Budai Napló, 1922 (20. évfolyam, 722-762. szám)
1922-03-22 / 734. szám
XX. évfolyam. 734. szám. Buda érdekeit a várospolitika, közgazdaság, társadalom, művészet és sport terén szolgáló újság. Előfizetése egy évre 200 kor., félévre 100 kor. Egy szám: 4 kor. Szerkesztőség és kiadóhivatal: I., Bors-utca 24. Telefon: 129—96. Felelős szerkesztő: VÍRAÁG BÉLA. Hirdetések ára: Egy hasáb széles, húsz milliméter magas terület egyszeri közlésénél 100 korona. Minden további cm. 30 korona. Nyílttér sora 60 korona. Szöveg után 80, szöveg között 100 korona. — A hirdetések dija a megrendeléskor előre fizetendő. 1922. március 22-én. fl jdlékbank kérdése Exner Kornél dr. előadása a fürdőügy megoldásáról. — Az állam és a város képtelen megoldani. — Csak külföldi tőke. — Egyetlen megoldás a ^játékbank fölállítása. — Álszemérem az ellenzése. Az érdekeltek és érdeklődők nagyszámú közönsége előtt tartotta meg előadását Exner Kornél dr. ny. államtitkár, egyetemi tanár, melyben arra fektette a fősulyt, hogy a fürdőügy kérdését az állam és a főváros pénzügyei szempontjából világítsa meg. A Hollós Mátyás-Társaság és a Krisztinavárosi Kaszinó számos tagján kívül megjelentek a kaszinóban tartott értekezleten: Bérényí Lászlóné, Exner Kornélné, Fé- ines-Beckné, Gomperz Andorné, Görög Lajosné, Haspehié Balázsy Lujza, Kaulich Sarolta, Oberschall Pálné (Bucsár Déla), Réthy Olga, Solymäsßy Gézáné, Tiller Gézáné, Viraág Ilonka, — Aggházy Kamill őrnagy (Hadtörténelmi Muzeum), Argalasch Lajos, Badál Ede elöljáró, dr. Bálint József, Balogh J. Zoltán;. Bánlaky Géza (Budapest Fürdőváros Egyesület), dr. Baranski Gyula, dr. Barsi Jenő tisztiorvos, dr. kálnoki Bedő Sándor, dr. Braun Ferenc, Ereky Károly V.. miniszter, Faller Mihály főfelügyelő, Farkas Győző min. tan., Gyöngyössy László iró, Holbesz Aladár, Horváth Béla, Horváth Géza gyárigazgató, Huszár Márk min. tan., Kaan Károly h. államtitkár, dr. Kertész Dávid, Kordély-Kovács Béla, Krause Lajos ezredes, Kugler Miháiy mérnök, dr. Lichtenberg Kornél (Balatoni Társaság), dr. Lippmann Frigyes, Merényi Richárd gyár- igazgató, Molnár Béla szerkesztő, Ober- schall Pál udv. tan. egyetemi tanár, Palóczy Antal orsz, építészeti tanácsos, dr, Paupera Ferenc, a Földhitelbank alelnök - vezér- igazgatója, Peterdy Sándor iró, Rédey Miklós főkapitányhelyettes, dr. Reviczky Szevér min. titkár, Rózsa Lajos dr. ügyvéd, Sándor Fülöp, a Duna-Rajna R.-T. vezérigazgatója, Ur. Schafarzik Ferenc egyetemi tanár, Schmidt Imre (Budai Polgári Kö^), Schlott Dezső ezredes, Solymássy Géza, Szájbély Gyula, a Nemzeti Hitelintézet elnöke, Szávay Gyula főtitkár (Ipar- és Keresk. Kamara), gróf Somsich Tihamér, Sfréberth Lothár p. ü. ig.-h., dr. Sziklay János (Pázmány-Egyesület), dr. Szterszky Vince min. tan., Tiller Géza főtanácsos, Zakár Ferenc, a Nemzeti Hitelintézet vezér- igazgatója, Zilahy Dezső, az Idegenforgalmi hivatal igazgatója. Távolmaradásukat kimentették: Becsey Antal, dr. Nemes Ant 1 püspök, dr. Ripka Ferenc, Szilágyi Károly. Exner Kornél dr. rövid visszapillantást vetett az eddig felmerült eszmékre és tervekre, azután áttért a tárgyra és csak az okvetlenül szükséges számokat emlitve, rendkívül érdekes világításban tárgyalta az állam és a város pénzügyi lehetőséget e kérdés megoldása szempontjából. Kedves humorral fűszerezett, élvezetes előadásában Exner Kornél abból indult ki, hogy a szép tervek megvalósítása mindaddig csak jámbor óhajtás marad, amig megnyugtató feleletet nem tudunk adni arra a kérdésre, hogy honnan vesszük a szükséges milliárdokat. Az állami költségvetés bírálata alapján kimutatja, hogy az évi deficit most 20 milliárd korona, amiben még semmi sincs a jóvátételnek nevezett hadisarcból. Az államnak éppen kétszer annyi bevételre volna szüksége, mint amennyit a költségvetésben bevételként elő tudtak irányozni. Pedig a közvetett adókból és a forgalmi adókból, tehát a szerfölött antiszociális és az életfenntartást az elviselhetetlenségig megdrágító bevételekből szedi az állam jövedelmének 78ü/o-át. De nemcsak az állam, hanem a főváros sem tud Budapest világfürdővé emelésére áldozni. Elképzelhetjük-e az állam és a főváros mai anyagi gyengeségében, hogy szorosan körülépi- tett fürdőinket szabaddá fogja tenni, házakat fog leremboltatni akkor, amikor a még ma is 2603 waggon- ban lakó menekültnek még barakkokat sem tud építtetni?! Csak külföldi tőke segíthet rajtunk. A külföldi tőke azonban nem fog hozzánk bekivánkozni, hacsak meg- feMő haszonra nem lesz kilátása. Kimondja nyíltan, hogy Budapestből világfürdőt varázsolni játékbank felállítása nélkül nem lehet. A bank nyereségében való részesedés arra képesítené az államkincstárt, hogy a szegényebb néposztályt degressziv módon terhelő igazságtalan adókat fokozatosan eltörölje. A főváros sem volna kénytelen a hajléktalanok meghálási dijainak és a víz- dijaknak emelésével növelni bevételeit. Aki volt Montecarlóban, az tudja, hogy a játékbank sokkal jobb a hírénél. Exner sorra veszi az állam égisze alatt folyó szerencse- játékokat és arra az eredményre jut, hogy az a 100 korona, amelyet a közönség kockáztat: az állam- sorsjátéknál csak 18 K 0 fillért, az osztály sors játéknál 51 K-t,a volt számlottónál 53 K-t, a totalizatornél 79 K 50 fillért ér, ellenben a rulettnél 98 K 65 fillért, a trente-et-qua- rante-on 98 K 72 fillért. A nyereség és. a vesztés lehetőségének egyensúlyát tehát csak a két legutóbb említett játék közelit! meg, már pedig minél egyenlőtlenebb a felek esélye, annál igazságtalanabb és erkölcstelenebb a játék. Danzig város már segített pénzügyi bajain azzal, hogy Zoppotban felállította a nemzetközi játékbankot, ahol azonban csak azok játszhatnak, akik 40,000 korona jövedelem után fizetnek adót. Ezt a korlátozást ' nálunk még szigorítani is lehet. Végül azt a tánácsot adja a közönségnek, hogy ha majd Budapest világfürdőn itt lesz a játékbank, engedjék, hogy csak a milliomosok és a külföldiek játszanak a tündér- szigeten és ellenszolgáltatásul hagyják itt pénzüknek H/n-ad °/o-át a nyomor enyhítésére, állami és községi terheink könnyítésére, Magyarország gazdasági talpraállitá- sára. Minden oldalról üdvözölték az illusztris előadót beszéde alkalmából és megköszönte azt dr. Morvay Győző elnök, kérve a jelenvobakat, hogy a beszédhez szóljanak hozzá. Sziklay jános dr. a sajtó szempontjából fontosnak tartaná, ha a játékbank létesítésének a gondolatát népszerűsítenék, mert álszemérem ennek ellenzése. Bánlaky Géza, a Gellért-fürdő igazgatója és a Budapest Fürdőváros Egyesület titkára a Margitsziget helyett a Gellérthegy déli lejtőjét ajánlja, mert a sziget csak néhány hónapon át használható, viszont Kugler Mihály a sasadi dűlőt ajánlotta, mely e célra rendkívül alkalmas és mely körül hamar egy pompás kertváros épülne föl. Fallen Mihály nem tartja időszerűnek, ha már most a részleteken vitázunk. A vita befejeztével Viraág Béla előadó bejelenti, hogy legközelebb április hó 2-án Palóczy Antal tanár tartja meg előadását: „Buda szabályozása a fürdők szempontjából“. A Hollós Mátyás-Társaság és a Krisztinavárosi Kaszinó fölkérésére legközelebbi értekezleteken előadást tartanak: Hankó Vilmos igazgató, a fürdőügy kitűnő tudósa, Kaan László államtitkár, Zilahy Dezső, az idegenforgalmi hivatal igazgatója, Becsey Antal és dr. Baranski Gyula. Buda, március 21. A Farkasrét-Németvölgy és Vidéke Egyesület közgyűlése közel száz tag jelenlétében zajlott le a Német- vőígyi-ut 42 alatti egyesületi helyiségben, melyen elfogadták az alapszabályok módosítását. Az 1921. évi zárószámadás elfogadása után a közgyűlés a lelépő tisztikarnak megadta a felmentvényt és megszavazta a folyó évre szóló költségvetés-előirányzatot, melynek keretében az évi tagsági dijat szerényen 40 koronában állapította meg. Az uj tisztikar kővetkezőképen alakult. Elnök lett: gyerkényi Pyber Ignác; al-elnökök: Jauernik Nándor és Ostián Antal; titkár: Kertész Ferenc; jegyző: Sógor János; pénztáros: dauer János; ellenőr: Herth Imre; | Választmányi rendes tagok: gróf Berényi János, dr. Dencz Ákos, Faludi Ágoston, Göttmann Ede, dr. Hódy Lajos, Lindenbach Károly, Molnár Mihály, Raabe Gusztáv, Sógor József és Wehrman Géza; póttagok: Kalamaznik Nándor, Pálffv János, Jeszenszky Viktor, Hiesz Imre, Bajnóczy Gábor. Nagy tetszéssel fogadta a közgyűlés a ma- gasszárnyalásu és poétikus motívumokkal átszőtt elnöki megnyitót, valamint az egyesület eredménydus működésére és jövő terveire vonatkozó évi jetentést, melyen felbuzdulva elhatározta, hogy Tábory János főkertész eszméjét valóra váltja és a farkasréti temetőben kisebb templomot, illetve kápolnát létesít, mely hivatva lenne a nagy- kiterjedésű hegyvidék lelki szükségletét kielégíteni. Templomépitő bizottságot létesítettek Jauernik Nándor, dr. Hódy Lajos és dr. Dencz Ákos elnök, illetve társelnökök vezetése alatt, mely bizottság feladata lesz az építéshez szükséges anyagi erőknek megszerzése és a hatóságoknál való utánjárás. A templomalapra azon melegében befolyt adományok: Bajnóczy Gábor és dr. Dencz Ákos 1000 - 1000 K, Schüller János 200 K, Jauernik Nándor, Häuser Frigyes, dr. Hódy Lajos, Pálffy János, Pyber Ignác, Kalamaznik N., Rohny Mihály, Molnár Mihály, Matza János, Tábory Jáaos, Kertész Ferenc, Gillár József, Ostián Antal, Bácsik Gyula 100—100 K, összesen 3600 K. Ezenkívül természetbeni adományként felajánlották, hogy díjtalanul elkészítik: Bajnóczy Gábor a terveket, Schuller János a festő- és mázolómunkát, Häuser Frigyes az ablak- és ajtó- rácsokat, Tábory János a parkírozást, Bauer János paszomány gyáros pedig a főoltár térítőjét és a csillárok bojtjait. Elhatározta a közgyűlés, hogy a villamosközlekedés javítása, az utak rendezése és fásítása, valamint a villamosvilágitás és kutak ügyében a polgármester elé küldöttség utján memorandumot terjeszt. A rombolás szomorú képét festette Lam- pel Vilmos és Brunekker Lajos főv. bizottsági tag a pénzügyi bizottság ütéséit a budai sétányok tárgyalásakor, s nagyon csekélynek tartották azt az ötvenezer koronát, amit a hiányok pótlására vett fel a költségvetésbe a főváros. Különösen a Vérmező mentén, a Várbástyán, az EHip- szen, a Halászbástyán a dunaparti parkokban, az újlaki és óbudai Szent Háromság szobor környékén rettenetes állapotok vannak. Igen nagy hiány van padokban. A padokat egyszerűen szétszedik, letörik és eltüzelik. Letörik a kerítést, tönkre teszik a pázsitot. Fock tanácsnok a hiányok pótlását elsősorban Budának ígérte meg, de rámutatott, hogy sajnos a nagyközönség 1 nem jön segítségére. Ha ilyen rombolásokat
