Budai Napló, 1921 (19. évfolyam, 677-721. szám)
1921-04-23 / 692. szám
2 BUDAI NAPLÓ ágsos, meleg külsejű, mint valami régi jó collégium. Az igazgató Rerrich Béla oki, építész, egyik kezdője a néhány év előtt keletkezett „Virágos Budapest“ bizottságnak. Az oktató személyzet 14 tanerőből, 3 gyakorlati oktató és tanársegéd, intézeti orvosból áll. A neves tanári karban foglal helyet dr. Schilberszky Károly egy. tanár, az intézet nestora. Jelenleg 85 növendéke van, ebből 24 nő. Állandóan van néhány török növendék. A mesés szépségű telepen, amerre a szem csak néz, mindenütt a természet hinti bájait szerteszét. Kitünően berendezett méhesük van 24 családdal és évi 3—5 mm. mézt szolgáltat. Régi hűséges kezelője Kovács Antal kir. tanácsos, aki e téren szaktekintély. A melegházakban csodásvilág tárul elénk, szin- pompás virágok, gyönyörű növényzet. A szaporitóház a legmelegebb. Érdekes a magyar címer, a lant alakban nevelt fa, a nyolcágú Ver- rier alakított fa, a vízszintesen szárnyas alakított fa. A szem nem tud betelni az elébe táruló gazdag szépséggel, amit kedvesebbé tesz Cserey Lajos kertészeti főintézö sokat érő szives magyarázó előadása. Itt örökké nyílnak a virágok! Dr. Szentgyörgyi Árpád. Április HETIREüd. 23-án: este 7 órakor Budai Helikon estéje a Katholikus Körben. „ este 7 órakor a Virányos és Kútvölgyi' Egyesület ülése a Klóze- féle vendéglőben. I., Zugliget, Szarvas. 23- án: este 6 órakor a Tanférfiak és Tanügybarátok Köre ünnepélyes megnyitó ülése: II., Medve-u. 6. 24- én: délután V23-kor a BAFC. mérkőzése a Soroksári-uti sportpályán „ d. e. 10 órakor a Magyar Cserkész Szövetség ünnepe a Szénatéri sportpályán. „ d. u. 5 órakor a Szent Alajos segítő egyesület műsoros ünnepélye. III., Miklós-téri iskola tornatermében. 30-án: a Budai Ev. Szövetség Kultur- estélye a Budai Vigadóban. „ este 8 órakor az Óbudai Korona Vigadóban a BAFC. tárncestélyt rendez, Bélés redezésével. Czibor Gyula dr. I. kerületi elüljáró- helyettest a VI. kerületbe helyezték át. Az I. kér. elüljáróság tisztikara szeretett, nagyrabecsült kollégáját és nobilis, megértő főnökét, a polgárság pedig ügyeinek türelmes intézőjét veszíti el Czibor távozásával. Zseny József neve — akinek nagy érdemei vannak a Magyar Dalosszövetség felvirágoztatása körül és a Hollós Mátyás-Társaság által tervezett Hunyadiak emlékünnepét rendező bizottság elnöke — tévedésből kimaradt a „Dalkoszoru-Dalfüzér egyesült dalárda" által a 6C-ik évforduló jubileumi ünnepét rendező bizottság élére legutóbb diszelnökökké megválasztottak — lapunkban is közölt — névsorából. A Hollós Mátyás Társaság múlt hétfői ülésén foglalkozott a hadtörténelmi muzeum és levéltárnak a Ferdinánd kaszárnya egyik részében való elhelyezésének ügyével Tudomásul vette, hogy a kérvények a különféle illetékes hatóságokhoz elkészültek, azt pártolólag aláírták Esterházy Pál herceg, Apponyi Albert gróf, Karátsonyi Jenő gróf, dr. Nemes Antal budavári püspök, a budai nemzetgyűlési képviselők és városi bizottsági tagok nagyrésze számos kaszinó és társaskör elnöksége s e kérvényeket legközelebb küldöttségileg nyújtja be. — A társaság Géczy István bejelentése alapján foglalkozott a nyári színház átépitése ügyében hozott elutasító határozattal és a színház átalakításának kérdését lelkesen magáévá tette, — és végül tiltakozott az ellen, hogy tudta nélkül használják fel mások, — kevésbbé ismert céljaik propagálására — a társaság nevét. Rajháty Ferenc főjegyzőt bízta meg a polgármester az I. kér. elöljáró állandó helyettesitésével. Húsz évre vissza tekintve számol be a múlt esztendőről a Krisztinavárosi Kaszinó évi jelentése, mely dr. Szabó Árpád jeles tollát dicséri. Bevezetésében az uj generációhoz fordul és azt kérdi „ . . . Látták-e azt a társadalmi munkát, mely e polgári körben húsz év alatt lefolyt? Tudják-e vájjon, hogy ez a Kaszinó immár 20 év óta temploma azoknak az eseményeknek, amelyeknek hangoztatása ma a fiatal kezdők szabadalmának látszik ? ..." A múlt év történetéből kiemeljük, hogy 1920-ban, a kaszinónak 8000 korona deficitje volt, ma pedig 70,000 korona a vagyona. Tavaly 210 tag vált ki a kaszinóból 12 tag elhunyt, de 64 uj tag belépett, amit ez évben újabb 150 tag belépése követett s a vesszteség igy be lett pótolva. A jelentés kiemeli az egyes tagok közérdekű működését és megemlékezik Südy Aladár-ról, aki mint a Svájci Magyar Szövetség elnöke küldi a kaszinó és a Klotild-szeretctház jótékony alapjait gyarapító adományait A jelentés kegyelettel emlékezik meg a halottakról, áldoz Szebeny Antal alapitója emlékezetének, ecseteli a kommunisták garázdálkodását a körben és végül meghajtja lobogóját a Hollós Mátyás Társaság előtt „ . . . mely kiváló budai írók, művészek és tudósok társasága, amelynek hajlékot adtunk a Kaszinóban és e révén egy kiváló testülettel nyertünk igen értékes összekötetést ..." A jelentés költői lendülettel megirt részleteit meleg ovációkra adtak alkalmat a közgyűlésen. A három szent király elindult és Újlakon 1886-ban temetkezési egyletet alapítottak, a Rábel-vendéglőben tartott legutóbbi köz- gyűlésen megtették helytartóiknak Zsolnay Keresztély, Kreszlbauer Lajos és Szálkái Pap Józsefet. Ugyancsak itt tették újabb alaptörvényé, hogy az évi tagsági dij 24’— korona, és a temetkezési járulékok 500'— korona legyen ezentúl. Budai _fií uacsorák Bem és Ulm Szent István vendéglője, ), Alagut-utca 5 Étlap: Hétfőn sertés oldalas Csütörtökön disznótor. Pénteken balatoni hal-est. Változatos magyar konyha. Fajborok. Dupla maláta sör pohár 6.50 K, korsó 11 K. Schmidhofer Vilmos Pilseni sörcsarnok A „három verébhez“ II, Fő-u. 8 Mindennap fiatal hízott ökör- husból frissen sült rostélyos és ramsztek. Különlegesség: naponta 3 verébtojás. Fiume szálló il, Lánchid-u. 12 fSISc étterme Igazi magyar otthon. Esténkint szabadkai Hasi Kálmán, a bácskaiak dédelgetett cigányprímása teljes zenekarával muzsikál, rostonsült sertés oldalas, erdélyi flecken 30 korona, szalonnás csuka-pörkölt. 1 liter Ringató 70 kor Étlap: Kedden Pénteken 1 literJRizling 40 kor. TflRC VOGL IMRE II, Medve-u. 6 (I. em, díszterem) Kívánatra ismertetőt küld! BUDAI „KISPIPB“ II, Margit-körut 14. Az úri közönség találkozója.— Esténkint énekes magyar SCHRAMML- zene KÖRNYEI GROSZ előadásában. Elsőrangú konyha. — Kitűnő italok. Graf János vendéglője a Zöld hordó-hoz II. kerület, Hattyu-utca 14. Kitűnő magyar házi konyha. Elsőrangú magyar borok. A legjobb sör. A környék legkellemesebb kerthelyisége. Társasvacsorák. Cigányzeae. Schreil Győző Albecker vendéglő 1, Kereszt-tér 4. (Erzsébet-hid közelében.) Étlap: Naponkint halászlé vacsora. Kedden és pénteken halkülönlegességek. Házilag szüretelt borok. Családias kiszolgálás. Hoffmann János éttermei a Vén diófához I, Pálya-utca 3. Telefon 25. Az elite társaság találkozó helye. Naponta cigányzene W1TTMANN ANTAL ££L Nagypipa 11. kér., Margit-körut 20. Fedett nagy nyári kerthelyiség. Minden pénteken szegedi halászlé. hÄM«*vai Elsőrendű móri ó-borok, balatonmelléki rizlingek. LAKATOS Gyuszi cigányprímás közkedvelt bandája muzsikál. 45 és 55 korona CSOPAKI BOR a borivók ismert helyén JUGL JÓZSEF BOROZÓJÁBAN a régi hires Tylli-féle vendéglő utódánál II, MARGIT-KÖRUT 34 [ KIS FÉSZEK ] vendéglő, Istenhegy, Diósárok 4. j Gyönyörű kerthelyiség. Kitűnő tekepálya. Szerkesztőség telefonja: 129—96. Telefonunk a nyomdában: 24—77. VDAi Mm Budai színházak. — Irta: dr. Lechner Jenő. — I. A legrégibb színházzal a főváros területén Budán találkozunk. A vár apró öreg házai között bájos ampir ablakocskáival tükrözi régmúlt idők emlékezetét az iskola-téri „Vörös sün“, amelyben már 1760-ban egy színtársulat működik. Az épület nem színház céljaira épült, csak hajlékot talált az öreg házban. Mert öreg volt az már a XVIII. században is. A kapu aljában szerényen meghúzódó két gótikus ajtókeret emlékeztet reá, hogy még a középkorban épült. Nagy Lajos korában Kont Miklós nádor háza volt, akinek unokái 1400-ban — egy fél ezredévvel ezelőtt! — a Pálosok szerzetes- rendjének adományozták. Schams, a régi budai krónikás mesél róla 1882-ben, tőle tudjuk, hogy 1760-ban fogadó volt a „Rote Igl“, s akkor ütött tanyát benne az első színtársulat, amelyről a hajdani fővárosban egyáltalában tudomásunk van. A ház akkor Pischof Gáspár kötélverőé volt, akinek örököseitől 1777-ben Nepauer Mátyás — budai építőmester, a régi városház (ma elüljáróság) ujjáépitője — vette volt meg, ennek hagyatéki tömegéből vásárolta azután magának 1807-ben Hohenbutger Ferenc üvegesmester. 1808-ban az öreg ház megint gazdát cserélt Höhn Antal személyében, aki a „nemzeti iskola“ tanára volt. Alighanem akkor épült át a régi középkori eredetű, de a barokkkorban átalakított épület homlokzata ampir ízlésben. Mind a három korszak nyomait megtaláljuk az érdekes házon, melynek kapuján ma is ott van a fogadó cégére, a „Vörös sün“. 1866-ban a Magyar Tudományos Akadémia régészeti bizottsága emléktáblán örökítette meg a ház történetét; akkor még négy gótikus ajtó volt a kapualjban — igy olvassuk a márványtáblán — ma már bizony csak kettő őrzi még a középkor emlékezetét rajta. A ház történet változatos. Volt tehát főúri lakóház, szerzetház, fogadó és színház. Persze nem rendszeres színészetet kell ide képzelnünk, csak afféle extemporizáló marionette és táncmutatványos csepürágókat. A XIX. század elején a Höhn-család idejében leánynevelő intézet volt az épületben, ablakaiból akkor — talán ma is — göndör- fürtü ábrándos leánykák mosolyogtak az akáclombos Iskola térre. A ház ma is a Höhn örökösöké, a Szkalla és Schugek családok birtokában. Az 1849-i ostrom idejében kolera kórháznak rendezték be az öreg házat, amelynek feneketlen rejtélyes pince sikátorai biztos védelmet nyújtottak a betegeknek. A szabadságharc leverése után Protman, a hírhedt rendőrfőnök székhelye volt. II. Ugyanakkor 1760-ban a főutcai Fehérkereszt-vendégiogadó épületében is színházat játszottak. Persze itt is, mint a Vörös sünben német nyelven mulattatták a közönséget Thália papjai és papnői. Hol volt még akkor a magyar színészet 1 III. A magyar színészet! Ennek a története is Budán kezdődik. Mikor az első magyar színjátszók hiába kopogtattak akár a pesti duna rondellában — ahol akkor a pesti német színészet vegetált — akár a Várszigházban, a budai tanács a Reischl ácsmester arénájához utasították őket. Itt tartották meg az első magyar nyelvű színi előadást 1790. november 25-én. Ezt az arénát, még a Várszínház építése előtt építették, alighanem 1783-ban vagy még előbb, mert feljegyzések vannak róla, hogy 1873-ban itt kezdte meg a pesti rondellában játszó színtársulat kötelékéből kivált színészek alakította uj társulat (neue Imp- ressa) működését, persze ugyancsak német nyelven. Ez a fabódé amelyről amikor az első magyar színészek elfoglalták megiratott hogy „puszta vala az egész épület s ha belüröl tekintve csűrhöz inkább, mint játék színhez hasonló“ ott állott a régi hajóhíd budai fejénél, valahol a mai kioszk tájékán. Ez volt tehát az első— önálló színház épület Budán. (Folyt, köv.)
