Budai Napló, 1922 (20. évfolyam, 722-762. szám)

1922-04-07 / 736. szám

XX. Buda érdekeit a várospolitika, közgazdaság, tár­sadalom, művészet és sport terén szolgáló újság. Felelős szerkesztő: Hirdetések ára: Egy hasáb széles, húsz milliméter magas terület egyszeri közlésénél 100 korona. Min­1922. évfolyam. Előfizetése egy évre 240 kor., félévre 120 kor. Egy szám: 6 kor. Szerkesztőség és kiadóhivatal: I., Bors-utca 24. Telefon: 129—96. VIRAÁG BÉLA. den további cm. 50 korona. Nyilttér sora 60 korona. április 736. szám. Szöveg után 80, szöveg között 100 korona. — A hirdetések dija a megrendeléskor előre fizetendő. 7-én. Messze tengeren túl idegen föld röge hull egy koporsóra; — szegény Magyarország könny­áztatott földje megrázkódik tőle. Messze idegenben ravatalnál égő gyertyafény kilobban; — szegény magyar nemzet sirató szemeit sötétség borítja. Választás előtt. Ismerve Buda polgárságának csendesebb vérmérsékletét, konzer­vatív felfogását a politikában, előre­látható volt, hogy a kormány pártja lesz Budán a legerősebb. Bethlen István grófnak az egységes párt megalakítására vonatkozó törekvését itt rokonszenvesen fogadtak és általánosan az a nézet, hogy a kormányzás gépezetébe kell beállí­tani minden értékes erőt, hogy tudásával és képességeivel vigye előbbre a konszolidációt és ezzel szilárdítsa a jogrendet, ami lehetővé teszi a gazdasági erők fejlesztését. Minden kerületben zártkörű érte­kezleteken hivatott egyéniségek vitatták meg a polgárság állás- foglalását és megalakították a szer­vezőbizottságokat, értesítve erről a kormány elnökét és az egységes kormányzó-párt elnökségét. Paktumokat a polgárság nem ismer el, azokat önmaga számára mérvadónak nem tartja s igy még az esetben is, ha az egységes párt elnöksége hivatalos jelölteket nem állít Budán, — a polgárság meg­szervezi kerületenkint a pártot és kerületközi értekezleten állít külön listát, megállapítva a jelöltek sor­rendjét. A kormány már régebben ke­reste az összeköttetést azokkal a budai vezéremberekkel, akiknek köztevékenysége közismert s akik joggal számíthatnak a polgárság támogatására. Ezek a vezéremberek viszont bizalmas híveik révén szer­zett értesüléseik alapján vállalják a jelöltséget. Az ellenzéki táborok is ugyanezt a rendszert követik Budán s ha a már régebben közölt jelentéseink­ben foglalt jelöltek kerülnek a különféle listák élére, Buda abba a kedvező helyzetbe jutna, hogy a különböző pártokhoz tartozó kép­viselők lehetnének politikai ellen­felek, de nem gyűlöletet hirdető ellenségek. Sőt kilátás volna rá, hogy e kiváló, jellemes férfiak Buda érdekeinek szolgálatában baráti kezet nyújtanának egymásnak, ami­vel biztosítanák a társadalom békéjét. Nekünk pedig béke kell! Buda—Kertváros — IV. fürdőügyi értekezlet — Mind szélesebb körben ébred az érdeklődés a Hollós Mátyás Társa­ság és a Krisztinavárosi Kaszinó által felkarolt, dr. Ripka Ferenc ál­tal megindított mozgalom iránt, mely a szegényebb sorsú polgárság érdekében keresett fürdővárossá óhajtja fejleszteni Budát. A gyakorlati terv alapja az, hogy a falusi embert, aki nyáron át a nagy munkában különféle betegsé­geket szerez, Budára hozzuk télen, hogy itt gyógyittassa magát, szál­lást és élelmet magáncsaládoknál keresve. Ennek a tervnek tudományos alapjait vetik meg azok az értekez­letek, amelyek ma már fölkeltették az összes érdekelt tényezők érdek­lődését és azokon kívül, akik eddig is látogatták és a vitákban részt vettek, a legutóbb e hó 3-án tartott értekezleten megjelentek Gukkler Károly főerdőtanácsos, Medek Béla min. tan. Gálos Kálmán az Idegen forgalmi vállalat vezérigazgatója és dr. Peller Imre a vállalat titkára, Neuschloss Kornél műépitész-tanár, dr. Fábián Gáspár műépítész és szerkesztő, Ravasz László az I. kér. kereskedők és iparosok körének elnöke, Zseny József, Kadnár Ká­roly és sokan mások, akiket ez a nagy horderejű kérdés érdekel. Az értekezleten dr. Morvái Győző a H. M. T. elnöke és Zseny József alelnök elnököltek. Ripka Ferenc dr. későbben foglalta el az elnöki szé­ket és kimentését kérték Exner Kornél dr. és Hennyey Vilmos dr. államtitkárok. Morvay Győző mi­előtt az értekezletet megnyitotta volna, meleg, hazafias szavakba fog­lalt klasszikus mondással emléke­zett meg a fölkent, megkoronázott magyar király halálával a nemzetet ért gyászról, amit a társaság állva hallgatott végig gyászos megillető- déssei. A teremben hatalmas tér­képek jelezték előre Palóczy Antal orsz. középitési tanácsos előadását. Hévvizeink és fönálló fürdőinté­zeteinket ismertetve konstatálja, hogy ami a források számát, azok napi vizbőségét illeti: Budapest min­den versenyen felül áll, viszont pe­dig ami a fürdőintézeteinket illeti, megállapítható, hogy azok összes­ségükben már is számottevő ténye­zői a világhírre aspiráló főváros­nak, de hátrányos, hogy nemcsak egymástól távol esnek s izoláltan állanak a környezetükben, hanem nélkülözik a kellő térbőséget s olyan a környezetük, mely nem a fürdő­város jelében épült fel s teljesen idegenül átl szemben a fürdő igé­nyeknek ! E környezet szorul alapos és gyökeres átidomitásra! Karlsbad fürdőváros. Alapítását 1358-ra te- ezik s igy 5V* százados múltja van. Ez idő alatt sok viszontagságon ment keresztül; árvizek, forráskitö­rések, tüzesetek s háborúk borzal­mai sokszor gátolták haladását, da­cára minden elemi csapásoknak, a fürdőhely felvirágzott. Az egész vá­ros Gyógyváros (Kurstadt), benne száll meg a fürdő vendég s csak­nem minden lakóház egyszersmind vendégfogadó is, — magán szálloda! Franzensbad, Manheim, Wies­baden, Kissingen, Baden-Baden be­mutatott térképein látható, hogy a források és fürdők tetemes kiterje­désű parkokban foglalnak helyet s kiterjedt sétautakkal rendelkeznek. (Karlsbad sétautjai 100 km.-nél is hosszabbak). A város ama területei, amelyek a fürdőgyógyintézetekkel érintkeznek, kiválóan szép elrende­zéssel tűnnek ki, művészettel alkot- vák. A modern fürdőváros legyen Kertváros, még pedig fokozott mű­vészettel megalkotott oly Kertváros, mely magas igényeket kielégít. Mindezektől pedig igen távol estünk Budapesten! Régóta köve­telik a szakkörök Budapest általá­nos szabályozási terveinek e meg­újítását ! Abban 3—4 gyógykörzetet kell megalkotni, pl.: 1. a Császár-, Lukács- és Király-fürdők környé­kéből, 2. a Rác-, Rudas- és Gellért- fürdőét megadja az ujjépitett Tabán, 3. a Sósfürdő. 4. a Római fürdő környezetéből. Részletesen leírja a gyógykörzetek kialakítási munká­latait és föltételeit s különösen a Császár-fürdő körüli kiképeztetésről nyújt terjedelmes programmot. Vétek 5—6 emeletes bérházakkal beépíteni Budának hegylejtőit, tisz­tességes, szép művészig várost kell teremteni Budán. A HÉV. a felső rakpart alá helyezendő, megnagyob­bítandó a fürdőpark és összekötendő a Szt. Margitszigettel szép híddal. A Szt. Margitszigeten Casino, a játékbankkal nagy idegenforgalmat fog felidézni, az érdekeltség nyomán a Császárfürdői környezet átalaku­lása rohamos tempót tudna ölteni. Meleg szavakkal köszönte meg az érdekes előadást Morvay elnök és méltatta az előadó elévülhetlen érdemeit, egy életet szentelve a főváros széppé tételének. A vita folyamán Haspelné Balázsy Lujza számolt be agitációja ered­ményéről, amelyel a nagy eszmé­nek a várbeli főrangú világot igyek­szik megnyerni és érdekes volt az a kijelentése, hogy a játékbank ügyét sem fogadták ridegen, hanem az volt a kialakult vélemény, hogy ha a szív és a lélek el is Ítéli, az ész helyesli a tervet. Reiner Ede dr. a fürdőügy egyik legrégibb harcosa szólt a vitához, a maga nagy tudását és tapasztalatait ajánlva föl, —utána pedig dr. Fábián Gáspár méltatta Palóczy érdemeit, elitélve a főváros közönyét, a mellyel a város végleges szabályo­zása iránt viseltetik, a falu nívójára süllyesztve ezzel Budapestet, mert külföldön minden falunak van végleg megállapított szabályozási terve. Schafarzik Ferenc műegyetemi tanár röviden ajánlotta, hogy a társaság kérje fel Zielinszky Szilárd, a köz­munkatanács elnökét, hogy ismer­tetné az ő szabályozási tervezetét, elsősorban azt, mely a Geliért-teret rendezi rendkívül szép megoldásban. Végül Kugler Mihály ragadta ki Palóczy előadásából azokat a sza­bályozási lehetőségeket, amik már most, minden különös nagy befek­tetés nélkül keresztül vihetők. Az elnök azzal a bejelentéssel fejezte be az ülést, hogy április hó 18-án este 6 órakor tartandó V. értekezleten HANKÓ VILMOS tart előadást „Buda ásványvíz kincsei; értékesitésük Buda világ­fürdőben“ címen. Sötét képeket rajzolt Óbuda kul- tárális viszonyairól a város köz­gyűlésén Szilágyi Károly, ez a pompás megfigyelő,, ez a csiszolt elméjű magyar ur. Óbuda az egyet­len kerület, amelynek a temetője nincs villamosvasuttal összekötve, amelyet csak gyalogszerrel, vagy ünnepnapokon omnibusszal lehet megközelíteni. A III. kerületben a kötelező haiottasházi ravatalozást mindaddig nem lehet keresztülvinni, amig a temető össze nem lesz kötve villamosvasuttal, — mert a közön­ség kinzása nélkül ezt el sem lehet másként képzelni. — A tanács je­lentésének egy része a játékdélutá­nok létesítéséről, játékteiek kiépí­téséről szól. Gondosan átnézte a költségvetést és uj játéktár meg­építését sehol sem találta. Ezek csak jámbor tervek, amelyekre pe­dig szükség volna. Itt van például a III. kerület, amely közel 60 ezer lakossal bir, ahol a gyermekek szá­mára nincs egy sétatér, ahol nincs egyetlen játéktér, ahol a kommu­nizmus alatt kipusztitották a régi temető gyönyörű parkját, amelyről azt hittük, hogy valamikor mégis lesz a kerületnek legalább egy séta­tere. Ebben a kerületben az egyet­len poros és rendezetlen Dunaparton kívül nincs hely, ahol a lakosság friss levegőt szívhatna. — És igy tovább . . . Szomorú képek ezek. Sziklay János dr. a Hollós Mátyás Tár-- saság érdemes iró tagja e hó 7-én mutatja be Wieland Oberon-jának fordítását a Szent István Akadémia ülésén d. u. fél 6 órakor. A Krisztinavárosi Kaszinó közgyűlésén fel­olvasott évi jelentést nagy tetszéssel fo­gadták a tagok, mint olyant, mely a múlt esztendő küzdelmeinek hü képét adja. Gonddal megszerkesztett jelentésében Kun Attila jegyző rámutat arra, hogy a nagy rombolás után a kaszinó nehezen tud lábra kapni s ez alatt mindenféle uj alakulás el­vonta a tagok egy részét, akik azonban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom