Budai Napló, 1922 (20. évfolyam, 722-762. szám)
1922-03-01 / 731. szám
XX. Buda érdekeit a várospolitika, közgazdaság, társadalom, müvésBet és sport terén szolgáló újság. i Felelős szerkesztő: Hirdetések ára: Egy hasáb széles, húsz milliméter magas terület egyszeri közlésénél 100 korona. Min1922. évfolyam. Előfizetése egy évre 2ßC kor.p "félévre 100 bor. VIRAÁG BÉLA. den további cm. 30 korona. Nyilttér sora 60 korona. március 731. szám. Eg/ szám: 4 kor. Szerkesztőség és kiadóhivatal: I., Bors-aíca 24. Telefon: 129—‘96. Szöveg után 80, szöveg között 100 korona. — A hirdetések dija a megrendeléskor előre fizetendő. 1-én. JEEzH'CEcií "Wi 1[ A budai polgárság anyagi helyzetének javítása. — Ankét a Krisztinavári Kaszinóban. — A Hollós Mátyás Társaság terve. — Sikerült fölkelteni az érdekelt tényezők érdeklődését. A ibudáí polgárság helzete kétségbeejtő. Jómódúnak ismert családok ma a megélhetés rettenetes gondjaival küzdenek. Nyugalomba vonult tisztviselők, akik életük utolsó évek a pihenésnek és gyermekeik neveltetésének szánták, — ma a síéiért való küzdelem harcát vívják. A Hollós Mátyás Társaság, bár kereteit túllépi ez a kérdés, mégis :mozgalmat indított aziránt, hogy a polgárság helyzetét oly módon javítsa, melynek alapja adva van, csak intenzivebb kihasználást követel. Ezek között első helyen áll a fürdőügy., Ripka Ferenc dr. a EL M. T. gazdasági bizottságának elnöke e célból dr. Mormy Győző, a társaság elnökével értekezletre hívta az összes ez ügyben érdekelteket, akik február 20-án este 6 órakor gyűltek Ö9sze a Krisztinavárosi Kaszinó nagytermében, ahol megjelentek mintegy katvanan, az érdekelt intézmények, társaságok, körök képviselői, szakemberek, a balneológia és geológia tudósai. Az értekezletet dr. Mormy Győző elnö nyitotta meg, üdvözölte a vendégeket és fölkérte a bizottságét, hogy az értekezletet tájékoztassa. Ripka Ferenc dr. lelkes szóval világított reá a kérdés gazdasági fontosságára, mely kifog hatni minden egyes polgár gazdasági helyzetére. Hisz Budapest a legszebb város a kontinensen és ennek festői része Buda, oly szép, hogy még Pestről nézve is ez a legszebb részlet. Sajnos, hogy ezt a sok természetbeni kincset, mely Budán van felhalmozva, sehogysem tudjuk megfelelően kihasználni és értékesíteni. Most, hogy a szörnyű békekötés az országot legszebb részeitől megfosztotta, a megmaradottakra kell gondot fordítanunk. Ez : Buda, a Balaton és a Bakony. Ezeket kell kihasználni most, amikor a háborús helyzetből kifolyólag oly sok ide- den fordult meg nálunk. Minddn idegen lelkében él Buda gyönyörű képe és Budapestnek ezt a részét, az ősi Budát kell odafejlesztenünk, hogy attól a magyar főváros, és elsősorban a budai polgárság lásson anyagi hasznot mai keserves helyzetében. örömmel üdvözli azt a mozgalmat, mely Budapest fürdőváros címen Pesten megindult és mi itt Budán, mint helyi érdekeltség készítjük elő enisek a nagy problémának oSyan részleteit, melyek Budát a legközvetlenebbül érintik és amelyeknél! elakarjuk kerülni azí, hogjr rólunk, nélkülünk döntsenek. Ezért azt indítványozza, hogy e nagy horderejű kérdésnek az összes érdekelt tényezők bevonásával, összes vonatkozásaiban minden oldalról való szakszerűen megvilágítása érdekében sorozatos előadásokat rendezzünk két heti időközökben, s ehhez fölajánlotta a Krisztinavárosi Kaszinó helyiségét és közreműködését, mely kaszinó már ,a Vérmező beépítésének is vútját állotta ,az akkor kifejtett propagandával. Az indítványt az értekezlet lelkesen elfogadta. Ezután Viraág Béla előadó ismertette a kérdés részleteit, melyhez elsősorban Palóczy Antal országos építészeti tanácsos szólt hozzá kifejtve a következőket.: Grvosi körök is konstatálták, hogy gyógyforrásaink oly bőségben és különféleségben vannak Budapest területén, hegy az teljességgel unikum-számba megyen. Ezt a .statisztikai adatok is igazolják. Felemlítve egynéhányat leírja a budai 'fürdők jelenlegi állapotát. S igy konstatálni kénytelen, hogy a [^Császár-fürdőtől kezdve a Sósfürdőig mindegyik szűkén körül- épiíett környezetben helyezkedik el, egyiknek sincsen kapcsolata a környezetével. Pedig a gyógyfürdőnek kell a környezet kellenek az abba vezető jó sétauíak, erdők, mezőkön keresztül a magaslatokra, szép kilátókhoz, parkok, sport- és játékterek, azután még szállodák sok magánlakás, kiadó szobákból épült nyaralókban, kell színház, mozi és üzleti bolthelyiségek, hol élelmijáték- és emléktárgyak eladatnak. Továbbá szükség van szórakozó és mulató intézetekre, színház, mozi, zene- és tánctermekre, mutatványos előadások tarthatása végett stb. Mindezek ma hiányzanak Budán, sőt abban a keretben, ahogy a fürdők környezete beépítés alatt van, azok létesítése lehetetlen. A szabályozási terv, amelyszerint a budai hegyvidék beépítése történt és történik, semmi tekintettel sincsen a a fürdőváros fentemlitett igényeire ! Emiatt elsősorban a budai városrészekre uj szabályozási és beépítési terv volna megállapítandó! Revízió alá kell venni a mai várostervei, újat készíteni, amely számol arról, hogy fürdőváros keletkeztessék. Amely figyelembe részesíti a fürdőknek a környezettel való kapcsolatot és nagy stílusban gondoskodik sétautakról, parkokról és mindama követelmények teljesithe- téséről, amikor a fürdőváros múlhatatlan attribútumai. ^Indítványozza azért, hogy a Hollós Mátyás Társaság emlékirattal forduljon a főváros hatóságaihoz, a Közmunkák Tanácsúhoz, .a kormányhoz, amelyben a budai hegyvidék újabb szabályozási terveinek megállapítása szükségét fejtegesse és annak mielőbb való megszerkesztését sürgesse. Az ülés elfogadja az előadó javaslatát és megkéri öt e memorandum szerkesztősére. Kijelenti, hogy szívesen «vállalja s azt legközelebb befogja mutatni. Kéri továbbá arra, hogy a Szabályozási és beépítési kérdésről Mlön előadást is tartson és az ■értekezlet arra kérte, hogy ezt március hó 20-án tartandó ülésen adja elő. Utána Baramki Gyula dr. szólalt feí és gyakorlati szempontokat ajánlt az értekezletnek a figyelmébe. Mindenekelőtt Budának fürdővárossá való fejlesztését. Annak jelentőségét a budai polgárság köztudatává kell tenni. Evégfoől összehivandók egy nagyobb értekezletre a budai kaszinók, társaskörök, ipartestületek, közintézetek, asztaltársaságok vezetői és a társadalmi élet kiválóságai. Második fontos feladat egy állandó intézőbizottság alakítása, mely a fürdőügyre vonatkozó adatokat, közléseket, propaganda iratokat összegyüjtené és közzétenné egy kimerítő füzetben. A haimadik feladat volna a külföldi tőke figyelmének felhívása s evégből úgy a svájczi, mint a német és amerikai ismerőseinkkel az érintkezést fel- J venni. Mert csak idegen tőkével i lehetne a budai fürdőket fejleszteni ! és uj fürdőket szállodákat, villákat, i parkokat létesíteni. E három irány- ' ban ajánlja a propaganda megindítását. Az értekezlet elismeréssel honorálta az érdekes felszólalást, mely után Medgyaszay István a Magyar Mérnök és Építész Egyesület nevében üdvözölte az értekezletet és fölajánlotta az Egyesület lelkes közreműködését. A maga részéről indítványozta, hogy a falun felhalmozott tőkét kell mozgósítani egy | gyógyfürdő-részvénytársaság megalakítása érdekében. Bojér Sándor mérnök felszólalása után Berényi Lászlóné, aki beteg férjét mentette ki, egy külföldi pénzkonzorciumra hívta fel a figyelmet, mely már régebben érdeklődött a Császárfürdő iránt s igy e mozgalomba bekapcsolható. Dr. Schafarzik Ferenc műegyetemi tanár, a világszerte ismert geológus, aki Becsey Antal mérnökkel együtt tanulmányozta a budai hőforrásokat a Lukácsfürdő átépítése alkalmából, lép'ett az előadói asztalhoz és ismertette vízgazdálkodási szempontból a budai fürdők eljárását. Panaszolta a meleg viz könnyelmű pocsékolásátés kilátásba helyezte, hogy erről a tárgyról részletes előadást tart a március hó 6-áp tartandó értekezleten. A kiváló tudós szavait nagy fi- f gyelemmel kisérte az értekezletet, ngyszintén Unghváry Sándor festőművész fejtegetéseit, amelyek során arra kérte az értekezletet, hogy az esetleg készülő propaganda- füzetben művészi szempontok érvényesüljenek és ne csak a fürdők képét adják, hanem az egész gyönyörű budai hegyvidék panorámáját is. Az alőadó ismerteti ezután Győry Loránd ny. földm. miniszter levelét, aki elmaradását mentette ki s ezzel kapcsolatban kifejti, hogy olyan tervek, melyek Shanghaiból uíra- kelő Yon-Shi nevű főmandarin már otthonában értesítést kap, hogy őt Budapestre érkezésekor a Keleti pályaudvaron Taliga Ferenc 229. sz. hordár várja s a Ritz-szálló I. em. 53. sz. szobájába vezeti, — nem valósíthatók pieg. Nekünk a természet sépségeit kell ápolnunk amint azt a budai erdőségek egyik legnagyobb jótevője, boldogult Emmer Kornél kezdeményezte, aki az okszerű erdősítés és a sétányok létesítésének propagálásával egészen más, modern fejlődést adott hegyeinknek. Tavaszi-őszi turista kirándulásaiban ma is látja egyrészt ennek üdvös és áldott nyomait, másrészt pedig azt, hogy irtózatos anyagi stb. nehézségek dacára is jGukler Károly főerdőtanácsos és hivatala igazán mindent megtesznek az erdőségek helyes és turisztikai szempontból való remek ápolására. E részben Kaán Károly fm. min. hely. államtitkár és helyet- Pfeiffer Gyula miniszteri tanál
