Budai Napló, 1922 (20. évfolyam, 722-762. szám)
1922-07-06 / 749. szám
lg« hittel átérzett ünnepség keretében folyt le jun. I5-én a városmajori egyház- község területén az urnapi körmenet, melyet Kriegs-Au Emil vezető lelkész tartott nagy papi segédlettel. 8 órakor az ünnepi nagymise után megindult a körmenet, mely a Csaba-utcán, Városmajor-utcán, Krisz- tina-kőruton, Maros-utcán át haladt az égész útvonalon kivilágított és virágdiszes házak sorfala között. A festői szép menetet a fehérruhás iskoláslányok és fiuk hosszú sora nyitotta meg, élükön Szabó Ágoston és Frimmet János igazgatókkal. Utána haladt a Verbőczy-gimnazisták csoportja Tevely Mihály igazgató vezetésével. Ezt követték az egyházközségi karitativ intézmények testületéi. Az Oltáriszentség után haladt az egyháztanács Hohenburgers altábornagy elnökkel az élén. Az ünnepség zenei részét a budai „Szt. Cecilia“-kórus látta el. Fényes Artúrt, a pénzvilágnak Budán élő jelentős tagját az Angol-Magyar Bank igazgatósága igazgatóvá léptette elő. Kitűnő képességei, rokonszenves egyénisége, meg- nyeső modora egyenesen predesztinálták Fényes igazgatót arra a díszes pozícióra, amelyet elért. Krausz Simon vezérigazgatónak régóta bizalmasa, elkísérte minden útjára, legutóbb is állandóan ő dolgozott mellette és vele a Brit-Osztrák Bank megalapításánál. Helyette a titkárság vezetését átvette méltó utódja: dr. Radó Pál, akit ugyancsak most neveztek ki aligazgatónák. Az „Óbudai Protestáns Énekegyesület“ — saját daláralapja javára — julius hó 9. napján (vasárnap) a Szentendrei-uti Krempl-malom vendéglő újonnan átalakított kerthelyiségében dalosversennyel és soksok derűs mókával egybekötött Dalár kirándulást rendez. Kezdete d. u. V23 órakor. Kedvezőtlen idő esetében az ünnepély julius hó 16-án lesz. Kényes helyzetbe hozta a főváros Hollós Mátyás Társaságot azzal, hogy a budai kőszinház ügyében megindított mozgalom költséges eredményét egyszerűen kisajátította. A Társaság szinházügyi ankétje után fölkérte Sebestyén Géza igazgatót, hogy a színház átépítésére a szükséges tőkét szerezze meg. Ez meg is törlént s e célra a múlt évben 21 millió állott rendelkezésre. A székesfőváros pedig tanácsi határozatot hozott, hogy Sebestyén igazgató a műszaki tervezést intézze el és nyújtsa be. Az első tervek nem voltak kielégítők és a H. M. T. kiváló építész tagjai, köztük dr. Lech- ner Jenő, Neuschloss Kornél és Palóczy Antal uj tervek készíttetésére kérték Sebestyén igazgatót, aki Medgyaszay Istvánt bízta meg ezzel. A tervezés 117,000 koronába került s most ugyanaz a székes- fővárosi tanács belement abba, hogy a tervek alapján egész más testülettel, más emberekkel tárgyal, — ami a Hollós Mátyás Társaság nobilis gondolkodású tagjai körében valóságos konsternációt idézett elő és sürgős ankét összehívását követelik az összes érdekelt felek meghívásával, hogy ezt a kényes ügyet a becsületes, keresztény felfogás vágányára tereljék. Nők az alkotmányban. Megalakult junius hó 26-án Óbuda-Ujlakon a Nemzeti Keresztény Egység női tábora s ennek tisztikara a következő: Elnök: Toperczer Ákosné. Társelnökök: Balázs Jánosné, Gáspár Mi- hályné, Morvay Győzőné, dr. Raisz Ala- dárné. dr. Telkesy Ivánná, Thott Józsefné. — Ügyvezető elnökök: Adminisztratív elnök: Eperjesy Gyuláné, Richter Viktorné. Propaganda ’elnök: Stadelberg Hermanné, Ruda Győzőné. Gazdasági elnök: Földes Aladárné, Halmos Gusztávné. Alelnökök: Bodó Dénesné, dr. Gergely Ernőné, Győrffy Istvánná, Stampach Margit, Kovácsics Kálmánná, Míhálik Rózsi, Réthy Gyuláné, Veres Lajosné, Waigand Károlyné. Főtitkár: Horváth Aladárné. Titkárok : Bernáth Jolán, Dorschner Mariska, Halmos Ilonka, Liesz- kovszky Vilma, Müller Margit, Stadelberg Ciliké. Jegyzők: Kardilla Julia, Beretvás Ily. Pénztáros: dr. Szóka Istvánná. Pénztári ellenőrök: Zinnert Stefánia, Ábrahám Jánosné. Uj nőorvos Budán. Dr. Berndorfer Vilmos szülész-nőorvos, a berlini és drezdai nő- gyógyászati klinikák volt orvosa, rendelését II., Batthyányi-u. 2., I. em. 5. sz. alatt megkezdette. Rendel d. u. 3—5 óráig. Buda búcsúja Pedlowtól. Péter Pál estéjén tartotta a Magyar-Amerikai Kereskedelmi Kamara fényes bucsu- estélyét a Gellért-szálló külön termében, a távozó Pedlow kapitány tiszteletére. Az estélyen teljes számban jelent meg az amerikai diplomáciai kar, élén az uj követtel, Brentano Tivadarral, Kemp Ödön konzullal és Wilson alkonzullal, továbbá az amerikai kolónia több tekintélyes tagjával, kiknek soraiban a hölgyek is szép számban voltak képviselve. Jelen volt a magyar közélet és főképen Buda közéletének számos kitűnősége; ott volt Apponyi Albert gróf, Korányi Frigyes báró, a Magyar-Amerikai Kamara elnöke, Becsey Antal és Saxlehner Kálmán alelnökök, dr. Király Ferenc főtitkár, továbbá Lud- wigh Ernő főkonzul, Vértessy Sándor h. államtitkár. Pompéry Elemér a szabadalmi bíróság elnöke, dr. Giesswein Sándor prelátus, Kende Géza az amerikai magyar Népszava szerkesztője, dr. Ripka Ferenc udv. tanácsos, a Klotild szeretetház elnöke, Fodor István udv. tanácsos, Póka-Pivny Béla a Magyar-Amerikai Társaság főtitkára, Eördögh Ákos, Hubert Vilmos, Igmándi Mihály és még számosán. A hölgyek sorában Brentano Tivadarné körül csoportosultak Schenek Istvánné, Becsey Antalné, Eördögh Ákosné, Farkas Sándorné. Az első felköszöntőt, illetve búcsúztatót Korányi Frigyes báró mondotta angol nyelven ; felsorolva azokat a felejthetetlen érdemeket, amelyeket Pedlow az Amerikai Vöröskereszt képviseletében szerzett. Az ünnepelt Pedlow válaszában kijelentette, hogy két évi itt tartózkodása alatt szive mélyéből megszerette’ a magyarságot, amelynek tragikumát átérzi, de amelynek jövőjében feltétlenül hisz és dolgozni fog hazájában is az ő második hazájáért. Utána Ludwigh Ernő főkonzul, majd Apponyi Albert gróf mutatta ki, hogy Európa, sőt a világ konszolidációja Magyarország nélkül nem lehetséges, ez az ország a Nyugat kultúrájának volt őrszeme ; felette áll a keleti szomszédok kultúrájának. Ha van is széthúzás a politikai és társadalmi élet sok vonatkozásában közöttünk, az in- teger-Magyarország gondolatában ennek a földnek minden lakója egyesül. Brentano amerikai követ, Kende Géza, Giesswein Sándor prelátus és végül Fodor István udv. tan. mondottak mély, szellemes felköszöntőket. A Kéve müvészegyesület Budán most küldötte szét ezévi tagilletményét: Ha- ranghy Jenő festőművész kőre rajzolt Debreceni lóvásáron cimü pompás képét. A huszár eredete. A világhírnévre emelkedett huszárok megalapítója Mátyás király volt. Az 1458. évi szegedi országgyűlésen hozatta meg azt a törvényt, mely szerint minden húsz jobbágytelek után háború esetén egy könnyű lovas állítandó. A „huszár“ szó eredete a legnagyobb valószínűség szerint innen van; — írja a Honvédelem — maga Mátyás király használja először 1481 március 10-ről kelt és nápolyi követéhez, az egri püspökhöz intézett levelében: „katonaságunknál a második rend a könnyű lovasság, kiket huszároknak nevezünk“. A „huszár“ szó különben később elvesztette a húsz telek után való értelmezés alapját, miután később, 14^1-től nem húsz, hanem tiz telek után kellett kiállítani. A középkor európai hadseregeinek zömét akkor a nehéz páncélba burkolt lovagi seregek alkották. A magyarok a divatnak hódolva, lassan-lassan elhanyagolták az ő tulajdonképpeni főerejüket képező könnyű lovasságot és nyugati mintájú nehéz páncélzatu lovasságot kezdtek alkalmazni. Mátyás azonban ismervén a könnyű lovasságnak az akkori nagy veszedelem, a török ellen való igen nagy fontosságát, megteremtette a speciális magyar könnyű lovasságot, a huszárokat. A hős hadfiak sorsa, akiket a Császárfürdői rokkant utókezelőben gyógyítanak, — bizonytalanná vált, mert a gyógyintézetet fel akarják oszlatni. Méltánytalan eljárás ez azokkal szemben, akik a hazáért tényleg a testi épségüket is feláldozták s akik tehetetlenek lesznek az életben, ha mostj a legnehezebb időben önmagukra hagyják őket. Az intézet drága és az ország területén sehol föl nem található. Zander fölszerelését részint elkótyavetyélik, részint a különböző és egymástól távol levő kórházak között szétosztják. A németvölgyi rokkanttelepről pedig azt a- panaszt kapjuk, hogy nem részesülnek lelki gondozásban és még Pünkösdkor sem volt ott szentmise. / Ünnepelt igazgatók. A Ganz-Da- nubius törzsgyárának tisztikara a vállalat két érdemes tagja, név- 'szerint: Szablya János és Wilhelm Frigyes tiszteletére a „Márványmenyasszony“ kerthelyiségében jól sikerült és terítékes bankettet rendezett, abból az alkalomból, hogy igazgatókká neveztettek ki. A meleg ünnepségben részesített i igazgatókat a* központi igazgatóság nevében Szüllő Árpád központi 1 igazgató, a társgyárak nevében Jüsz Károly igazgató és a törzsgyár tisztikara nevében pedig a vállalat egyik régi tisztviselője Csata Imre üdvözölte, szép meleg beszédben. A családias jellegű bankett, kedves hangulatban éjfél után ért végett. Borsos ára van a Svábhegy—Normafa- Jánoshegyi autóbusznak, mert egy-egy menetért 100 koronát, az oda-vissza előre váltott személy-jegyért 180 koronát kér a főváros tanácsa által engedélyezett Baross autóvállalat. A közlekedés d. u. 4 órától 8-ig, vasárnap d. e. 10-től este 9-ig tart a fogaskerekű svábhegyi megállójától. Tele erszényt kívánunk a kirándulóknak! Régi budai házak. A Hollós Mátyás Társaság^ junius hó 26-án tartott választmányi ülése a közgyűlés előkészítésén kívül foglalkozott a Magyar Mérnök és Epitész-Egylet átiratával, a lebontásra kerülő épületek tervrajzainak és fényképfelvételeinek megőrzése tárgyában, melyet a társaság lelkesen tett magáévá. Morvay Győző, Peterdy Sándor, — Istók János, aki Petrik Albert építész felvételeire hívta föl a figyelmet, - Gyöngyössy László, aki az elveszett vidéki városok 1 régi szép épületei helyett a budai régi házak megóvását követeli — és Zseny József hozzászólása után, aki a megóvandó régi épületek megjelölését kívánja, Sziklay János vállalta a memorandum megírását. A választmány elhatározta, hogy ezt a kérdést nem engedi többet a napirendről levenni és ez ügyben ankétet hiv össze. Uj kántora van Újlaknak Witkovszky Károly zeneszerző személyében. Megkezdték julius hó 4-én a városmajori uj templom építését a Csaba-utcai részen a Bors-utca tengelyében. Német fiútól jött és magyarul irt levelezőlapot juttatott el hozzánk Karbach Antal ur, mint a német életrevalóság és törekvés bizonyítékát. A magyarság okulására szolgálhat ez a levelező lap, amelynek magyar írásában alig van hiba, holott írója: Walter Stoll, a német diák, alig töltött két hónapot a múlt évben a Karbach családnál. Aztán lement az Alföldre gazdasági munkásnak, onnan haza: Friedrichswerth, bei Gotha. Otthon Németországban a westfáliai bányában dolgozott és keresményével újra Magyarországba készül. „Viszontlátásra a szép Magyarországban“, zárja levelét, mely azt bizonyítja, hogy a németséget nem lehet úgy letiporni, hogy újból fel ne támadjon. Felszabadul a halottak megszállása alól és értékes területié válik a tabán-krisz- tinavárosi, a vízivárosi és az emellett lévő zsidó temető. A belügyminiszter engedélye szerint 1926-ig ür.theti ki a főváros ezt a három már ötven éve felhagyott temetőt* „Hazudik“......................ki más, mint „a muzsikaszó!“ bevált nyári kaszadarabnak s nehogy egyhangúvá váljék a Budai Színkör, az igazgatóság háromszor hetenkint délutáni előadást rendez neves vendégekkel. Amig nagy közönséget vonz a kaszadarab, nem veheti le a műsorról. És vonz. Magyar zseni Magyar Gazdák Tejüzeme R.-T. Tej, naponta frissen készített vaj, tejszín, tejföl budai fiókjainkban állandóan kapható Alkotás-u. 34. — Tárnok-u. 18, — Lógody-u. 49. — Márvány-u. 40. — Kékgolyó-u. 20. — Attila-körut 58. Tejgazdaság és tejivó! Zugliget, Béla hirály-ut szám. Tejgazdaság és tejivó!
