Budai Napló, 1921 (19. évfolyam, 677-721. szám)
1921-02-19 / 684. szám
XIX. évfolyam. 684. szám. Buda érdekeit a várospolitika, közgazdaság, társadalom, művészet és sport terén szolgáló újság. Előfizetése egy évre 160 kor., félévre 80 kor. Egy szám: 4 kor. Szerkesztőség és kiadóhivatal: I., Bors-utca 24. Telefon: 129—96. Felelős szerkesztő: VIRAÁG BÉLA. Hirdetések ára: Egy hasáb széles, húsz milliméter magas terület egyszeri közlésénél 100 korona. Minden további cm. 20 Korona. Nyílttér sora 60 korona. Szöveg után 80, szöveg között 100 korona. — A hirdetések dija a megrendeléskor előre fizetendő. 1921. február 19-én. :K0nnxet fakasztott, izgalmakat váltott ki Karafidt Jenő államtitkár, amikor felsorolta, hogy a legyőzött magyarra szabadított kultúrában szomszéd népek mily brutálissan bánnak a megszállott területen nemzeti emlékeinkkel, kulturalkotásainkkal. Felháborító volt, amikor felsorolta a2, eseteket, hogy az utszéli kereszttől kezdve az örökbecsű művészi alkotásokig, miképen romboltak le mki- jdent, amit a magyarjkultura teremtett. És azután meghajtotta a lobogót Buda hazafias törekvései előtt a következőkben: T. Nemzetgyűlés! Méltóz- tassék nekem megengedni, hogy visszatérjek interpellációm egyik legfontossabb, legfőbb tárgyára, nevezetesen arra, hogy előadjam azt, hogy itt Budapesten a Hollós Mátyás Társaság hazafias mozgalmat indított II. Rákóczi Ferenc és Thököly Imre ereklyéinek sértetlensége és kegyeletes megőrzése céljából. Azt hiszem t. Nemzetgyűlés, hogy ez a mozgalom méltó a legteljesebb szimpátiánkra (Úgy van ! Úgy van!) és amennyire csak tehetjük, támogatnunk kell ezt a mozgalmat. A budai polgárság ősi erényeire vet fényt ez a beszéd, mely a nemzetgyűlésen hangzott el, mert az irók, művészek és tudósok budai egyesülete a budai polgárság vágyódásából sarjadt ki és érzelmeit domborítja ki a közvélemény előtt. Magát az eszmét Lelkes Nándor irótársunk vetette fel — a megrendítő adatokat dr. Lechner Jenő müpitész, mindketten a H. M. T. tagjai bocsátotta Karafiáth Jenő államtitkár rendelkezésére. Órtálló Buda tilakozó szava visszhangot vert a nemzetgyűlésen, mert amig áll Buda, él magyar még.|^ Buda, 1921. febr. 18. Nemoda-Buda! A budai városatyákhoz van intézve az alábbi közlemény: Nevetnek minket a pestiek hogy birka türelemmel nyugszunk bele mindenbe és jó képet vágunk, még olyan rossz tréfákhoz is, mint aminőket a közúti vasút enged meg magának azzal, hogy a most beállított 73-as és 9-es kocsikat Óbudáról pont a Pálffy-térig járatja, amely terén csak csekély tiz villamos keresztezés van s ott bonyolítja le végállomási tolatásait a szentendrei vicinális vasút is. Ha történetesen — ami igen gyakori eset — befutott a helyi érdekű vasút 10 kocsiból álló szerelvénye azután befutott a déli vasút, meg a Hűvösvölgy irá- I j nyába igyekvő villamosok 5—6 kocsiból álló tömege, akkor rendesen és biztosan befutnak az egyébként ritkán látható 31-es és 53-as relációk kocsijai, nehogy valahogy kimaradjanak a kocsi-torlódás pihenővel járó kellemetességeiből. Ilyenkor történik rendesen a helyi érdekű vonat teherkocsijainak a tologató rendezése, meg a Királyhegy-utca felől befutó salakszállitó kocsik rendezése. Hogy pedig mindez zavartalanul ne történhessen, előkerülnek a Pálffy-utcai áramfejlesztő telepről a szénszállitó és salakhordó vonatok 4—5 kocsival. Amikor ez a kocsi tömeg igy szépen együtt van és zavarja egymást fülsiketítő csilingelős és éktelen lárma között, megjelenik a 9-es és 73-as ingajárat és mint egy vásári kikiáltó eszeveszett csöngetéssel rimánkodik, de többször káromkodik, hogy neki a váltó rendező fiú adjon szabad utat. — Szegény váltó rendező fiúcska! Ilyenkor tehetetlenül félre áll; megadja magát sorsának: történjen aminek történnie kell. — Ő az ő 11 —12 évével nem tud ennyi váltót egyszerre rendezni. Ezzel a bábeli zűrzavarral szemben tehetetlen a rendőrség is, és csak az egy az érthetetlen, hogy a 9-es és 73-as végállomásai, miért nem tették az Egyház-térre, vagy a Döbrentei- utcán át vezetendő hurokvágány segítségével a Döbrentei-térre ? Az Egyház-térren áll a kitérő és rozsda marja. De ha se ide, se oda, akkor tegyék a Lánchídfőhöz, ahol a boldog emlékezetű lóvasut végállomása volt. Ott sem zavarnának senkit. És ha már kitaposták a közgyűlésen a 9-es járatot a budai városatyák, mért engedték ilyen rövidre szabni? A budaiak hálája kisérné őket — nemcsak a farkasréti klimatikus pihenésre — de életük folyamán is, ha még egy kissé tologatnák a 9-es és a 73-as Tőásó Pál. Beszámolás. A Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának I. kerületi Szervezete Joanovich Pál elnöklete alatt f. hó 11-én teljes választmányi ülést tartott. Ezen számolt be Slachta Margit a kerületre vonatkozó eddigi egyéni munkáról, mellyel programm- jának első két pontját váltotta be. Úgymint a nyugdíjasok körének megalakítását és a„ gyermekneveltetési akciót. Az elsőnek 55 tagja van a beérkezett folyamodványok szerint. A tagok megkapják havonta nyugdijuk 50—150%-os pótlását. A kitűzött határidőig úgy látszik azért nem adták be többen folyamodványukat, mert nem hittek komolyan a programm megvalósulásában. A határidőig beérkezett kérvények közül a pótlékot megszavazó bizottság 34-et mint indokolatlant visszautasított. Ez az intézmény addig fog fönn állni, mig az általános nyugdíj rendezés törvény utján be nem következik. A gyermekneveltetési pótlékra 275 gyermeknek kérvényeztek. Ezek közül 71-nek van állandó támogatója, kik ezt a kötelezettséget, a gyermek tanulmányainak végeztéig vállalják. A többiek a végleges elrendezésig a külön e célra gyűjtött összegből kapják meg a nevelési pótlékot. Az összes népgondozási munkák vezetésére Slachta Margit a Szociális Misszió- társulat Népgondozó Hivatalát kérte fel (I., Krisztina-krt. 167 sz. I. em.) kiindulva abból, hogy az ilyen akcióknál ki kell zárni a pártalapot; ö maga tehát csak az anyagiak megszerzéséről gondoskodik. Termé- szetbeniekben és pénzben ezen célra gyűjtött összeg kerekszámban 3,400.000. Pénzadományok érkeztek: belföldi adományok 347.000 K, külföldről 441.000 K, A belföldi adományoknál nagyobb tételekkel szerepelnek a Pesti Hazai Első Takarékpénztár 100.000, a Pesti Földhitelintézet 100.000 Wälder Gyula 50.000, Wälder Gyuláné 15.000 koronával. A természetbeni adományok, élelem és ruhanemű Svájz- ből és az Amerikai Vöröskereszttől valók. — A Michrist gyerméknevel- tetési mozgalom különben még csak csirájában van meg, — célja, hogy a mostani nagy idők viselésére képes nemzedéket állítson a küzdelem terére eddig 70 összejövetelük volt. A gyermekek vasárnapon magyar ruhában fognak járni. — A folyó ügyek közt tárgyalta a választmány a klubhelyiség kérdését, melyet energikusan nieg kell oldani, — továbbá azt, hogy véglegesen el kell intézni cukorakció kérdését, ha másként nem lehet, törvény utján kell eljárni azon tartozó tisztviselő ellen, aki a párt kötelékébe nem tartozik s akinek kisebb arányú, megállapítható, rendetlen pénzkezelése miatt a párt és a képviselő nevét rosszakaratú vonatkozásba hozzák a cukorakcióval. — Slachta Margit végül bejelentette, hogy most sürgős teendője, a megtámadott női választójog megvédése és áprilisban a Ház által elfogadott hat határozati javaslatának törvény alakjában való megvalósulásának kisürgetése. Az óbudai elöljárói széket a legközelebbi közgyűlésen tölti be a főváros, mely Gergelyt Sándor elöljáró nyugdíjazásával üresedett meg. A kijelölő bizottság az összes pályázókat minősítette és pedig Dr. Csomay Gáspár, Szente Miklós, Rákosy Andor, Szabó Gyula, Halász Elemér, dr. Kintzly Pál, Czibor Gyula, Rajháty Ferenc, dr. Spannberger Alajos, Károlyi József, dr. Tatár Béla, Jankó Béla, Siráky Ede, dr. Unger Béla főjegyzőket Bunyitay Sándor dr. Tompó József tanácsjegyzőket és dr. Kabdebó Miklós árvaszéki főjegyzőt. Nyilatkozat. A Keresztény Nemzeti Egyesülés pártjának I. kerületi elnökénél 1920. junius 23-án kifogást jelentettem be Telkes Aladárnak, az Egyesült Budapesti Fővárosi Takarékpénztár cégvezetőjének törvényhatósági bizottsági tagságra való jelölése ellen azért, mert ő ellene a komunizmus alatt tanúsított magatartása miatt — ami abban állott, hogy egy ízben a tisztviselők előtt tartott kommunista izü beszédben őket az uj rendszerbe való beilleszkedésre hívta fel, — a takarékpénztárnál fegyelmi eljárás volt, amelynek során őt elítélték. E bejelentésem folytán az elnök ur felhívására Telkes Aladár a bizottsági tagságra történt jelölteté- séről lemondott, de én ellenem rágalmazás vétsége miatt a budapesti kir. büntető járásbíróságnál B. II. 18233/920. szám alatt bűnvádi feljelentést tett. A bíróság előtt kértem állításiamra a valódiság bizonyításának elrendelését, mert állításom közérdek megóvása céljából történt. A bíróság ezt el is rendelte, kérelmemre kihallgatta Joannovich Pál nyug. államtitkár urat és beszerezte a kir. ügyészségtől a Telkes Aladár ellen a takarékpénztárnál lefolylatott fegyelmi eljárás iratait s azonkívül még többi tanúim kihallgatását is elrendelte. Ezek után Telkes Aladár az 1921. február 12-ére kitűzött újabb tárgyaláson, még mielőtt a bíróság a megjelent többi tanúimat is kihallgatta, a beérkezett fegyelmi iratok tartalmát ismertette és Ítéletet hozott volna, a bíróság előtt fekvő bizo- nyitékokok súlya alatt bűnvádi feljelentését részemről történt minden nyilatkozat nélkül önként visszavonta mire a járásbíróság az eljárást ellenem megszüntette. Ezt a tényállást saját reputációm érdekében tartottam szükségesnek közzétenni. Budapest, 1921. február 14-én. Dr. Papp Vilmos. a Déli Vasút főfelügyelő-jogtanácsosa, főv. törvényhatósági bizottsági tag. Telektulajdonosok figyelmébe! A bpesti I-III. kér. kir. járásbíróság mint telekkönyvi hivatal Buda, Óbuda és Margitsziget telekkönyveinek egyesítésére és, kiigazítására kiküldött és Fejes Árpád betétszerk. kir. biró és Bándy József betétszerkesztő telekkönyvezetőből álló bizottság tudatja, hogy Budapest főváros területén levő ingatlanok a kataszteri munkálatok egyesítése folytán uj helyrajzi számmal lettek megjelölve s ennek következtében Buda, Óbuda és Margitsziget telekkönyveit egyesíteni és a telekkönyvi betéteket kiigazítani kell. Az elkészített munkálatok helyszíni hitelesítése 1920
