M. T. által megindított gazdasági mozgalmakban és kéri, hogy ez a viszonosság alapján történjék. Elhatározta, hogy a fürdőügyi értekezletek előadóinak tiszteletére május hó 2-án este társasvacsorát rendez. Végül elhatározta Czölder Dezső festőművész meghívására, hogy április hó 24-én délután 5 Sok ui ember lépett eio vezetve * .«*«■ «Á/MvÁ** AI WhivJó ős kériük. hor~ I viszonyosai kuzuu WJF
