Budai Napló, 1922 (20. évfolyam, 722-762. szám)
1922-06-10 / 746. szám
XX. évfolyam. 746. szám. Buda érdekeit a várospolitika, közgazdaság, társadalom, művészet és sport terén szolgáló újság. Előfizetése egy évre 280 kor., félévre 140 kor. Egy szám: 6 kor. Szerkesztőség és kiadóhivatal: I., Bors-utca 24. Telefon: 129—96. Felelős szerkesztő: VIRAÁG BÉLA. Hirdetések ára: Egy hasáb széles, egy: milliméter magas sor, egyszeri közlésénél 10 korona. 20 mm. magas hirdetés 200 K. Nyilttér sora 80 korona. Szöveg után 100, szöveg között 200 korona. — A hirdetések dija a megrendeléskor előre fizetendő. 1922. junius 10-én. Buda választott. A keresztény pártok mérkőzése a szocialista pártokkal. — A legitimisták külön küzdöttek. — Meglepetést szült az eredmény. — A választási küzdelem egészen tisztán mutatja, hogy a három vezérlő jelszó a keresztény irányzat, a szabadelvű-szociális irány és a legitimista törekvés ütközött meg. A többi mellékes volt a választó közönség számára. Lehet, hogy e három irányzat nagyobb és erősebb akciója is elvonta a figyelmet a többitől, de valószinü, hogy a Gazdaságpolitikai, a Nemzeti, Polgári és a Függetlenségi pártok még fokozottabb agitáció esetén sem tudtak volna nagyobb eredményt elérni. Az ütköző három főirányzat másfél év óta úgy belevette magát a polgárság gondolatvilágába, hogy szinte azzá a tudattá vált, hogy ezeken fordul a nemzet sorsa. Akiket esetleg meg leheteti győzni a pazdasági kérdések nagyobb fontosságáról, azokat is elragadta a választást megelőző napok féktelen izgalma, mely a három politikai irányzat érdekében a közönséget elfogta és végül nem oda szavaztak, ahol az ajánlási iveket aláírták. A kereszténység tábora ugyan megoszlott, de a cél mégis ugyanaz volt. A szabadelvű és demokrata pártok erős agitációja nekik is meghozta azt a csalódást, hogy a közönséget a szociális szélsőség felé terelték, ami meglepő a konzervatív Budán. Az ő veszteségük a szociális párt szavazatait szaporította. Mindezek felett ma már késői a siránkozás és csak azt kell megállapítanunk, hogy a keresztény eszme és a szociális eszme harca a legbetegebb tünet. Mert egyetlen egy vallásban sincs letéve annyi nemes szociális eszme, gondolat és tartalom, mint a keresztény vallásban s ha e kettő nem tud együtt haladni, akkoi nem az eszmékben, hanem a félreértett, félremagyarázott tanokon kívül, az önző hatalmi kérdésekben és az egyéni érvényesülés törtető féktelenségeiben van a végzetes hiba. Akkor mint párt — beteg mind a kettő. * Keresik a politikusok a szocialista párt váratlan megnövekedésének a titkát és még azt is föltételezik, hogy itt valami politikai csínyt követtek el. Téves^ ez a kombináció. A szociális pártnak nagy előnye abban rejlik, hogy a párt kataszteri vezeí a párt tagjairól, akik fizető viszonyban vannak a szociális szervezetekkel. Ez a kataszter megadja a pontos, biztos létszámot. pártnak j csak arra volt gondja, hogy ezek számát miképen lehet megnövelni. Erre pompás alkalom volt a szavazati joggal bírók összeírása és ezt ügyesen kihasználta a párt 30 éves, jól bevált pártirodája és agitációs szervezete. Olyan felvilágosító és kioktató munkát végeztek, aminőre polgári pártok képtelenek. Egy-két példa megvilágítja ezt: A Vízivárosban egy nyugalmazott, de még fiatal őrnagy felesége, becsületesen leírta, hogy a szülői háznál nevelőnőtől tanult (tehát 6 osztályról bizonyítványa nincs) és némi kis hiúságból - a 29 éves helyett beírta, (a házban lakó hölgyek miatt), hogy 27 éves. Tehát nem kapott szavazati jogot. Cselédje pedig, aki falun, két télen át járt az iskolába, egy osztályt sem fejezett be és 27 éves, — azt irta a választókat összeíró ivre, hogy 30 éves és 6 osztályt végzett. Tehát választó. Egy neves miniszter özvegye szintén magánúton végezte iskoláit és nincs három gyermeke, tehát nem kapott választói jogot. A hozzábejáró takarítónő azonban, aki 28 éves és két gyermeke van, azt irta be, hogy 31 éves és hogy 3 gyermeke van. Ezen az alapon pedig választó. Ha ez öntudatosan folyt egész Budán, akkor ez 8—10 ezer választót jelent, s ezek igazán nem a Heinrich pártra szavaztak, de a függetlenségiekre sem, hanem azokra, akik kioktatták. Nagy előnye volt a szocialista pártnak rendkívüli pénzkészlete és nagyarányú nyomdája. Bírták busásan a választási költséget és plakátot. Az ő szervezkedésük ereje ott nyilvánult meg, hogy minden házra kiragasztoíták, hogy a ház lakói hol szavaznak. A többi már el volt intézve. * A szociális gondolat csak kínnal tud megfogamzani a magyar társadalomban s ennek egyszerű a magyarázata. A magyar ..nép, mint egyedül álló, rokontalan, önmagára utalt nép, ösztönszerüen húzódik attól, ami nem a saját földjében termett és nern attól él. Fél mindentől, ami a nemzetköziesség révén erősödik — ami egyúttal az antiszemita áramlás magyarázata is — mindentől, ami idegen földből is táplálkozik és idegen talajba is bocsát gyökerei. A németországi szocializmus elsősorban német és ! csak azután nemzetközi. Erejét önmagából a németségből és nemzetközi vonatkozásai csak olyanok, mint például a magyar postáé vagy az áilamvasutaké. Viszont nálunk a szociálistapárt egészen a külföldre támaszkodik, holott elbírnák a hazai magyar munkástömegek is. így is növekszik, de hová fejlődhetett volna, ha ezen a ferde helyzeten fordítana. * A szavazás eredményét a napi sajtó révén már ismeri a közönség. Összesen volt 73809 szavazó jogo- sulíságu egyén Budán s ebből leszavazott 68.492. Érvénytelennek mondottak a választási biztosok 1268 szavazatot. Mandátumra igényt tartanak a szavazatok arányszáma szerint: A Szociáldem. Párt 21921 szavazattal ......................2 A Keresztény Egység Tábora 18376 szavazattal......................2 A Kereszt. Földm. és Polg Párt 8645 szavazattal......................1 Az Egyes; Szabadelvű és Dem. Párt 7562 szavazattal . - . 1 Budán összesen 6 Ezen az alapon az uj nemzetgyűlés tagjai lesznek: Peidl Gyula szociálista Batitz Gyula „ Wolff Károly Kér. Egység Benárd Ágoston „ Andrássy Gyula gr. Kér. Földm. és Polg. Párt Benedek János Szabadelvű és Dem. Párt Híre jár, hogy Andrássy Gyula gróf lemond Wirter László javára, Benedek János pedig Szilágyi Károly javára. Peidl Gyulát megválasztották Szegeden s így ha lemond Budán, akkor a lista eggyel ugrik és bekerül a házba Kéthli Anna. A küzdelem képe nem volna teljes, ha egy kis statisztikával rá nem világítanánk az egyes pártok viszonyára. így a szociális, demokrata és szabadelvű pártok együtt 24546 szavazatot kaptak a három külön vállán szavazó, kimondottan keresztény pártnak 31018 szavazatával szemben, — mig a többi 3 párt 6733 szavazatot kapott és ezek közül a túlnyomó részt, néhány szavazat hijián négy ezer szavazatot a Gazdaságpolitikai Párt, ám a kisebbségben maradt négy párt a Gazdaságpolitikai, a Kér. Szoc., a Nemzeti Polgári és a Függetlenségi párt egészen kimaradtak a számvetésből. * Érdekes, hogy minden párt ott volt legerősebb, ahonnan kiindult. Óbudán a 7613 szocialistával szemben a Wolff-pártnak csak 2608 szavazata van, a demokratáknak viszont ez volt a fészkük és 1703 szavazatot hoztak össze, a keresztény szocialisták 1498-at és Schubert 787 szavazatot a leadott 15900 ösz- szes szavazat közül. A Kelenföldön a szocialisták 3812 szavazatával szemben a Gazdaság- politikai Párt 1471 szavazatot kapott, a Heinrich-párt csak 518 szavazatot, a demokrata párt pedig 952 szavazatot, összesen pedig leadtak 12285 szavazatot. A keresztény pártok ebből 6733 szavazatot kaptak. Itt az arányszám szerint Becsey Antal, a Gazdaságpolitikai Párt listavezetője bejutott volna, ha minden köz- igazgatási kerület önmagában szavaz s a Kelenföldet különválasztják, mint legutóbb. A keresztény egység tábora minden kerületben közel állt a szocialisták által elért számhoz, mégis legerősebb volt a Vízivárosban, a Várban és a Krisztinában. Viszont a Friédrich-párí ereje a Krisztinából fakadt. A Gazdaságpolitikai Párt a Vízivárosban, ahol Lendl nevével indult harcba, szintén tekintélyes eredményt ért el, ahol 671 szavazatot kapott és az itt tulerősnek vélt Heinrich-párt pedig 878 szavazatot. Legerősebb voltaWolff-párt, mely 5201 szavazatot kapott, a szocialista párt pedig 4713-at. A szabadelvű demokrata párt itt erősebb volt, mint Óbudán és 2896 szavazatot kapott. Feltűnt, hogy a várbeli két körzetben, ahol a szocialista párt nem is számított szavazatra, mégis kapott 305 szavazatot az 1459 szavazótól. A Wolff-párt szavazóinak száma pedig 860. A hegyvidéken 6 körzetben leszavazott 5607 választó s ebből jutott a vezető Wolíf-pártra 1707, a szocialistáknak 1635, a Friedrich- pártnak 1012 s a demokratáknak 369. * Budai szempontból nézve az eredményt,. igazán nem biztató. Buda érdekeinek legjobb védői: Becsey Antal, Baranski Gyula, Perczel Béla, Szávay Gyula, Lend! Adolf, Hódy Lajos, Szilágyi Károly nem jutottak be most a nemzetgyűlésbe, ahol pedig föltétlenül nagy szükség volna oly kiváló képzettségű gazdasági kapacitásokra, mint Becsey Anial és Szávay Gyula, egészen eltekintve attól, hogy a többiek is kiváló, kvalitást vittek volna más téren a Hazba. A napisajtó sajnálattal vette tudomásul, hogy Becsey Antal ezúttal kimaradt s talán csak ő maga az, aki örül, hogy megmaradhat az Íróasztal és cirkalmai mellett. *
