Budai Napló, 1922 (20. évfolyam, 722-762. szám)
1922-03-01 / 731. szám
BUDAI -NAPLÓ 3 A lövészbál, Budának' e régi szép . emlékű bálja ezidén. is összegyűjtötte 1 a budai közönség szine-javát és a j részlvett hölgyek névsorát a követ- j kezekben közöljük: Asszonyok: Szakát?! Gusztávné, Szoyka j Sándorné, dr. Böckh Hugóné, Grawátsch Tivadarné, Thomas Sándorné, Schuch Fe- rencné, Lórencz Dánielné, Langer Károlyné, Vaszits Mihályné, Bastius Jánosné, Sauer- wein Károlyné, Szittner Ferencné, Peírótliy Albinná, Palágyi Ernőné, Langer Györgyné, Weininger Jánosné, Faber Fülöpné, dr. Száraz ElemérnS Lőrinc Vincéne, Szajkó Lászlóné, Strinovich Ferencné, Stark Li- pótné, Schmidt Józseíné, Rhudy Tiliamérné, Bittner Jánosné, Bittner Jánosné, Albert Károlyné, Brandl Alfrédné, Tolnay Lajosné, Schmidt Antalné, Kapca lmréné, dr. Pri- vicky Endréné, Pollakovits Zsigmondné, Kálazdy Andorné, Csáky Adolfné, dr. Szlovák Lajosné, Laykauf Lajosné, Grolig Jó- zsefné, Huberth Istvánná, Böhm Ferencné^ Szász Ferencné, dr. Beöthy Miklósné, Detsy Gyuláné, Bárczy Barnáné, Gulden Richárdné, ifj. Schmidl lmréné, Lurie Ró- i bertné, dr. Sztudinka Béláné, özv. Jekel- falussy Pálné, Hübner Jenőné, Schirchich Conrád Ernőné, Óry Sándorné, Laykauf Gáborné, özv. Gross Jánosné, dr. Homolka Béláné, Janszky Istvánná, Wolff Sándorné, Kálmán Lajosné, Hochstratl Miksáné, Kehrer Gyuláné, dr. Halász Zsigmondné, Jankó Alajosné, Dellián Kolozsné, Paduch Gyuláné, Balogh Gáborné, Kapus Györgyné, Lengyel Kálmánná, Horváth Jánosné, dr. Massányi Ernőné, dr. Zinn Alfrédné. Leányok: Grawátsch Dudus, Vaszits Pipi, Bastius Mauzi, Bastius Annus, Tomcsányi Margit, Lőrinc Magda, Petróthy Margit, Szajkó Mártus, Brandl illy, 01 cert Lujza, Mindszenty Sarolta, Schmidt Inci, Kapcza Ilonka, Pollakovits Margit, Kálazdy Lujzika, Grolig Aunus, Grolig Böske, Zboray Márta, Stark Kitty, Guzmann Irma, Detsy Margó, Zboray Margit, Spillenberg Zsofka, Bárczy Aranka, Bárczy Rózsa, Gulden Kamilla, Tabódy Olga, Conrád Müdy, Conrád Edith, Nádler Elza, Nádler Elida, Gross Amália, Fessler lta, Lukány Magda, Brüll Rene.'1, Rosenberg Lucy, Wolff Hanzi, Kálmán lrénke, Hochslrátl Rózsi, Hochstrátl Ilonka, Hankovszky Magda, Jankó Manci, Jankó Csöppi, Kehrer Illy, Halász Kató, Benedek Margit, Benedek Erzsiké, Paduch Baby, Balogh Böske. Az aranyhegyi árok sok aranyat nyelt el régen — ma pedig sok sok papírpénzt. Az uj költségvetésben 500.000 korona van újólag felvéve « rendezésre. Mezőgazdasági bizottságot választott a II. és III. kerület Óbudán február 19-én Szénié Miklós III. kér. elöljáró választási elnöksége mellett. Választásra azok voltak jogosultak, akik a választói jegyzékbe jogerősen fel vannak véve. A választás titkos szavazás utján történt, a tanács által elkészített szavazólapokon. Szavazni csakis a szavazólapokon fel- tügtetett jelöltekre lehetett. A mező- gazdasági bizottság választása 6 évre szól és a mezőgazdasági lakosság és munkásság egyetemes érdekeit van hivatva képviselni, sőt jogosítva van tárgyalás alá venni mindazokat a kérdéseket, amelyek a mezőgazda- sági termelést, gazdasági rendet, a mezőgazdasággal kapcsolatos beszerzést, értékesítést stb. érintik. Összesen 102-en szavaztak. Az öt csoportra osztott jelöltek közül az első helyen levők teljes számban megválasztattak. Személyazonossági tanuk voltak : Botzenhárdt János és Gigler István. Jubileumát ünnepelte az óbudai Protestáns Ének Egyesület február J9-én művészi számokban gazdag műsor keretében. A húsz éves fennállás munkáját, dicsőségét, óbudai és művészi vonatkozásait az egyesület elnöke Szilagyi Károly méltatta gondolatokban gazdag beszédben. Szilágyi Dezső országszerte szavalt, hatalmas, izzó magyarságu irredenta j költeményét „Földi, hazamegyünk“ .. j szavalta el. Oiováné-Bodő Klári énekművészeiében gyönyörködött ezután a zsúfolt terem megértő közönsége, majd mélabus magyar nótákat tárogatózott Novak László. A tetszészaj csillapultával a Dalos Szövetség kiküldöttje üdvözölte nagyon kedves beszédben a jubiláló egyesületet, melynek dalosai Sulacsek Zoltán karnagy vezetésével tehetségük legjavát adták. Környey Paula színművésznő szavalata volt az est fé vpontja előadásának bájával, természetességével, Ízlésességével — művészetével. Kiváló műélvezetet nyújtott Szilágy iné- fíenkö Teodora operaházi énekesnő száma. A műsoron szerepelt még a Daikoszoru- Dalfüzér dalárda az. ő elismert ének- tudásával Zöld Károly karnagy vezetése alatt és a |<álvin Szövetség tagtainak ügyes színpadi játéka. Az estét Mór Henrik tartalmas beszéde zárta be. Az ügyes rendezés Nemes Árpád lapunk munkatársának az érdeme. Az ökör, Visszakéri az iskolapénzt ciniü vígjátékokkal brillírozott a Szent Alajos- árvaházat fenntartó egyesület vigalmi gárdája február 18-án. A szereplők egytől- egyig tudásuk legjavát nyújtották, de kiválóan ki kell em.lnünk Sz. Kovács József. Müller lluska, Rath Lajos és Borosa Győző elsőrangú színpadi játékát, amely természetessége, tehetsége, megjelenítő ereje folytán művés.i nívón állott. Sok hatást és nagv tetszést ért el Georgi István, Juhász Pál, Kürtössy Gyula, Zwickl Vilmos, Müller Károlyné, Miklósy Nusi, Komjáthy Friderika, Soltay Jenő és az öíesztendős bájos elöadómüvésznő, Itala Furlani; a műsort Schirschinger Károly konferálta. A zsúfolásig telt terem közönsége nagy élvezettel vett részt a kedélyes estin és az utána következő táncban tekintélyes anyagi segítséget (10,000 K tiszta jövedelem) adva a szegény árváknak. A vigalmi bizottság, melynek élén Skoda Richárd áll, nagy körültekintéssel és agilitással végezte a rendezést 'Borosa Károlyné, Ziegl r Irmus, Schäffler Ignác segítsége mellett. A jótékony célra felülfizettek : Schillerwein Mag- duska 100, Heisz Rezső 50, dr. Ackermann Kálmán 50, Rit er Irmuska 50, Kacséra Istvánné 25, Kalmár Imre 25, Stellner Rudolf 25, Kerék Lajos 25, Kéler Benő 25, Zsíros Ferenc 25, Langmahr Margit 25, Bognár Károly 20, özv. Schmidt Antalné 20, Laub józsefné 20, Kecskeméthy József 15, Werner András 15, Pogány 15, Schödl Nándorné 10, Schlagmüller Magda 5 és többen névtelenül összesen 215 K-t. — Különösen ki kell emelnünk Péterffy István vendéglősnek érdemeit, aki természetben is sokat tett az est sikeréért és méf 200 K-t felül is fizetett. A Barbarossa monda, mely szerint az öreg császár ott ül a hegy belsejében és szakálla körül fonja az asztalt, várva, mikor kerül bajba nemzete; párjára tatáit egy most nyilvánosságra jutott Mátyás király legendában, melyet Kardos Árpád irt meg a Mátyásföldi helyi újságban. A cinkotai „nagy itce“ mögötti domb neve: — Királydomb. Ehhez kapcsolódnak félkörben a Sashalmon talált Árpádkori sírok, előtte visz el a fehér ut és vele szemben épült Graszalkovich herceg kastélya. Cin- kotán régi hit, hogy itt volt Mátyás sokat vitatott pesti kertje és a dombon állott vadász sátora. E legenda létezését megerősítette most egy Staye;ból, Ciliiből áttelepedett kertész, aki az ott lakó régi magyar családból származik és nagyanyja Csalay Katalin mesélte, hogy Cinkota környékén birtokaik vannak, hogy a hagyomány szerint a királydomb belsejében nagy kerek asztalnál ül Má- \ tyás király s ha országát idegen j népek megszállják, föléled fekete I seregével együtt és kiveri az ellen- \ séget. ügy a német, mint a magyar legendának épen most jött meg az ideje és Mátyás király soha jobbkor 1 nem jöhetne, mint most. Turáni népek művészete. A Turáni \ társaság előadássorozatában február j 1-én a turáni népek művészetéről j Lechner Jenő dr., a Hollós Mátyás társaság illusztris tagja értekezett j tartalmas és vetített-képekkel kisért j előadásban, különösen azokat a kap- j csókát emelve ki, melyek a magyar j népművészetet a keleti testvérnépek művészetéhez fűzi. Az előadó megvilágította, hogy a nyugati kultúra megalapozásában, fejlődésében és irányításában minő szerepe volt á turáni népeknek, amelyek az emberiség bölcsőjét is ringatták az ősi Kaldeában, ahonnan a kultúra elterjedt. A legrégibb nép, amelyről a história tud, s amelynek már akkor, amikor Európa még őskorát élte, magas kultúrája, irástudománya, sőt történetírása volt, a turáni eredetű sumir, Kaldea és Babylonia őslakó népe. Kultúráját átveszik az asszírok és a szomszéd ős-perzsák, akiket később a turáni pártusok hódítanak meg. Itt alakul ki a szaszanida- müvészet, amely a székely népművészettel olyan csodálatos rokonságot mutat. Érintette ezután az ősi Báktriá és India művészetét, kimutatva azokat a művészeti motívumokat, amelyek a sky.ta befolyás javára Írandók és amellyel a magyar népművészet oly sok rokonvonásu motívuma is magyarázható. Azután Kina, Korea és Japán művészetét ismertette, a terraszszerü monumentális épület- csoportositás a templomoknál, a. ritmikus pagoda-foronyalakitás (Indián át) és a nagykapu-kultusz, ami a székely népművészetnek is sajátja. A hun és mongol birodalmak művészi múltjáról csak nyomok vannak, annál beszédesebb képet rajzolt Lechner a törők testvérnép művészi eredményeiről, amely irányt szabott az iszlám-művészetnek, amely a spanyol félszigeten a középkori ízlést (gótika) termékenyítette meg. — Február 8-án dr. Lechner Jenő azoknak a turáni népeknek a kultúráját ismertette, amelyek az Uralon innen európai területekre jöttek és itt államokat alkottak; a törökök, finnek, bolgárok és a magyarok. Az előbbiek más kultúrák hatása alá kerültek és csak egyetlen turáni nép van Európa területén, amelyik ezer éven át megőrizte cskulturáját, ez a magyar, amely nép Szent István óta ugyancsak a nyugati miivelődéskörben él, de népe, kivált a hun-utód székelység Erdély bércei között, egy külön világot őrzött meg számunkra, olyat, amely ősiségében ma már a magyar népben másutt is alig-alig ismeretes. Vetitett képekkel illusztrálta Lechner e nép művészi örökségét és annak Perzsia és India területén, valamint az ősi babyloni kultúrában gyökerező előképeivel való tagadhatatlan rokonságát. A tanulságos és sok érdekes problémát felvető felolvasást nagyszámú közönség hallgatta végig. Ó BUDA FÉNYKORA az Anjouk korára esik. A középkorban Óbuda és Szentjakabfalva (a mai Újlak) között állott az óbudai káptalan vára, amelyet Nagy Lajos királyunk az óbudai királyi várhoz való közelsége miatt 1355-ben tartozékaival együtt a káptalantól magához váltott. A régi óbudai királyi várat, amely már Árpádházi királyaink székhelye is volt s Óbuda és Szentjakabfalva között a hegy fokán épült, akkor anyjának, Erzsébet királynénak ajándékozta s ez innentől fogva a mohácsi vészig a magyar királynék vára, özvegy korukban állandó székhelye lett. Erzsébet királyné még ura, Róbert Károly életében költözött ebbe a várba Visegrádról, ahonnan Zách Felicián merényletének véres emléke üldözte el. Ekkor kezd ötlött Óbuda fénykora — Írja Divald Kornél —, amellyel szemben a mai helyén csak a tatárjárás után épült Buda vára katonai és polgári lakosságával még jó sokáig nem tudott versenyezni. 1334-ben alapítja Erzsébet királyné az óbudai klarisszák kolostorát, amelyet a világlátott Zsig- mond király csodálatos müvészetü- nek nevezett el. Saját szavai szerint a királyné száznál több főúri és i nemes leányt helyezett el ebben s a Mátyás-korabeli Ranzanus szerint „az óbudainál az összes kereszténységben kevés szebb női klastrom van.“ Kevéssel ezután Erzsébet királyné az óbudai Szent Péter-székes- egyházat építtette újjá, amely Péter királyunk alapítása volt. Ez alighanem a mai zsinagóga helyén állott s oly nagyszabásúnak tervezték, hogy a lengyelek Gallus-krónikája szerint, a XII. század derekáig „a megkezdett módon egy király sem tudta befejezni“. Erzsébet királyné újjáépíttette, be is fejezte s az említett Ranzanus az akkoriban már igen lehanyatlott Óbuda székesegyházáról 1490-ben ezt Írja: — Itt Óbudán, amely ma olyan csöndes, mint egy falu, van egy bazilika, amely fölépítésénél, szerkezeténél és művészeténél fogva oly nagyszerű, hogy nem is illik e jóformán elhagyatott helyre s úgy hat, mintha valami hires nagy városban emelték volna. Erzsébet I királyné bőkezűségéből épült a mi- í noriták klastroma és kápolnája Óbuda \ északi részén. Ezzel szemben, a hegy j alján, a Vicforia-téglagyár telkén a j múlt század nyolcvanas éveiben ásták ki Fehéregyháza alapfalait, amely mellett, Anonymus szerint, Árpád sírja volt s amely templom szintén az Anjouk korában épült. Volt még Óbudának és az ezzel ; egybeépült Szentjakabfalvának kü- S löns- külön plébániatemploma s a I városnak a belső ellenség .ellen való védelmére épíilt,.az alsó hévizeknél, a mai Császár-fürdő mellett, a Római- fürdő táján a két johannita rendház, az utóbbi még a tatárjárás előtt. ’ Amikor Róbert Károly halála után Nagy Lajos királyunk egy ideig Óbudán tartotta székhelyét, főuraink is nem egy fényes palotát építtettek ? itt. Zsigmond király már a mai budai I várban épiti palotáját s Óbuda vészit jelentőségéből. Mátyás király idejé- I ben pedig falusiasán elcsendesedik. p
